Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-05 / 30. szám
Kétszáz klubtag, — keskenyfilm- felvételek, — szellemi öttusa a mátészalkai járási művelődési kázban Időnként újabb és újabb rtteg- lepetcssel szolgál a mátészalkai járási művelődési ház a község lakóinak. Ezek a meglepetések mind azt a célt igyekszenek elérni, hogy a látogató jól érezze magát és szívesen vegye ki részét a művelődési ház életéből. Alig egy hónapja, hogy megnyitotta klubját a ház. Évekkel ezelőtt már volt itt klub. Most csak a berendezést kellett felújítani, a programról gondoskodni, és tudatosítani, hogy a klub ismét működik. S már kétszáz olyan taggal rendelkeznek, akik rendszeresen járnak ide, tagköny- vttk van, és második otthonuknak tekintik a művelődési ház szobáit. A klub székekkel, asztalokkal, fotelekkel, szőnyegekkel, egyszóval lakályosan van berendezve. Rádió, televízió, és rengeteg társasjáték (egész szekrény tele). Az '’’asztál! biliárdtól a sakkig szinte minden szórakoztató játék megtalálható. A klub két helyiségből áll. Ennek megfelelően két féle a program is. A kis klubban az a program, hogy — nincs. Ide azok jönnek, akik a nagy klubszobában nem érdeklődnek az ott folyó előadás, beszélgetés, vagy televízió műsor iránt. A nagyobb helyiségben ugyanis rendszeres „műsor” van. Az elmúlt héten például egy „Illik — nem illik” kiselőadás a fiataloknak, egy nagyszabású zenei ismeretterjesztő előadás „Emlékezés Erkelről” címmel, mikrobarázdás lemezműsorral kapcsolva, egy nőknek tartott szakelőadás új kézimunka készítésének módszeréről, valamint a televízió heti műsora hangzott el. Tartottak egy „horgász nap”-ot is. S hogy mennyire érdekli a klubtagokat a műsor, az egyik irodalmi előadáson ott maradt egy olyan család is. amelynek tagjef másnap hajnalban disznót készültek vágni. S hogy az előkészületekben ne legyen hiány, a többi klubtag háziasszony sietett ehhez a családhoz késő este, hogy segítsen. Egész csaladok, sőt álcád: egész utca jön a klubba, rendszeresen. Tovább bővül a program a kcs- kenyfilm felvevő és vetítő berendezéssel. Ezzel nemcsak a művelődési ház életét örökítik meg, hanem kilátogatnak egyes termelőszövetkezetekbe is, ahol a jó módszereket filmszalagra rögzítik, s ezeket másutt lejátsz- szák. A filmhez szinkron-magnetofont tudnak kapcsolni, így hangos filmet vetíthetnek. Igen népszerűnek ígérkezik a szellemi öttusa vetélkedés, amelyet az úttörők tartanak a klubban. Hétfőn zajlott le egy, igen nagy sikerrel. A versenyt nyilvánosan, a ház nagytermében is megtartják vasárnap, a szülők jelenlétében. A művelődési ház körkérdéssel fordult a látogatókhoz, amelyben kérte, szóljanak hozzá, tegyenek javaslatot a ház munkájához, programjához: rövid idő alatt már ötven felelet futott be. A válaszok kivétel nélkül helyeslik a most megkezdett utat, többek között azt, hogy a klub minden nap, hétköznap és \ a- sárnap, késő éjszakáig nyitva van. így valóban minden alkalmas percben betérhet a látogató, s mindig talál valamit, ami szórakoztatja, és hozzátehetjük: hasznosan szórakoztatja. Újakban a műsorokat, TV-adásokat, filmeket az elhangzás után megvitatják. Ez Is igen népszerűnek ígérkezik, — a válaszokból ez tűnik ki. A művelődési ház a válaszok figyelembevételével folytatja, majd munkáját. KÖZELEBB AZ EMBERHEZ LEHET, SZÓLAMKÉNT HAT a címben foglalt gondolat, hisz annyiszor leírjuk, elmondjuk: közelebb az emberekhez... Olykor sopánkodunk is, lám, ahol emberközelbe jutunk mennyivel gyorsabban magasodik „épületünk.” Ennek egyik módja és eszköze a politikai nevelés. Hogy a mérnök, a munkás, a paraszt