Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-12 / 60. szám

J ent, akik arra jártak, el^ borzadva nézték, hogy három munkás ült a magasban, az épülő ház lapos tetején. Lábuk lelógott a mélység fölé, sapkájukat letették, s falatoztak. A nap vöröset csurgatott rájuk, ahogy visszatöri a ház téglafalán. Minden ragyogott, az ég, az alul már behelyezett üvegablakok, a tört, apró cserepek a homokban.

Aztán az egyik, a legfiatalabb munkás felhúzódott. Jó méternyire ült le a peremtől.

Szédülsz? — kérdezte az idősebbik, nagy kockát vágva a fehér szalonnából.

— Nem — felelte bátortalanul, de félt, csakugyan.

— Szédültem én is, valamikor — nyugtatta meg az öreg, aki kolbászt evett. •

— Nem szédülök, igazán. Csak elzsibbadt a lábam. — A tekintetét azért mereven maga elé szegezte, nem akart tudni a mélységről.

— Te csak tavaly jöttél, igaz?

— Tavaly.

— Gazdálkodtál addig, igaz?

Bólintott.

— Jó kis tavasz van az idén fordított a szón az öreg, aki közöttük a legbeszédesebb volt.

— Langyos, csendes tavaszka.

Ügy mondta, mint az apja —

erre gondolt azonnal a fiú. — S már látta is az apát, aki most kint ácsoroghat a föld szélén, már nem is az övén, hanem az egész határ szélén, mivelhogy szövetkezeti lett a falu. Látta az apját, szálas bajuszát, ami mindig csiklandozta az arcát, ha megcsókolta.

— Szép tavasz van — hagyta . rá az öregre, s a szeme felcsúszott az égre. Az is mélység, kék, végtelen mélység. És mégsem szédül.

— Aztán nem vágysz haza?

— szólalt meg egyszerre az öreg.

— Nem — felelte gyorsan.

— Nem?

— Nem,

MESTER ATTILA:

Tavasz felé

Tavaszra készülnek a kertek, Kinyújtják karjukat a fák, Szétfoszló fellegckbc tűnnek Szigorú téli éjszakák.

i

Tavaszra készülnek a töldek,

S velük egy hosszú tél után Mi megkötött és ködbe rejtett S hegyek haragját küldte rám,

Ml hóval kedvem is temette,

S tavak jegével mint a kö,

Én is tavaszra készülök, víg Ünnepre, zengő szép idő.

Melyben hogy fáztam, elfelejtem, S hogy cserben hagytam, kit szerettem,

Hogy felcseréltem jót a rosszra,

S mely tán erőmet sokszorozza,

Hogy felnőtt módra már helyet Fogjak e sorsdöntő világban,

£s mint c kor: alkotva lázban, Ügy éljem ezt az életet.

Valahol hófelhőt terelnek Talpig fehérben a hegyek,

De tiszta ég, s jó nap melenget, S friss illatok kerítenek.

És fii, fa, lomb, s az eljövő Nyarak jó dél-szele,

Fent késő vadludak csapatja Húz, húz a fény fele.

— Furcsa. — töprengett az öreg. — Én hazavágynék. Ott van az apám, ott van a falu, minden. Hazavágynék.

A fiú elszégyelte magát, üe nem felelt. Már végzett a felvágottjával, most apró karikákat rajzolt a tető homokjába.

— Valamikor én is éltem, faőLtlk-éft

lun — bökött előre a bicskával az öreg, — ha nem is sokáig. Valami hat esztendőt. Még mindig emlékszem, micsoda tejszag úszott a levegőben nyári estéken. És mjcsoda hízókat vágtunk! Ilyentájt meg, csakúgy rezgett a levegő a szántóföldek felett.

A fiú szívét marokra fogta valami. Belebámult a Icák végtelenbe, s úgy érezte, hogy nagyon közel a nap. Feszesre perzseli az arcát. S hirtelen azt érezte, hogy leint fekszik, az akácos tövében, a friss, zsenge fűben, amit hersegve ropogtatnak a tehenek.

— Már nemsokára meleg a

föld. Le lehet feküdni a fűbe

— mondta vágyakozva.

— És nem fázik meg az ember.

— Nem.

Valahol egy pacsirta énekelt. Városba tévedt kis maciár. Hallgat tálc gyönyörűséggel, hiszen a faluról beszéltek.

— Én nem szeretem a falut

— szólalt meg váratlanul a harmadik.

— Nem? — bámult rá az öreg. — Miért, nem?

— Nagy a sár, az ember mindig be van csukva.

