Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-20 / 91. szám
IMI, április 20, csütörtök. Névnap: TIVADAR. A NAP ESEMÉNYEI: J919-ben ezen a napon toborzó- syülések voltak a Vörös Hadseregbe Budapesten és az ország nagyobb városaiban. 1904. április 19—23-ig általános sztrájk volt Debrecenben. A budapesti tímár iparosok sztrájkja Budapesten, 1887-ben. Budapesten 1904-ben az építőmesterek valamennyi munkásukat kizárják. ★ BÖKI KARTÁRS PÁR NAPPAL EZELŐTT ebédelni akart a kisvárdai fmsz. étteremben, ha lett volna türelme kivárni már nem is az ebédet, de legalább a megrendelés felvételét. A később érkezett asztali szomszédok már rég megebédeltek, Böki kartárstól még azt sem kérdezték, mit akar. Ajánlatos lenne érkezési sorrendben számokat kiosztani a gyengébbek kedvéért... (Márt.i. azoknak a. felszolgálóknak a kedvéért, akik nem tudják megjegyezni az érkezési sorrendet.) ★ A KISVÁRDAI Fémszerelvényárugyár területén lévő KISKER holtból a gyár dolgozói havonta J5—30 ezer forint értékű cukorkát, csokoládét, cigarettát és hűsítő italt vásárolnak. ★ AZ 1910-ES ököritófülpösi nagy tüzkatasztrófa áldozatai emlék- kertjének virággal való beültetését és állandó gondozását vállalta a községben lévő állami leány nevelő otthon úttörő csapata. A VAGÉP DOLGOZÓI szombaton délután termelési értekezletet tartanak, ahol az 1960. évi termelési eredmények alapján a dolgozóknak egy hónapi fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést oszlanak. ★ MEGYÉNK VÁROSAIBA, íal- vaiba — a gólyák után — visszaérkeztek a fecskék is. Megérkezésük után kedves vendégeink mindjárt fészekrakáshoz kezdtek. ★ A BURGONYATERMELÉSRŐL különösen jó hírnevű Balkányi Állami Gazdaságban egy 30 va- gonos clöcsíráztató építését kezdték meg. Ezzel egyidejűleg 100 vagonos magtár építésére is sor kerül a gazdaságban. ★ GYŰRTELEK szövetkezeti község dolgozói, úttörői és az Aranykalász Tsz KlSZ-szervezeté- nek tagjai a tavaszi fásítási hónapban 5 ezer darab kanadai nyár-, fűz-, égeres akáccsemetét ültettek el a tsz tanyaközpontjában és a község belterületén. Az elültetett csemeték már szinte kivétel nélkül rügyet fakasztottak. A ZÁHONYI VASÚTÁLLOMÁSON 32 vasúti munkás végzi a dolgozók általános iskolájának VIII. osztályát. A régebbi, állandó munkások között pedig már alig akad olyan, aki nem végezte volna e] az általános iskolát. + ÁPRILIS 22-ÉN a debreceni Csokonai Színház művészei Mes terházi Lajos: Pesti emberek című nagysikerű, mai témájú színdarabját adják elő a nyíregyházi színházban. Az előadásra a Vörösmarty bérlet érvényes. KELETMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Staboics-Szatmár megye) Bizottsága és • Meevel Tanács lapis. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja: a Keletmagyarország Lap- kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Sztálin Hr 21. Tel: 16-70, 16-71, 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdánov u. 1. Tel: 30-00. Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Valialat, Nyíregyháza* Dózsa György u. 5, SPORTJA Elkerülheti-e a Spartacus a kiesést? Bizonyára az egész megye sportközvéleménye nagy érdeklődéssel és — valljuk meg őszin tén — rosszalással, aggodalommal figyeli megyénk NB II-ős labdarúgó csapatának, a Nyíregyházi Spartacusnak ez évi szereplését- Az őszi bajnoki mérkőzések kezdetén nem vártunk nagyon sokat az együttestől, hiszen újonc NB II-ős csapat volt, erősítések nélkül. Az volt az elképzelése minden sportembernek, hogy egy a lényeg: a csapat megkapaszkodjon az NB II-ben. S nagy volt a megelégedésünk, mikor — befejeződvén a bajnokság őszi fordulója, — csapatunkat a hatodik helyen találtuk. Nem azért, mintha arra gondoltunk volna, hogy a hatodik helyen fog végezni, csupán abban reménykedtünk, hogy a tavaszi mérkőzések folyamán tud annyi pontot gyűjteni, — az ősszel szerzettekhez —, hogy az elég lesz a bentmaradáshoz. Két adott és tíz kapott gól tanulságai Az őszi mérkőzések folyamán jól szerepeltünk, a hatodik helyen voltunk. .. Innen indultunk el. S mit hoztak a tavaszi forduló mérkőzései? Eddig hét mérkőzést játszott a csapat, négyet idegenben, hármat saját pályáján. Itthon egy vereséget, egy döntetlent és egy győzelmet szerzett. Idegenbeli négy mérkőzését sorra elvesztette. Végeredményben a tavaszi hét mérkőzésből ösz- szesen három pontot szerzett a csapat, két gólt lőtt és kapott tizet. A szurkolók közül sokan próbálták találgatni, vajon mi az oka a tavaszi rossz szereplésnek, annak, hogy együttesünk erősen belekerült a kiesési zónába? Sok vélemény hangzott el, olyanok is akadtak, akik azzal próbálták magyarázni a tavaszi szereplést, hogy a csapatnak abszolút nincs szerencséje. Meglehet. Közrejátszhatott a szerencse is, de azért mégis nézzük meg közelebbről az okot. Vizsgáljuk először is a gólarányt. Hét mérkőzésen tíz gólt kaptunk, s erre mindössze kettővel tudtunk válaszolni. Ha nagyon szigorúan megnézzük, az általunk lőtt két gólról is kiderül, hogy az egyik öngól volt, a másikat pedig egy nagy jóindulattal megadott tizenegyesből érte el a csapat. Mindezek azt jelentik, hogy a tavaszi hét mérkőzésen a nyíregyházi csatársor nem ért el olyan gólt, melyet korszerű csatárjáték előzött volna meg. Ügy gondoljuk, elsősorban itt kell a hibák okát keresni. Vészesen gólképtelen a csatársorunk! A legbosszantóbb az, hogy a mezőnyben általában jól játszanak, megközelítik az ellenfél kapuját, helyzeteket is dolgoznak ki, s azok egész sorát hagyják kihasználatlanul- Lehetne felsorolni a példákat, amikor egyik-másik támadó játékosunk csak a kapussal állt már szemben, s ordító helyzetben lőtt kapu fölé, vagy mellé. Az ilyeneket nem a szerencse, sokkal inkább a csatár ügyetlensége terhére kell írni. Más alkalmakkor pedig lélektelenül játszott a támadósor, s így születtek azok a vereségek, melyek érzékenyen érintették a közönséget. Szépen szerepeltek atlétáink i»> országos bainok«:><«o:> Fel kell végre húzni a góllövö cipőt Sokszor mondták azt is az utóbbi időben, hogy a védelmünk nem bírja a tavaszi mérkőzések megterhelését. Erről nekünk az a véleményünk, hogy a védelem kaphat egy-két gólt a mérkőzésen, ha a csatársor válaszolni tud azokra. De ha a támadójátékosok mérkőzésről-mér- kőzésre nem tudnak gólt lőni, úgy az sem csoda, ha a védelem egyszerre csak kifullad. Hogy csapatunk eddig tizennyolc pontot szedett össze, ezt elsősorban védelmünknek köszönhetjük, ami azt jelenti, hogy nem rossz a védelmünk, s a támadóalakzat játékosainak kell feljavulniuk, elsősorban gólképesség szempontjából. Mindezeken kívül azt is őszintén fel kell vetni, hogy