Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-22 / 93. szám
Az anyagi érdekeltség kiszélesítése fokozza a tagok termelési kedvét Az elmúlt évek során — kevés kivételtől eltekintve — termelőszövetkezeteinkben a közös jövedelmből való részesedés kizárólagos formája a munkaegység szerinti Javadalmazás volt. Azonban, az utóbbi időben, mind több termelőszövetkezetben rájöttek arra, hogy a munkában, a termelésben való érdekeltség növelésére egyéb ösztönző módszerek is szükségesek. Most, amikor megyénk dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta, s ki kell teljesednie a szocialista mezőgazdasági termelésnek, több állati és növényi terméket kell előállítani, hogy több is maradjon a tagságnak és többet adhassanak a népgazdaságnak, elengedhetetlen feltétel az, hegy valamennyi termelőszövetkezetben kiegészítsék a munkaegység alapján való részesedést más ösztönző módszerekkel is. A megyei pártbizottság és a megyei tanács által javasolt premizálási módszereknek a helyi körülmények között való alkalmazását termelőszövetkezeti parasztságunk örömmel vette, s clvitathatatlannl nagy része van az idén kibontakozott nagy munkalendülctben az anyagi érdekeltség már megvalósuló és évközben realizálódó rendszerének. A premizálás helyességét az élet bebizonyította! A megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya és a szerkesztőség megvizsgálta néhány új másodéves termelőszövetkezet premizálási módszerét és az ezzel kapcsolatos, eddig elért eredményeket. 4 premizálás szárnyakat adott a munkában Stefan Józseffel, a petnehá- Ä Oj Barázda Termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk a tavaszi mimikák állásáról. A termelőszövetkezet az idei tavaszon kezdte meg működését, s úgy véltük, esetleg nagyobb nehézségek is vannak még a tavaszi munkák során. Azonban kiderült, hogy nem így van. — A munka nagyon szépen halad termelőszövetkezetünkben — mondotta az elnök. — S ennek egyik fő magyarázatát abban látjuk, hogy a szövetkezet vezetősége és a partszervezet idejekorán kidolgozta és a tagok körében tudatosította az anyagi érdekeltség rendszerét. Elvetettük a korai magvakat, kikelt a csillagfürt, a napraforgó. Lényegében a kukorica vetése van hátra. Petneházán tanácsülésen, vezetőségi értekezleten, párttag- gyűlésen, közgyűlésen vitatták meg a feladatokat. A brigád- vezetők sorra beszéltek a tagokkal, ismertették a premizálás rendszerét, s a tagok szerződésben vállalták — családjuk munkaerejéhez mérten — a megművelendő területeket. A premizálás alapja a növénytermelésben az, hogy a tag, illetve a család, a vállalt területén megtermelt terménynek a tíz százalékát kapja prémiumként — függetlenül a tervtől. A terv fölött termelt mennyiség ötven százaléka illeti meg a tagot vagy természetben, vagy pénzben. Ezt alkalmazzák egy ségesen a burgonyánál, kukoricánál, napraforgónál, cukorrépánál, mag- kendernél stb. A köztes bab és napraforgó esetében, ha a szövetkezet ad vetőmagot, az összes termés fele, saját mag vetésekor háromnegyede a tagé. A 320 családból eddig kétszáz család jelentette be szándékát köztes bab termelésére. A szövetkezet egységes átlagtermés tervétől eltérően meghatározzák az egyes brigádok lervfetadatát, figyelembe véve a talajadottságokat. így sikerül kiküszöbölni az esetleges hagy eltéréseket. Mindenki szívesen lenne aSlalgondozó A Szabolcs bakai Bűzakalász Termelőszövetkezetben a növénytermelési prémiumok rendszere megegyezik a petnehá- ziakéval. A korai burgonya termelésénél — amelyből százötven hold van a szövetkezetben — a termés tíz százalékát, a terv felett pedig ötven százalékát kapják meg azok a tagok, akik a burgonyát háznál csíráztatták, és megtermelték. A korai burgonya területének egy részén köztesen termelnek cukorrépát a tagok. A köztes cukorrépa összes . termésének a felét kapják meg a tagok, s jól jár a ssövetkezet is a másik felével! Annál érdekesebb ebben az új termelőszövetkezetben az állattenyésztésben