Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-22 / 93. szám

Termelőszövetkezeti élet *4—5. oldal.) Asztronauták (2. oldal) XVIIL ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ara 50 fillér 1961. ÁPRILIS 28, SZOMBAT A tanárjelölt diplomamunkája (3. oldal.) ★ Egy KISZ-titkár pártmunkája (2. oldal) LENINI HAGYATÉK Álltam a moszkvai Vörös té­ren a hosszú sorokban kígyózó embertömegben, amerikaiak, németek, mongolok és kaukázu­siak között, s vártuk a pillana­tot, amikor belépünk a mauzó­leumba és meglátjuk a kor nagy gondolkodóját, Lenint. Tudom, előttem is sokan látták őt, s ma, holnap s az év min­den szakában jönnek ide embe­rek Északról és Délről, New Yorkból és a Fokvárosból, euró­paiak és afrikaiak, fehérek, sárgák és feketék, hogy ha csak egy szempillantásnyi időre is, lássák a világ első munkásálla­mának megalapítóját. Lassan lépkedtünk a süppedő szőnyegen, fejünket az üveg alatt pihenő Lenin felé fordít­va, s szinte a lélegzetünk is megállt egy pillanatra, mert úgy tűnt, hogy a század nagy lángelméje nem halott, hanem alszik, pihen, s tudja, mi tör­ténik a világban. Igen, s ez nem fantazmagória, hiszen Le­ninnél senki nem látta világo­sabban a jövőt, a mát, azt a kort, amelyben ma már egymll- liárd ember építi a szocialista, kommunista társadalmat. Ha azt mondjuk, hogy a proletár­forradalmak korszakát éljük, s ha szemtanúi vagyunk a gyar­mati iga szétzúzásának, ha ré­szesei lehetünk annak a szocialista világmozgalomnak, melyben a népeket a proletár- nemzetköziség nagy eszméje fűzi össze egy új világ megte­remtéséért, akkor Leninre gon­dolunk, aki mindezt megjöven­dölte. Kilencvenegy évvel ezelőtt, április 22.-én született Vlagyi­mir Iljics Lenin. Ezen a tava­szi napon üstökös jelent meg vele a világban, olyan vezér- csillag, aki ma is ^mutatja a Föld népeinek a jövő útját. Eszméje fáklya-lobogás, élete példakép, munkája felbecsülhe­tetlen érték a világ kommu­nista és munkásmozgalma ré­szére, s ez is oka annak, hogy aki Moszkvában jár, az nem tud úgy búcsúzni a nagy szov­jet fővárostól, hogy ne bú­csúzzon Lenintől is. Nagyon ne­héz lenne Vlagyimir Iljics arc­képét megrajzolni. De tetteit, "letművét nem, mert amit alko­tott, elgondolt, tervezett, azt a történelem váltja valóra. Maxim Gorkij, a barát és nagy író ezt mondta róla: „Zö­mök, tömzsi ember volt, szokrá- teszi homlokkal és mindent látó szemekkel...” Hatalmas kopo­nyáját láttam, de szemeit nem. Mégis úgy éreztem, hogy ő most is lát, bár halott, de tudja, mit alkotott. Lenin az óriások kö­zött is nagy volt. Éleslátásával, szerénységével, elvi szilárdsá­gával, vasiogikájával, embersé­gével, meleg szívével, szeretni tudásával és az ellenség iránt érzett gyűlöletével olyan tulaj­donságok lobogtak benne, me­lyek nem mindenkinek adatnak meg. Magára kevés figyelmet fordított, de annál többet az emberekre. Ügy tudott hallgat; ni lelkének titkos viharairól, mint senki más. Lenin figyelme az igazi elvtárs szívből jövő fi­gyelmessége volt, a magával egyenlőnek tartott ember iránti szeretete. Lenin életműve beteljesedésé­hez közeleg. A nagy gondolko­dó - megálmodta korszakban élünk, amikor az ember óriás lett, amikor a szovjet ember elsőnek kijutott a kozmoszba, s a kommunista társadalmat építi. A lenini elvek alapján dolgoz­nak a világon a kommunista és munkáspártok, s az eszme győ­zedelmeskedik, melyet így rög­zít a híres Moszkvai Nyilatko­zat: „Az emberi társadalom tör­ténelmi fejlődésének fő tartal­mát, fő irányvonalát és fő sa­játosságait korunkban a