Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-23 / 94. szám

írásos kapcsolat öt kontinens 22 országával — Levelezés német, angol és francia nyelven - Juszman Iljas Indonéz dalokat énekel Nyíregyházán — Ügandai és libanoni vendég az ünnepségen így ünnepli május 1 -ét a Kölcsey Ferenc LeAtygimnázium ifjúsága A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Leánygimnáziumban néhány éve működik a levelező kör. Azért alakult, hogy az ifjúság igen nagymértékű és széles körű kül­földi levelezését összefogja. Ez a kör szervezi és irányija a le­velezést, összejövetelein meghall­gatja az érdekesebb leveleket Ilyen pedig igen sok van, hisz iskolánk ifjúságához az öt kon­tinens 22 országából érkeznek le­velek. A Szovjetunióból és a né­pi demokratikus országokból szinte naponként. Ezekkel az államokkal a leg­élénkebb az iskola ifjúságá­nak a levelezése, hisz ők áll­nak hozzánk a legközelebb, velük tudjuk legjobban meg­érteni magunkat az orosz nyelv segítségével. Gyakori a levélváltás Európa többi államának fiaival is. Az iskola német, angol és francia levelezése is igen tekintélyes. Szűkebb térre korlátozódik a töb­bi kontinens népeivel, ezek tő­kés államaival, továbbá a gyar­mati sorsból felszabadult nem­zetek fiaival való levelezésünk. Ghana, Kenya, Ausztrália, Japán és India, — hogy csak néhány érdekesebb államot említsünk — ifjúságával már van levélbeli kapcsolatunk. Egyik tanulónk la­tin nyelven levelezik Ghánával, egy másik most kezdi az eszpe­rantó-nyelvű levelezést. A gimnázium ifjúsága sokat tanul ezekből a levelekből. Megismerkedik a különböző népek mindennapi életével, örömeivel, gondjaival, kultú­rájával, földrajzával stb. A levelek mellett sok az aján­déktárgy is. Néhány évvel ez­előtt még a film és a színház sztárjainak fényképeit hozta a posta, majd a gyűjtések idején a szalvétákat, De ma már egyre több a képeslap, művészettörté­neti nevezetesség, újságok, folyó­iratok, könyvek, zenedarabok, s legújabban zászlócskák. És mit tanul a mi leveleink­ből a külföldi levelezőtárs? Meg­ismerkedik hazánk tájaival, né­pünk életével. Az egyik NDK- beli lányka már így szólítja le­velező partnerét: „Enyém, ked­ves Irén!” Észt nyelvre tanítja az egyik észt levelező a mi lá­nyunkat, ö viszont a magyar nyelvet ismerteti meg véle. A közvetítő nyelv az orosz. így ismerkedik a Kölcsey Ferenc Leánygimnázium ifjúsága a világ ifjúságával, így igyekszik boá­tokat szerezni és szolgálni a né­pek barátságának ügyét. Április 29-én este a József Attila Művelődési Házban a nagyközönségnek is bemutat a levelező kör néhány érdet­Ünnepség a Hármas-dombnál — Térzene a Kossuth szobornál __ Zénésébresztő — Majális a Sóstón Május I megünneplésének terve Nyír egy h ásón Vidám majálisokat, népünnepé­lyeket, színvonalas kulturális ren­dezvényeket terveznek Nyíregy­házán május elseje megünneplé­sére. Az üzemekben, hivatalok­ban, iskolákban röpgyűléseken és ünnepségeken emlékeznek meg május 1 jelentőségéről, április 28:—2D-én. A vállalatoknál ekkor értékelik és nyilvánosságra hoz­zák a munkaverseny-eredménye- ket. Április 29-én, délután 5 órakor a hagyományoknak megfelelően a KISZ városi vb. rendezésében a Hármas-dombi emlékműnél ün­nepség lesz, melyen részt vesznek a veteránok, a KISZ-aíapszerve­zetek képviselői, az úttörő-csapa­tok képviselői és az érdeklődők. Ennek az ünnepségnek a prog­ramjában az úttörők énekkara munkásmozgalmi és májusi dalo­kat ad elő, szavalni fognak, s a KISZ V. B. tagjai koszorút he­lyeznek el az emlékműre. Városunk lakossága az épüle­tek, kirakatok, lakóházak ízléses dekorálásával, fellobogózásával fogadja az ünnepet. Április 80-án, délelőtt 