Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-02 / 51. szám
Gyiimölcstermesziési nap Nagykái’óSisn Pénteken, március 3-án Nagy- kélloban a járás gyümölcstermelői gyümölcstermesztési napon vesznek részt. A gyümölcstermesztési napon Nagy Sándor elvtárs, megyei kertészeti felügyelő tart előadást a gyümölcstermesztés időszerű problémáiról, főleg a tavaszi munkálatairól. Az előadás után a gyümölcstermesztést nap résztvevői gyakorlati bemutatón vesznek részt a helyi gyümölcstermelő termelő- szövetkezetben. r Érdekes utazás, kellemes nyaralás: J«1 imiulnak Nyírbogát©!» a. „napközisek“ Tervdokumentáció — társadalmi munkával Hazánk felszabadulásának 16-ik évfordulója tiszteletére a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő akciócsoport felajánlotta, hogy a kocsordi termelőszövetkezet részére bárom kilométer bosszú bekötőút tervdokumentációját készíti el április 4-ig, társadalmi munkában. A munka sokezer forint értékű. Megyénk fiafaijai az idén a Szovjetunióba, az HDX-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba mazhatnak Az Expressz. Ifjúsági Utazási Iroda keretében az idén számos lehetőség nyílt arra, hogy megyénk fiataljai külföldi túrákon vehessenek részt. 16 napos útra lehet jelentkezni a Szovjetunióba, Moszkva— Leningrád—Kiev útvonalra. Erre az útra, mely június 17-től július 2-ig tart, 2100 forint a résztvételi díj. A Német Demokratikus Köztársaságba megyénkből két turnus is indul. Mindkét út 16 na-. pig tart. Az első út a festői Thüringiába viszi a szabolcsi fiatalokat, s május 18-tól június 2-ig bejárják az Eisénach—Oberhof—Suhl—Weimar—Jena útvonalat, A résztvételi díj 1780 forint. A másik 16 napos NDK út augusztus 17-től szeptember 1-ig tart, ahol a Keleti-tenger partján, a gyönyörű rügen-szigeti, Binz-i nyári táborozáson vehetnek részt a jelentkező szabolcsiak. A Binz-i táborozás rés2'.- vételi díja 1930 forint. Csehszlovákiába, Bmo—Bratislava útvonalra négy és félnapos itjúsági túra indul április 21-én. 720 forintos résztvételi díjjal. 15 napos túra indul július 4-én Lengyelországba. Varsóba, Zakopanéba és Krakkóba. A résztvételi díj 1881 forint. Megyénk fiataljai 30 éves életkorig jelentkezhetnek a külföldi túrákra a járási és városi KISZ- bizóttságoknál. Ha valaki belép a nyí fogáti általános iskola napközi otthonába, meleg, családos szobában találja magát. A falakon és ablakokban elhelyezett virágállványokon harminc féle, gondos, gyermekkezek által ápolt, nevelt virágot találhatunk. Rend és tisztaság mindenütt. Erre tanítja a gyerekeket az otthon vezetője. Karászi Miklósné. A tisztaság-felelősök minden nap ellenőriznek. A tisztasági naplóban vezetett pontozás alapján jutalmat is kapnak a legjobbal;. Étkezésnél fehér köpenyes és fejkendős lányok szolgálnak fel. Az eredmények között nem lebecsülendő azonban az átlagos tanulmányi eredmény sem. A nyolcvan „napközis” közül 25 jeles, 37 jó és 17 közepes. Értelmi képességüknek megfelelően foglalkoznak a napi sajtóval, a fontosabb eseményekkel, „politizálnak". Kapcsolatban vannak a helyi termelőszövetkezettel is. Legutóbb elhatározták, hogy kilenc tyúkot ültetnek és a csirkéket majd átadják a Rákóczi Tsz-nek. Fügedi Imre, tudósító. Mit tesznek Tisieaclokon a még nagyobb jövedelem érdekében ? A szorgalmas munka és mind a termelési, mind az értékesítési terv teljesítése