Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-21 / 92. szám

A munkásellátás helysete a KisTárdai Fémszerelvényáru Gyárban A Rudabányai Vasércdúsító pörköld kemencéje Többszáz munkás termel a Kis- vartíai Fémszerdvényáru gyár­ban. Anti a tervteljesítést il­leti, most szép eredménnyel büsz­kélkedhetnek: az első negyedévi tervet 102,2 százalékra teljesítet­ték, Amit pedig a munkakörül­ményekről a munkásellátásról tapasztalni a gyárban, az is ör­vendetes dolog. A műhelyekben Mondják a dolgozók, hogy ki­javították a szellőztető berendezé­seket és megszüntették az öntö­dék huzatosságát. A szürkeöntő­dében, a csiszolóban, öntvénytisz­títóban a TMK műhely gondos­kodik a szellőző berendezések működéséről. A temperöntődében három darab modern pormentes tisztítógépet állítanak be. A nik- kelezőben és savazóban a kádak­ra szerelt elszívó berendezés mű­ködik. Sajnos az öntödék és műhelyek falának tisztaságára nem fordí­tottak ilyen gondot. A fehérre meszelt fal szürke már, ideje len­ti* újra meszelni. Csökkentett munkaidő A vasöntők, rámolok, tisztítók is csiszolók hatórás munkaidő­ben dolgoznak, a ni-kkeiezők pe­dig hétórás munkaidőben. Azt ta­pasztaltuk, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó rendelke­zést betartják. Védőital — védőruha A vasöntők, csiszolók, és önt- vénytisztítók naponta személyen­ként 10 dekagramm sajtot, vagy fél liter tejet kapnak. A nikke- lezőben C vitamin-drazsé jár, vagy személyenként 5 dkg sava­nyú cukorka, de ehelyett több­ször tejet adnak, amit joggal ki­fogásolnak az érdekelt dolgozók. A védőruhát és felszerelést va­lamennyi arra illetékes dolgozó pításával az üzemi rendelőben foglalkoznak. Az első negyedév­ben a dolgozóknak közel hat szá­zaléka volt táppénzes beteg, ami az előző negyedévekhez viszo­nyítva igen magas. Dr Varga Gyula statisztikát készít a megbete­gedésekről és az üzemi eredetűek- re felhívja a vállalat vezetőségé­nek figyelmét. Előadásokat tart a dolgozóknak egészségük és testi épségük megóvásáról. M üzemi étkeztetés megkapja. Csupán a bőr-tenyér- védőt nem tudták minden dol­gozónak kiadni, mert a vállalat központja az 1960 decemberében történt megrendelésre még nem szállította le. A bőr-tenyérvédő- ket lábszárvédővel helyettesítik, ami nem pótolja tökéletesen az előírt felszerelést. A vállalat ve­zetősége olyan védőszemüvegeket szerzett be és adott ki a dolgo­zóknak, amiknek az üvegje szi­lánkmentes és szellőző lyukakkal van ellátva. Hiba, hogy a védő- szemüveget sok dolgozó nem hasz­nálja! Fürdő — öltöző Két férfi és egy női melegvizes fürdője van a gyárnak, mely ki­elégíti az igényeket. Jól működ­nek a zuhanyozók. A tisztálko­dáshoz a munkások szappant kap­nak. A dolgozóknak mintegy 90 szá­zaléka lecseréli utcai ruháját és átöltözik munkaruhába, a für­dők szomszédságában lévő öltö­zőkben. Minden dolgozónak csuk­ható polcos és fogasos szekré­nye van. Az már viszont hiá­nyosság, hogy az öltözőket és kü­lönösen a fürdőket ritkán taka­rítják. • • Üzemorvosi rendelő Több éve saját üzemi orvosi rendelője van a gyárnak. A ren­delőben rövidhullámkezelés és kvarc is van. Most szeretnének röntgent venni. Az üzemi balese­tekkel és a betegségek megálla­Na, azt mondja a juhász ... Mesél, mesél Adorján András bácsi. Ki tudja, hányadik mesé­je ez már? Ki tudja, kitől hal­lotta? Nagyapjától? Nagyanyjá­tól? Falubeli más öregtől, mi­kor még gyermek volt? Hány mesét tud? Vagy ahogyan ő mondja: verset? Többszázat, any- nyi bizonyos. Könyvből is olvasta őket? Nem. Nem olyan jó az, amit könyv ír, mesét. Az a jó, ahogyan apáik mesélték, szájról-szájra járt, gaz­dagodott, bővült, igazságát spkan „megrágták”, újra meg