ne csak azt tudja, hogyan fogja meg szakszerűen a munkaszerszámokat, harem azt is, miért... S ez a miért, a sok miértre adott válasz, ezer meg ezer apró vonós új alkatú embereket mintáz. A megyében is nem kevesebb, mint nyolcszáztiaenegy propagandista munkálkodik azért a pártszervezetekkel együttesen. Parázsak, élvezetesek, nevelő hatásúak a mai szemináriumok, zömmel. Köszönhető a foglalkozások vezetőinek is, akik kellő szakmai-, politikai műveltséggel és propagandista tapasztalattal rendelkeznek. A 811 közül 178 végzett egyetemet, vagy főiskolát. Nem lényegtelen, hogy: négyen végeztek pártfőiskolát, 29-en egyéves, 89-en öthónapos, 146-an pedig háromhónapos pártiskoiát. A régiek mellé az idén 179 friss erő lépett. Kérdés azonban, létezik-e olyan tematika, mely ugyanúgy érdekes Oroson mint Csenger- ben, a Kisvárdai Vulkánban és a Tiszavasvári Alkaloidában? ILYEN TEMATIKÁT csak az élet tud szerkeszteni. És a pártpropaganda életképességét bizonyítja, hogy nyomon követi az élet rezdüléseit, sőt együtt halad azzal. Vagy állíthatná-e bárki is, hogy a mezőgazdaság széles táblákra helyezése független a pártoktatástól, a nevelőmunkától? Állítható-e, hogy az alig összemelegedett új tsz-ek megszilárdítását még nem képes közvetlenül segíteni a most folyó politikai otkatás? . Cáfolat minden községben van. Igenis a pártok'.atás lépten- nyömon előmozdítója a tsz-ek megerősítésének. A csengeri járásban heves vitákon tisztázták a pártszervezet gazdasági segítő, ellenőrző munkáját, úgyszintén a háztáji-problémákat, valamint a tsz fegyelmi és ellenőrző bizottságainak szerepét. A vásárosnaményi járásban. Vitkán a gépállomás által nyújtott segítség és az olcsóbb helyi építkezés lehetőségei kerültek „szőnyegre”. Tiszaszent- mártonban — a kisvárdai járásban — a jövedelem elosztás főbb formáit értették meg az emberek, Jékén már az idei tervek elkészítésekor éppen a szeminárium hallgatóságának kezdeményezésére rögzítették a premizálás formáját, ugyancsak itt a szemináriumon hívták fel a figyelmet a közös vagyon her- dálóira, a burgonya száthurco lására. ÍME HÁT A TÉNYÉK. S vajon önmaguktól születtek? Aligha. Bár ahogy népesebb lett a, hallgatóság, s az új helyzet a tsz- községekben, a hangulat, az érdeklődési kör szinte automatikusan a rapi problémákra irányította a szemináriumok gyűjtőlencséjét, mégis a fő irányváltók a helyi pártszervezetek, párt- bizottságok, a járási és megyei pártbizottság voltak, és ők ma is. Helyesen és időben alkalmazkodik a megváltozott helyzethez az új viszonyokhoz a pártoktatás formája, témaköre, és ezzel siettetni a változásokat, az egyének és a közösség formálását. Megannyi sajátos módszer öltött testet megyeszerte. A vásárosnaményi járásban újszerűén oldják meg a tanácsi és pártvezetők továbbképzését. Erre nincs külön központi tematika, vagy oktatási forma. Ök hét körzetre osztva a járást, hetenként 4 órát szentelnek az oktatásukra. Hasonlóan a fehérgyarmati járásban, ahol a marxizmus—leninizmus tanfolyam anyagára épül a vezetők rendszere« képzése. Maga a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztálya is legtöbb esetben a megyei sajátosságok szerint formálja át a. központilag megküldött anyagokat. Az Időszerű kérdéseknél például a pártmunka Időszerű fel-' adatairól külön foglalkozásokat iktattak be, s erre megyei szinten két helyen Nyíregyházán és Mátészalkán akarják felkészíteni a szeminárimvezetőket, A könyvben ez a téma csak négy oldalon szerepel, de az élei megírta hozzá a többit... A 43 mezőgazdasági tanfolyam részéra is az élet által feladott témákkal bővítették a