Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-01 / 26. szám

(lifLaq ÍPÓ-íwa tá $ Tiltakozom ellene 1961. február 1, szerda. Névnap: IGNÁC. A NAP ESEMÉNYEI: Tizenöt éve, 1946-ban kiáltot­ták ki a Magyar Népköztársasá­got. 1942. február elsején jelent meg az illegális Szabad Nép el­ső száma. Ettől kezdve ezt a na­pot a Magyar Sajtó Napjaként ünnepeljük. 130 éve, 1831-ben indul Pest­ről Becsbe az első gőzhajó. 1926-ban alakult meg a Kirgiz Autonom SZSZK. 1871-ben halt meg A. N. Sze­röv orosz zeneszerző és zene­kritikus. 1801-ben született Adolf Lin- dclad svéd zeneszerző. ★ BÖKI KARTÁRS a mai napra elásta csatabárdját, a tollat, s a Magyar Sajtó Nap­ja alkalmából szeretettel köszönt minden kedves olvasót. Azokat akiket megbökött, s azokat is, akiket esetleg a jövőben fog meg­bökni. ★ A MEGYEI TANÁCS YB. IX. «GÉSZSÉGŰGYJ OSZTÁLYA február harmadikam délelőtt tíz órakor értekezletet tart. melyen a tbc. elleni küzdelem 1961. évi munkatervét beszélik meg. ir NAGY AKTÍVA-ÜLÉST tar­tott a mátészalkai járási KISZ- bizottság a közelmúlt napokban. Az ülésen a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség 1960. de­cemberében tartott kongresszusá­nak határozataiból adódó felada­tokat tárgyalták meg. ★ A KOSSUTH GIMNÁZIUM­BAN a KISZ-szervezet önképző­köre is segíti a diákokat a kor­szerű műveltség elsajátításában. Legutóbb az önképzököri foglal­kozás alkalmával például a gyar­mati kérdésekről vitatkoztak a diákok, majd a korrózióról hal­lottak szakmai jellegű előadást. ★ SZÍNHÁZI MŰSOR! A nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­házban az Állami Déryné Szín­ház művészei vasárnap, február ötödikén este 7 órai kezdettel bemutatják Csőn Su-Csau: Ti- zenötfűzér pénz című háromfel- vonásos színművét. Ugyanezt a darabot hatodikén délután fél 3 órakor megismétlik az ifjúság részére. ★ TÁRSADALMI MUNKA MÁ­TÉSZALKÁN. A mátészalkai gimnázium KlSZ-szervezetc 1500 munkaórát ajánlott lel a fürdő további fejlesztése érdekében. A Mezőgazdasági Technikum KISZ- szervezete pedig az épülő új gim­názium építkezésénél vállalt tár­sadalmi munka U * ZÁRSZÁMADÁS. A vasme­gyeri Micsurin Termelőszövetke­zetben az elmúlt héten tartották meg a zárszámadó közgyűlést. A tagok nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy egy munkaegy­ség értéke 50.70 forintot ért. KELETMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár mesyei Bizottsága és e Meeycl Tanács lap-a. Felelős szerkesztő: Bálint Latos. Kiadta: a KeletmaevBrorszáe Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőslég Nyíregyháza Sztálin tér n. Tel: 16-70. i«-7i. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdanov U. I. Tel: 30-03. Kéziratot nem őrzünk meg. és nem adunk vissza. rertesiti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyt Dostahivataioknat ec kézbesítőknél. Ki ne hallott volna már a híres egyetemi gólya-avatá­sokról, meg a tengeren az új­donsült matrózok felavatásá­ról? Általános és vidám szo­kás sokhelyütt az újoncok ava­tása. így van ez a sajtónál, az újságírók között is, s ez alól a mi szerkesztőségünk sem kivétel. Már régebben történt, hogy jótollú, fiatal munkatárs kc- rült a szerkesztőségbe, mind- j járt az érettségije után. S mint i általában a fiataloknál ez len- j ni szokott, a korai dicsőség, a j kezdeti sikerek kissé a fejébe I szálltak. Valahogy úgy kép- | zelte, hogy körülötte forog a i'ilág, néki terem minden ba­bér — Na megállj csak! — be­széltek össze az idősebbek. -- I Majd mi leszoktatunk a nagy- \ képűségről. i Éppen a másnapi ünnepi új­ságot szerkesztették. Másnap 'colt február elseje, a Sajtó Napja. A mókacsinálók nyomban a helyi távirati irodába siettek. A géptávíró éppen a Minisz­tertanács által kormánykitün­tetésre felterjesztett újságírók névsorát közölte. Mi sem kel­lett