Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-09 / 33. szám
MOZAIKOK %y 1ermeiősxiive1hexe1i htixnég huHurúiin éleiéből ai járásban lévő négcsak egy éve, szövetkezeti község, időszak hasznos ki- rdekében máris élénk kulturális tevékenységet folytatnak. Szövetkezetivé lett parasztságunk- mind jobban felismeri a kulturális tevékenységben rejlő szépséget, s igényt érez _ annak művelése és élvezete iránt. ÉNEKKART ALAKÍTOTTAK A FELNŐTTEK Már az elmúlt év novemberében beszélgettek arról a szövetkezeti községben, hogy milyen nagyszerű lenne egy íelnőttekből álló, komoly vegyes énekkart alakítani. Ünnepségeken, tömegmozgalmi megnyilvánulásokon aztán odaállhatna az énekkar és énekelnék a szebbnél szebb kardalokat, ezzel is jelentősen emelve ünnepségeik színét-ízét. A kezdeti szóbeszédet mindjárt tett követte. Mintegy 70-en jelentkeztek az énekkarba.- December eleje óta már rendszeresen folynak a próbák. Nyilvános bemutatkozásukat az idei első járási kulturális seregszemlére tervezik. A KISZESEK IS KITESZNEK MAGUKÉRT A felnőttek mellett azonban a fiatalok is igen serényen tevékenykednek. A KISZ szervezetnek külön, önálló színjátszó csoportja van. Bemutatkozó előadásukat még karácsonykor megrendezték: A vén bakancsos és fia a huszár című előadásuknak igen Egyre több gép a mezőgazdaság szolgálatában Január, február, itt a nyár — mondják. Valóban, amint ezt a nagyecsedi utcakép is mutatja, ha nem is a nyár, de a tavasz mindenképpen közeleg. Beáll az olvadás és indul a mezei munka. nagy sikere volt. Ügy annyira hogy az egymást követő két esti előadásukat zsúfolt nézőtér előtt tartották. A hozzáértőbbek szép sikereket jósolnak a fiatalok tehetséges színjátszó csoportjának. KOMOLY. TUDOMÁNYOS ELŐADÁS-SOROZAT A község kulturális tevékenységében azok is megtalálhatják igényük kielégítését, akik a különböző tudományok iránt érdeklődnek. Minden hét csütörtökén ugyanis ismeretterjesztő előadás várja a népes hallgatóságot. Az előadások nyolc különböző tárgyú előadás-sorozatból állnak. S ezek többségükben — az érdeklődésnek megfelelően, — természettudományos és ateista témájúak. Az egyik ilyen, utóbbi előadás alkalmával például Szentesi János, általános iskolai tanár a világ keletkezéséről tartott nagy figyelemmel kísért előadást. A FELNŐTTEK IS TANULNAK SZEREPET De mert a felnőtt énekkar megalakult, s a KISZ fiatalok pedig betanult darabbal léptek színpadra, több felnőtt — többségükben családapák és anyák — úgy határozlak, hogy ők is tanulnak szerepet. Mindannyian persze tsz tagok, s hogy elhatározásukat valóra válthassák, Alexa János és Lengyel Éva pedagógusok igyekeztek segítségükre. Közös akarattal Dobozy Imre, az 1956-os ellenforradalom idején történő nagysikerű drámáját, a Szélvi- har-t kezdték el tanulni. Most még csak a próbáknál tartanak, de erős akaratuk biztosíték arra, hogy öntevékenységük eredményes legyen. a. b. A Nyírbátori Gépállomás gépei teljes kapacitással sxál- lítják a földekre a műtrágyát. 617 lengyel szerves-műtrágyd- szóró dolgozik megyénkben. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának jelentése szerint ezekben a napokban folynak a gépállomások erő- és munkagépei javításának befejező akkordjai. Egyedül január hónapban 136 traktoron végeztek főjavítást, 231 en kisebb javítást, 292 vetőgépet, 80 aratógépet, 19 kombájnt, 309 cséplőgépet, 47 fűkaszát, 5 silókombájnt, 95 függesztett kultivátort és 412 szerves-és műtrágya-szórót javítottak ki a gépállomási szerelők. A gépek máris munkába állhatnak. Persze, az időjárás miati még csupán a trágyaszóró gépeket vehetik igénybe, amelyek vontató alakúak és villáik megfelelő mennyiségben adagolják a táperőt a földnek. Bessenyei Akció Bizottság alakul Városunk méltó keretek között akar megemlékezni Bessenyei György halálának 150. évfordulójáról. A Hazafias Népfront és a TIT megyei szervezete e cél megvalósítására akció bizottsá- got