foglalkozások számát. Megvitatják a: mezőgazdasági tanfolyamok a tsz-ek általános problémáit a meginduláskor, a Politikai Bizottság október 29. határozatát, végül elkészítik egy-egy tsz gazdasági, majd pénzügyi tervét, ki, ki önállóan... JÖL EGÉSZÍTI KI a rendszeres pártoktatást az előádásos propaganda, mely száz, vagy még ennél is több helyen van a megyében. Jellemző rájuk, hogy $ régebbinél ma kevesebb a jelenlévők száma, de közvetlenebbek az' eszmecserék. A kisvárdai járásban számos lényeges témái ölelnek fel a TIT-tel, és a tömegszervezetekkel közösen lebonyolítandó előadások, többele között szó lesz a nők szerepéről a tsz-ekben, egészségügyi kultúráról az új arculatú falvakban» valamint jogi témáról, főként a földjáradékról. Az új formák kutatása azonban itt sem árt, mikét ok, kérdezz-felelek,' estek, egy- egy sajátosan helyi témáról kibővített szemináriumi foglalkozások és egyéb formák várnak felfedezésre. AZ EGÉSZ LÉNYEGE: köz®* lebb az emberhez. Egész park* propaganda munkánk ezt igyekszik elemi. Változatos, eszközölekéi, ötletesen színvonalasan nevelni, s úgy, ha bezárul az ajtó a szeminárium hallgatósága utál» ne ■ érezzék üvegkalitkában magukat az ottlévők, hanem mindig és mindenkor az élet kellős közepén. Főleg a propagandistán tehetnek ezért sokat. Az éles* ütőerén kell tartaniuk a kezüket, folyton gyarapítani tudásukat, nem elégedni meg a tavalyival. Közelebb jutunk a célhoz^ ha jobban a sarkukra állnak a pártoktatás segítésével, ellenőrzésével megbízott elvtársak, és a sok helyen létrehozott helyi* vagy járási elméleti munkáké** zösségek is betöltik hivatásukat, Persze ez úgy lehet hatékony, ha a pártszervezetek pártbizottságok rendszeresen és mélyen értékelik a pártpropaganda helyzetének állását, hétről-hétre levonják és közkincsé teszik a tapasztalatokat, keményen kigyomlálják a hibák gyökereit így emberközelségbe jut a- marxizmus—leninizmus igazsága, és gyorsabban magasodik a társadalom „épülete-’ Páll Gézit. Sokat olvasnak .ftyírÜioggúton Sokat, majdnem kétszeresére nőit a lakosság takarékbetétjénél* összege Nyirbogáton, amióta, termelőszövetkezeti község lett, Jelenleg meghaladja a heteit összeg a félmillió forintot is. Igen jellemző a község életére, hogy tekintélyes számú napilap és folyóirat is jár a községbe. Napilap 230, közel 300 Szabad Kőid, 300 hetilap, 78 folyóirat, és havonta átlagosan 100 könyv. Csak a gyermekeknek közel 100 újság jár. Fölényes győzelem A mándoki ('j Etet isz-ben 51,88 forint egy munkaegység értéke A feldíszített kultúrnázban közel négyszáz ember gyűlt össze Mándokon. Az Űj Élet Tsz. tagjai és a meghívott vendégek. Egy éve alakult meg ez a termelőszövetkezet minőén alap nélkül, mivel teljesen űj szövetkezetét szerveztek. Egy esztendő, pontosabban tíz hónap eredményei, kezdeti nehézségei sűrűsödtek Czap Lajos elnök ünnepi beszédében. Bánfalvi István könyvelő gazda ági beszámolójában, s az új gazdasági év tervei bontakoztak ki Vágó Mihály mezőgazdász tervismertető szavaiból. A tagok, de maguk a vendé-i ták a terjedelmes beszámolókat, gek is nagy türelemmel hallgat- I Tanulság, egy bontakozó esztendő nagyszerű tanulsága sűrűsödött itt össze. Az elnök szavain — amelyekkel a kezdeti bizonytalanságról, a fegyelmezetlenségről, a szakember-ellenes Hangulatról szólt — mosolyogtak a tagok. Hol van már az az idő? Más emberekké váltak azóta Üj Élet Tsz. tagjai. Valóban, szinte párját rifle,ró fejlődésnek az eredményeiről számolhat be ez a másfélezer hoick s termelőszövetkezet s fényes bizonyságát adja annak, hogy tagság szorgalma, a vezetők lelkiismeretessége — minden kezdeti nehézség ellenére, a rossz időjárás viszontagságai között — ilyen, rövid idő alatt is megro- remtheti a jólét és továbbfejlődés alapját. Az Űj Élet Tsz. három és félmillió forint értékű árut adott el az államnak, amelynek jelentős részét a vető- és étkezési burgonya és a hústermelés adta. A szerződéses termelés eredményeként a Szövetkezet rendszeresen havi tizenöt forintot osztott munkaegységenként a tagoknak, Ez az öszszeg egész évben kereken hétszázezer forintot tett ki. A termelőszövetkezet közel egymillió forint értékű saját beruházást végzett. A beruházási, a tagoknak — munkaegységrészesedés címén. Emellett a hétszázezer forintot meghald ja az a tartalék összeg, amelyet 1961-re biztosítottak. Ebből az öszegből — a különféle; szociális és kulturális, vetőmag, takarmány stb. alap mellett — a termelőszövetkezet ennek az évnek az első felére biztosítani tudja a tagok részére a havi tizenöt forintos előleget munkaegységenként. A szövetkezeten 51,88 forint egy munkaegység értéke, amelyből harminchárom forint a készpénz, a többit természetben kapták meg a tagok. Nem megvetendő az az 5,50 forint sem, amely- lyel a prémium növeli még az műtrágyafelvásárlási. árutermelési és egyéb állami kedvezmények összege megközelíti a hat- százötvenezer forintot, s ez nem jelent mást, mint azt, hogy a szövetkezet saját beruházásának hetven százalékát az állam magára vállalta. Ilyen tekintélyes beruházások mellett a tsz-nek mindössze 36 ezer forint beruházási hitele van. Mindemellett közel negyedmillió forintjuk van a beruházási hitelszámlájukon. Az egy fillér nélkül induló termelőszövetkezetnek az első év végén kereken egymillió forint értékű a fel nem osztható szövetkezeti alapja. A termelőszövetkezetben az egész évi termelés eredegy munkaegység értékét. Végeredményben tehát nem is 51,38, hanem 57,38 forint a munkaegységre jutó részesedés. Emellett számításba kell venni a háztáji hasznát és azt a százhétezer forintot. amit földjáradékként fizetnek ki. Egy rendszeresen dolgozó tag átlagosan háromszáz munkaegységet szerzett a „csonka” esztendőben s egy napi átlagos munkaegység-kereset 1,17 volt. Ifjú Galambos Péter, * aki az űtlagteljesitők között van, 323 munkaegysége után 5376 forint készpénzelőleget, 5283 forint zárszámadáskori készpénzt, 646 kilogramm búzát, 96!) kilogramm rozsot, 491 kilogramm szemes kukoricát, 11,30 kilogramm cukrot, 22 és fél' mázsa burgonyát kapott. Prémiuma .436 kilogramm kenyérgabona és 275 kilogramm szemes kukorica volt.’ Borku István, volt 15 holdas paraszt sem panaszkodhat a 638 munkaegység után járó tiszta bevétele miatt. Idős Galambos Márton, aki 69 esztendős, 204 munkaegysége után tíz és félezer forintot kapóit. Az idős, rokkant és munkák ép teleit tagokról ■ ^ ; sem feledkeztek meg. A nyugdíj és öregségi járulék mellett a 72 idős tag 90 mázsa kenyérgabonát, az átlagos héttel szemben tíz kilogramm búzaérték föld járadékot, személyenként három mázsa szalmát és három kilogramm cukrot kapott. A premizálást — az elmúlt évi jó tapasztalatok álapján — a termelés egész területére kiterjesztik. Prémiumként a terv feletti többi átértél: 20—50 százalékát adják majd a tagoknak. A fenti eredmények ismeretében, azt hiszem, nem csodálkozhat senki azon, hogy szívesen, örömmel vettek részt a tagok az Új Élet Tsz. zárszámadó közgyűlésén, mert bebizonyították már az első esztendőben fölényes győzelmüket a kisüzemi termeléssel szemben. S a zárszámadó közgyűlés után méltán ünnepelhették mer ezt a szép győzelmet. S. A. menyeként kétmillió és 600 ezer forintot osztanak szét »