szo­cialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a tár­sadalom szocialista átalakítá­sáért harcolnak.” Hiába erőlkö­dik az imperializmus, a törté­nelem előrehaladását nem ál­líthatja meg. A szocialista vi­lágtábor sikerei, a kubaiak, a laosziak és a többi népek pél­dája, hősiessége bizonyítja ezt. A szocializmus teljes győzel­mét nem lehet feltartóztatni. S ez is Leninnek, a nagy gondol­kodónak az előrelátását, jöven­dölését bizonyítja. Igaz, hogy Lenin meghalt, de eszének és akaratának örökösei élnek. Él­nek és olyan sikeresen dolgoz­nak, ahogy a világon még sen­ki soha sehol nem dolgozott. Kubában elhallgattak a fegyverek A Prensa Latina jelentése Havanna, (Prensa Latina): A Giron-öböl mentén, ahol né­hány nappal ezelőtt még oly he­ves harcok folytak a zsoldosok ellen, elhallgattak a fegyverek — írja a Prensa Latina. Az invázió Santiago De Kuba, San Antonio De Los Banos re­pülőterének, valamint Havanna bombázásával kezdődött. A légi­támadásoknak az volt a céljuk, hogy megsemmisítsék a forradal­mi kormány légierejét és megfé­lemlítsék a népet. Április 17-én hajnalban az el­lenforradalmi egységek a Cochi- nos-öböl három pontján megkezd­ték a partraszállást. A foglyok vallomásából még nem bizonyosodott be, hogy a zsoldosokat két, vagy pedig három amerikai hadihajón szállították Kuba felé. A Kubában maradt Sherman harckocsik is kétségtelenné teszik a külföldi intervenciót. Habár az agresszorok partra­szállását nehéz tűzfegyverekkel támogatták, a kubai hazafiaknak sikerült arra kényszeríteni a be­tolakodókat, hogy előnytelen pon­ton szánjanak partra. Alig 72 órás küzdelem után a zsoldos csapa­tok maradványait a Cienaga De La Zapata mocsaraiba szorítot­ták, ahonnan már nem volt más kiút, mint a halál, vagy a fogság. Mintegy 500 ellenforradalmár alsó ruhában és reszketve adta meg magát. Ruháikat el- hajigálták, mivel nem akar­ták, hogy nyíltan lelepleződ­jék: az amerikai ejtőernyő­sök egyenruháját viselik. A foglyok elmondották, nogy Floridában toborozták és képez­ték ki őket, majd Guatemalában amerikai tisztek vezetésével újabb kiképzést kaptak. Innen Puerto Cabesasba vezényelték a zsoldosokat, majd hajóval Kuba felé szállították. Egy fogoly val­lomása szerint az invázióért fe­lelős tisztek többsége elpusztult, amikor a sikertelen kaland után hajóval próbáltak elmenekülni Kubából. •• Orom, lelkesedés Havannában Havanna, (MTI): Havannában a lakosság csütörtökön tünteté­sekkel, zenével, tánccal ünnepelte az ellenforradalmárok felett ara­tott győzelmet. Havannai nyugati megfigyelők véleménye szerint — amint a Reuter megjegyzi — az ellenfor­radalmárok inváziójának egyik fő oka az volt, hogy ‘Ünnepség Lenin szüleiésnapia alkalmából V. I. Lenin elvtárs születésének 91. évfordulója alkalmából teg­nap délután az Építőipari Válla­lat kultúrtermében emlékestet rendeztek a vállalat dolgozói rész­vételével. Az ünnepi beszéd után filmet vetítettek Lenin életéröl. nem ismerték a Castro-kor- mány katonai erejét, a kubai nép Castro iránti hűségét és a milícia szilárd egységét. Hozzájárult a kormány győzel­méhez a forradalom védelmére alakított bizottságok ébersége és az ellenforradalmárokkal szemben alkalmazott gyors intézkedések is. A rendőrség most letartóztatja azokat az árulókat, akik kapcso­latban voltak az ellenforradalmá­rokkal. őrizetbe vettek tizennyolc amerikai állampolgárt is. Négynapos szünet után helyre­állt a telefonösszeköttetés Kuba és az Egyesült Államok között. „II kubai kaland csak szégyent hozott Washingtonra“ írja a Pravda New York-i tudósítója