eredményeként az elmúlt gazdasági év végére 36 forintot ért egy munkaegység a tiszadobi Táncsics Tsz-ben, amelyből 28 forint 44 fillér a készpénz. De számításuk szerint ez évben 49 forinton lényegesen felül lesz a munkaegységenként! érték. Hogyan? A múlt évihez viszonyítva — tapasztalatuk szerint — növénytermelésük hozamainak növelése mellett különösen jószágtenyésztésük terén eszközölnek még fontos módosításokat. Idei, részükről önként megemelt termelési és értékesítési téri-ük teljesítése biztosítja jövedelmezőségük arányos növekedését. Ez pedig csapán állattenyésztésük után mintegy félmilliós növekedést ad a közös kassza számára. Okos előrelátással már tavaly biztosították — részben közös állományuk szaporulata, részben vásárlás útján —, hogy állat és állati termék értékesítésük ez évben jóval nagyobb bevételt biztosítson. Így az idén a tavalyi 100 ezer liter tejjel, 39 ezer darab tojássá], 40 mázsa gyapjúval szemben 270 ezer liter tejet, illetve 53 ezer darab tojást és 51 mázsa gyapjút értékesítenek. De ebben az évben — a tavalyihoz képest — jóval több "hízott sertést és szarvasmarhát is adnak át élősúlyban a felvásárló vállalatnak. Biztos alap lesz arra is, hogy az ez évre tervbe Vett 15 mázsa hízott baromfi értékesítési tervüknek is eleget tegyenek. Pályaválasztás IV. B. Akkor még, pontosan tíz évvel ezelőtt a falu nem tudta x,megfogni”, visszatartani Szerdahelyi Vendelt. Pedig erős, szép szál legény volt, dehát a földdel, gazdálkodással való via3kodást gépi segítség nélkül — a mai korban — már ósdinak tartotta. Szövetkezésről, összefogásról beszéltek ugyan Vállason is, csakhogy az előítéletek, képzelt mumusok kolónia visszarángatta a jóra törekvő szándékot... És ő elhagyta a falut ezernyi, szétszórt darab- kákban utána bámuló határával együtt. Vasmunkás lett a fővárosban. Az egyik nagy gyárban kitanulta az esztergályos szal:- mát. De azzal a tudattal, hogy: jó lesz os majd a faluban ha... Utána a gépkocsi vezetésnek, szerelésének tanulása következett. Józan, célzatos tervében egyáltalán nem szédítette meg ti világváros zaja, fényessége. Bár külsőre elfogadta ezt a valóságot is, azonosulni nem tudott vele. Nem is volt szándékában. Szíve az oly kedves,, annyira szeretett akácos utcás, kicsi szatmári szülőfalujáért dobogott úgyannyira, hogy 1956 nyarán ismét hazatért. Vállajnak azonban most sem lett állandó lakója. Dolgozni a nagyecsedi Gépállomásra járt. Egy GS—35-ös Zetor-trakiort Kapott a kezealá. „Jó lesz az még, ha ennek is megtanulom a mesterségét” — gondolta. Majdnem négy éven keresztül valóban jól megtanulhatta. S ez idő alatt községében ugyancsak megfogyatkoztak a korábbi előítéletek, visszahúzó . képzelt mumusok. Mígnem 1960 februárjában az addig ezernyi i fa is csak úgy nő... darabkában lévő határ most már a vágyott, közösen összeillesztett szebb remények köny- nyebb valóra váltása érdekében, egyetlen hatalmas táblába ölelkezett össze. Február után hamar eltelt a március. Április végén pedig azon az emlékezetes szombat estén együtt ült Szerdahelyi Vendel Csűrös János szövetkezeti elnökkel és Gyöngyösi Lajos agronómussal a 11. Rákóczi Ferencs Tsz irodájában. — Azért hivattunk, Vendel — kezdte az elnök —, hogy az egyik Zetor-traktorunk?a téged szeretnénk vezetőnek. Vállalod-e? Míg kissé csodállcozva nézett a két szövetkezeti vezetőre, a szíve táján