Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-08 / 32. szám
-i* S Vilég proletárjai egyesülje tek XVIII. ÉVFOLYAM. 32. ázAM Ara 50 fillér 1961. FEBRUÁR 8, SZERDA Ouimlíz előtt A népi hagyományok szerint február elején a medve is megszakítja téli álmát, kiáll a barlangja elé az időjárást kémlelni. Hogy mennyi igaz ebből es mennyi nem, azt nehéz volnu eldönteni, de hogy alapja cs még inkább jelentősége van az bizonyos. Mintegy jelképesen „figyelmezteti” a medve a szántó-vető embert: „Nézzél szét te is a portádon, a határban, mert itt lesz a tavasz rövidesen és nehogy készület- lenül érjen!” A mostani tavaszi készülődés nás tervekkel, más feladatokkal és más lehetőségekkel indul szerte a megyében. Néhány község kivételével — ahol rnég nem fejeződött be a szervezés — már közösen készíti a tervet a dolgozó parasztság nagy többsége. A jövő héten, vagy azután a még most egyénileg gazdálkodók is az új úton keresik majd a lehetőségeket a több termelésre. A régi szövetkezetben a zár- számadó, az újakban az alakuló közgyűlések, majd a tervek megszabják ugyan az éves teendő főbb vonalát, mint egy iránytű mutatják, hogy merre kell menni, de a mindennapi munka ezekbe a tervekbe már nem fér bele. Nem lehet megtervezni, hogy a burgonyaprizmát február derekán. vagy március elején bontsák, azt sem, hogy mikor hordják a trágyát, vagy kell-e vizet ereszteni a vetésekről. Ki tudná ezt előre, napra eldönteni? Itt kezdődik tehát a gyakorlat, a napi teendők helyes osztályozása, a mindent a maga idejében elv megvalósítása. Néhány fontosabb dolog. A közgyűlés mindenütt megszabja, hogy az új tagoknak a vetetten földjük után hány kiló burgonyát, kukoricát, napraforgót és egyebet kell beadni. Ez az egyik legsürgősebb feladat: összegyűjteni a vetőmagot. Hiába van április végén a kukorica vetésének az ideje, mégis sürgős, hogy már most összeadják a sokfajtájú, elfajzott, csökkent termőképességű magvakat, hogy kicserélhessék egységes hibridre. Az elmúlt két esztendő bizonyságul szolgálta hibrid vetőmag mellett, 2—3, de egyes helyeken öt mázsával is többet termett, mint a szokvány kukorica. A dögéi Zaika Máté Termelöszövctkeze.ov.i a múlt hét végéig a kukurica és a napraforgó vetőmagnak a háromnegyedrészét már össze is hordták. Megyénkben az egyik legfontosabb növény a burgonya Szükséges, hogy a jelentőségéhez mérten foglalkozzanak minden szövetkezetben a vetőgumó biztosítással. Nem szólam az, hogy az ország éléskamrája vagyunk a burgonyát tekintve. A szabolcsi parasztok — ipost á közös útra lépve — több iparcikket várnak a városból, magasabb életszínvonalat akarnak, mint eddig. Ezt akarja mindenki, a munkások is, a párt, a kormány, de ehhez többet is kell termelni. Speciálisan ezen a téren, tehát a burgonyatermelésben is előbbre kell haladnunk, már ebben az évben többet, jobbat kell adnunk, mint eddig. A vetőburgonyát ide sehonnan nem hozzák, sőt nekünk kell adni más megyének is. Alig van most fontosabb teendő a szövetkezetben, mint a prizmák vigyúzása, hogy a burgonya jól teleljen. Közismert, hogy á nagy víztartalma miatt igen érzékenyen viselkedik a burgonya az időjárással szemben. Most, hogy enyhébbre fordult az idő, tanácsos minden prizmát megvizsgálni, nem áll-e fenn romlás veszélye. A burgonyából is lehet jól pénzelni, ezt mutatja a mándoki Űj Élet termelőszövetkezet példája, ahol az első esztendő végén 52 forintot tudtak munkaegységenként fizetni