MOSZKVA, (TASZSZ) : A moszkvai lapok megjegyzéseket fűznek az amerikaiak zsoldjában álló hadsereg Kubában elszenve­dett megsemmisítő vereségéhez. — A kubai kaland — írja Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója — csak szé­gyent hozott Washingtonra. Mint a New York Post megállapítja, „fekete napok” kezdődtek az amerikai vezetők részére. — „Itteni politikai figyelők ar­ról beszélnek, — folytatja a tu­dósító —hogy a kubai kaland hatalmas csa­pást mért az Egyesült Álla­mok és Kennedy elnök tekin­télyére. Az egész világon feltámadt ha­talmas tiltakozó hullám, a latin­amerikai országok népeinek hara­gos kitörései nagyon nyugtalanít­ják az Egyesült Államok vezetőit. Az amerikaiakra igen nagy ha­tást gyakorolt Hruscsov szovjet kormányfő Kennedy elnökhöz in­tézett üzenete és a szovjet kor­mány nyilatkozata. E dokumen­tumok sok embert elgondolkoz- .tattak arra vonatkozólag, milyen I veszélyes következményekkel jár­hat a kubai kaland. A kubai betörés kudarcán felzúdulva a dollárokkal ki­tartott sajtó bűnbakot keres. Olyan hangok hallatszanak, hogy alaposan meg kell mos­ni a fejét Allen Dulles-nek és ügynökeinek. Kiderült ugyanis, hogy a kalando-. rok belső felkelésre számítottak Kubában, arra gondoltak, hogy az ötödik hadoszlop felforgató tevékenysége megnyitja majd az utat a beavatkozók bandái előtt. A politikai kalandorok dühön- genek, vagy kétségbeesetten tör­delik kezüket. Ami az egyszerű embereket illeti, azok megköny- nyebbülten lélegzettek fel, amikor értesültek az aljas kubai vállal­kozás kudarcáról — írja Sztrel­nyikov és ennek alátámasztására idézi több New York-i lakossal folytatott beszélgetését. A szétvert kalandorok szem­látomást revansra készülnek. A rádió olyan híreket ter­jeszt, hogy a legközelebbi órákban újabb behatolás tör­ténik Kuba földjére. Nem múlt el a Kubát fenyegető veszély. A Krasznaja Zvezda katonai szemleírója ugyanezt a gondolatot fejtegeti: — Az Egyesült Államok köz­vetlen fegyveres beavatkozásá­nak veszélye fenyeget. Erre mu­tat a kubai partok körül «tapasz­talható kardesörtetés. Hivatalosan bejelentették, hogy szombaton a Floridai-öbölben az Egyesült Ál­lamok hadiflottája nagyarányú hadgyakorlatot kezd. Hadgyakor­latok folynak Guatemalában is. Az UPl-hírügynökség jelentése szerint április 22-én a guantana- moi amerikai támaszpontra érke­zik a Randolph repülőgépanya- hajó, fedélzetén körülbelül száz repülőgéppel. Kuba ellenségei nem nyugsza­nak. A szabad és független Kuba sokmillió védelmezője és barátja azonban éber figyelemmel kíséri cselszövényeiket. Tömegtüntetés Szöulban Szöul, (Újkína): Több mint százezer személy, főleg diák rész­vételével csütörtökön a szöuli sta­dionban tömeggyűlésen emlékez­tek meg a tavaly áprilisi nép­felkelés első évfordulójáról. A szónokok bátran hangoztat­ták, hogy a Csang Jun-klikk bito­rolja az áprilisi felkelés vívmá­nyait és áruba bocsátja az orszá­got. A gyűlés végeztével a résztve­vők tüntetésbe kezdtek, s a jelen­lévő háromezer jól felfegyverzett rendőr sem mert útjukba állni. A diákok a szöuli egyetemen is tüntettek. Követelték az ország újraegyesítését és azt, hogy Ko­rea sorsáról a koreaiak maguk döntsenek. A Lottó ayerŐMimai: 7, 1-. 36, 44, 84 A 16. játékhéten 4 749 313 IsMá szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatóságra. Egy nyert­osztályra ennek megfelelőé* 1780 992 forint nyeremény jót. A körmendi II. Rákczi Ferene művelődési házban megtartott sorsoláson a következő nyerőszá­mokat húzták kt: 7, 12, 36. 44. 84.

Next

/
Thumbnails
Contents