a csapat néhány játékosa nincs kielégítő formában, bizonyos változtatásokat kell eszközölni az ösz- szeállításban, s fokozott figyelemmel kell felhívni a játékosok figyelmét a sportszerűségre, a rendszeres és kemény edzésekre. Mindezek a siker tartozékai! Nagyon nehéz válaszolni arra a kérdésre is, hogy elkerüli-e a csapat a kiesést, vagy sem? Az együttesnek saját pályáján négy mérkőzése van még hátra: Űzd, Cegléd, Jászberény és Miskolc ellen. Idegenben a Pénzügyőrök, az Egyetértés, Sajószentpé- ter és Szeged ellen kell pályára lépniük. Ha a hátralévő nyolc mérkőzésből nyolc pontot össze tud „hozni” csapatunk, úgy bizonyosan elkerülheti a kiesést. Ehhez természetesen a hazai mérkőzéseken való pontszerzések a lényegesek. Nagyon fontos a vasárnapi mérkőzésen az Űzd ellen való szereplés. Legalább az egyik pontot kellene itthon tartani ahhoz, hogy az együttesnek megjöjjön az önbizalma, s megszerezze a közönség lelkesítő támogatását is. Reménykedni még lehet Mindent egybevetve: véleményünk szerint az együttes elkerülheti a „veszélyt”. S hogy ilyen élesen felvetettük a csapattal kapcsolatos problémákat — ez nem vészharang-kongatás, csupán felhívjuk vele a csapat vezetőinek, játékosainak figyelmét. Arra, hogy veszély van, s még nem késő azt elhárítani. Szükséges volt ez annál is inkább, mert a megye és Nyíregyháza közönsége, bár sokat bírálta a Spartacus labdarúgóit — szereti őket és figyelemmel, aggódással kíséri szereplésüket, s nagyon szeretné, ha sokat tapsolhatna játékuknak- S a csapat játékosainak kötelessége kell, hogy legyen: áldozatkész és lelkes játékukkal méltóképpen képviseljék városunk és megyénk színeit. Ha a lelkesedéssel és az odaadó játékkal nem lesz baj a csapatnál, úgy a most torlódó „viharfelhők"’- is elosztanak a csapat feje felől. Budapesten a Népligetben rendezték meg az országos vasutas mezei futóbajnokságot. Megyénk atlétái a várakozásnak megfelelően szerepeltek. A férfi felnőtt versenyek során Fehér László a vártnál is biztosabban győzött az ismertnevű Bárkányi ellen. E számban Rappai és Kiss is kellemes csalódást okozott 5. illetve 6. helyezésükkel. Fehér a rajttól kezdve vezetve, egyedül futva igazán jól, megérdemelten nyerte a versenyt. Az utóbbi időben mutatott formájával és egyre javuló mozgásával nagyobb feladatok megoldására is képes. Raffai és Kiss végig egymást segítve, okosan versenyeztek, s váratlanul nagyon hasznos pontot szereztek a csapatverseny szempontjából. A női felnőtt bajnokságban Kindrusz Erzsébet harmadik helye is nagyon kellemes meglepetésnek számít. Kazi mögött helyezkedve már másodiknak fordult a célegyenesbe, de a hajrában a gyorsabb Gyenes megelőzte. Edzéshiány miatt nem is vártuk a dobogóra. E számban Ka- nyu és Naményi is szép helyezést ért el, s így csapatunk teljesen megérdemelten nyerte a bajnokságot a jobb nevekből álló Budapesti Törekvés és Békéscsaba előtt. Végsősorban atlétáink nagyszerűen szerepeltek! Megismételjük az eredményeket: Férfi felnőtt. Bajnok: Fehér László, csapatban: 1. NYVSC. Női felnőtt: 3. Kindrusz Erzsébet. Csapatban 1. NYVSC. (Bányai) R Sportlövészek „Felszabadulási Emlékversenye1 Vasárnap tartotta a Szaborcs- Szatmár megyei Sportlövő Al- szövetség az 1961 évi „Felszabadulási Emlékversenyt” a ifi. kisöbű sportpuska, sportpisztoly és a kispuska számokban, míg az ifjúsági és a női valamint a minősítő kispuska számokat szombaton délután bonyolították ie. Kitűnő időben, 30 induló részvételével közepes eredmények születtek. Ezek közül kiemelkedik a rövid ideje versenyző Szauder Márta, Virágh Gábor Balázs József és a sportpisztolyban Fekete Miklós eredménye. Kispuska női 60 lövés: 1. 