és főnövényük a burgonya volt. Nagyon alkalmas rá az idő, de egyben sürgető is, a gyümölcsfák metszése. A múltévi gyenge termés után — ezt mutatják a termőrügyek is — jó termést várunk. A jó termést azonban nem elég csak várni, hanem azért már most tenni kell. Ha nem jön vissza a tél, rövidesen elérkezik az első permetezés ideje. Permetezni pedig csak megtisztogatott, szakszerűen termőre metszett fát lehet. A fényeslitkei szövetkezeti kertekbe több, mint százan járnak naponta metszeni. A vasmegyeri Micsurin Tsz- ben is az alakulás másnapján már metszeni mentek az új tagok. Most még a trágyahordó szekeret megbírja a fagy. Ne etessék haszon nélkül a lovakat, használják ki az alkalmas időt mindenütt. Ne két-három fordulót végezzenek naponta, hanem reggeltől estig mozogjanak a szekerek. KI tudja meddig lesz ilyen jó az idő. Lehetne sorolni a teendőket, aminek most van az ideje. A szövetkezeti kerékgyártónak, kovácsnak, de a szíjgyártónak is most kell mindent rendbe tenni, hogy a tavaszi munkák idejére használhatók legyenek a szerszámok, eszközök, de még tartalék sem árt. Minden kezdet nehéz — tartja a közmondás. Bizonyára Könnyebb egy maglárbu. Kimérni a vetőmagot, mint 5—600 portáról összegyűjteni. Köny- nyebb a közös istállóból is munkába indítani a fogatokat, mint a község minden utcájából. A feladatok bár milyen nagyok és a szokásosnál nehezebbek is, az emberekkel egyetértve idejében elvégezhetők. Az emberek nevelésében, mozgósítására ott van a szövetkezet vezetősége segítségére elsősor- ba a pártszervezet, de a községi tanács és a megszilárdító brigád is ezen dolgozik. Ezek a szervek összefogva — a tapasztalt helyi parasztokra ha.lgat- va — minden munkára jól és idejében irányíthatják a tagságot. Csikós Balázs Hadüzenet ti ) BC-ttek (3. old.) A fekete lakul lovagjai (2. oldal) A CSEGÖLDI PÉLDA A termelőszövetkezetek tagjai — korábban egyéni parasztok — mind jól ismerik a földművelés titkait, hiszen a legkisebb Kivételtől eltekintve saját gazdasagukban mindannyian jó gazdák voltak. Mindezek ellenére nagy szükség van a termelőszövetkezetekben folyó szakmai oktatás megszervezésére. A nagyüzem gondjai, jellegzetes problémái szakmai szempontból sokkal nagyobb felkészültséget követelnek meg, mintha egy nyolc-tíz holdas gazdaságot irányítanánk. A termelőszövetkezetekben elengedhetetlenül szükséges, hogy segítségül hívjuk a tudományt, s azokat a tennivalókat, melyeket hosszú idők óta kialakult szokások, vagy ösztön alapján végeztük, a tudomány eredményeire támaszkodva, szakmai tudással megalapozva hajtsuk végre. A Jó PÉLDA A csengeri járás minden termelőszövetkezetében folyik szakmai oktatás a termelőszövetkezeteken belül. A TIT szervezésében a legjobb és legelismertebb mezőgazdasági szakemberek végzik az ok'atást a: Ezüstkalászos tanfolyam keretében. A járás területén a legjobb példának Csegöldöt lehet említeni. Rendszeresen eljárnak a jeTiiíiör előtt lsntkczŐK az egyes előadásokra. A Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetnek huszonöt tagja jelentkezett, s az egyes foglalkozásokon húsz hallgató mindig jelen van. S a ^hiányzások is úgy adódnak, hogy elfoglaltság miatt nem tudnak eljönni olykorolykor az emberek. A csegöldiek az Ezüstkalászos tanfolyam első évét .végzik, s márciusban fejezik be a tahfo- lyamot. Az első évfolyamon a növénytermelés titkaival,, s a vele kapcsolatos problémákkal ismerkednek meg. A tanfolyam