dolgozó tagok javadalmazása. A malacnevelésben, a terv feletti mennyiség ötven százaléka elválasztás után a gondozót illeti meg. A hizlalásnál a terv feletti súlygyarapodás értékének a fele szintén prémium. A sertéstenyésztésben ifjú Király József, Nagy Antal és Major András, ez idő szerint még együtt végzik a munkájukat. Huszonkét kocától egy fialásra 170 darab volt a terv. A malacelhullás sajnos jelentős volt, két koca meddő is maradt, s így most 172 darab öt—hat hetes malacuk van. A hizlalásnál már jobbak az eredmények. Harmincnégy hízott sertésre, a darabonkénti 118 kilogrammos tervvel szemben összesen 130 kilogrammal „raktak fel" több húst. Ennek fele értékét, 1005 forintot a napokban kapja meg a három sertésgondozó. Az abraktakarmányokat keret- utalványon kapják a hizlaláshoz, s a gondozók a többletsúly elérése mellett még takarmányt is takarítottak meg. A tehenészetben igen gyenge volt a tej hozam. Ennek a megjavítása érdekében meghatározták március elsejétől a. napi átlagtervet s megmondották a tehéngondozóknak, hogy az e terv fölötti mennyiség ötven százalékát, illetve annak értékét prémiumként kapják. Az eredménye az lett, hogy egy hónap alatt egyharma- dával nőtt a napi hozam. A két gondozó százötven forint prémiumot kapott a márciusi eredmény alapján. Az áprilisi „különterv” most a márciusi átlag. S ezt mindadKántorjánosiban a mezőkön a tagon, vagy a tanyában az állattenyésztők mondják el nagyon sokszor: „Miért nem így csináltuk tavaly is? Akkor nem lett volna annyi probléma”. Mikor ezt mondják, a premizálás bevezetésére gondodnak. Kántorjánosiban tavaly volt probléma bőven, amely csak akkor enyhült némiképpen, amikor a betakarításnál az úgy nevezett betakarítási célprémiumokat alkalmazta' . Azonban az idén minden másként alakult; a javadalmazás is, a munkakedv is. A Vörös Csillag Tsz-ben is az állattenyésztéjii prémiumok alakulásáról beszélnek szívesen, mivel itt már kézzel fogható eredmények vannak. A tehenészet az elmúlt évben, még decemberben is. igen gyenge tejhozamról adhatott számot. Elhatározták, hogy a fejők minden liter kifejt tej után hét fillér prémiumot kapdig folytatják, míg a tehenészetben a termelési tervben megállapított átlagot elérik, s ez után az átmeneti forma után térnek rá az igazi, terv fölötti ötven százalékos prémiumra. Az a tény, hogy az állattenyésztésben elért eredmények alapján a termelőszövetkezet vezetősége valóban ki is osztja a prémiumot, igen megnövelte az állattenyésztés becsületét, s bárki szívesen válalná az állatok gondozását. nak. S majdnem azt mondhatnánk — ha hinnénk benne —> hogy csoda történt. Mert míg decemberben 1467 liter tejet fejtek ki összesen, a premizálás első hónapjában már 3650 liter tej lett a hozam, amely után a négy gondozó megkapta a prémiumot. Februárban és márciusban tovább emelkedett a hozam és a két hónapban már 825 forint prémium jutott a gondozóknak. Eddig majdcsak csökött borjúkat választottak el, amióta ötven forint jutalom jár egy 120 kilós választott borjú úton, ez a helyzet is gyökeresen megváltozott. A sertéshizlalásnál 18 százalékos takarmányértékesítési alsó határ mellett 13 fillér prémium jut minden rahizlalt kilogrammra. A juhászok a terven felüli szaporulat és a gyapjú 25 százalékát kapják, s minden liter kifejt juhtej után tíz fillért. A gyapjúterv például öt kilo- gramm, de a juhászok hat kilós átlagra számítanak. Ezer nyírható juhnál ez ezer kilogramm többlet. Egynegyede 250 kiló mint prémium, s ennek értéke szerényen számolva tízezer forint, amely öt juhász között oszlik meg! A növénytermelésben — mint legtöbb helyen —, itt is sajátos premizálási rendszert dolgoztak ki. A Vörös Csillag Tsz-ben függetlenül a tervtől, az összes termés húsz százalékát kapják azok, akik megtermelték. Viszont ezen túlmenően, természetbeni munkaegység-részesedés már nem lesz a növénytermelésben foglalkozóknál burgonyából és kukoricából. Igen kedvező hatással van a