— Becsukva' — mosolyodon el a fiú. — Itt vagyok becsukva. Ház, meg ház, utca és mozi, semmi más.

— A fenét? — nevette el magát a harmadik. — Hát be vagy

csukva, mi?

Most látta csak. hogy megfogták. Beugratták. Bevette a horgot. Dühösen állt fel.

— Sose leszünk kész, ha mindig hsverészünk.

— Hiszen , nem heverészünk. Ülünk. — Lógatta jókedvvel az öreg is a lábát. S közben le- sanditott, hogy mit néznek az emberek odalent.

Azok ott lent három embert láttak, egészen kicsinek. Kettő a tető szélén ült, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, a harmadik meg még állt is. Hogy nem félnek, abban a magasban. I

A nap meg sütött, rájuk borította a nagy kék eget. Csakúgy vöröslőit benne a ház.

SIPKAY BARNA

Képzőművész vázlatkönyvéből

Z. SZALAY PÄL: PARASZTEMBEREK.

CsúcsfGrptoiH a

A.kéki letéti könyvtárat tavaly „tanácsositották”. Kevés és gyeiig volt az állomány. A mijievo állomány nem nyújtott elég választékot az olvasóknak, ..szak nyelven” agyonolvasták. A megyei könyvtár jelentős segítséget adott a könyvtár fejlesztéséhez. A községi tanács négyezer forintot biztosított községfejlesztési alapból. Ízlésesen berendezett

kéki Oyv^fian

könyvtárhelyiség várja az oivaso jkát. Egy íróasztal. és négy olvasó I asztalt állítottak be. A legfonto- 1 sabb azonban az, hogy az állományt 800 fölé emillék. Az eredmény nem is maradt el. Bár az olvasók száma nem emelkedett jelentősen, az elmúlt hónapban mégis 1600 könyvet forgalmazott a könyvtár.

IIföldidei első száma

1 * 99

Különösen tartalmas számmal jelent meg az idei első Alföld, a debreceni írócsoport irodalmi és művészeti folyóirata. A két havonként megjelenő folyóirat | a Tiszántúl Irodalmi, .művészeti életének tükrözője is, de nem zárkózik e! az ország más vidé- I keitől, egészétől sem.

Január—februári száma szabolcsiak műveit is tartalmazza Mester Attila versein kívül ide i számíthatjuk a Debrecenben , élő Haraszthy József. Bényei József verselt is, akiket szabolcsiaknak érzünk. Boda István mér hosszabb ideje Debrecenben él. de ő is megyénkből indult. Rajtuk kívül Kovács Imre. Lukács Miklós, Molnár Jenő, Kiss Tamás, valamint A. Pope és Cottfried Keller verseivel találkozunk o folyóiratban.

Barsai Dénes érdekes, mai tárgyú regényéből közöl a folyóirat eléggé terjedelmes részletet A regény, melynek címe a ! „Lázgörbe”, közelesen megjele- ! nik. Csegöldi F. Antal „Lélek- I vásár” címmel. Fülön Vilmos „Lakodalom”. Réoz Károly ..Barátok. fröccsök s az elmaradt mecseki”. László Anna „Három es'» külföldön” címmel írt novellát. Holdi Járos „Biztosítás”

| címmel tárcát. Nagyon meg- | rendítő Jaccmes Tissier: Zűrzavar címmel közölt napi ószerű írása, amelv egv egészen fiatal. 23 éves francia tanúval- loy’sn az Algírban dúló háborúról.

A Művészet rovatban Honé

László, a nagy Hajdu-Bihar megyei festőművész gyűjteményes kiállításáról ír Fábián Sándor, valamint Bakoss Tibor képzőművészeti hagyatékáról Tóth Ervin. A Hagyomány rovat Kardos Pál a fiatal Adyról szóló tanulmányát. Beke Albert Hatvány Lajosról szóló megemlékc-' zését, és Ferenczy Károly Ecsedi Samuról szóló írását közli.

Országos érdeklődését vált ki a tükrözési elméletről szóló vita, amely most további cikkeket szült, Bata Imre és Beke Albert tollából.

Igen gazdag a tanulmányok és kritikák rovata. íróik: Kálmán Bála. Sebestyén Árpád. Kovács Kálmán, Tüskés Tibor, Bakó Endre, Bata Imre, Rózsa ÁP'-'r's, Tóth Béla. Bényei József és Sonkoly István.

A Szemlében Bajkó Mátyás sárospataki mozaikokat, a Kilátó rovatban Nagy László János olaszországi feljegyzéseit, és a debreceni irócsoport híreit olvashatjuk. A folyóiratban Holló László. Bakoss Tibor és Élesd v István kéozőművészeli mno'.-áít is láthatjuk.

