Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-07 / 31. szám

Megalakult a KISZ-szervezct a mírtassi Dózsa Tsz-ben Nem régiben jól sikerült ifjú­sági estet rendeztek az új terme­lőszövetkezeti faluban Nyírtasson a fiatalok. Több mint nyolcvan lány és fiú jelent meg az esten, melynek keretében Eszenyi Lász­ló a járási KISZ-bizottság akti­vistája tartott élménybeszámolót a KISZ-kongresszusról, s ismer­tette az ott elfogadott határoza­tok végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Li est második része még érde­kesebb volt. A jelenlevők javas­latára KISZ-alakuló gyűlést tar­tottak, s ezzel megkezdte műkö­dését a Dózsa Tsz KlSZ-szerve- zete. Az esten résztvevő vala­mennyi fiatal felvételét kérte az ifjúsági szervezetbe. Harmincöt fiatal kérelmét el is fogadták, s megválasztották a vezetőséget is. Az új KISZ-szervezet első hatá­rozatában azt rögzítette, hogy a szövetkezet erősítése érdekében ifjúsági munkacsapatot alakíta­nak, s már a tavaszi munkákban így kívánnak részt venni. Ügy határozott a vezetőség, hogy a következő alkalommal döntenek a többbi, KISZ-be felvételét kérő fiatal ügyében is. A tagok közül többen indítványozták, hogy szervezzenek munkaversenyt. Ezt elfogadták, s vetélytáreul az ál­lami gazdaság KISZ-szorvezetét jelölték meg. D. M. Riporterek JVyírvasváriban ¥/ ajúdott, vajúdott és egy- * szer csak megszületett a nyírvasvári úttörőcsapatban a „Riporter őrs". Tagjai még nem egészen olyan ügyesek iga:, mint a hivatásos riporterek, de ók is azt mondják „Gyakorlat­teszi az embert mesterré’’. 11 fiú és leány veszi időnként ke­zébe a magnetofont és kérdéseik­kel „megostromolják’’ a község vezetőit, szülőket, járási veze­tőket, hogy vasárnaponként az­tán az ügyesen összeállított műsorukkal szórakoztassák a község dolgozóit. Egyenlőre még csak 15—20 perces adáso­kat közvetítenek a Tanácsháza stúdiójából. Ha javul az idő bő­vítik a műsort is. Hírt adnak az iskola, a csapat életéről, el­mondják hogyan készülnek az úttörőmozgalom 15 éves fenn­állásának megünneplésére. Az iskola irodalmi szakkörét is meglátogatták a napokban és azok munliájából, a pajtások saját verseiből is besoroltak egyet kettőt a műsorba. És mi­kor Jakab néni meghallotta fia versét, szavalatát a mikrofon­ban, sirva fakadt, azon, hogy az ő kisfia ilyen szép verset tud írni. A tantestület is igen sokat segít a kis riportereknek, különösen Szép László csapat- vezető, cs ezen kívül a gimna­zista ifivezetők munkája is so­kat ér. Nagy Irén levelező Kitűnő darab — kitűnő előadás Hz északi folyók Kaspi-tengerbe való elvezetésének műszaki terve A szovjet szakemberek elké­szítették azt a műszaki tervet, amelynek alapján az északi fo­lyók vízmennyiségét a Volgába irányítják. A Pecsora és a Vi­csegda folyásának megváltozta­tása grandiózus feladat. Ez azt jelenti, hogy a Jeges-tenger és a déli tengereket vízi főútvonal­lal kötik össze. A tervek szerint a bővizű Pe­csora útját 12,2 kilométer hosz- szú és 80 méter magas gáttal zárják el. Ennek folytán létre jön az óriási pecsorai víztároló. A Vicsegda folyón az építők 2 kilométer hosszú és 34 magas gátat emelnek. így keletkezik a második, a vicsegdai víztároló. A pecsorai és a vicsegdai víz­tárolót csatornával kötik össze. A két északi folyó egyesített víztárolóit a 100 kilométer liosz- szú kómái csatornával kapcsol­ják össze. E három folyó, — Pecsora, a Vicsegda és a Fclső-Káma — egyesítése révén 15,5 ezer négy­zetkilométer felületű, hatalmas víztükör keletkezik. Ebben az óriási víztárolóban a vízmennyi­ség eléri a 236 köbkilométert. Ez lesz a világ legnagyobb mes­terséges tengere. Ebből a tengerből évente kö­rülbelül 40 köbkilométer vizet bocsátanak a Kómába és a Vol­gába, ami körülbelül egyhaloda a Volga jelenlegi vízlefolyásá­nak. E vízmennyiség felhasználásá­val a Volgái és a kámai vízi­erőművekben körülbelül 11 mil­liárd kilowattóra olcsó villamos­energia termelhető, vagyis ugyanannyi, mint amennyit je­lenleg a volgai „Lenin” vízierő­mű termel. A