Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-23 / 94. szám

őqy ifialai éaónö pöi'tvíiáliűz

Egy veröféhyes márciusi délutánon Szarvas főutcáján járva a legszebb épület bejáratánál lévő márványtábla vonja magára a figyelmem: „Felsőfokú Óvónőképző' littézef’ Emlékszem, 1959 őszéri-a tiszántúli megyékből 67 magyar, vagy szlovák nyelven érettségizett leány érkezett ide. Élethivatásul*. * gyermeknevelést választottak, minta óvodát is rendeztek be a földszinten. Eszembe juti hogy az óvónő-jelöltek hamarosan elbúcsúznak Szarvastól. ezért kíváncsian léptem be az ajtón: hogyan készülnek az életre, az önállóságra? •

A‘tágas folyosón mélységes csend és ragyogó tisztaság fogad. Vitrinekből ... szebbnél- szebb játékok mosolyognak rám: fuméríemezböl és papírmaséból ké- • szilit hintalovak, körhinták, tehergépkocsik, vonatok, homokozó vödrök, lapátok, babák és egyéb figurák: a Iá vök sajátkezű alkotásai. sgyönyörű csip':''függönyökkel, társasjátékokkal, rádióval és lemezjátszóval felszerelt tágas klubszobában egyik asztalnál kézimunkáznak, ‘a másiknál beszélgetnek: sakkoznak, vagy éppen levelet olvasnak. <

’A'gyakorlati idő igazolta:

helyesen választottam — magyarázza nyírségi tájszólással egy középtermetű, rózsapiros arcú leány. — Nagyon édesek voltak a gyerekek. Tudjátok, hogy én Nyíregyházán voltam, a Kálvinién óvodában. Amikor megérkeztem, már vártak rám, piros szegfűvel Is versikékkel köszöntöttek. Ügy meghatódtam fogy cl-r

Thuróczi Éva óvónőjelölt aprólékos gondossággal vezeti a mintaóvoda naplóját.

térítőkkel,

ratom ellenére potyogtak a köny- nyeim. Igaz, nálunk is van óvoda, heteként kétszer is foglalkozunk a gyerekekkel, de az egyhónapos gyakorlat más, ott teljesen önálló az ember.

Egy pillanatra elhallgat, mélyen maga elé néz, mintha emléflyugat felé éspedig nem kano- nokjai és prépostjai után, mert még senki sem hallotta, hogy egy kanonok "kivándorolt volna, nohá‘ fit a családi kötelékek természetszerűleg nem igen tarthatják vissza. (Itt meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban megyénkből évente háromezer család vándorolt kj Amerikába.) Hogy ez a tömeg- mozgálpni azután milyen következményekkel járt, azt ismételni : felesleges. De vannak még eme aránytalan földosztásnak más következményei is. A rabszolgaság lényege az, hogy elveszi a munkástól mindazt, amit termelt, kivéve annyit, hogy állati életet élhessen. Márpedig a föld munkásainak a bére e minimum körül ingadozik, Ezen modem rabszolgaság" azonban, mint minden más elődje, " lealjasít és elállatiasít, megőrli az ember erkölcsi valóját, kiöli a szorgalmat, becsvágyat az emberből. Nyolc-tíztagú családokat kényszerít egyetlen szennyes szobába, állatként zsúfol egybe fiú és lány mezei munkáscsapatokat, megtölti a pálinkaméréseket azok- kaV %kik otthon kényelmet nem találnak, olyan fiatalemberekből,, akik hasznos férfiak lehetnének, 4 fegyházlakókat nevel. Olyan „lányokat kerget az erkölcstelenség karjai közé, kik az anyaság-hozta örömöket élr v^zb^mií volna. Kiöli a tiszta hitetsz- emberből, a szorongatott délek sötét babonáknak lesz. tévelygő rabjává... A kivándorlás-komoly és hathatós tiltakozás eme modern rabszolgaság ellen. Menekülés az anyagi és erkölcsi,1 züllés területéről,..”

