Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-30 / 75. szám

Has. kenyér, gyümölcs

Nyug&t-Szibériában a szverdlovszki területen épül a k;u:s- kanari ércdúsító kombinát. A XXII. pártkongresszus tiszteletére indított mukaverseny nagy méreteket öltött az üzemben. Ez év végére üzembe is helyezik az évi 7,5 millió tonna kapacitású dúsítót. A képen: kotrógép mélyíti a dúsító épületének alapárkát.

(MTI Külföldi Képszolgálat.)

A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában

hamarosan megjelenik dr. Merényi Oszkár

nyíregyházi szerző legújabb müve

AZ MTA Irodalomtörténeti intézete hamarosan megjelenteti dr. Merényi Oszkár nyíregyházi szerző művét az „Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey-dokumentu- mok”-at. Merényi Oszkárnak, az irodalomtörténetek kandidátusának ez már a negyedik akadémiai kiadásban megjelenő munkája lesz, amelyet Szauder József lektorált.

Dr. Merényi, a szerző elmondja: régi terve kezd megvalósulni ezzel a hamarosan megjelenő könyvvel, mert már hosszú évek óta dolgozik egy nagyobb lélegzetű munkán, amelynek címe: „Adalékok Szabolcs-Szatmár megye irodalomtörténetéhez”. Ez az irodalmi monográfia több részből áll majd.

MIRŐL SZÓL, ez a mostani munka?

„Révai József alapvető Kölcsey- tanulmánya óta mindennek sokszoros jelentőségét érezzük, ami Kölcsey Ferenc közéleti, politikai működésével kapcsolatos. Éppen ezért volt nagy az örömünk, amikor a Nyíregyházi Állami Levéltárnak részben még rendezés alatt álló szatmári anyagából előkerült az a Kölcsey-iratcsomó, amely a következőkben kiadott Kölcsey-dokumentumokat tartalmazza”.

A könyv előszavának sorait idéztük, amelyből később kitűnik, hogy a szerző a KölcseT- dokumentumok közül — a jelentőségükre való tekintettel — azokat az országgyűlési követi jelentéseket igyekezett kiemelni, amelyeke^ Kölcsey Ferenc és Eötvös Mihály ugyan együtt írtak alá. de amelyek —, minden kétségen felül — a jelentéseket első helyen aláíró és átjavító Kölcsey Ferenc fogalmazásai. Ezt bizonyítják a jelentéseknek a Köl- csey-fcle Országgyűlési Naplóval egyező részei, egységes stílusúk, amely eltér az Eötvös Mihály által egyedül fogalmazottakétől. Bár a jelentések hangja elüt a Napló egyéni stílusától, de a hivatalos előadáson át-átizzik, — különösen a lényeges kérdések tárgyalásakor — a költő és politikus forró szenvedélyessége.

EZENKÍVÜL, UGYANCSAK nagy érdeklődésre tarthat számot az ugyanekkor előkerült Anya- Utasítások (Követi Utasítások Kölcsey számára) kiadása is. Mind a jelentések, mind az Utasítások kiadásával irodalomtörténetünk egyik fontos kötelességét teljesítjük. Történetírásunk ugyanis joggal veti fel, hogy irodalom- történetünknek rtlég többet kellene foglalkoznia Kölcsey közérdekű tevékenységével, hogy még I egységesebben lássuk Kölcsey1 munkásságának jelentőségét. A; Merényi Oszkár által közreadott 1 dokumentumokból tisztán láthatjuk: Kölcsey nemcsak a jövőnek ált. hanem belevetette magát a

jelen küzdelmeibe is. E dokumentumok azért is tanulságosak, mert megmutatják, hogy Kölcsey munkássága nemcsak annak a magasfokú „lírai igénynek” a bizonysága, amiről polgári felfogású méltatói beszélnek, hanem annak a magas politikai igénynek a kifejezése is, amely a reformkor legjobbjait éltette és lelkesítette.

MERÉNYI OSZKÁR ELMONDOTTA: Legközelebbi terve

Bessenyei ismeretlen periratainak kiadása. Ez az „Adalékok Szabolcs-Szatmár Megye Irodalom- történetéhez” című sorozat második lépése lesz. A szerző ebben a művében Bessenyei mindennapi életével, osztályhelyzetével kap- j csolatos adalékokat, dokumentumokat dolgoz fel.

— gyal —

. evés hús jut néha a piacokra, onnan a M M városi asztalokra. Nincs ehhez köze szá- MJr mos község mellett Vállajnak, Nyírpa- rasznyán'ak, vagy Öpályinak? Bizony ” van! Hogy népesedjen a baromfi-farm. elegendő hús jusson az asztalra, hogy minden arra való lehetőséget megragadjanak: nincs ehhez köze a helyi kommunista fórumnak, a taggyűlésnek? De igen! Perdöntő bizonyíték erre az a lény, hogy a legutóbbi taggyűlésen foglalkoztatta is ez a részevevőket, keményén bírálták a tsz vezetőségét, mert elhanyagolta kötelességét. Hasonlóan Szamosszegen, vagy-Nyírmegy- gyesen. Az utóbbi helyen a laza, nem tőrödön: gazdasági irányítás, a mindenki tulajdonának pazarlása késztette cselekvésre a párttaggyűiést, Fábiánházán, Géberjenben, Nyírkátán, "Nyírcsa- holyban és Nagyecseden a takarmánygondok.

