Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-25 / 71. szám
Váltossatos műsorral késsül as irodalmi Ssínpad Várják őket a gazdaságok Egyre több meghívás, A nyíregyházi Irodalmi Színpad nem nagy múltra tekinthet még vissza, de sikerekben már is sokat könyvelhet el magának a lelkes együttes. E héten is három fellépésre kérték fel a színpad tagjait, melyből két alkalom már megvolt, a szakszervezeti székházban és a BM klubban. Jelenleg is több műsor áll „tarsolyukban”, előadásra készen. Sorozatban folyik „Az igazi Ady” című előadásuk, amelyen Margóosy József, a TIT irodalmi szakosztályának vezetője tart beszédet, s a színpad tagjai Ady verseket adnak elő. Négy előadást már megtartottak. Felújítják a József Attlia műsorukat is. Most tanulták ..Évszakok a költészetben” című összeállításukat. A továbbiakban vidám nagyobb népszerűség klasszikusok, és egy Csehov műsor összeállítása szerepel. A könyvnapra külön műsorral készülnek maid. Jelenleg 14 tagja van az Irodalmi Színpadnak, amely Tőkey Károly vezetésével hetenként kétszer rendszeresen tart próbát, A jó felkészülés eredményeként annyi meghívást kannak, hogy alig tudnak a kívánságoknak eleget tenni. Munkásszállásokon, a honvédségnél, ipari tanulók otthonában, és társadalmi szervek meghívására is adnak műsort. Most üzemekből, a Ságvári telepről és művelődési otthonokból érkeztek meghívások. Be ezután ! vidékre is ellátogatnák. főként á készülő Csehov műsorral. ízléses kiállításon mutatták be nemrég a különböző műanyag ajándék tárgyakat. A praktikus készletek, háztartási eszközök a nyíregyházi közönség tetszését is megnyerték. Alán Wmiugtou: A hideghegyek rabszolgái i Az ismertnevű angol újságíró j személyes élményen alapuló mű- ívében a dél-kínai Jünnan tartományban — az úgynevezett Hideg Hegyek környékén élő három nemzetség: a norszu. a va és a zsingpao nemzetség életéről, társadalmi berendezéséről és a folyamatban lévő változásokról számol be. Winninaton könyve nemcsak az átlagolvasó, hanem a néprajz szakembereinek érdeklődésére is számot tarthat. Különös értékét az adja, hogy a szerző 1957-ben járt a mű cselekményének színhelyén,, s mindezen felül ő az első külföldi, aki eljutott ezekre a területekre. A nyíregyházi Makarenko ut- , jai iparitanuló iskolában a harmadikosak az udvaron égy cséplőgép metszetét állták körül. Az egyik fiú elmélyülten magyarázta a gép működési elvét, mire a tanár helyeslőén bólintott. Elégedett volt azzal, hogy diákjai az elméleti anyagot átveszik a gyakorlatba. A hét egyik részét iskolában a másik felét a tanműhelyben töltik, — mondták az ifjú mezőgazdasági gépészjelöltek. Gergely Géza — akiről Péter Imre tanár úgy nyilatkozott, ha maid leteszi legjobb tanulónak — ezt mondta: ., — Kollégista vagyok, lakásunk a tanműhely területén van. Ha lenézek szobám ablakából, látom a traktorokat, amelyeket mi javítottunk meg. Sokat kell tanulni, de szerintem nem hiábavaló, Jé eredmények, sok munka a Csengeti Vegyes KTSz-ken 1960-ban az előző évhez viszonyítva mintegy 40 százalékkal növekedett a termelés a Csenge- ri Vegyes Ktsz-ben. A szövetkezet dolgozói évi tervüket 121 százalékra teljesítették. Szép nyereséget értek el. örömmel tölti el a tagságot az, hogy 1961-re jól el vannak látva munkákkal, ami biztosítja a jó megélhetést. Ebben a negyedévben már legyártottak 300 gyermekágyat, 40 darab kétajtós szekrényt és négy családiházat építenek a lakosságnak. Negyedévente a cipészek ötezer pár cipőt javítanak ki, az asztalosok többek között többezer szikvizesládát gyártanak, a betoposok 150 kútgyűrűt a TÜZÉP-nek. Az év folyamán mintegy 90 családiházat építenek. A ktsz a nagyobb követelményeknek megfelelően készült fel a tervteljesítésre. Üj üzemházat építettek 240 ezer forintért. Gépesítették a nehezebb fizikai munkákat. A tagok jó körülmények között dolgoznak. A lakosság