10—12-ig térzene lesz a Kossuth-téren, amit a Honvédség zenekara ad. Délután a Manda- bokori és a felsősimái kuliúrház- ban a József Attila Művelődési Ház és más városi öntevékeny együttesek adnak kultúrműsort. Az óvodások és iskolások részére délelőtt a Bocskay utcán roller- és kiskerékpár-verseny, valamint háztömbkörüli kerékpárverseny lesz. Május elsején reggel 6—8 óra között a MÁV és a Honvédség zenekara zenés ébresztőt ad a vá­ros lakosságának. Délelőtt és a nap folyamán a vállalatok és tsz-ek munkás-paraszt találkozót tartanak a Sóstón, ahol egyéb­ként tíz órától sportbemutató és a Szabadtéri Színpadon kultúr­műsor lesz. A színpadon fellép­nek a Mátészalkai Cigányegyüt­tes, az ököritófülpösi táncegyüt­tes, a nagyhalászi és a fehérgyar­mati táncegyüttesek. Intézkedés történik arról hogy a MÁV és az AKÖV biztosítsák a dolgozók gyors szállításit Sóstora, illetve onnan a városba. kességet leveleiből. Részlete­ket a levelező országok iro­dalmából, zenéjéből és tán­caiból. Néhány musorszám anyagát a külföldi Levelezők választották ki, ők küldték el a zenedarabok kottáit, vagy az irodalmi leírá­sokat. E műsor keretében szere­pel majd egy Budapesten tanuló indonéz diák is, Juszman Iljas, aki indonéz dalokat fog énekel­ni. Részt vesz a május elsejei ünnepségünkön egy ugandai né­ger és egy libanoni diák is. A szovjet ifjúságot a Nyíregyházán állomásozó katonaság Komszomol szervezetének küldöttei képvise­lik majd. így ünnepli az idei május elsejét a népek fiaival egyetemben a Kölcsey Ferenc Leánygimnázium ifjúsága. (B. L.) üzembe helyezték a Lábatlant Cementgyár új forgó-kemencéjét Az építőipar növekvő igényeinek kielégítése szempontjából nagy jelentőségű a Lábatlani Cementgyár klinker égető for­gókemencéjének munkába állítása. Az új kemence évenként 94 000 tonna cementtel növeli a gyár termelését. — A 15 mé­ter hosszú kemenceóriás a hozzátartozó berendezésekkel együtt közel 30 millió forintba került. BÉKE SÁNDOR ÉLETÚTJA A hajtlaui Mada.ras.sy-kas- tély ma a gacsályi Dózsa Ter­melőszövetkezet irodája. Mintha az élet adott volna szimbolikus elégtételt a hajdani sok cseléd­nek, zsellérnek... Az épület egyik helyiségében egy magas, szőke emberrel ta­lálkozom: Beke Sándorral. a temelőszövetkezet elnökével. Mosolyog, amikor életéről, munkásságáról érdeklődöm. Negyvenéves még, s élete va­lóságos regény... Mint pór-ivadék, Madarassy nagyságos úrnál kezdte megis­merni igazán az akkori terhes életet. Tizenegyéves korában már a cséplőgépeiéi dolgozott, hogy a munkától nyomorékká vált apja mellett segítsen a nyolc tagú család fenntartásá­ban, hogy az árpa- és kukori­cakenyér mellett legalább ün­nepeken jusson búzakenyér az asztalra az égrenyíló kis vityi- lóban. * — Édesapám betegsége el­lenére sem adta be a derekát — emlékezik Beke Sándor. — A harmincas évek egyikén ara­tósztrájkot kezdeményezett a A legjobbak között Ha arról érdeklődünk a nyíregyházi kisvasúti fűtőház­nál, kik járnak élen a munkában? Fehér Géza mozdony­lakatos (jobbról) többször szóba kerül. A tapasztalt szakember szívesen segíti a fiatalok szakmai tanulását is. Mint szak- szervezeti elnök, szorgalmazza a munkavállalások határidő előtti teljesítését, emellett sok ember kisebb-nagyobb gond­jainak elintézése is reá vár. A képen: Fehér Géza és Czene Barnabás mozdonyla­katosok gyors javítást végeznek egy kismozdonyon. tizennegyedében való aratás el­len. Emlékszem, Madarassy nagyságos úr a többi közül rá­mutatott az apámra: „Dani, te többet nem arathatsz nálam”. — Hát mit mondjak még ar­ról a világról! — üt indulato­san, a múltra emlékezve, az asztalra. Beke Sándornak, mint millió