Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-09 / 57. szám

SPORTJA Úttörő eredmények (Kossuth gimn.) 269 cm, 3. Farkas Tibor (Kossuth gimn.) 266 cm. Helyből hármasugrás: 1. Csire Béla (Kossuth gimn.) 851 cm, 2. Tassi András (Kossuth gimn.) 847 cm, 3. Karász József (Kos­suth gimn.) 825 cm. Lányok: Helyből magasugrás: 1. Arad- ványi Sarolta (Pénzügyi techn.) 110 cm, 2. Nagy Ilona (Pénzügyi techn.) 105 cm, 3. Stankőczi Ka­talin (Zrínyi gimn.) 105 cm. ' Helyből távolugrás: 1. Stankó- j czi Katalin (Zrínyi gimn.) 214 cm, 2. Garda Jolán (Pénzügyi techn ) 209 cm, 3. Szaplonczai Mária (Zrí­nyi gimn.) 206 cm. Labdadobás: 1. Bányai István­ná (NYVSC) 905 cm, 2. Szaplon­czai Mária (Zrínyi gimn.) 853 cm, 3. Sárosi Julianna (Kölcsey gimn.) 817 cm. Labdadobás (fiúk): 1. Bartha István (Kossuth gimn.) 12,20 mé­ter, 2. Berényi József (Kossuth gimn.) 10,99 méter, Seregi Er­vin (NYVSC) 10,95 méter. Ifjúságiak csapatversenye: Fiúk: Helyből magasugrás: 1. Pénz­ügyi Technikum csapata 130 cm, 2. NYVSC 130 cm, 3. Kossuth gimn. 128,3 cm. Helyből távol ugrás: 1. Kossuth gimn. csapata 273 cm. (Üj megyei csúcs), 2. NYVSC „Á” csapata 272,6 cm, 3. NYVSC „B” csapa­ta 255 cm. Helyből hármasugrás: 1. Kos­suth gimn. ,,Á” csapata 841 cm (Üj megyei csúcs), 2. Kossuth, gimn. „B” csapata 786 cm, 3. NYVSC 760 cm. Labdadobás: 1. Kossuth gimn. | „Á” csapata 10,76 méter, 2. j NYVSC 10,5 méter, 3. Kossuth gimn. „B” csapata 9,63 méter. Lányok: Helyből magasugrás: 1. Pénz- | ügyi Techn. csapata 106,6 cm, 2. : Zrínyi gimn. „Á” csapata 103,3 cm, 3. Zrínyi gimn. „B” csapata I 96,6 cm. Helyből távolugrás: 1. Zrínyi | gimn. „Á” csapata 208 cm, 2. Pénzügyi Techn „Á” csapata 204 cm, 3. Pénzügyi Techn. „B” csa­pata 198 cm. Labdadobás: 1. NYVSC csapata 783 cm, 2. Zrínyi gimn. 778 cm, 3. Pénzügyi Techn. 770 cm. Bácsi Zoltán 1961. március 9, csütörtök. Névnap: FRANCISKA. A NAP ESEMÉNYEI: Ötszáztíz évvel ezelőtt született j Aínerigo Vespucci olasz utazó es földrajztudós, akiről a nyugati földrészt Amerikának neveztek el. 1919. március 9-én Budapesten a munkások városligeti nagygyű­lése követeli a letartóztatott kommunisták szabadon bocsátá­sát, a proletárdiktatúra kikiáltá­sát. A mágnesesség és elektromos­ság kutatásának úttörője, Hans Christian Oersted, dán fizikus száztíz évvel ezelőtt halt meg. BÖKI KARTÁRS gyümölcslére szomjazott, mert már saját ínyén tapasztalta, hogy az Almuska, a Hírős, meg a Meggylé milyen jó hatással van a tavaszi, vitaminszegény időben az ő „tavaszi betegségben” szen­vedő szervezetére. De szomjan is maradt! Ugyanis, Nyíregyházán, a MÁV ■utasellátó „restijében” a mosoly­gós Almuska helyett a polcokról kizárólag pá'inkák. és egyéb szesztől terhelt üvegek vigyorog- iák rá. ★ A FÖSVÉNY NAGYECSEDEN. A rsagyecscdi KISZ-szervezet kultúrcsoportja péntek este mu­tatja be Moliére Fösvény című színművét. Az