Helytelen tenne olyan

látszat kialakítása, mintha Ma- gyáforszagón csupán a katolikus'ejbüiáz tartozott volna a ki- zsáftmányblók rendjébe. Természetesen a protestáns egyházak is az úri osztályok támogatói voltak, — merthisaen társadalmi és politikai funkcióját illetően egyhivatású minden vallás. És bár a protestáns egyházak nem rendelkeztek hatalmas feudális földbirtokokkal és inkább kapitalista jellegű vállalkozásaik, banki üzleteik voltak, amennyire módjuk engedte, éppúgy viselkedtek, mint a kizsákmányoló úri rend bármelyik más, világi tagja. 1834-ből származó gógényi iratok arról beszélnek, hogy a református egyház a szokásos egyházi pénzeken felül úgynevezett segélyeket szed. Ez rendszeressé vált és nagyon hasonlított a katolikusoknál szokásom ... tizedre. Mint az _ mondja: „...hacsak fii1 „vekre is ment a segély, nagy áldozat volt a gyülekezettől, mert ebben az időben a vízóradások miatt csak keservesen tudták a hívek megszerezni a maguk fenntartására szükséges dolgokat...” Gégényi dokumentum árulkodik a következőkről is: „1836- ban Dobra! Horváth István lett a pap. A hosszúéletű prédikátor működése roiaboióiag hatott mind az erkölcsre, mind az anyagiakra. Családi élete nem volt erkölcsi alapokra fektetve, amennyiben törvénytelen házasságban élt. önző és kapzsi lélek, aki a maga egyéni érdekeinek istápolásával törődött. 600 hold földet szerzett össze nem csekély fortélyossággal. A hívek, kik egy emberöltőn át csak rút önzést, kjjnrtyű, laza erkölcsöt láttak papjuktól, a lelkipásztort 1881. október 23-án megfojtották...” El lehet képzelni, hogy milyen kegyetlen kényúr lehetett ez a prédikátor, ha az elkeseredett hívek arra ragadtatták magukat, hogy a körülbelül nyolcvanéves papot megöljék.

Soltész István

keiben kutatna s kisvártatva így

folyattja:

— Mindig nagyon szerettem a gyerekeket, de most láttam csak igazán, mennyire hálásak minden jó szóért, simogatásért. Ha valaki véletlenül „rossz fát tett a tűzre”, nem is kellett megszidnom. Észrevette, hogy helytelent cselekedett. Tágranyílt szemekkel szinte bocsánatkérően nézett rám s amikor elmosolyodtam, kiscica módjára hozzámbújt, úgy hizelgett a bocsánatért. Meglepő volt a gyerekek okos gondolkodása, helyes viselkedése. Meggyőződtem az egy hónap alatt arról, hogy az óvónők állandó továbbképzése sokat számít a gyermekek fejlődésében. Ideológiai tanfolyamra járnak, sokat olvasnak és a gyerekekkel helyesen tudnak bánni.

Nem kis büszkeséggel mesélt arról is, hogy ellátogatott a KISZ-be, beszélt a kerületi párt- szervezet vezetőivel, járt két gimnáziumban. Elmondta a lányoknak, hogya,, élnek ók Szarvason. Megismertette velük gondolatban a gyönyörű tantermeket, a szép hálószobákat, a kiváló üzemi konyhát, a családias közösséget. Bemutatta szavakban a tanáro- \ kát, akik közül édesapát, keresztapát és nagyapát választott minden hálószobakollektíva. A legbensőbb ügyeikkel is bizalommal fordulnak hozzájuk, akik mindig szívesen segítenek. Végül 25 leány írta fel az intézet címét és a jelentkezés módját.

— Ha csak 5—6 leány választja élethivatásul a gyereknevelést, akkor is büszke leszek — magyarázza mosolyogva Thuróczi Éva — mert én segítettem nekik.