megmozdult valami, s az olyan jól esett, hogy hirtelen melege lett tőle. És dehogy erről beszélt. Egyenesen vissza kérdezett: —.Milyen típusú az a gép? — GS—35-ös. Természetesen pótkocsival, — felélte sietve az agronómus. — És a kereset? Mert... nem, maradtam meg agglegénynek — s balkezét úgy tette maga elé, hogy a szemekbe cikázzon a jeggyürű fénye. — A normakönyv pontosan előírja a keresetet. Egyébként... a munka, a termelés dolgában félted a vállajiakat? — felelte az elnök. Pontosan április 30-án már a saját falujában, saját faluja dolgozóinak közös tulajdonát képező egyik vasparipa nyergében ült Szerdahelyi Vendel. (Két erőgépe is lett egyszerre a szövetkezeti falunak.) Szakasztott olyanon, amilyenen az ecsedi gépállomáson szintén eltanulta a mesterségét. — No és hogy volt tovább? — kérdezi most az újságíró. — Nyolc hónap alatt 525 munkaegységet szereztem. Egy munkaegységünk pár fillér híjával 42 forintot ért. Nem nehéz kiszámítani, hogy havonta 2700 forint körül kerestem — magyarázza gyorsan, mondva éppen a leglényegesebbeket. — De a munkák, amiket végzett? Mik voltak azok? — Amiket egy ilyen géppel végezni lehet — minden. Szövetkezetünk nagy építkezésekhez kezdett. Szállítottam az állomásról a rengeteg téglát, cserepet, terméskövet..., egyéb építési anyagokat. Azután jött a cséplés... Vittem a tagokat — különösen ha messzebb dolgoztaic, — hajnalban ki a határba, este visszahoztam őket. őszszel meg a rettenetes sok termény! Egyrészét hordtam be a tanyaközpontba, a másik részét az állomásra, meg a terményforgalmi raktárába. A tagoknak pedig mikor ezt, mikor azt kellett hazavinni. Ajjaj, van itt dolga a gépeknek. De úgy jó. Kifjzeli az magát. Meg aztán, hadd könnyebbedjen az emberi munka, nem igaz? Most a télen például mennyi trágyát ki- hordtam én a határba?! Pár ember segítségével. És... itt a tavasz megint. — Mt vár abban magára? Már úgy értein, hogy a tavaszban. — Röviden: műtrágya- és vetőmaghordás melleit még seregnyi egyéb szállítás, mivelhogy tovább építkezünk. Csak az a baj, hogy... ezt az én erős masinámat nem tudjuk már most azonnal, munkagépek vontatásával is még jobban kihasználni. Pedig... A pótkocsi nem minden hozzá. Kellene utána való eke, vető gép, borona... — Egyszerre nem lehet mindent — mondom a hatalmas termetű, erőtől duzzadó traktorosnak, s jobb hasonlat híján még azt, hogy: — A fa is csak... úgy nő... Mit ért ki belőle, ő tudja. Mert előbb elkomolyodó tekintettel lassan bólogat, majd hirtelen elneveti magát. A nevetés még akkor is egészséges, piros arcán bokázik, amikor a rövid, kényszerű szabadság után felül vissza a vasnyeregbe. Asztalos Bálint Matematika óra. 18 fiú, 14 lány. Csaba tanár — osztály* főnök — gyorsan sorolja: ketten Pedagógiai Főiskolára, keltan a tudományegyetem ma téma tik», fizika szakára, hárman tiszti iskolára jelentkeztek. Egy fiutal történelem-földrajz tanár, egy másik kirakatrendező akar lenni. Az érdeklődés ebben az osztályban igen sokrétű. Van, aki az órás. rádió-műszerész, eleké- rö-műszerfez, rendőri, jogi pálya iránt érdeklődik, de a többség itt is dolgozni megy a képe- | sítő vizsga után. Mezei Gyula, az' osztály égjük kiváló tanuló- ! ja tegnap még állatorvos szere- j tett volna lenni. Miután beszé!