ecsedi kiszisták ezzel a művel kívánnak résztven- ni a tavaszi kulturális seregszem­lén is. ★ ORSZÁGOS ÜZEMSZERVEZÉ­SI TANÁCSKOZÁS. A Nyírma­dai Állami Gazdaságban kétna­pos, országos üzemszervezési ta­nácskozást tartottak, ahol a szü­ret és gyümölcsfeldolgozás gépe­sítésének a kérdéseit vitattak meg. KIVONULTAK A TRAKTO­ROK. A Nagyhalászi Gépállomá­son megtartott termelési értekez­leten megalakították a brigádo­kat, kijelölték a felelős vezető­ket, s a traktorosok kivonultak gépeikkel a termelőszövetkeze­tekbe, s legtöbb helyen már megkezdték a szántást. EZER HOLD SZERZŐDÉSES BURGONYA. A nagyecsedi Rá­kóczi Termelőszövetkezet 730 hol­don szerződött étkezési és 300 holdon vetőburgonyát. A szövet­kezet ezenkívül 25 vagon kenyér- gabonára, 60 vagon napraforgóra. 18 vagon kukoricára és 300 má­zsa babra is szerződést kötött. Helyből távolugrás (fiúk): 1. Hernádi András (II. sz. iskola), 2. Olmann László ti. sz. isk.), 3. Bondor Endre (IV. sz. isk.). Helyből magasugrás (fiúk): 1. Petrov Péter (II. sz. isk.) 120 cm, új megyei úttörő csúcs, 2. Bun- kóczi István (Sportiskola), 3. Bondor Endre (IV. sz. isk, Sport­iskola). Helyből magasugrás (lányok): 1. Horváth Erzsébet (II. sz. isk.) 110 cm, 2. Mohácsi Éva (IV. sz. isk.) 110 cm, megyei általános is­kolai csúcs, 3. Farkas Katalin (II. sz. isk.). Helyből távolugrás (lányok): 1. Mohácsi Éva (VI. sz. isk.) 210 cm, megyei csúcsbeállítás, 2. Vass Julianna (II. sz. isk.), 3. Nagy Marianna (II. sz. isk.). Labdadobás (lányok): 1. Hor­váth Erzsébet, 2. Joanelli Anna, 3. Gulyás Éva, (mindhárom a Sportiskola tagja). Csapatversenyben: Fiú magasugrás: 1. a II. sz. is­kola „Á” csapata 115 cm. Üj megyei úttörő' csúcs, 2. Sportisko­la 106 cm, 3. II. sz. isk. ,,B" csa­pata 106 cm. Fiú helyből távolugrás: 1. Sportiskola 235 cm (megyei úttö­rő csúcs), 2. II. sz. isk. „k” csa­pata 230 cm,- 3. II. sz. isk. „B" csapata 228 cm. Leány magasugrás: 1. Sportis­kola 108 cm. (Üj megyei úttörő csúcs), 2. 11. sz. ált. isk. csapata 95 cm, 3. X. sz. isk. csapata 83 cm. Leány távolugrás: 1. Sportisko­la csapata 200 cm. (Új megyei ] úttörő csúcs), 2. II. sz. isk. „Á” j csapata 187 cm, 3. X. sz. ált. isk. j ,,Á■’ csapata 177 cm. Labdadobás: 1. Sportiskola csa- i pata 666 cm, 2. II. sz. isk. csapa- j ta 628 cm. Ifjúságiak eguTii vorsenje Fiúk: Helyből magasugrás: 1. Bene Kálmán (Pénzügy, tech.) 135 cm. 2. Soltész László (NYVSC) 135 cm, 3. Takács Zoltán (Vasvári) 135 cm. Helyből távolugrás: 1. Csire Béla (Kossuth gimn.) 282 cm. (Megyei csúcs), 2. Tassi András Színvonalas versenyt hozott a kardvívók küzdelme Március 5-én vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Nyíregyházán, a megyei bíróság nagytermében tartották meg Szabolcs-Sza.tmár megye 1961 évi egyéni kard vívó versenyét, örvendetes, hogy ezen a versenyen már szépszámú kö­zönség kísérte soron a küzdelmet. A megjelent nézők nem csalód­tak: mozgalmas, eleven, színvo­nalas küzdelmet láthattak. Kü­lönösen a Bakó—Hegedűt; asszó volt élvezetes. Az egyforma ké­pességű és felkészültségű két ifjúsági vívó tudása legjavát csil­logtatta a heves összecsapásban. 