terv szerint a kujbisevi, a szaratovi és a sztálingrádi terü­leten 2 millió hektáron öntözé­ses gazdálkodást vezetnek be. Csüng főbíró közbelépésére de­rül fény az igazságra, kapja meg a két fiatal a szabadságát, s a bűnös méltó büntetését. A cselekmény tehát izgalmas, felü­letesen szólva bűnügyi drámá­nak is mondhatná, aki nem is­meri, nem látta. Túl az izgal­mas színpadi cselekmény sodrá­son annyi költészet, annyi ne­mes művészet áramlik a színpad Pista bácsi hivatal- segéd az egyik közsé­gi tanácsnál. Immár tizenegynéhány esz­tendeje működik ál­talános közmegelége­désre ebben a funk­cióban. Mitagadás: amikor szépen pö­dört bajusszal, fé­nyes, sárga csizmá­ban, peckesen végig gyalogol a község új betonjárdáin — hol idézésekkel a zsebé­ben. hol dobbal a nyakában — utca- hosszon utána néznek az idősebb asszo­nyok. Mert szép le­gény volt valamikor, asszonyt szerető és bolondító. A kocsmát sem kerülte el, ha belebotlott az ital­mérés. Énekelni meg éppenséggel szeretett és szeret. Amikor balkezével a kalapot támogatva a fején, égnek lendült jobb keze mutatóujját be­görbítve kivágja a magas „cet", annak ma is látszata ran, arról napokig be­szélnek az emberek: „Lám, így kell mu­VI RT US látni: senkivel nem kötekedve, általános jókedvet árasztva." Egykori katonacim­borái ugyancsak ízes történeteket mesél­nek ráérőidejükben a hajdani nyíregyházi főtüzérről. Mert a katonaság nem hogy kiölte belőle, inkább szította a bohém könnyelműséget, vi­dám virtust. Híven a hagyomá­nyokhoz, nemrégiben, akaratán kívül új és „előremutató’’ törté­netet kanyaritott. Történt pedig a ne­vezetes esemény ab­ból at alkalomból, hogy bevonuló fiata­lokat idézgetett orvo­si vizsgálatra Máté­szalkára. Az idézet­tek közül — hogy, hogynem — kimaradt egy távoli tanyán la­kó fiatalember. Az indulás előtti nap délelőttjén derült ki, hogy az illető nem kapott idézést. Gyor­san írtak egyet. Estig még ki lehetett kézbe­síteni. Alkonyaikor az el­nökhelyettes az utcán találkozott Pista bá­csival, aki „szokásá­tól ertérően”, emel­kedett hangulatban, betyárosan homloká­ra pöccintett kalapban baktatott, — ki tudja hová. Az elnökhe­lyettes iszonyú mé­regbe gurult, amikor Pista bácsi zsebéből előkerült a kézbesí­tő tlen idézés. — Nem bánom akár hogyan, de a fiú reggel 5 órakor ett legyen az állomá­son! — Igenis. — vágta össze a bokáját volt főtüzérhez illőén Pis­ta bácsi. Azzal sarkonfor- dult és odaintette a várakozó taxit. Beüli és kézbesített. Majd — mint a.ki jól vé­gezte dolgát —• ki­szállt és fizetett: ki­lencven egynéhány forintot. Drága mulatság, de volt benne virtus cs becsülettel teljesítve lett a kötelesség. —páter— (ezek sem naturalisták, inkább jelzések, de mennyire nem hangsúlyozzák ezt!) szép kosztü­mök segítségével, no meg ; egy magnoszalagos felvétellel átug- runk évszázadokat, át kontinen­seket. Ott vagyunk, ott elünk a kínai fiatalokkal valahol a XII, században, s velük együtt szen­vedjük az elnyomottak, igazsá­got keresők nehéz sorsát. S mi­vel a népköltészetben az 'gazság­nak győzedelmeskednie kell, együtt örvendhetünk Ktiang Csüng főbíróval is, aki mert szembeszáilani hatalmasságokkal, hogy egyszerű embereket ment­sen meg az igazságtalan halál­tól, és kockázatos harca nem volt sikertelen. Várady György rendező talán még ennyire nem csillogtatta meg nagy színpadis­meretét, tudását, mint ezzel' a rendezésével. Itt minden helyén van, nincs felesleges részlet, nincs felesleges hatás, a darab értelmezése modern, de h 1 az eredeti mondanivalóhoz. Talán csak egyetlen figura él egy ki­A/lOZi K. MŰSORA BÉKE MOZI: A sevillai borbély. Rossini operájának új, színes olasz filmváltozata. Címszerepben: Tito Gobbi. Előadások kezdete: fél 5, tél 7, fél 9 órakor. DÖZSA MOZI: Serdülő lányom. Amikor a szerelem válaszút elé állítja az anyát és gyermekét. Angol film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Áruló bankjegy. Csehszlovák bűnügyi film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMONÜ MŰVELŐDÉSI UAZ: öngól, KttagUlé román filmvígjáték egy fia.al sportolóról. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. 4 Az év legnagyobb sikerei kö­zé kell sorolnunk azt az elő­adást, amelyet vasárnap este az Állami Déryné Színház társula­ta tartott Nyíregyházán a városi színházban. Csou Su-csan kínai író Tizenöt füzér pénz című há- romíelvonásos színmüvét tolmá­csolták a Déryné művészei. A dráma nem lepte meg azokat a színházlátogatókat, akik vala­mennyire ismerik a kínai diá- mairodalmat. Nem lepte meg modernségével, igényes monda­nivalója mellett is nagyon ér­dekfeszítő voltával, de meglepte azokat, akik csak egy közepes előadást vártak. A dráma a XII. századbeli kínai mondákból szár­mazik. Csou Su-csan 1610-ben egyesítette ezeket a mondákat. Szövege az idők folyamán sok­szor került átdolgozásra. A cse­lekményt röviden összefoglalva: Yu Hu-Lu hentest Lou, a pat­kány megöli tizenöt fűzér pén­zért, s a kínálkozó alkalommal két fiatalt vádolnak meg a gyil­kossággal. A felületes és lelki- ismeretlen bíróság a két fiatalt halálra ítéli, s csalt Kiíang ról, amelyet ritkán tapasztal színházlátogató ember. A figurák nagyon jellegzete­sek. külön-külön világ mind­egyik. Nemcsak a szokott szí­nészi jellemábrázolás, az írói jel­lemzés eszközeit ismerhetjük fel ebben, hanem a kínai színpad­ra annyira jellemző, a tánc ha­tárait súroló mozgáskultúra esz­közeit is, a némajáték elemeit, amelyet realista színpadjainkon nem látunk. £s ez itt szervesen illeszkedik a darabhoz. Elsősorban kell beszélnünk a rendezésről. A sza'npad kitágul, hatalmas tereket ugrunk, szinte egyik percről a másikra. És semmi várakozás. Egyszerű, de teljes illúziót keltő díszletek csit külön, Kuo bíró, áld ug/a» nagyon jellegzetes, életteli szín­padi figurát állít elénk, de sok európai vonással, amelyet a da­rab sehol sem indokol. Költészet ez, a színmű, és költészet « já­ték, a díszlet, könnyedén mond ki nagy igazságokat, és könnye­dén vált át a kacagás szenve­déssé, a szenvedés kacagássá. Ha szentimentális érzékenyükbe ke­rülgeti a nézőt, bizonyosan jön a humoros feloldás, és viszont. Már csak ebben Is tud modern lenni a dráma, amelyhez ugyan sok köze van Günther E. Woj­senbom-nak is. aki átdolgozta. (Bertcld Brechtre kell gondol­nunk több technikai, szerkezeti, művészi megoldásbeli mozzanat­nál.) A klasszikus-bűnügyi . Urna tiszta költészetben kristályosodik a színpadon. A szereplők nem kisebb igénnyel vállalkoztak életrekelteni a színpadi figurá­kat, mint a költészet jegyében. És ez sikerült is. Külön ki kell emelni a főbí­rót alakító Bodó Györgyöt, aki egyszerű eszközeivel nem min­dennapi játékot nyújtott. Szavai, a moralizáló szöveg természetes­séggel, teljes hitellel hangzot­tak. A kidolgozottság, az igény magas fokát mutatta Hídvégi Elek alakítása, Lou, a patkány szerepében. Mozgásával panto- mimszerűen is felkeltette az áb­rázolt figura jellemrajzát. Sallai Tibor a fiatal kereskedelmi uta­zó szerepében megnyerő, költé­szetteli színpadi figura volt, es Bodó Judit — aki Feleky San szerepébe ugrott be, — tehetsé­gesen próbálkozott méltó partner lenni, bájos és törékeny jelen­ség volt. Füiöp Sándor nagy ru­tinnal, bő humorral szolgálta a darab mondanivalójának világos kibontását, Kuo bíró alakításá­val Hibájáról már szóltunk. Lá­zár Gida kitűnő színész, de eb­ben a szerepkörben nem tudta elérni azt a szintet, amelyet vál­tunk volna. A nagy Csuó, félel­mes alakja nem volt annyira félelmes, hogy méltó ellenfele lett volna az okos. bátor főbí­rónak. Ilcníy József, Késmárki Kálmán, Járay Ferenc, Reményi József. Tihanyi Pál, Halász Bé­la, Soós István és Lőrincz Ilona neveit is fel kell jegyeznem, hi­szen együtt élt az egész társu­lat. És nem lenne teljes, ha Csslényi József és Sostarics Zsu­zsa díszleteit. Rimanóczy Yven­ne jelmezeit nem dicsérnénk meg, s nem köszönnénk meg Bá­lint Lajos szép, igényes fordítá­sát. További, hascnló nagj’ sikere­ket kívánunk a Déryné Színház­nak! S.E.

Next

/
Thumbnails
Contents