sorstársának, a felszabadulás bontotta ki az emberséges- élet­hez vezető utat. S ő bátran el­indult ezen! Földet kapott. Be­kapcsolódott a különféle falusi mezőgazdasági szervezetek mun­kájába s 1949 tavaszán tizen­kilenc társával lerakta az Étlap­ját az azóta híressé vált Dózsa Termelőszövetkezetnek. A régi, nincstelen cseléd-napszámos, mint elnök, száz hold föld gaz­dája lett. Tellek az évek, mind­egyik magával víve az új, a szokatlan, az ismeretlen élet sok-sok elentmondását. Három év múlva már mintaszövetke­zet virágzott a hajdani nagy­birtok és a szétosztott parcel­lák helyén. — Az 1956-os elenforradalom- nál is jobban megrázta a mi kollektívánkat az 1953-as Nagy Imre-féle szövetkezetellenes po­litika. A közgyűlésen, ahol az emberek jórésze a szövetkezet ellen hangolódott, úgy álltam, mint egy villámsújtotta fa. De mégsem maradtam egyedül; a mag, a pártszervezet megmen­tette a. szövetkezetét. És ez történt 1956-ban is. A pártszervezet, a csendes szavú, de erélyes elnök segítségével megóvták a közös vagyont. A termelőszövetkezet egyetlen szalmaszállal sem károsodott a nagy viharban. .. De szóljunk az el­nökről. Igaz, Beke Sándor ezt mondja: „A szövetkezet, a kö­zösség élete, sorsa nem választ­ható el az enyémtől — mert a kettő ugyanaz”. Időközben el­végezte az elnökképző akadé­miát s tanulni kezdett, hogy behozza azt a lemaradást, ame­lyet a régi világbem nem tehe­tett meg. Befejezte a hetediket, és munkája mellett hozzáfog a nyolc általános iskola elvégzé­séhez. Beke Sándort a nép megbe­csülése övezi. Több, mint tíz esztendeje tagja a járási tanács végrehajtó bizottságának, ben­ne van az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács elnökségében. A hajdani hónapos-cseléd 1957 augusztusa óta a „Munka Ér­demérem” tulajdonosa. Az elnök és a szövetkezet sorsa, élete egy — tartja Beke Sándor. S igaza van! Nem vá­lasztható el az ő életétől, mun­kásságától az, hogy évről év­re mindegyre szilárdul a ter­melőszövetkezet. 1956-tól kezd­ve évenként 38, 41, 45, 47 forint volt náluk egy munkaegység ér­téke. A szövetkezeti község jö­vedelmének fele, az utóbbi két évben más hatvan százaléka az állattenyésztésből származik. Az 1566 hold közös területen gaz­dálkodó szövetkezetben 630 szá­mosállat van. Tavaly százhat­van mázsa húst adtak száz hold szántóföldre számítva a nép- gadaságnak. Két évvel korábban kétszáz százalékra, tavaly — a rendkívül kedvezőtlen, csapa­dékos időjárás ellenére — 165 százalékra teljesítették áruter­melési tervüket. — Az idei tervünk? A Jfi­rási tanács például háromszáz sertést javasolt, mi hétszázat fogunk meghizlálni. Húszezer csibét nevelünk fel értékesítés­re. Téli almából nyolcvan— száz mázsát várunk holdan­ként. •— S ami még nem volt — mondja örömmel Beke Sándor —, az idén törpevízművet léte­sítünk, az egész község ellátá­sára. Igyekszünk így is eltün­tetni a város és a falu közötti különbséget... Igen! Ez Béke Sándor élet­útja. Az eddigi! Mert a követ­kező években teljesedik majd ki igazán... a közösség jobblé- tóért folyó további nagy küz­delemben. Mivel Beke Sándor családjávEd, községével, az egész néppel együtt akar feljutni az ormokra... Samu András Megemlékeznek városunkban a Gyarmati ifjúság Napiáról mintegy háromszáz fiatal jelenlé­tében Czakó István, a KISZ me­gyei bizottság ágit. prop. titkára tart ünnepi beszédet, melyet a nyíregyházi Kölcsey Gimnázium KISZ-szervezetének műsora kö­vet. Nyíregyházán ifjúsági nagy­gyűlésen emlékeznek meg a gyar­mati ifjúság életéről és harcairól április 24-én. A Gyarmati Iíjú- jság Napja alkalmából a t>. M. klubban délután három órakor

Next

/
Thumbnails
Contents