alakít. Az alakuló ülés február ll-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a TIT Bessenyei Klubban. A megalakulás után azonnal sor kerül a 24-i ünnepségek előkészítésére, részleteiben is rögzítik a programot. A szövetkezeti gazdaság, a szocialista nagyüzem korántsem teremtődik meg azzal, hogy a dolgozó parasztság aláírja a belépési nyilatkozatot. A feladat neheze — a nagyüzem megteremtése, a szövetkezeti tagok tudatformálása — ezután következik s megvalósításához hosszabb idő szükséges. — Korábban cikksorozatban foglalkoztunk lapunk hasábjain a pártszervezetek és a termelőszövetkezeti egység IG1 KEZDTÜK ül... néhány kérdésével. Most a csengeri járásból öt termelőszövetkezet elnökének a tapasztalatait tesszük közzé — a nemrég megalakult termelőszövetkezeti községek vezetőinek és tagjainak okulására. A megszilárdítás alapvető kérdései A termelőszövetkezetek megalakításával csupán a feltételeit teremtik meg a községekben a nagyüzemi gazdálkodás • j n a- kozásának. S hogy ez a kibontakozás megfelelő legyen, ahhoz szükséges a szövetkezet vezetőinek, a pártszervezetnek, a brigád és munkacsapat-vezetőknek, a másik oldalon a tagok széles tömegeinek a teljes egysége; szükséges a gazdálkodás, a társadalmi életszemlélet gyökeres megváltozása. Egy, vagy két éves termelőszövetkezeti községekben beigazolódott: amilyen mértékben sikerült megoldani ezt a fontos feladatot, olyan mértékben hatott ez ki a gazdasági eredményekre. A csengeri Lenin Tsz azonban akkor képes igazán jól irányítani, ha a „vezérkar” középbázisa, a brigádvezetők és a munkacsapatok vezetői mindenben segítenek a jó elgondolások megvalósításában. Ezt akkor tehetik meg, ha személyükben a legrátermettebbek, a munkájuk pedig nem aprózódik szét. Különösen fontos kérdés ez a szövetkezeti gazdálkodás első évében, amikor a nagyüzemi munkaszervezet kialakítását az emberek gyakorlatlansága és egyéb visz- szahúzó tényezők mellett objektív nehézségként jelentkezik a terület szétaprózottsága. Simon Pétér, a csengeri Lenin Tsz elnöke azt javasolja, hogy a brigádterületek semmi esetre se leI. szerzett munkaegységek bejegyzése és nyilvántartása is. A felelősségről szólva, a szövetkezetek elnökei, a vezetőség tagjai, a brigád- és munkacsapatvezetők is úgy oldhatják meg legjobban szervezési feladataikat, ha a termelési tevékenység bármelyik posztján a termelőszövetkezet tagjai, illetve családjai egyéni felelősséggel dolgoznak. A terület egyénekre való elosztásánál vigyázni kell arra, hogy a tag “s családtagjai munkabírásának megfelelően vállaljanak termelési feladatot. A terület egyénekre való bontása, vagyis az egyéni felelősség megteremtése igen lényeges, mert ahol ez nincs meg, ott hamar elburjánzik a fegyelmezetlenség. A gazdasági megszilárdítás lényeges eleme n közösbe kerülő jura ü gioiito't sseá m ba vé I el e; ja jószág, felszerelés leltározása, j értékelése. Ahol kedvezőek a feltételek — de csakis ott, ahol kedvezőek! —, ott a jószágot vigyék közös istállóba. De ahol nincs megfelelő közös férőhely, elegendő takarmány, ott nem szabad túlbuzgóságba esni, az állatállományt teleltessék ki a tagok s hogy ne következzen be. kondíció-romlás, a tagokat a gondozásért részesítsék munkaegység jóváírásban, mint ahogy a csnszlói Petőfi Tsz-ben is tették. És a végső, a májusi értékelésnél vegyék ót a jószágot. A gazdasági felszerelések iránti szükségletet állapítsák meg idejében és azokat. vegyék lel- ‘tárta, majd vigyék a közősbe, ■ amelyekre feltétlenül szükség jván. Ne halmozzák fel a kö/ös- jség kárára azokat a felszereléseket, amelyek a későbbiek j*o~ viszonyaink közötti mammut gazdaságában jó tapasztalatok születtek ezen a téren. A szövetkezet megválasztott, illetve felújított vezetőségének a tagjai külön-külön feladatokat kaptak. Azoknak az üzemágaknak és főbb termelési területeknek lettek a felelősei, amelyekben a tényleges termelési tevékenysér güket is kifejtették később. Ezzel nagymértékben megkönnyítették azt, hogy a vezetőség bármikor tisztában legyék a termelés állásával, ismerje a felvetődő gazdasági és személyi problémákat s így a cselekvési egység lehetővé tette, hogy bármely kérdésben gyorsan és körültekintően intézkedjenek. A mcgrváía«sztott ve*előséj.