7.a- jácz Ferencné 495 kör, 2. Szauder Márta 456, 3. Jedlicska Lászlón é 439. ifi. 60 lövés: 1. Kerekes Kálmán 493, 2. Kozma Ferenc 486, 3. Balázsi János 470. Minősítő fii. 60 lövés. 1. Balázs József 468 kör, 2. Virágh Gábor 462, 3. Duleba Kálmán 425. Kisöbű sportpuska 60 lövés ffi. 1. Iván Imre 530 kör, 2. Török Pál 514, 3. Icsó Ottó 505. Sportpisztoly 60 lövés. 1. Fekete Miklós 509 kör, 2. Kesztyűs Géza 442, 3. Bólék Gyula 425. Kispuska ifi. 60 lövés. 1. Szabó István 524 kör, 2. Szauder Ferenc 507, 3. Leviczki László 484 kör. Ezzel egy időben Iván Imre, a Nyíregyházi MHS versenyzője Budapesten az Országos MHS válogatott versenyén vett részt es ott a mostoha körülmények elle- rére a vidéki viszonylatban előkelő 7. helyezést ért el kisöbű sportpuska 120 lövéses Összefér versenyben, 1079 köregységgel RÖPLABDAISKOLA * Irjat Gócsi Árpád Most meginduló sorozatunkban a X. ítilusi Sparta- kiádra készülő, de az alapfokú és középfokú röplabdabajnokságokban szereplő csapatoknak szeretnénk segítséget nyújtani. A röplabda-sport alapvető szabályait, néhány legfontosabb tudnivalóit, a játék nélkülözhetetlen elemeit kívánjuk ismertetni. I. A pálya méretei, a nyitások Elsősorban fontos, hogy ismerjük a szabályos bajnoki mérkőzésekre alkalmas röplabdapályák méreteit, néhány jellemzőjét. A pálya olyan téglalap alakú terület, amelyiknek egyik-egyik oldala 18—18 méter, a másik kettő pedig kilenc—kilenc méter. A középen a középvonal felett van kifeszitve a háló. (Tehát a hálóvonal egyben a középvonalat is jelenti.) Végeredményben egyik-egyik játéktér nagysága 9 X9 méter. A pálya körül háromméteres úgynevezett kifutót kell hagyni, hogy a játékosok zavartalanul tudják menteni a pályáról kipattanó labdákat is. A háló magassága férfiaknál 243, nőknél 224, serdülő fiúknál 224, serdülő lányoknál és úttörő fiúknál 210 centiméter magas. Ha a hálóval szemben állunk, a jobb hátsó vonal mögött van a nyitásterület. Ez a pálya szélétől /számítva háromméteres terület, az alapvonalon mérve. Az utóbbi Szpartakiádok és alapfokú versenyek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben az ilyen versenyeken a jó és megbízható nyitás egyben győzelmet is jelenthet egy-egy csapatnak. Általában pontokat jelent a jó nyitás a magasabb osztályokban szereplő csapatok számára is. Éppen ezért azzal a labdaérintéssel kell elsősorban megismerkedni; mellyel a labdát játékba hozzuk, tehát a nyitásokkal. A nyitásoknál a labda megütésének helyét véve alapul — fent, vagy lent — két csoportot különböztetünk meg. Alsó és felső nyitást. Ezen belül többféle változatot ismerünk. Most csak az első csoportba tartozó alsó nyitásról beszélünk, melyet a legtöbbször biztonsági nyitásnak is neveznek. Itt jegyezzük meg, hogy a második csoportba tartozó felső nyitásokat támadó nyitásoknak is nevezzük, mert a labdát felülről nagyobb erővel lehet megütni, mint az alsó nyitásoknál. (Folytatjuk.)