- I tek nekik a mezőgazdasági ta- ! nulmányok szépségeiről, az agrármérnöki pálya perspektívájáról, elhatározta, hogy Debrecenben, az Agráregyetemen tanúi- tovább. ív c. ! Órára készül 30 lány. Nagy a zsongás — mint ahol sok a | megbeszélnivaló — amikor a | jövőt latolgatjuk. Hová, merre? ! — ez valóban fogas kérdés. Főként ha lányokról van szó, akik ! 18 évesek s négy hónap múlva — ha minden sikerül — íróasztalt kaphatnak valamelyik bankban, tanácsnál, termelőszövetkezetben. Ók is, mi is ennek no és az egyikük, másikuk uj- ján megcsillanó jegygyűrűknek tulajdonítjuk, hogy mindössze hárman akarnak továbbtanulni az egyetemeken. Bán Ibolya már döntött: agrárközgazdász szakra jelentkezik Debrecenbe, Nyíri Kati még gondolkodik. Nem azon, hogy falura menjen-e, vagy ne, inkább azon, tanítónő legyen, vagy mezőgazdász? Zaj- tai Antalné osztályfőnök az utóbbit javasolja, most már csak Katin múlik. . .-ir Azt tapasztaltuk, hogy ebben az iskolában jól vizsgáznak a diákok. A munka szeretetéből, az életre való felkészülésből. Olykor-olykor azonban határozottabb segítségre van szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak sarjadó életük c nagyon fontos új állomása előtt, (kj.) % Igen. ez valóban nem kis dolog. Mert úgy igaz, a legkevesebbet azoknak kell gondolkozniuk ezen, akik szakiskolába, technikumba járnak, s akiket négy éven keresztül ezek az iskolák az életre neveltek, akiknek már ezen a nyáron szakma lesz a kezükben. A többiek pedig — akik tovább tanulnak, — az évek során ha nehezen is, de legyűrik a felsőiskolával jelentkező újabb gondokat, s magasabb képesítést szereznek, amelynek nyomán bőségesen kamatozik a holnap. Nem csupán a pályaválasztás fürkészésének szándékával, helyesebben nem elsősorban azzal kopogtunk a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum három negyedik osztályának ajtaján. IV. A. Tervezés óra. 29 leány és fiú hajol a padok fölé s amikor megkérdezzük, ki hová megy az \eitredike*ek közöli: Pályaválasztás előtt a kö*g«izdasági Technikum Pénzügyi Tagozatán Még két hónap... Aztán jön a szorgalmi idő, következnek az örökké emlékezetes folyosói „drukkok", majd jön a friss tinta szagától átitatott vadonatúj oklevél, amelyre azt írják: „...Képesített könyvelőnek, statisztikusnak és üzemi szervezőnek nyilvánítjuk...” És aztán következik: az élet. jVl i,. idősebbek azt mondjuk a kipirult, boldog izgalomtól .erhes diákarcok láttán, hogy ■nilyeii jó nekik, hogy bárcsak ni is ott lehetnénk még az élet küszöbén. A most végző közép- iskolás is érzi. tudja, hogy valóban szép hivatás, nemes munka vár rá az íróasztaloknál, az egyetemeken s bárhol, ahol építeni kezdi ezt a hazát. Nem lehet viszont titkolni, hogy ezek a hónapok . már valamivel terhesebbek is, mint a többiek azelőtt. A vizsgaidőszak közeledtével egyre inkább előtérbe kerülnek a pályaválasztás gondjai. Jelentkeznek azok a problémáit, amelyek bizony hosszú időre elkísérik a ma még szinte teljesen gondtalan, vagy igen kis gonddal terhes diákot. érettségi után, csend a válasz* Gáspár osztályfőnök aztán elmondja, hogy négyen jelentkeztek tovább a szakegyetemre, egy fiú viszont — kiváló tornász — a Testnevelési Főiskolán tanul tovább, tornatanár szeretne lenni. Huszonnégyen it* maradnak a megyében. Még nem tudják, hol dolgoznak majd, da abban mindannyian biztosak, hogy senki sem marad közülült állás nélkül. Sok könyvelőre és középfokú pénzügyi szakemberre van szükség.