Ám nem holmi panasz, vagy gond-kiállítás a taggyűlések tartalma. Sirámokkal, a teendők puszta számbavételével kevésre megy bárki, ha nincs meg, ha nem fog tüzet az akarat, a kijavítás szándéka. Szerencsére a megye sokszáz pártszervezetét fáradságos évek tapasztalatai elvezették oda, hogy mind többen értik meg, milyen égetően szükséges élni a kommunisták fórumával. S ma már jó érzékkel, az életre szabják a tagyűlések témakörét, mélységét, hangvételét.

Nem is lehelnek másként helyesen. Nem elevenedhet meg a valóságban a karikatúra a tűzvédelmi rendszabályokról tanácskozó testületről, kiknek feje fölött már lángkarikák szállnak. Öra pontosságával kell cselekedni, a kívánt időpont-^ ban, mint tették ezt Aporlígeten, Nyírbogáton, Nyírgyulajban az idei gazdasági tervek összeállítása előtt. A legmegbízhatóbb jelző az emberek hangulata, gondjaik természete, nagysága. Ehhez azonban ismerni szükséges őket, felkutatni honnan erednek, hogyan szüntethetők meg. Kézenfekvő, hogy meddőségre ítélt az a taggyűlés, melyet nem előzött meg sokoldalú és őszinte közvéleménykutatás, nem került az asztalra minden, ami a szíveket nyomta. Szürkeség tátong ott, ahol egyikét. íjpártvezetőségi tag véleménye, gondolatai sűrűsödnek csupán a beszámoló lapjaira, hiányzik a többség, szava, nézete, megkerüli a beszámoló a kényes kérdéseket, a napfényes napoknak tart tükröt csak, nem oldódnak fel a beosztásDeli különbségek, nem érzi

magát mindenki egyenlőértékű kommunistának ...

Mindez néhány kívánalom, nem minden, de egyetlenegy teljesítése is sok erőkifejtést kíván, nemcsak egy-két kommunistától, nemcsak a pártvezetőség tagjaitól. Nem is az utolsó percben, a taggyűlést megelőző napokon. Sokkal előbb „kezdődik” a taggyűlés, hetekkel az összejövetel előtt, ott csak folytatódik, ott éri el csúcspontját. Igaz, ez azon is múlik, nem markol-e sokat, nem akar-e mindent beletömni, különbséget tud-e tenni a lényeges és a lényegtelen között a pártvezetőség beszámolója. Követésre érdemes módszer egy igen fontos helyi problémát napirendre tűzni. Egyet, de azt körültekintően, mélyrehatóan elemezni! De a hogyan sem mindegy! Lehet valamit magasröptűén, tudálékosan és lehet közérthetően, közvetlen mondatokkal is elmondani. Napjainkban mind több szó esik arról, mennyire nem másodrangú, hogy milyen nyelven beszélünk az emberekkel. Az őszinte, nyílt, határozott szókimondás mellett a magyaros, egyszerű, kifejező beszédre gondolunk. Arra, hogy ne akarjon senki súlytalan, elkoptatott szavakkal ..pártszerű” lenni, maradjon a beszámoló, a hozzászólás ízes, egyéni, legyenek szép hasonlatai, közérthető szólás-mondásokkal. Akad rá példa, hogy a legkörültekintőbben előkészített taggyűlés, a jól összeállított tartalmas beszámoló is érthetetlen marad, ha nem ébreszt érdeklődést és gondolatokat, s ezzel megpecsételi az egész taggyűlés sikerét.

Nagy lehetőségek fórumai a taggyűlések. All ez hatványozottan a falusi pártszervezetekre. Lent, az emberek sűrűjében lesznek a hétköznapok olyanokká, amilyenekké formálják az emberek, s amilyenekké formálják az embereket maguk a taggyűlések is. Nemcsak az dőlhet el itt, lesz-e elegendő hús, kenyér, gyümölcs a városban. Itt találkozik a „lenti” vélemény a „fentivel”, a felsőbb vezetés szava az emberek ezreinek szavával, itt kap hangot a „lenti” észrevétel, bírálatot a felsőbb vezetés. De csak úgy lesz tartós mindez, ha a taggyűlések ajtaja után nem csukódik be az ott részt vevők szíve, igyekezete, így nemcsak a „nagy lehetőségek”, hanem a „nagy cselekvések” fórumai lesznek a párttaggyűlések.

Páll Géza.

FANTASZTIKUS,

TUDOMÁNYOS

REGÉNY

34.