hallgatói nagy érdeklődéssel kísérik az egyes előadásokat, s ez érthető is, hiszen mindennapos munkájuk folyamán tapasztalhatják a hallottak helyességét. S rájöttek arra, hogy bármilyen jó gazdák is voltak korábban, sok újat és hasznos dolgot hallhatnak. A tanfolyam vezetője Szabó Zsigmond — a Járási Tanács főagronómu- sa — sok jó példát mondott. Olykor éles viták is ktalaKul- ták. Ilyen volt például, amikor arról vitatkoztak, hogy a henge- rezéssol elpárologtatjuk-e, vagy beszorítjuk a talajba a vizet? HASZNOSAK A TANFOLYAMOK Egy nagyon érdekes jelenséget tapasztaltunk a csegöldi Ezüst- kalászos tanfolyam hallgatóinál. A tanfolyamra jelentkezettek nyolcvan százaléka a dolgozók esti iskolájába jár, s még így is szakított időt arra, hogy szakmai oktatásra is jelentkezzen. A tanfolyam vezetője egyébként igyekszik, hogy érdekesen és szemléltetően adja le az anyagot. Diafilmvetítéssel és olykor gyakorlati foglalkozással köti egyDe az előadásokat. A terv szerint a jövő ősszel a most végzettek a második évfolyamát végzik majd az Ezüstkalászos tanfolyamnak, s ezután szakmunkásképző tanfolyamként a harmadik évet is elvégzik, s ezután vizsgáznak a hallgatók és szakmunkás oklevelet kapnak. Az itt elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy lényeges kérdés a termelőszövetkezeti tagok számára megszervezni a szakmai tanfolyamokat, hiszen ezeken alapvető és lényeges szakmai Ismereteket szerezhetnek, s azokat mindennapi munkájukban, a gyakorlatban iá hasznosíthatják majd. S ez nagyon sokat fog jelenteni. (Bézi) iNegyvcnhét holdon termelnek zöldségféléket A fehérgyarmati Győzhetetlen j dón káposztát és két-két holdon Brigád Termelőszövetkezetben a spenótot, illetve salátát termesz* kiiencvenhárom holdas rizstelep j tenek. mellett negyvenhét holdon ter- j A főterményként termelt zötd- melnek zöldségféléket az Idén. ségfélék mellett közel húsz hoj- Khböl nyolc holdon paprikát, hét dón köztesként is foglalkoznak holdon paradicsomot, nyolc hol-1 zöldségfélével. Tanul az utánpótlás 70 fiutal *újat ttja el u gépvexetés és kexeles teelinHiűfút a JVrirtefcni Gépállomás új fehértói iixemegyséfgében Miért mosolyog az asszony? T?>Ht Istvánná Tuzséroa. Mert t áuyképezik, s msét néhány i>3fce kapta meg a mellékest, s a három gyerek mellett 142 munkaegységet szerzett a tusáért Békccaill agában. Jól jön az a férje záhonyi keresetéhez ... Gépállomásainkon nagy igyekezettel és felelősséggel foiyik az erő- es munkagépek téli „operációja”, gyógyítása. Erre. pedig igen nagy szükség van, hiszen a munkára hívó tavasz mindjobban közeledik. De a téli gépjavításokkal egy- időben az utánpótlással, a fiatalok tanításával, képzésével is komolyan törődnek. így van ez a Nyír eleki Gépállomás újfehértói üzemegységében is, ahol hetven — átlag 18—19 éves, a 8 hetes tanfolyamra önként jelentkező — fiatal tanulja a gép- vezetés és kezelés alapfokú technikáját. Nagy szorgalommal, lelkesedéssel tanulnak ezek a fiatalok. S annak érdekében, hogy akaratuk valóra válhasson, Olyan mester tanítja, segíti őket, mint •Makhándí József, aki már nyolc éve kiváló dolgozója a gépállomásnak. És nagyon jól ért ahhoz, hogy elméleti előadásait minden esetben részletes gyakorlati bemutatóval egészítse ki. Az „újonc” fiatalok február 28. és március 5. között tesznek vizsgát a tanul akról. Szilárd a bizakodásuk abban, ho*r sikerrel adhatnak mjd sfe1- készüitségflkről. Napos csibék