újra. Érdekes, hogy ma már nem hallgatják annyian. Inkább már csak a család. — És az van, nagy — mondja mosolyogva. — Nyolc gyermek, közülük négy házasságban már. Ott kapáltak mind, a kertben, « ház végiben. — Mesélne egyet, Adorján bá­csi ? — kértük. Kis pihenő következett úgyis. Leült a család a mesemondó kö­ré. Melyik mesét hát? Egy ked­veset. Margit, aki a nyíregyházi Pénzügyi Technikumba jár, nem akart leülni. Ugyan, mire való ez? (Lám, már a családban is akad, aki hűtlenné válik a me­semondás szokásához.) Na, de azért mese a mese, hogy fordulataival, hangjával, színével megfogja a hallgatót. És Adorján bácsi rákezdi. — Volt egyszer egy nagysá­gos úr. Annak sok juha. De a sárkány mindig agyonütötte a ju­hászát... Kerekedik, bomlik a mese, nem tudom figyelni. Öt figyelem, a mesemondót. Tudja, nem-e, hogy milyen kincset őriz a fejében? Tudja, hogy milyen kár írásban, Közel háromszázan ebédelnek naponta a gyár étkezdéjében. A gyárban főznek. A dolgozók általában ízletesnek és elegendő mennyiségűnek tartják az ebédet, amiért három forintot fizetnek. Csütörtökön zöldségleves és töl­tött káposzta, pénteken májgalus- kaleves és túrósmetélt volt az ebéd. Szórakozási lehetőségek Az üzemi könyvtár könyvállo­mányát sok kötet új könyvvel frissítették. A dolgozók létszámá­hoz viszonyítva kevesen olvassák ezeket a könyveket, valószínűleg azért is, mert jobb könyvajánló propagandára lenne szükség. A gyár kultúrháza délután fél há­romtól este 10-ig a munkások rendelkezésére áll. A kultúrház- ban van televízió, biliárd asztal, asztali tenisz és sakk. Röplabda- pályája is van a gyárnak, de ezt nem használják ki. A gyárnak van saját filmvetítő gépe, de leginkább csak munkavédelmi ok­tató filmeket vetítenek. hízott bikát és öt egyéb sőrét értékesítenek. Egész évi sertés­hizlalási tervüket százharminc százalékra teljesítik, és ez már biztos, mert az erre szánt ser­tések mind hízóba vannak ál­lítva. Az állattenyésztést is si­kerül az idén megalapozniok. Á tavaly megkezdett ötvenes, de saját erőből száz férőhelyesre nagyobbított szerfás istállóba most kötik be a jószágot, A RÄPOLTI RÁKÓCZI TSZ gazdasági helyzete lassan elke­rül a holtpontról. És ez nagyon jó dolog. A község egészének az életében is vannak változások. Hogy az esős időkben csökkent­sék a sártengert, hatszáz méter hosszúságú járdát építenek köz­ségfejlesztési alapból, a nép se­gítségével. A község ..főterén" fúrják az egészséges vizet adó kutat. — De gondunk is van bőven, a községfejlesztéssel kapcsolat­ban — mondja Szabó Sándor. — Ilyen például a közlekedés. A buszjárat-tervben Rápolt is szerepel. Azonban a busz egyet­len egyszer volt még itt; letil­tották, mondván: „nincs neki, hol megfordulnia”. Pedig az áruszállító túrakocsi — talán a busznál is nagyobb — szépe« megfordul az iskola előtt. — Villanyunk nincs. 1959-ben volt utoljára a községben film­vetítés. Géphiba miatt éjfél utá­nig tartott, de a nép még akkor sem hagyta ott, mert szomjazza a kultúrát... — HOGY MENNYIRE együtt szeretnének haladni a világ dol­gainak ismeretében, a kultúrá­ban másokkal, arra bj^onyíték az. hogy huszonhárom telepes rádió van a faluban és majd­csak minden házba jár sajtó. A postán megnéztük, milyen is valóban a sajtóterjesztés. Ki­derült, hogy kilencvenkét pél­dányban, tizenhat különböző napi- és hetilap, folyóirat szol­gálja a dolgozók érdeklődésé­nek kielégítését. Szabó Sándor elmondotta még, hogy a villany bevezetéséhez szükséges pénzt is gyűjtögetik, és remélnek... REMÉLIK, hogy gazdaságilag is, kulturális téren is mielőbb sikerül kiemelkedni az elmara­dottságból. «. AJ Leült a család amcscmondó köré A Rudabányai