Hirtelen felugrik, kiszalad a klubszobából s néhány perc múlva préselt hóvirággal, egy csomó rajzlappal tér vissza.

— Ezt a gyerekek küldték Nyíregyházáról — mutatja. — Nagyon boldog vagyok. Igaz, hogy a lábam görbe, a szoknyám nagyon rövid, de én tudom, hogy ezt a rajzot rólam készítették a kis pöttyök és ez a szeretetük, ragaszkodásuk jele. Én nagyon szívesen mennék visz- sza Nyíregyházára, de természetesen ha valamelyik termelőszövetkezeti községbe helyeznek, akkor is örömmel fogadom. Ott is gyerekeket nevelek. Ez a legfon- torabb. Igaz, nagyon fájdalmas le a búcsú, hisz két év alatt nas, on összeszoktunk a lányokkal, testvérként szeretjük egymást de az a tudat, hogy önálló . 'ónő leszek, sürgeti bennem u vágyat: mielőbb megérkezni a fyerekekhez.

.^vesen mosolygó vásáros- naményi leány — akit kiváló tanulmányi eredményeiért becsülnek, örökvidámságáért, meleg barátságáért nagyon szeretnek az intézetben — lelkesedéssel magával ragadja az egész kollektívát. Lassan mindenki félrerakja a kézimunkát, a könyvet és élményeiről beszél. Ügy látszik, ezek a lányok valóban helyesen választottak: nyugodtan dolgozhatnak azok a szülők, akik gyermekeik gondozását, nevelését rájuk bízzák,

Ary Róza

Tudománya* előadd* volt Nyíregyházán

a perlit felhasználásáról

Az ÉTÉ helyi csoportja rendezésében pénteken délután tudományos előadást tartottak a Kölesei Gimnázium fizika-előadó termében. Megyénk építőipari műszaki szakemberei, az ÉTÉ tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták meg a budapesti Építéstudományi Intézet tudományos munkatársának, Máthé Ferencnek értékes előadását a perlit felhasználásáról, gyakorlati jelentőségéről. Előadásának lényege az volt, hogy az utóbbi években jelentős előrehaladást értek el a perlittel folytatott építőipari kísérletezéseknél, s a perlitet az építőipar egyre szélesebb körben használja. Különösen jók az eredmények a

rmrlitnf»k mint totn falsy.i

(hő és hangszigetelő) alkalmazásában. Budapesten, Sztálinváros- ban és az országban több helyen kitűnően beváltak az így épített épületek.

A tudományos előadást diapozitív film vetítése kísérte. Az előadó felhívta a perlittel kísérletező műszaki szakemberek figyelmét arra, hogy kísérleteiket országosan, a legjobb tapasztalatok alapján egyeztessék, így a legfontosabb területen nagyobb sikert lehet rövi idő alatt elérni. Felhívta a figyelmet továbbá per- litből készülő típus szerkezetek tervezésére és gyártásának kikísérletezésére, ami a perlit alkalmazásában a soronkövetkező feladat.

MELEGVÁLTÁS

14 OKA 25 PERCKOR lecsengették a délelőttös műszakot a nyíregyházi ruhagyárban. A varrodákban elcsitult a gépek zúgása. Csak néhány berregett még pár percig, hogy a munkás befejezze az elkezdett munka műveletét.

Ekkor már minden gépnél és munkapadnál ott álltak a váltó műszak dolgozói. Amíg társuk rendet csinált a munkapadon, megolajozta a gépet és beírta a napi teljesítést, addig kicserélték a mondanivalójukat. S 14 óra 30 perckor már a délutános műszak dolgozott. Frissen kezdték, illetve folytatták azt a munkát, amit a délelőttösök a szalagasztalon hagytak.