Öröm kézbevenni az ízléses tördeléssel készített folyóiratot, amelynek cikkei igényesek és színvonalasak. Kanjainkkal való találkozásuk pedig életközelségbe hozzák az írásokat. Kár. bőm’ megyénkben nem fordítanak gondot a különösebb módú terjesztésére, nődig ezt mind a folyóirat tereim! érdeme, mind jellege indokolná.

Mit olvassunk?

A megyei könyvtárba két hetenként érkeznek az újabb és újabb könyvszállítmányok. Az alábbiakban a legutóbbi szállítmányból ismertetünk néhány érdekesebb könyvet. Ezek már ki is kölcsönözhetők.

NEMES DEZSŐ A népi Magyarország 15 éves fejlődése című könyve a népi demokratikus ha- | (alom 15 éves fejlődésének első ' ábrázolása. Az új demokratikus hatalom megalakulása, a földosztás, az ország újjáépítése, a pro- ltárdiktatúra sikere, az ellenforradalom kudarca és a szocialista építés fellendülése a könyv fő váza.

A társadalmi tudományok köréből Kulcsár Zsuzsa Inkvizíció és boszorkányperek című könyve nagy érdeklődésre tarthat számot Az első rész a középkori szektákról szól, az eretnekekről, akik merészen szembeszálltak a katolikus egyházzal. Az elpusztításukra szervezett „szent inkvizíció” hatáskörébe tartoztak eleinte a boszorkányperek. Ezt a sötét korszakot írja le a szerző a második részben. Ártatlan emberek százait égették el máglyán, a tudatlanság, a babona miatt. Hiteles okmányok alapján mutatja be a magyarországi boszorkány-pereket.

I

SZÉKELY SÁNDOR Élet —

' ember — világ című müvében I szórakoztató történetek formájában ír a csillagok születéséről, a hulló csillagokról, a Föld koráról, a Föld és a tenger mélyének titkairól, az élettelen anyag meg- elevanadésérő), az ember származásáról, áz emberi agy működéséről és még sok hasonló érdekes kérdésről.

NYESZTURH, az embertan ki- ' váló szovjet tudósa az ember i származásának materialista elméletét a mai biológiai tudományok konkrét eredményeivel bizonyítja. Részletesen elemzi Darwin munkásságát. Végigkísérhetjük benne I az ember fejlődését az őskortól napjainkig. A szöveget gazdag I képanyag színesíti.

A isiagyar mezőgazdaság zsebkönyve főleg a termelő- szövetkezetek szakembereinek készült. Különösen sokat foglalkozik a tervkészítéssel. Külön fejezeteket szentel az üzemszervezésnek, a gépesítésnek, a növényvédelemnek, a helyes talajerőgaz- dálkodásnak, a növénytermesztés és állattenyésztés különböző ágainak.

FÁSSETT BARTÓK amerikai évei teímú munkája nagy művészünk kevéssé Ismert amerikai éveit, bizonytalanságát, magára- maradottságát és honvágyát ismerteti meg olvasóival. A szerző aki maga is magyar származású, szeretettel és biztos kézzel ír az egykori barátról, Bartók Béláról. A kötet számos illusztrációja Bartókot ábrázolja családi körében és amerikai otthonában.

MIKSZÁTH KÁLMÁN Elbeszélések és kisregénye,; címmel megjelent két köteti legszebo

és legismertebb „ .»esek és kisregények kapta», nelyet. Az első kötetben olvashatjuk többek között a Bede Anna tartozása, Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás című elbeszéléseket. A második kötet kisregényei közt találjuk a Kísértet Lublón, A gavallérok, A szelistyei asszonyok című műveket.

NAGY SÁNDOR A szabadulás napja című elbeszélés-kötetében művészien ábrázolja a paraszti világot, annak változásait, új világ felé való haladását. Hősei egyszerű emberek, akik eszükkel, munkájukkal harcolják ki jobb sorsukat. Parasztalakjai jól sikerültek, életteljesek. Nagy Sándor könnyed stílusú, humoros írásai jó szórakozást ígérnek.

PINTÉR ISTVÁN — SZABÓ LÁSZLÓ A légió hadnagya című kalandregénye három fiatal disz- szidens izgalmas történetét meséli el a szökéstől a hazatérésig. Csatangolás Párizsban, fakitermelés Kanadában, kegyetlenség az idegenlégióban, majd a három közül kettőnek a kalandos hazatérése.

i