az „öreg rókák”-nak, né­hány percbe sem teli. a fiatal munkatárs neve máris ott dí­szelgett az ország legismer­tebb, élvonalbeli riportereinek névsorában. S mert közben a munkaidő mér ■végétért, a szenvedő alany éppen gyanútlanul bili- árdozott. amikor elsőnek a távirati iroda munkatársa gra­tulált neki: — Nem is tudtam, hogy ilyen nagy ember vagy! — rázta melegen a kezét. A fiatalember értetlenül hallgatott. — Mi az, nem is örülsz a kitüntetésednek? — kérdezték tőle. — Ugyan, ne hülyéskedje­tek ... De azért a darázs már a fülében zúgott: — Miféle kitüntetésnek? — Munkaérdemet kaptál és 1000 forint pénzjutalmat... Gyere, nézd meg a jelentést. S a derék ifjú hanyathom- lolc rohant a lávírógéphez. Neve valóban ott díszelgett a legjobbak között, mögötte a büszke sorok: „Munkaérdem- crem és 1000 forint pénzjuta­lom..." Bogy gyanúját teljesen el­oszlassák, az ügyeletes szer­kesztő már be is tördelte a közleményt a munkatárs ne­uere! együtt a másnapi újság­ba. Érre már minden kétsége el­oszlott. Azonnyomban meghív­ta a jelenlevőket egy kis ál­domásra. A meghívást csupán egy kollegája hárította el. — Nem szép dolog, hogy nem osztozol a kollégád örö­mében! — korholta érte. Másnap reggel ö bontotta elsőnek a szerkesztőségben az újságot, s hiába kereste, a ne­vét sehol sem találta. Azóta sokkal szerényebb em­ber... Fs i* meg lórié nt Nemrég egy új, fővárosi gyakornok került szerkesztő­ségünkbe. Mint afféle pesti fiatal, valahogy úgy képzelte, hogy . fölényével lehengerli ezeket a vidékieket. — Szervusztok atyák... Na mi van? — nyújtott kezet reggelente az idősebbeknek is. Sorsát ő sem kerülhette el. Éppen egyedül volt a szóbá- | ban, mikor csengett a telefon. Dgy másik munkatárs beszélt, de nem a saját, hanem a re­píti őtér nevében: — Itt Rácz a repülőtérről. Kérem, azonnal küldjenek egy riportert, mert a repülő­térre zuhant a szputnyik ár­része. Már itt van a bizottság, amely vizsgálja... — Ez az én anyagom, ezt nem halásszátok el az orrom elől! — rohant a gyakornok végig a szerkesztőségen. — Azonnal kocsit, fényképezőgé­pet!.. • A szerkesztőség kocsija vi­déken tartózkodott. — Nem baj. megyek taxi­val — hadarta. — Sajnos, a szerkesztősép­nek nincs taxikerete — közöl­te a szerkesztő — Nem baj, akkor megyek a saját költségemen. Ez a té­ma úgyis behozza nekem a pénzt — lelkendezett és elro­hant. Közben az újságírók felhív­ták a repülőteret és megkér­ték a repülőtér dolgozóit a kellő magyarázat után, hogy a lelkes ifjút illő fogadtatásban részesítsék. Így is történt. Kegyetlen hideg, téli szél süvöltött, mi­kor a gyakornok hajadonfőit a repülőtérre ért. — Sajnos, éppen most ment el a bizottság — fogadták. — Na és hol a szputnyik1 — érdeklődött a titán. — Menjen csak erre, aztán erre, aztán amarra — magya­rázták. — Ott megtalálja. Több mint két órát bolyon­gott a csípős szélben a repü­lőtér környékén a gyakornok a szputnyikot keresve. A csú­szós réten néhányszor fel is bukott, s néhány óra múlva pirosra csípett fülekkel, kissé lelohadt lelkesedéssel került elő, immáron felavatva... A szputnyik orra pedig még azóta sem került elő. ■'abcics-Szatmar mee.vei Nyjmda 'vari Vállalat. Nyíregyház». Dózv GvSrgv u. 5. — Vérfagyasztó jó­reggelt kívánok! — üvöltött ránk az aj­tóból azon a regge­len illusztris kolle­gánk. Nem döbben­tünk meg a furcsán hangzó köszöntésen — már megszoktuk. Barátunk — ne- - vezzük így a rövid­ség kedvéért — reg­geli jókívánságai azonban fordítva sül­tek el, ugyanis még a kabátjából hámoz­ta ki magát, amikor az ő ereiben fagyott meg a vér... Különösebb dolog nem történt, csupán valaki megjegyezte, hogy véleménye sze­rint kollegánk-nak kellene a jövőben át­venni a sportot. Ö, mint sportriporter, igazán jól tudná ma­gát forgatni... A szóban forgó „tollnok” erre úgy fordult meg, mint