KÖZBEN A SZALAGVEZETÖK és teremmesterek között is folyt a melegváltás. Nemrég még nagy üggyel-bajjal ment a hidegváltás. Ez úgy történt, hogy a műszak lecsengetése előtt 10 perccel abba kellett hagyni a termelést. Minden munkás összeszedte-csomagolta a be nem fejezett munkát és vitték a félkész raktárba. Letakarították a szalagasztalt, mert a váltó műszak hozta az előző nap abbahagyott munkáját s azt folytatta tovább. Most már nem így történik a váltás. Minden befejezetlen munka ott marad a szalagon. Csak helyet kell cserélniük a munkásoknak s folytathatják a gyártást.

A MELEGVÁLTÁS nagy

könnyítést jelent a munkásoknak. Viszont gondosságot igényel a szalagvezetőktől és teremmesterektől. Ügyelnek rá, hogy a váltásra meglegyen a szalagrend, ami azt jelenti, hogy ne legyen hézagos, munkahiányos a szalag, és ne maradjon csomókba gyűlve a munka. Az Ilyen rossz bizonyítvány a műszakiakról. Ritkán fordul elő ilyen eset. Leginkább csak abban az esetben, ha sokan hiá600 ezer forint nyereségrészesedés

480 ezer forint takarékbetét r

a Balkányi Állami Gazdaságban

A Balkányi Állami Gazdaság mindinkább segítőjévé, követendő példájává válik a termelőszövetkezeteknek. Többek között 150 vagon nemesített burgonyát adót a gazdaság ebben az évben továbbszaporításra. A gazdaságban befejezték 602 hold burgonyának az ültetését és elvetettek 524 hold kukoricát. Burgonyából az idén iS el akarják érni a száz mázsás átlagtermést.

A tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére szép eredményeket értek el a balkányiak, így három és félmillió forintos nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt. A jó munka eredményéből a dolgozók is kivették részüket; 600 ezer forint nyereségrészesedést fizettek ki a dolgozóknak. A gazdaság dolgozói hívei a takarékosságnak, megtakarítót forintjaikat takarékban kamatoztatják. A nemrég kifizetett nyereségrészesedésből 480 ezer forintot helyeztek el takarék- betétkönyvben. — nemes —

nyoztak a műszakból s a szalagvezető nem tudta embereivel megoldani áz üres reszortokon lévő munka szétosztását.

AZT, HOGY MILYEN A SZALAGREND. a gyakorlott szalagvezető mindjárt megállapítja, ha végignéz a szalagon. De a szalagtérkép és a napi termelési jelentés pontosan kimutatja. Ügy jó, ha a szalagra feladott, kiszabott ruhák darabszáma egyezik azzal, amit a szalag végén, készen . levettek róla. Különbén szalagtorlódásról, vagy ha többet vettek le,

Kovács Miklós, a délelőttös műszak teremmestere három szalag termelését irányítja. Műszakváltáskor ellenőrzi a szalagtérképet és a napi munka adatait. A teremmester (a képen jobbra) Nyizsnyik János szalagvezetővel (aki mellette áll) elkészíti a teremmesteri jelentést a ír.kg váltásról. Aztán, még mielőtt távoznak az üzemből, kiírják a szalagok teljesítményét a versenytáblára.

akkor szalagrablásról van szó. S ilyen esetben bizony nem megy simán a melegváltás a műszakiak között.

AMIÓTA A VARRODÁKBAN

megvalósították a melegváltást, azóta két-két egymást váltó szalag csak egy tétel félkészgyártmánnyal dolgozik. így 50 százalékkal csökkentették a félkész normát, aminek jelentős pénzügyi kihatása van a forgási sebességre. S jobban együttműködnek a váltó műszakok. Nem hagynak egymásnak javításokat, hogy ők is ugyanúgy jól elkészített félkész gyártmányt kapjanak a melegváltáskor.

Ezzel a módszerrel jobban kihasználják a 480 perc munkaidőt, s a termelékenységet 8—10 százalékkal növelik ahhoz viszonyítva, amikor még hidegváltás volt a varrodákban.

5