1 A verseny során egyébként Pá- ' kozdi gyors, egye es támadásai­val, Gacsályi pedig biztos párád- ! eposzijaival tűnt ki. A kilences döntőbe a Nyíregy- i házi Petőfi SE öt vívója mellett I a Debreceni VSC négy verseny- I zője került. Eredmények: 1. Pákozdi 8. gy., i 2—3 Gacsályi—Bakó, egyformán 6—6 gy., 4. Hegedűs 5 gy„ 5. Papp 4 gy., 6. Asztalos 3. gy., 7. Kónya 2 gy., 8. Lakatos 1 gy., 9. Kulcsár győzelem nélkül. Vitatkozzunk ! Falusi sportéletünk korszerű útjáról M iközben a falu sportjáról beszélünk, általában a labdarúgásra gondolunk. A falu szemében a futball a sport, — s a leg­több helyen nem törődnek a többi sportággal. Miután a sportoló­kat összefogó és irányító falusi vezetők is elsősorban a labdarúgást szorgalmazzák, vidéki sportköreink így sablonos, egyirányú mun­kát végeznek, nincsenek távlataik. Igaz, a futballisták játékbantar- tása is munka, mert vannak labdarúgók, akik folyton kéretik ma­gukat, ,,maceráim” kell őket, hogy játszanak. Vagy nagyarányú ,,tevékenység” az is, hogy valahonnan jó labdarúgókat szerezzenek Az előbbi esetben a rátarti, fegyelmezetlen, beképzelt fiatalok felé valósággal alkalmazkodni kényszerül sok portkor, ahelyett, hogy formálná a maga sportolóit. Az utóbbinál — játékosszerzésnél — állásokkal és egyéb ígéretekkel csábították a fiatalokat, s lassan azok igényesek is lesznek, mondván: ha játszanak, azért ellenérté­ket is kapjanak... Az így futballozó fiatalok közül sokan fegyel­mezetlenek maradnak, valósággal kikényszerítik, állandósítják ma­guk felé a pressziókat, így a szocialista sportszcllem egyáltalán nem tud erőrekapni. a megvizsgáljuk a falusi sporthelyzetet, ezekre a tünetekre ** rátalálunk. Egy betegség tünete ez, melyet a sportkörök helytelen munkája idéz elő, s amit feltétlenül gyógyítani kell, mert e ,,beavatkozás” nélkül soha sem lesz egészséges sportélet falun. A sportkörök helytelen munkájának eredríiénye, — fiatal sportolo eltorzított nevelésén túl — az is, hogy a sportot kedvelő közön- ség magatartása nem s kielégítő. A mérkőzésen sokszor hiányzik a kulturált magatartás, gyakori az illetlen hangadás, egyoldalú a az Válságérzet, nagy a részlehajlásstb. Ha mind- ett továbbra is szemet hunynánk, sú yos hibát köve'nénk el, akadályoznánk a falusi sportélet egészséges fejlődését, csak ál­tatnánk magunkat. A sport hivatott szakemberei, vezetői meg kell, tegyenek mindent avégett, hogy a jelzett hibák mielőbb megszűn­jenek. Mit kell tenni? Előszöris a sportkörnek a leg törvényesebb módón kell működnie. A vezetők őrizzék és fele.