igényeit figyelembe véve Csengerben fodrász részleget nyitnak, továbbá méretes szabó és cipész részleget, rádió, háztartási és villanygépjavító részleget. Több községben nyitnak fiókboltot, kiterjesztik a javítószolgáltató tevékenységet. Amikor a ktsz mérlegzáró közgyűlésén ezekről beszámolt Horváth Sándor elnök. a tagság örömmel vette tudomásul a fejlődést. Megígérték, hogy javítanak a munka minőségén, s ezzel is tovább öregbítik ktsz-ük jó hírnevét. Tj'g és Fold koromfelhőben úszott. Az elevenre horzsolt országúton lehorgasztott toronygéppuskával német Tigrisek húztak nyugati irányba. Nyomukban zöld sisakos futó gyalogság gomolygott, egymást taposva. A megsebzett templomtorony főlépcsőjén mint súlyukat vesztett testek tántorogtak a távcsöves figyelők. Helyenként aknaszél csapkodta meg a házak ablakait, az egyik szérűn szilánkok vágódtak az asztag tövében kapargáló csibék közé. A kémények füstölgő torka jelezte csupán, hogy nemrég az ebéd alatt izott itt a zsarátnok. Szorongás bújkált a vermek, a pincék mélyén. Ima, néma megbékélés, konok várakozás, szitok vegyült a földszagú levegőbe. Mit hoz az este? Mi vár rájuk? Odakint változatlan erővel zengett a háború dobja. Ki tudja mennyi idő telt el? Majd egy mindent felülmúló tompa mennydörgés remegtette meg a föld alá menekült falut. Ettől kezdve mind távolabb-távolabb koppa>ntak az ütők, fokról-fokra csend ereszkedett a kis házakra, a sürvedés kísérőiéként. A hirtelen némaságot az egyik pincében asszonyi jajgatás törte meg. Egész teste forró verítékben fürdőtt, száját véresre harapta a hasogató fájdalomtól. Májfoltos arcán láz tüzelt, fekete fürtjei megomlottak és engedelmesen hullottak ujjúnak görcsös csavarása közben a penészgombákkal benőtt pincefalra. Nem lehetett több harminc évesnél, de a kínoktól eltorzult vonásai, görnyedt vonag- lása, kicserepesedett szája, egész formátlan testtömege hihetetlenül előretolta évei számát. Körülötte többen szorongtak, egy öt-hat éves forma fiúcska, anyja arcvonásaival, egy idős asszony, az anyósa, és két szomszédbeli nő. A család egyetlen férfi tagja, az asszony apósa nem jött le a fehér nép közé. Nem hagyhatta gazdátlanul a két keze által emelt házat. Ha omlik, omoljon vele együtt... Lent a kőkatlanban megszakítás nélkül zilált a lélegzet. A leSziiLetéj — tííz aLatt vegő is fogytán lehetett, mert a süvítő golyók előtt jókora kődarabbal meg deszkával eltorlaszolták a szellőzőnyílást. Hosszas tanakodás után végül is hajszálnyira megnyitották a pince nehéz vasakkal terhelt ajtaját. Vékony fénysugár lopakodott a sötét üregbe. Egészen megszédültek. A nyitott résen szemük előtt játszódott le minden. Nehéz páncélautók dübörögtek az úton. Néha villant egy-egy fényszóró csóvája, felröppent a hullócsillagot idéző rakéta. A pillanatig tartó szemlélődést lépések, közeledő beszédfoszlányok zavarták meg. A másodperc töredéke alatt sarkig tárult a pinceajtó, érdes hang kiáltott le: — Nyemci jesz...? A z asszonyok szoborrá mered- tek. Torkukat egy láthatatlan kéz szorította, nem jött hang elő. Zseblámpa villant és ütemes, mindig erősödő lépések visszhangzottak a pincében. A három géppisztolyos megszeppenve csúsztatta le ujját a ravaszról, csapzott hajuk alól meglepett félszeg mosolyféle kandikált ki. — Szoldát nyet.,.?.