— így látjuk a bolygó felszínét, ha éjszaka vagy felhőkön át közeledünk hozzá. Ez azonban nagyon kevés. Egy idegen bolygón természetesen nincsenek mesterséges repülőterek, s ha a rakéta óránként ezerhétszáz k,lométer sebességgel repül —mert ez a legkisebb sebesség, amellyel egy bolygó légkörébe behatolhatunk — akkor _még a Prediktor segítségével is igen nehéz dolog megfigyelni a terep plasztikáját.

Ez után a mérnök a rakéta kivilágított rajzához lépett.

— Itt az űrhajó orrában van elhelyezve a felderítő repülőgépünk. Nem tudtátok, hogy a fedélzeten repülőgépünk is van? — tette hozzá, mikor a fiúk csodálkozó arcát látta. — Hogyne, sőt egész „légi flottát” viszünk magunkkal. A rakodóhelyiségben van a másik repülőgépünk, a helikopter hangárja. Az más célokat szolgál. Ez a repülőgép, amelyet itt a rakéta orrában láttok, egyszemélyes kis lók- hajtásos gép. Amikor a bolygó felületét tízegynéhány kilométernyire megközelítjük, kinyitjuk a csapóajtókat és kilőjük ezt a kis repülőgépet, amely aztán önállóan repül tovább, figyeli a terepviszonyokat, és rádió útján Közli velünk ta pasztalatait. Ha bizonyos kételyei támadnak, például olyan tekintetben, hogy a talaj elég szilárd-e — mert egy repülő űrhajóból nehéz megállapítani az ilyesmi’. — akkor a repülőgép leszáll és a pilóta el végzi a szükséges kutatásokat, utána pedig vagy odahív bennünket rádión at vagy továbbrepül, hogy más leszállóhelyet keressen. Ha aztán megtalálja a megfelelő terepet, az űrhajó először aero dinamikusan, vagyis a levegő hordképességét kihasználva kezd leereszkedni, s mikor a sebesség óránként mintegy négyszáz kilométerre csökken, a Prediktor bekapcsolja a fékező fúvócsöveket. Megfigyeltétek az előbb azt a karikát, amelyet az űrhajó középpontjába rajzoltam? 4

A mérnök elővette noteszét s megmutatta a fiúknak a Kozmokrátor kereszt- metszetének a rajzát.

— Ez egy hoszú cső, s a gyújtószerkezettől egészen a rakéta orráig vezet. Rajta keresztifl ki lehet pufogtatni az atomgázok egy részét s ez olyan lökéseket eredményez, amelyek a rakéta előrehaladó mozgását fékezik.

— És mi történnék, ha a Prediktor felmondaná a szolgálatot? — kérdezte a legkisebbik fiú, miután már leküzdötte korábbi zavarát.

— A Prediktornak van biztosítéka ez ellen — kezdte a mérnök, de a fiú nem hagyta annyiban.

— És ha a biztosíték is elromlik0

— Az egyáltalán nem valószínű.

—: De lehetséges? Mit kell tenni, ha mégis elromlik? — makacskodott a legényke.

A mérnök előbb összehúzta szemöldö- ,ét, mintha azt akarná mondani, „hagyj jókén”, de aztán csak a száját húzta kissé élre.

—Tudni akarod? — kérdezte. — Ak

or gyertek velem.

Kiléptek a központból s ismét a há .omszögű folyosóba jutottak. Csakhamai elérték a keskeny lépcsőt, amelyen felkapaszkodtak a zsilip-állomáshoz. De ahelyett, hogy jobbra, a kifelé vezető folyosóra fordultak volna, a mérnök kinyitott egy fémajtót a falban. Egy létrán felkapaszkodtak a felső szint fedélzetére. Az akna, amelyen át felmentek, két hosszú, merőleges falsor közötti nyílásban vezetett. Ameddig a szem ellát, mindenen végigfutott ez a fémutca s egyenlő közökben hidalták át profilos támasztóbakok. Kissé hasonlított egy nagyszabású ipari raktár- hoz.

— Itt vagyunk a rakódó rekeszeknél —jelentette ki a mérnök, az űrhajó hátsó része felé igyekezve. Az egyik fiú feite- kintett és csodálkozva kiáltott fel: öt méter magasan fölöttük egy fejjel lefelé fordított, függő gyaloghíd húzódott. A korlátja is fejjel lefelé függött, mintha csak annak a tükörképe volna, amelyen ők baladtak.

A mérnök megállt, hogy megmagyarázza:

— Utazás közben, mikor az űrhajó pörög, azt a másik gyaloghidat használjuk. Emlékeztek, mit rajzoltam fel?

— És ott fejjel lefelé kell járni? és nem szédül az ember?

— Dehogy szédül! Hiszen azt a forgó mozgást az ember nem is érzi. Azt érezzük, hogy járda van a lábunk alatt egyebet semmit .

— És ha valaki a rajt pillanatában itt állna, ahol mi, mi történnék vele?

(Folytatjuk.'

5