Vasércdúsító 1960-ban kezdte meg a terme­lést. Az üzem mintegy 135 ezer tonna vasércet dúsít eb­ben az évben. A második ötéves terv során évi 400 ezer tonnára növelik a termelést. (MTI Foto — Mező Sándor felv.) I\ uh úrházra gyűjtenek Griirében Egy nagy vállalkozás szerepel a tanács községfejlesztési tervében, a kultúrház felépítése, mely régi kívánság. Saját erőből kívánják megépíteni az új kultürházat, s ezért a régit, valamint egy kas­télyt lebontanak, s az itt nyert anyagokat felhasználják. Eddig 120 ezer forintjuk van, s ötven­ezer téglát szállítottak ki társa­dalmi munkában Vásárosriamény- ból. Ebben az évben 10 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeznek a falu lakói, s a jövő esztendőben kerül felavatásra a modern kultúrház. Emberek, gondok Rápolton Nagyüzemben termékenyebb lett a Nyírség homokja A Nyírségben több mint 250 crmelős'zövetkezet kezdte meg az idén a belterjes gazdálkodás kialakítását. Jellemző, hogy csak­nem kétszer annyi istállótrágyát, 30 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A terméketlen, szélhordta homo­kokra 3000 hold gyümölcsöst te­lepítettek, s csaknem 1500 hold­dal növelték a munkaigényes ön­tözéses gazdálkodás területét. Az új gazdálkodási forma kialakítá­sához jelentős segítséget nyújtot­tak a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet munkatársai. A nagykállói, baktalórántházi, nyír­bátori, nyíregyházi és a máté­szalkai járásokban a kutatók ta­pasztalatai nyomán a legsdlá- nyabb homoktalajokon alkalmaz- , ták Ajtai Ödön kutató gyors ho­mokjavítási módszerét, vetés előtt és után is hengerezték a földet, így sokkal jobb volt a kelés, s erőteljesebb a növény fejlődése, mint a szokásos módszer nyo­mán. Bebizonyosodott, hogy á nagyüzemekben így csaknem 30 százalékkal több termést ad a nyírségi homok. Igen népszerűek a megyében a nyírségi homok­kötési eljárások, különösen a ho­mokjavító vetésforgók. Az idén például több mint 150 termelő­szövetkezetben alkalmazzák Westsik Vilmos Kossuth-díjas tu­dós és Ajtai Ödön kutató közel félszáz vetésforgójának valame­lyikét. Ezek a vetésforgók lehe­tővé teszik a homoki takarmány­termelést, a talajok tápanyag- utánpótlásának megjavítását és a terméshozamok számottevő emelését. Üjlaky magnószalagon meg nem őrizni, amilior lassanként már a múlan­dóságba megy? Hiszen jártak már nála Biriben magnóval, vá­rosról, Budapestről is. De utána azt se mondták, papkalap. — Na, azt mondja a juhász... A mese izgalmában előretolja sapkáját, arcára kiül a mesealak érzelmi világa. Talán most kap új színt, új fordulatot ez a me­se is, mert hozzáadja szíve egy darabkáját Adorján bácsi. S.— (Foto: Hammel.) A SZAMOS TÖLTÉSÉ alatt húzódik meg Rápolt, ez a ki­csiny, alig száz házas, egyszál- utca falucska. Beszorulva ide, a Szamos egyik kanyarulatába, keveset tud róla a világ, és az itteni emberek keveset tudnak a világról. A napokban ellátogattunk ebbe a maréknyi faluba, meg­tudni: Mit is tesznek, hogyan élnek és gondolkodnak itt az emberek? CSAK ÜGY, AZ UTCÁN be­szélgettünk Nagy ZsigmoriddaL a Rákóczi Tsz elnökével, és Szabó Sándor tanácselnökkel. Elmondták, hogy tavaly, az ál­talánosan ismert kezdeti nehéz­ségekkel, az időjárási viszonyok­kal küzdve nem a legjobban sikerült a tsz-ben dolgozó pa­rasztoknak az esztendő. Azon­ban okultak az emberek az el­múlt évi hiányosságokon, s nagy szorgalommal kezdték az idei esztendőt. A kukorica és napra­forgó kivételével már mindent elvetettek terv szerint, s jó ter­mést ígérő gyümölcsösükben megkezdték a második perme­tezést. TAVALY SEMMIT, az idén az első félévben már tizenkét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents