Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-25 / 71. szám

Váltossatos műsorral késsül as irodalmi Ssínpad Várják őket a gazdaságok Egyre több meghívás, A nyíregyházi Irodalmi Szín­pad nem nagy múltra tekinthet még vissza, de sikerekben már is sokat könyvelhet el magának a lelkes együttes. E héten is három fellépésre kérték fel a színpad tagjait, melyből két alkalom már megvolt, a szakszervezeti szék­házban és a BM klubban. Jelen­leg is több műsor áll „tarsolyuk­ban”, előadásra készen. Sorozat­ban folyik „Az igazi Ady” című előadásuk, amelyen Margóosy Jó­zsef, a TIT irodalmi szakosztá­lyának vezetője tart beszédet, s a színpad tagjai Ady verseket ad­nak elő. Négy előadást már meg­tartottak. Felújítják a József Attlia mű­sorukat is. Most tanulták ..Évsza­kok a költészetben” című összeál­lításukat. A továbbiakban vidám nagyobb népszerűség klasszikusok, és egy Csehov mű­sor összeállítása szerepel. A könyvnapra külön műsorral ké­szülnek maid. Jelenleg 14 tagja van az Iro­dalmi Színpadnak, amely Tőkey Károly vezetésével hetenként két­szer rendszeresen tart próbát, A jó felkészülés eredményeként annyi meghívást kannak, hogy alig tudnak a kívánságoknak ele­get tenni. Munkásszállásokon, a honvédségnél, ipari tanulók ott­honában, és társadalmi szervek meghívására is adnak műsort. Most üzemekből, a Ságvári te­lepről és művelődési otthonokból érkeztek meghívások. Be ezután ! vidékre is ellátogatnák. főként á készülő Csehov műsorral. ízléses kiállításon mutatták be nemrég a különböző műanyag ajándék tárgya­kat. A praktikus készletek, háztartási eszközök a nyíregy­házi közönség tetszését is megnyerték. Alán Wmiugtou: A hideghegyek rabszolgái i Az ismertnevű angol újságíró j személyes élményen alapuló mű- ívében a dél-kínai Jünnan tarto­mányban — az úgynevezett Hi­deg Hegyek környékén élő há­rom nemzetség: a norszu. a va és a zsingpao nemzetség életéről, társadalmi berendezéséről és a folyamatban lévő változásokról számol be. Winninaton könyve nemcsak az átlagolvasó, hanem a néprajz szakembereinek érdek­lődésére is számot tarthat. Külö­nös értékét az adja, hogy a szer­ző 1957-ben járt a mű cselekmé­nyének színhelyén,, s mindezen felül ő az első külföldi, aki elju­tott ezekre a területekre. A nyíregyházi Makarenko ut- , jai iparitanuló iskolában a har­madikosak az udvaron égy csép­lőgép metszetét állták körül. Az egyik fiú elmélyülten magyaráz­ta a gép működési elvét, mire a tanár helyeslőén bólintott. Elé­gedett volt azzal, hogy diákjai az elméleti anyagot átveszik a gya­korlatba. A hét egyik részét iskolában a másik felét a tanműhelyben töl­tik, — mondták az ifjú mezőgaz­dasági gépészjelöltek. Gergely Géza — akiről Péter Imre tanár úgy nyilatkozott, ha maid leteszi legjobb tanulónak — ezt mond­ta: ., — Kollégista vagyok, lakásunk a tanműhely területén van. Ha lenézek szobám ablakából, látom a traktorokat, amelyeket mi javí­tottunk meg. Sokat kell tanulni, de szerintem nem hiábavaló, Jé eredmények, sok munka a Csengeti Vegyes KTSz-ken 1960-ban az előző évhez viszo­nyítva mintegy 40 százalékkal növekedett a termelés a Csenge- ri Vegyes Ktsz-ben. A szövetke­zet dolgozói évi tervüket 121 százalékra teljesítették. Szép nye­reséget értek el. örömmel tölti el a tagságot az, hogy 1961-re jól el vannak látva munkákkal, ami biztosítja a jó megélhetést. Ebben a negyedévben már le­gyártottak 300 gyermekágyat, 40 darab kétajtós szekrényt és négy családiházat építenek a lakosság­nak. Negyedévente a cipészek ötezer pár cipőt javítanak ki, az asztalosok többek között több­ezer szikvizesládát gyártanak, a betoposok 150 kútgyűrűt a TÜZÉP-nek. Az év folyamán mintegy 90 családiházat építenek. A ktsz a nagyobb követelmé­nyeknek megfelelően készült fel a tervteljesítésre. Üj üzemházat építettek 240 ezer forintért. Gé­pesítették a nehezebb fizikai munkákat. A tagok jó körülmé­nyek között dolgoznak. A lakos­ság igényeit figyelembe véve Csengerben fodrász részleget nyitnak, továbbá méretes szabó és cipész részleget, rádió, ház­tartási és villanygépjavító rész­leget. Több községben nyitnak fiókboltot, kiterjesztik a javító­szolgáltató tevékenységet. Amikor a ktsz mérlegzáró köz­gyűlésén ezekről beszámolt Hor­váth Sándor elnök. a tagság örömmel vette tudomásul a fej­lődést. Megígérték, hogy javíta­nak a munka minőségén, s ez­zel is tovább öregbítik ktsz-ük jó hírnevét. Tj'g és Fold koromfelhőben úszott. Az elevenre hor­zsolt országúton lehorgasztott to­ronygéppuskával német Tigrisek húztak nyugati irányba. Nyomuk­ban zöld sisakos futó gyalogság gomolygott, egymást taposva. A megsebzett templomtorony főlép­csőjén mint súlyukat vesztett tes­tek tántorogtak a távcsöves fi­gyelők. Helyenként aknaszél csapkodta meg a házak ablakait, az egyik szérűn szilánkok vágód­tak az asztag tövében kapargáló csibék közé. A kémények füstöl­gő torka jelezte csupán, hogy nemrég az ebéd alatt izott itt a zsarátnok. Szorongás bújkált a vermek, a pincék mélyén. Ima, néma megbékélés, konok várakozás, szitok vegyült a földszagú leve­gőbe. Mit hoz az este? Mi vár rájuk? Odakint változatlan erő­vel zengett a háború dobja. Ki tudja mennyi idő telt el? Majd egy mindent felülmúló tompa mennydörgés remegtette meg a föld alá menekült falut. Ettől kezdve mind távolabb-távolabb koppa>ntak az ütők, fokról-fokra csend ereszkedett a kis házak­ra, a sürvedés kísérőiéként. A hirtelen némaságot az egyik pincében asszonyi jajgatás törte meg. Egész teste forró verítékben fürdőtt, száját véresre harapta a hasogató fáj­dalomtól. Májfoltos arcán láz tü­zelt, fekete fürtjei megomlottak és engedelmesen hullottak ujjú­nak görcsös csavarása közben a penészgombákkal benőtt pince­falra. Nem lehetett több har­minc évesnél, de a kínoktól el­torzult vonásai, görnyedt vonag- lása, kicserepesedett szája, egész formátlan testtömege hihetetlenül előretolta évei számát. Körülöt­te többen szorongtak, egy öt-hat éves forma fiúcska, anyja arcvo­násaival, egy idős asszony, az anyósa, és két szomszédbeli nő. A család egyetlen férfi tagja, az asszony apósa nem jött le a fe­hér nép közé. Nem hagyhatta gazdátlanul a két keze által emelt házat. Ha omlik, omoljon vele együtt... Lent a kőkatlanban megszakí­tás nélkül zilált a lélegzet. A le­SziiLetéj — tííz aLatt vegő is fogytán lehetett, mert a süvítő golyók előtt jókora kő­darabbal meg deszkával eltorla­szolták a szellőzőnyílást. Hosszas tanakodás után végül is hajszál­nyira megnyitották a pince ne­héz vasakkal terhelt ajtaját. Vé­kony fénysugár lopakodott a sö­tét üregbe. Egészen megszédül­tek. A nyitott résen szemük előtt játszódott le minden. Nehéz pán­célautók dübörögtek az úton. Né­ha villant egy-egy fényszóró csó­vája, felröppent a hullócsillagot idéző rakéta. A pillanatig tartó szemlélődést lépések, közeledő beszédfoszlányok zavarták meg. A másodperc töredéke alatt sar­kig tárult a pinceajtó, érdes hang kiáltott le: — Nyemci jesz...? A z asszonyok szoborrá mered- tek. Torkukat egy láthatat­lan kéz szorította, nem jött hang elő. Zseblámpa villant és üte­mes, mindig erősödő lépések visszhangzottak a pincében. A három géppisztolyos megszeppen­ve csúsztatta le ujját a ravasz­ról, csapzott hajuk alól megle­pett félszeg mosolyféle kandi­kált ki. — Szoldát nyet.,.?.— kérdezte az idősebb, bajuszos szinte gé­piesen, szemét végighurcolta a megsárgult pincelakókon. A má­sik keltő már indult vissza, lei a szabadba, de a bajuszos még időzött. Megakadt a szeme az anyja szoknyáját cibáló fiúcskán. Mondani akart valamit, a maga nyelvén, bele is kezdett, de a te­kintetek félénken meredtek rá. Ügyetlen, rég gyakorolt mozdu­lattal a fiúhoz lépett és nyalza köré fonta vastag izmos karját, baljával pedig pufajkája zsebé­be kotorászott. Néhány , szem kockacukrot halászott elő. a fiú markába nyomta. Az anya fájása mintha alábbhagyott volna, a töb­biek is felbátorodtak.,. — Bár az oroszok is ilyenek lennének kis fiam... G entről ismerős hang felelt vissza: — Hát ilyenek! Nézzétek meg őket jól! Ezek már oroszok! A javából! A család idős férfi tagja állt a pince bejáratánál és pergő­nyelvvel társalgóit az egyik sző­kehajú gép f isztolyos csillagos katonával. A szőkehajú legény majdhogy nem a nyakába ugrott az öregnek, mikor az megsúgta, hogy Szevasztopolban, az ő szü­lőföldjén is járt, 1917-ben űzni a fehéreket. De az öreg leintette. — Inkább orvost keríts öcsém, azon fáradozz, mert a menyem menten megszül... Nemsokára sok-sok apró zseb­lámpa világította be a sötét pin­cét. A szovjet katonaorvos mun­kához ■ látott... Páll Géz« hisz így leszünk ió szakemberek. Nem mindegyik tanuló dolgo­zik az intézet tanműhelyében. Katona András Nvírmadára való* s az ottani gépállomás tanműhe­lyében tanul három társával. Czigler Elek az oktatójuk, aki a vizsgára előkészíti őket. — Elek bácsi háromszor-négy- szer is elmagyaráz egy dolgot, ha nem értjük, viszont nem en­ged rossz munkát végezni. — mondta Katona. Másnap az Árok utcai „mű­helyben” találkoztam a szak­munkás jelöltekkel. Az udvaron traktorokat járattak be. a sze­relő színben egy gép javításával | foglalkoztak. Tóth Zoltán nevelő dicsérte a fiúkat, hogy általában figyelmesek és ügyesek. Kitka János brigádja a műhely előtt egy DT—413-as lánctalpas traktort szerelt. Kristóf Zoltán­nal el volt merülve a munkákban, így a brigád egyik tagja, Brei­tenbach .József beszélt munkájuk­ról. — A Nyírteleki Génállomásnak generálozzuk ezt az erőgépet, | ho-gy minél előbb részt vehessen i í tavaszi munkában. ■ Ez a fiatal szakmunkásjelölt 1 úgy nyilatokozott, ha majd leteszi la vizsgát Pestre megy dolgozni a J Vörös Csillag Traktorgyárba. De j nemcsak ő van így. akit von a í nagyváros zajló élete. Az iskola is tehet róla, hogy a fiúk így gondolkoznak. Bizonyára a fiúk nem olyan szándékkal jelentkez­tek községükből. hogy Buda­pestnek képezzenek szakembere­ket. Jóskát is hazavárják a gép­állomásra, számítanak rá. Vajon mit fognak szólni Jóska dönté­séhe? ajánlói, ha meg tudják, hogy Pest felé kacsingat? Kiss Bertalan egyenesen meg­sértődött. amikor azt kérdeztük tőle. hogy ő is úgy gondolkozik, mint Breitenbach Jóska? — A Sárospataki Állami Gaz­daság • küldött ide tanulni — mondta. — Megígérték, hogy ha jól vizsgázom, biztosítják a mun­kalehetőséget. Várnak haza. ott fogok dolgozni. Hajdú Ferit a Putnoki Gépál­lomás. Szalai Jánost pedig a Nyíregyházi Állami Gazdaság varja. Jót fog tenni, ha a taná­rok elbeszélgetnek erről a szak­munkásjelöltekkel és tanácsot ad­nak. hogy a vizsgák után hová menjenek dolgozni. Mint az iskolában, úgy itt is csengő jelezte az óra végét. A műhelyekből az udvarra tódul­tak a fiúk. maid a mozsdóba. Nemsokára benépesedett velük az ebédlő. A harmadévesek asz­tala felől egy vidám hang túlhar- sogta a bent uralkodó hangza­vart: — Megint egy nappal közelebb van a vizsga!-kovácsi— 4 iövore is gondolnak n tissnlöhi járás fmsx-mi Szerte a megyénkben, így a ti- szalöki járásban is több helyen megtartották már a földműves­szövetkezeti mérlegzáró gyűlése­ket. Balogh János a tiszalöki FJK szövetkezetpolitikai előadója mondta, hogy a tagok a jövőre, a fejlődésre gondolva felajánlot­ták a vásárlás és értékesítés után járó részesedésük teljes összegét, hogy szövetkezetük va­gyonát növeljék vele. Magukévá teszik azt a célkitűzést. hogy 1965-re minden fmsz saját ere­jéből gazdálkodjon. Tiszavasváriban a szövetkezet tagjai mintegy 100 ezer forintot ajánlottak fel arra a célra, hogy saját erőből hizlaldát létesítenek. A hí zóellátás javítása érdekében felhasználják a vendéglőkből, konyhákról kikerülő ételhulladé­kot. Tiszadobon a tagok által fel­ajánlott pénzösszeggel is cuk­rászda építését tervezik. Tisaa- eszláron bol tszakosítósra. mint egy 20 ezer forintot ajánlottak fel-, i

Next

/
Thumbnails
Contents