premizálás a kántorjánosi dolgozó parasztokra. Míg egy évvel ezelőtt, ebben az időszakban 25—30 tagot az egész szövetkezetben nehéz volt to- borozni munkára a növénytermelésben, most egy-egy brigádban 60—70 tag, családtag dolgozik. Vannak családok, akik szerződéses kötelezettséggel meglepően nagy területeket vállaltak megművelésre. Különösen a Botos László brigádjában járnak élen. Kiss Imre családja 12 és fél hold kapál ni valót vállalt, közte 2,5 hold dohányt. Bombár Antalék negyedmagukra 11 holdat, benne egy hold dohányt. Balogh Istvánná egyedül — a férje segítségével, ha hazamegy szabadságra — hét, Hajdú Gyu- láné két kislányával hat hold megművelését vállalta. Még szebb eredményeket akarnak Búj on A buji Táncsics Tsz-ben tavaly 48,70 ío- rinttal fizettek egy munkaegységet. Jól dolgoztak a növénytermesztők. Volt mivel dicsekedni az állattenyésztőknek, ki tettek magukért a gyümölcstermesztők is: almatermésük 95 százaléka export minőségű volt. Megnyerték a megyében folyó gyümölcstermesztési versenyt. Ezért 70 ezer forint értékű motoros permetező gépét kaptak ajándékba. A tavalyi zárszámadás óta megváltozott a helyzet Bujon is: minden gazda belepett a szövetkezetbe. A Táncsics Tsz is közel kétezer holdas gazdasággá fejlődött. A tavalyi eredményeket az idén is szeretnék elérni, sőt, ha lehet, túlszárnyalni. Állattenyésztésük gazdagabb lett, mint tavaly volt. Kapásnövenyekböl nem feszítették túl ugyan a terveket, óvatosan határoztak meg a várható termésátlagokat, de még így is bíztató eredményekre számíthatnak. Gyümölcsből sem akarnak kevesebbet termelni. A kertészetből is jelentős jövedelmet várnak. Még a koratavaszon elhatározták: az anyagi érdekeltség fokozásával, bevezetésével a tavalyitól is jobb munkára serkentenek. Az elmúlt évben ugyanis még a gyümölcstermesztők sem kaptáit prémiumot, pedig az almatermelés 95 százaléka volt export-minoségű. Az idén azonban másként lesz. A kapasnövényekböl 10 százalék illeti majd a tsz-tagonat, a terven felüli mennyiségnek pedig 50 százalékát osztják ki prémiumként. Az állattenyésztésben is a hozamok növelését segítő elveket érvényesítenek. A juhászok például a terven felüli gyapjúnak 20, a terven felüli juhtejnek 50 százalékát kapják meg prémiumként és minden terven felüli harmadik bárány a juhászokat illeti. Premizálják a szarvasmarhatenyésztőket, a sertéshizlalókat, a növendékmarha, kocák, malacok gondozóit, a fejőket, és a takarmány kaszálásában, betakarításában résztvevőket. A gyümölcstermesztésben is érdekeltté tették a tagokat. Az almatermés 70 százalékán felüli export-minőség és belföldi értékesítésre kerülő gyümölcs értéjiének különbözetéből 50 százalék illeti a gyümölcstermesztőket. Mit jelent ez? Tavaly almatermésük 95 százaléka volt export-minőségű. Az idén is szeretnék ezt elérni. Tizenyolcan dolgoznak a gyümölcstermesztésben. Tervük szerint ezerötszáz mázsa almát termelnek az idén. Ha az alma 95 százaléka most is export-minőségű lesz, akkor a 70 százalékon felüli mennyiség 375 mázsa exportalmát jelent. A belföldi és exportalma értéke közötti különbség mázsánként mintegy 200 forint, összesen mintegy hetvenötezer forint értékben, s ennek 50 százaléka illeti prémiumként a gyümölcstermesztőket. Tizennyolcán dolgoznak a gyümölcsösben, egyenként tehát mintegy kétezer forint jut majd a többletjövedelemből. Ezért érdemes becsületesen dolgozni. Rendben is van a gyümölcsösük. A tavaszi szántás-vetéssel is jól haladnak. Elvetették 100 holdon idejében a korai burgonyát, a tavaszárpát is időben földbe tették. Telepítettek 100 hold gyümölcsöst. Munkaegységenként 15 forint előleget fizettek. Csupán azt kifogásolták a tsz vezetői, hogy a 4 traktor sókat áll géphiba miatt... S ha ezen idejében segítenek a gépállomásiak — s reméljük segítenek — a gépek segítségével minden munkát ezután is időben és megfelelő minőségben végeznek. Ha pedig ez így lesz, tervük valóra válik. Miért nem csináltuk így tavaly is ? 4