*; gyenek nagyobbak 400 ~ö00 holdnál a növénytermelésben. Mások, saját tapasztalatuk alapján, erős munkacsapat-szervezést javasolnak, pontosan azért, hogy a brigádvezetőknek az igen nehéz körülmények között könnyítsék a munkáját. A gacsályi Dóssá Tsz-ben a legtekintélyesebb emberekből választották a munkacsapatok vezetőit s egy csapatba 12—14 embert osztottak be. Ezáltal könnyebbé válik az egyes emberek munkájának az ellenőrzése, még abban az esetben is, amikor a csapat valamelyik tagja örténeíesen más helyen dolgozik. Az ilyen szervezéssel könnyebben megoldható a rán hasznavehetetlenül maradnak. Ahol mód van rá. annak érdekében, hogy minél kevesebb kiadással kezdjék meg a közös tevékenységet, ott a vetőmagot igyekezzenek ellenszolgáltatás nélkül a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ennek ott van gazdasági és erkölcsi feltétele, ahol korábban a régi szövetkezet annyira megerősödött, hogy őszi vetésének és tavaszi vető- magalapjának a mennyisége megegyezik azzal, amit az új tagok bevisznek. Ez a módszer igen jól bevált a csengeri járás sok szövetkezetében. A mezei leltárt ne bemondásra, hanem a határban, helyszini felmérés alapján állapítsák meg, mert így egész sor kellemetlenségnek sikerül elejét venni. Ugyanis előfordult olyan, hogy egyes tagok „véletlenül”, a tényleges vetésterületüktől többre „emlékeitek”. Helyszínen az ilyen problémák nem fordulhatnak elő. A közös termelési tevékenység megkezdése után általában előtérbe kerül a munka mérésének a problémája. Igen sok elképzelés született e téren az utóbbi időkben. Azonban a gyakorlat azt igazolja, hogy a munkaegység-jóváírás rendszere vált be a legjobban, kiegészítve az anyagi érdekeltséget fokozó premizálással. A munkaegység könyvben lefektetett normatívák általános érvényűek, nem lehet azokat sablonosán alkalmazni. A csengeri Lenin Tsz-ben a könyvben szereplő szélső értékek középarányosát alkalmazták — s az elmúlt év bebizonyította, hogy ez sem felei meg a helyi adottságoknak; munkaegység hígításhoz vezet. Ahol mód van rá —mint ahogy a császlóiak, szamostatárfalviak, gacsályiak tették —, ott a munkaegység könyvet vezérfonalnak vegyék, a helyi, sajátos normák "kialakításához sem a régi, sem az új termelőszövetkezetekben nem vonják kétségbe. De az igazságos premizálást nem könnyű megvalósítani. A termelés egész éves j folyamatában — a területnek egyénekre, illetve családokra való lebontása eredményeként — nincs is semmi probléma a munkamennyiség és minőség ellenőrzésével; Azonban a betakarításnál mar komplikálódnak a dolgok. Minden egységnyi terület érmését külön lemérni még nem okozna túl nagy gondot, mert egy jó munkacsapatvezető saját területén *ezt megoldhatja. Több baj van a szállításnál és mérlegelésnél a fogatosok kevésbé lelkiismeretes tevékenységével Szamostatárfal- ván úgy igyekeznek megoldani az egyéni teli esi tmények mérését, hogy egyszerre egy munkacsapat területéről veszik számba a termést — helyszínen mérlegelve. így minden tag a tényleges terméseredménye után részesül prémiumban. Igen fontos a premizálás az állattenyésztésben is. é tehenészetben a tejtermelés fokozását nagyban elősegíti az, ha a kifejt tej mennyisége után prémiumot kapnak a fejők. Gacsályban fejőnők dolgoznak. Itt száz liter kifejt tej után két munkaegységet írnak jóvá a fejőnőneK. A borjúkat is a íejőnők nevelik. A2 alapmunkaegységen túl 20 kilogramm súlygyarapodás után egy munkaegységet prémiumként kapnak. A hizlalásnál a ráhizlalt súly arányában premizálják a gondozókat. fifolytatjuk.) A premizálás vonzó hatásál r"