— kérdezte az idősebb, bajuszos szinte gépiesen, szemét végighurcolta a megsárgult pincelakókon. A másik keltő már indult vissza, lei a szabadba, de a bajuszos még időzött. Megakadt a szeme az anyja szoknyáját cibáló fiúcskán. Mondani akart valamit, a maga nyelvén, bele is kezdett, de a tekintetek félénken meredtek rá. Ügyetlen, rég gyakorolt mozdulattal a fiúhoz lépett és nyalza köré fonta vastag izmos karját, baljával pedig pufajkája zsebébe kotorászott. Néhány , szem kockacukrot halászott elő. a fiú markába nyomta. Az anya fájása mintha alábbhagyott volna, a többiek is felbátorodtak.,. — Bár az oroszok is ilyenek lennének kis fiam... G entről ismerős hang felelt vissza: — Hát ilyenek! Nézzétek meg őket jól! Ezek már oroszok! A javából! A család idős férfi tagja állt a pince bejáratánál és pergőnyelvvel társalgóit az egyik szőkehajú gép f isztolyos csillagos katonával. A szőkehajú legény majdhogy nem a nyakába ugrott az öregnek, mikor az megsúgta, hogy Szevasztopolban, az ő szülőföldjén is járt, 1917-ben űzni a fehéreket. De az öreg leintette. — Inkább orvost keríts öcsém, azon fáradozz, mert a menyem menten megszül... Nemsokára sok-sok apró zseblámpa világította be a sötét pincét. A szovjet katonaorvos munkához ■ látott... Páll Géz« hisz így leszünk ió szakemberek. Nem mindegyik tanuló dolgozik az intézet tanműhelyében. Katona András Nvírmadára való* s az ottani gépállomás tanműhelyében tanul három társával. Czigler Elek az oktatójuk, aki a vizsgára előkészíti őket. — Elek bácsi háromszor-négy- szer is elmagyaráz egy dolgot, ha nem értjük, viszont nem enged rossz munkát végezni. — mondta Katona. Másnap az Árok utcai „műhelyben” találkoztam a szakmunkás jelöltekkel. Az udvaron traktorokat járattak be. a szerelő színben egy gép javításával | foglalkoztak. Tóth Zoltán nevelő dicsérte a fiúkat, hogy általában figyelmesek és ügyesek. Kitka János brigádja a műhely előtt egy DT—413-as lánctalpas traktort szerelt. Kristóf Zoltánnal el volt merülve a munkákban, így a brigád egyik tagja, Breitenbach .József beszélt munkájukról. — A Nyírteleki Génállomásnak generálozzuk ezt az erőgépet, | ho-gy minél előbb részt vehessen i í tavaszi munkában. ■ Ez a fiatal szakmunkásjelölt 1 úgy nyilatokozott, ha majd leteszi la vizsgát Pestre megy dolgozni a J Vörös Csillag Traktorgyárba. De j nemcsak ő van így. akit von a í nagyváros zajló élete. Az iskola is tehet róla, hogy a fiúk így gondolkoznak. Bizonyára a fiúk nem olyan szándékkal jelentkeztek községükből. hogy Budapestnek képezzenek szakembereket. Jóskát is hazavárják a gépállomásra, számítanak rá. Vajon mit fognak szólni Jóska döntéséhe? ajánlói, ha meg tudják, hogy Pest felé kacsingat? Kiss Bertalan egyenesen megsértődött. amikor azt kérdeztük tőle. hogy ő is úgy gondolkozik, mint Breitenbach Jóska? — A Sárospataki Állami Gazdaság • küldött ide tanulni — mondta. — Megígérték, hogy ha jól vizsgázom, biztosítják a munkalehetőséget. Várnak haza. ott fogok dolgozni. Hajdú Ferit a Putnoki Gépállomás. Szalai Jánost pedig a Nyíregyházi Állami Gazdaság varja. Jót fog tenni, ha a tanárok elbeszélgetnek erről a szakmunkásjelöltekkel és tanácsot adnak. hogy a vizsgák után hová menjenek dolgozni. Mint az iskolában, úgy itt is csengő jelezte az óra végét. A műhelyekből az udvarra tódultak a fiúk. maid a mozsdóba. Nemsokára benépesedett velük az ebédlő. A harmadévesek asztala felől egy vidám hang túlhar- sogta a bent uralkodó hangzavart: — Megint egy nappal közelebb van a vizsga!-kovácsi— 4 iövore is gondolnak n tissnlöhi járás fmsx-mi Szerte a megyénkben, így a ti- szalöki járásban is több helyen megtartották már a földművesszövetkezeti mérlegzáró gyűléseket. Balogh János a tiszalöki FJK szövetkezetpolitikai előadója mondta, hogy a tagok a jövőre, a fejlődésre gondolva felajánlották a vásárlás és értékesítés után járó részesedésük teljes összegét, hogy szövetkezetük vagyonát növeljék vele. Magukévá teszik azt a célkitűzést. hogy 1965-re minden fmsz saját erejéből gazdálkodjon. Tiszavasváriban a szövetkezet tagjai mintegy 100 ezer forintot ajánlottak fel arra a célra, hogy saját erőből hizlaldát létesítenek. A hí zóellátás javítása érdekében felhasználják a vendéglőkből, konyhákról kikerülő ételhulladékot. Tiszadobon a tagok által felajánlott pénzösszeggel is cukrászda építését tervezik. Tisaa- eszláron bol tszakosítósra. mint egy 20 ezer forintot ajánlottak fel-, i