ős éggel kezeljék a közös vagyont, becsüljék meg a bevételeket. Minden sportkör t^gdlJat’ 3 legyenek azon, hogy minél több szakosztály mű­ködjek. Rendezzenek több házi versenyt, mel: ek által o sportolók érezni fogják — az adminisztratív munkán túl — azt Is -hoev a ve- zetóség nevelni Is kívánja a fiatalokat. Egy percig cerá «zabod u gyeimen kívül hagyni a fegyelem szilárdítását, a sportolóflatalol- 3elleniének formálását. Döntő tényező, hogy a neveié* üsvKs ponti kérdéssé tegyük. sy ®veles u6>et koz­Ä#aradjunk a labdarúgásnál. Az edzők az előkészítés során ne c?ak a technikára oktassanak, ne csak az állóképesséK stb. fokozására törekedjenek, hanem neveljenek is. Egy-egy sportese­mény után a sportolók összefogva értélie’íék a megtörténteket ülÚa.S?anak ,ra a szabályokat betartó játékosok eredményeire él-’ vezetet nyújtó játékára, - de ne kendőzzék a hibákat »em; Két­ségtelen, ez a neveles nem lesz teljes, ott, ahol csak futballozni akarnak. Az atlétikát és a többi sportolási lehetőtsseíet is meg spőrtnak^a^falvahbin3'1^8881’, h°Sy ne ceaIc a futballt tekintsék wall, i li íalvalvban- ? ezze! ÍS foszlassák szét a labdarúgókról ef ^1’ !lelyteI?n, dlcs{enrí- Persze, nehéz dolognak tűnik mind­ez. De ott. ahol komolyan, végérvényesen meg akarják oldani ezt a porbiomat, az eredmény nem marad el. Rá kell térni mindenütt a korszerű útra. A korszerű utak egyike a fiatalok nevelése, okta­tása, másika pedig a sportszerű közönség nevelése. Nagy saükség van erre. hiszen egyik sem képzelhető el a másik nélkül. Nem le­het a verseny örömetadó, jóizű, ha nincsenek biztatók, akik a tár- *5 Ílagossagben is megmaradnak- lelkes szurkolóknak. A győzelem sokszor nemcsak a sportoló erejéből születik csupán, - benne van a közönség akaratereje is. Sokszor teremt egészségtelen légkört a közönség, ezert kell a sportköröknek velük is foglalkozni. Időn­ként előadásokat kell tartani a közönség számára a szabályokról, a sport céljairól, a szocialista sportkultúra alapelveiről, a helyes magatartásról, viselkedésről, a becsületesen küzdő ellenfél megbe­csüléséről stb.-ről. TIT-előadásol; keretében örmmel hallgatnak fa­lusi emberek a sportról, — meg kell hát szervezni ezeket, áz előadá­sokat. Meg tudnak-e felelni ezeknek a korszerű követelményeknek a mai falusi sportkörök? Igen, meg. Ezek a feladatok nem ember- jelettiek. A falu sportjának felemelése érdekében azonnal rá kell term erre a korszerű útra. Sportköreink nemes, harcos feladata p/ a szocialista sportszellem, kialakítása éredekében. Erdély Béla testnevelési tanár ökörltófülpös ★ A fenti, több helyütt érdekes és izgalmas kérdést felevető írást vitacikkének szánjuk. Bár a cikk írója elnézett a már-raár mutat­kozó eredmények fölött — ezzel a szerkesztőség nem ért egyet — mégis helyt adtunk a gondolatiuttatásnak, s kéjük olvasóinkat: észrevételeiket, tapasztalataikat írják meg, hogy ezáltal is eredmé­nyesebbé tegyük a fenti cikk írójának jó szándékát. A rossz közlekedés ellenére élénk labdarúgó élet a naményí járásban A vásárosnaményi járásban a kedvezőt­len közlekedési vi* szonyok nagyon meg­nehezítették a spor­tolást. Köztudomásúi hogy ezen a tájon vasárnap nincs busz­járat. Ennek ellené­re élénk sportélet fo­lyik Vásarosnainény környékén. Az 1960—61. évi labdarúgó bajnokságban például ,22 csapat sze­repel: 10 a járási, 8 az alapfokú és 4 az üzemi bajnokságban. A járási bajnokságban az őszi for­duló befejezése után — két csapatot — Tarpát és Barabást törölték, mert nem jelentek meg ellenfeleiknél. A bajnokság élén — meglepetésre — Szamosszeg áll. Kisvarsány második helye nem véleten, hiszen jó híre van a falu labdarúgó sportjának. A harmadik helyezett Vitka már hosszú múlttal rendelkezik s külön öröm mostani tisztes helye, hiszen az el­múlt évben az utolsó volt. Reményük van a bajnoki címre... Gyüre negye­dik helyét annalc ..köszönheti,”, hogy a közönség sportszerűtlen magatar­tása miatt többször sújtották a csa­patot pólyaelvonással. A hetedik he­lyezett Olcsva eddigi szereplése nem bizonyítja, azt. hogy a csapat fejlő­dőképes. Pedig fegyelmezettségük és I sportszeretetük követésre méltó. Ta- I fasszal minden bizonnyal jobban si- | kerül. Aranyosapáti csapata csupa irtképességű fiatalból áll. akiknek: még nem sikerült bizonyítani igazi képessegüket. Nem csüggednek, ön­bizalmuk előleg a jobb szereplésre. Tarpa és Barabás —a hajdani legjobb: csapatok — visszaesése elgondolkod-) faló, mert veszélyezteti a járási baj-! nőkéig komolyságát. Meg kell vizs­gálni az okot és segíteni kell! E. V. A VÁSÁROSNAMÉNYI jABAsr bajnokság Őszi Állasa: 1. Szamosszeg 7 5 2 — 25:14 12 2. Kisvarsány 7 4 3 — 15: 8 II! 3. Vitka 7 4 2 1 21:12 1« 4. Gyüre 7 2 3 2 11: 6 7] j 5. Nagyvarsány 7 2 2 3 27:14 6. Tiszaszalka 7 2 2 3 30:15 6 7. Olcsva 7 1 — fi 5:?2 5 i 8. Aranyosapáti II. 7 1 — 6 í:J3 LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: | Nyh. Spartacus—Nagy kalló 7:9 (5:0). Labdarúgó edzőmérkőzés. G: Papp (3), Balogh (3), Aranyi» Boros, Kovacslcs (1—1). DVSC—Nyírbátori Spartacus 11:3. Debrecen, nagyerdei sta­dion. G: Zilahi (5), Takács, Cse- ke (2—2), Némcthy, Juhász (1—1), illetve Miczi (2) és Bácskái. I zgalmas versenynek lehettek tanúi, akik vasárnap meg- tekintet'ék Szabolcs-Szatmár me­gye 1961. évi fedett pálya atlé- í tikai versenyét. Jó felkészülés és I szép teljesítmények jellemezték i a küzdelmet. Mintegy 160-an vet­tek részt a versenyen s a jó fel- ! készülést legjobban az bizonyítja, | hogy csaknem minden számban ! megyei csúcs született. A ver- ! senyt két csoportban, külön az A várakozásnak megfelelően új megyei csúcsok születtek a fedettpútya atlétikai versenyen úttörők és külön az ifjúságiak ré­szére tartották. (Az ifjúságiak között indult néhány felnőtt ver­senyző is.)

Next

/
Thumbnails
Contents