akivel viperák kacér­kodnak. ' — Vegyétek tudo­másul, hogy ez el­len tiltakozom. Egy­szerűen nem értek a sporthoz, nem is sze­retem és nem fogom csinálni. Én nem le­szek sportriporter! Abból nem esztek! — Barátom, hiszen te azért értesz a sporthoz, csak sze­rénykedsz. Emlék­szem rá, mikor barát­ságos mérkőzést ját­szottunk, milyen cse­lesen viselkedtél a pályán, olyan is volt, amikor találkoztál a labdával... — No és a lap ér­deke is úgy kívánja, hogy egy bizonyos ideig te legyél a spor­tos. Ez ellen nem szólhatsz semmit. — De igenis szól­hatok. Vegyétek tudo­másul, hogy én tíz­éves újságíró vagyok. Nekem már múltam van az újságírásban. Velem már nem sza­bad úgy labdázni, mint egy gyakornok­kal. Ti is jobban te­szitek, ha befogjátok a csőrötöket, s nem javasolgattok semmit — pattogott magából kikelve, s gyilkos pil­lantásaival szinte i.uszlikbe apritott bennünket. — Ne miránk za­bolj kollegám, a fő­nök emlegette tegnap délután. Mi csak hal­lottuk az egészet — válaszoltunk farizeus V önnel az újságírás magából kikelt s im­máron tízesztendős bajnokának. — Majd én meg­mondom a főnöknek is a véleményemet! írok riportot, tudósí­tást, híreket, mindent. Sőt, ha nem vacakol­nak velem a sporttal, írok verset is ... Néhány nap múlva megtudta, hogy vicc volt az egész, de hiá­ba kértük, ezt a vic­cet nem tudta ne­künk megbocsájtani. Nem könyörült meg rajtunk, megbüntetett az ártatlan tréfáért: tényleg írt verset! ÍME A VERS: Óh Szabolcs! Te szőkébb hazám! Nylonblúzos lányok élnek Kemecsén, A fák között mentünk ketten: Te meg én. Szívem csordult, a hazámért epedve Így éreztem, akár hiszed — akár se. Jonathán Te! Szabolcsunknak aranya, Üjjong lelkem, nincsen búja-bánata. Nem bánom én, akármit is leírok ... Harapok a szép gyümölcsbe, s visítok. Jártam Szálkán, Tyúkodon és Ramocsán, Elmerengtem hanyattfekve a Tiszán. Ujjongok én, újjongok hát, úgy bíz’ ám Óh, Szabolcs! Te drága, szűkebb, szép hazám! Válás előtt — Add vissza a gyűrűt. — De Lajos. Te nem tetszel nekem. A gyűrű tetszik. « * * A A A A A **■ A * 4* — Csat Te előbb mint én. az vígasztal, hogy leszel öreg skatulya. MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Zápor. Új magyar film. Előadások kezdete: tél 5, Cél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA MOZI; A harmadik iiceum. Szerelem az iskolában... Olasz film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Francis. Amerikai filmszatíra. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. ^ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Veszélyes barátság. Magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: fel 6 és tél 8 órakor. Rendszáma: BA 37—05 Az esti szürkületben a Bessc- nyci-téren egy fiatal pár haladt karonfogva a Széchenyi utca fe­lé. Tőlük nem messze, egy meggypiros Skoda személygépko­csi parkírozott. Mikor a fiatal­pár a kocsi mellé ért, felrántot­ták a kocsiajtót, s a sofőr és a mellette ülő férfi gúnyosan ne­vetve elkezdett kiabálni: — Nagyszerű volt! Mit csinál­tok? Na még egyszer! S kiabálva, nagy nevetés kö­zött gúnyosan sértegették a két fiatalt. A fiú nem állhatta szó nélkül, s fojtott hangon szólt: — Csukják be a kocsi ajtaját, s hagyjanak bennünket békén. — Mit okoskodsz? Kisapa mi van? Ideges vagy? Megsértődtél kisapa? — hangzott a fiatalok után a csufondáros kiáltozás és gúnyos nevetés. A gépkocsi a rakamazi Cipész Ktez tulajdonát képezi, s akik benne ültek, igen elítélően vi- , selkcdíek. Ha viccnek szánták az egészet, nagyon tökéletlen és otromba vicc volt. Ila pedig kö­zönséges huügánoskodásból tet­ték, akkor el lehet képzelni, egy i csendes mellékutcán hogy visel- ! kedtek volna, — ha a város I központjában is ilyen ízléstele­nül és visszataszító módon leszó- | titották a járókelőket.- b 1. — ft

Next

/
Thumbnails
Contents