Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-24 / 46. szám
K|)ílliC/ncli a mál>usia1t „Ne egymás ellen, hanem egymásért!“ Jól Indult a doni lírád i Szőke Tisza Tsz 'Pcilvi Sándor tsz-elnök jelszava: A mátyási Petőfi Termelőszövetkezet tagjai saját erőből 30 férőhelyes sertésfiaztatót építenek. A favázat már felállították, rövidesen elkészül a tetőzet befedése is s ezzel megoldják az anyakocák elhelyezési gondjait. | Napközben hiába keresnék Pellei Sándor újdonsült tsz-el- nököt a télen megszokott begyeken: a tanácsnál, vagy a | pártházban. Mostanában iegin- ■ kább ott található, ahol a Szőke ! Tisza élete alakulás óta zajlik: !a közösségi munkák forgatagá- t ban. A napokban a sorok írójá- I nak is csak véletlenül sikerült (vele találkoznia a lakásán, ami- , kor 3 fasor-nyesedék szétosztá- j sának végeztével az esti szürkü- j let idején hazaszaladt egy rö- | vidke időre falatozni, hogy máris induljon a tsz-irodába a .tanácsházára. ahol ideiglenesen helyet kaptak. Az elnök házában a pitvarból balra nyíló hátsó szobából szűrődött ki világosság, ide kopogPéldamutató traktoros Ambrus Ferenc, a Vencsellői Gépállomás traktorosa régen ül már a vasparipán és szinte az első percektől segíti a gávai Dózsa Termelőszövetkezet munkáját. Nemhiába, mert a tsz vezetősége és tagsága elismeréssel nyilatkozik róla. Esőben, sárban, hétköznap és vasárnap fáradságot nem kímélve dolgozott az elmúlt esztendőben is — mondják róla a tagok. Olyan ember ő, aki azt mondta, amikor javasolták neki, hogy pihenjen: „Ráérek majd akkor is pihenni, ha a munkát befejeztem, Eljön az az idő is, amikor a tagsággal együtt pihenhetjük ki az év fáradalmait és örülhetünk eredményeinknek a zárszámadáskor”. S ez az idő elérkezett. A közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlésen 50 forintot fizettek ki egy-egy munkaegységért a termelőszövetkezeti tagoknak. S hogy ez így történhetett — ahogy Czomba Antal, a tsz elnökhelyettese mondotta — ahhoz nagyon sok köze van Ambrus Ferenc traktorosnak. N. Gy. Egy lapasitalatesere eredménye — 140 mázsa^ baromfihús A hét elején a csengeri járás termelőszövetkezeteiből . mintegy száz baromfigondozó és állattenyésztési szakember látogatta meg a szamostatárfalvi Ady Tsz baromfitenyészetét, A nagy érdeklődést az a házilagos beruházás és kivitelezés váltotta ki, amelyet a szövetkezet olcsón, helyi anyagból megoldott a baromfinevelő épületeknél. Az egyszerű létesítmény — a helyi gyakorlat már igazolta! — igen jól bevált, olcsóbbá teszi a baromfinevelést, A tapasztalat- cserén megjelenteket igen megnyerték az ott látottak, mert rájöttek, hogy valóban van 'gén olcsón járható út már az első években is a baromfinevelésben. Hogy valóban kedvező vélemény alakult lti, azt igazolja az a tény is, hogy ott mindjárt — a Baromfikeltető Vállalat megjelent képviselőjénél — száznegyven mázsa baromfihúsra kötöttek értékesítési szerződést! (A termelőszövetkezet elnöke, Bódi Sándor, közölte a baromfitenyésztés megyei képviselőivel, hogy bármelyik járásból szívesen látják a termelőszövetkezeti vezetőket, baromfinevelőket, hogy megismerjék a szamostatárfalvi Ady Tsz e téren elért eredményeit.) tattam be. Két-három gyerek játszadozott az asztal körül, egy idősebb néni, a nagymama és az elnök felesége tettek-vettek. egy nagyobbacska kedves arcú lány pedig a sarokban lévő ágyon feküdt, úgy tűnt köny- nyebb gyengélkedéssel. Nem állítom. hogy Pelleiné bosszankodott a nem várt látogatás miatt, de érthető lenne, hiszen mostanában az ilyesmi gyakori lehet. Amióta a férje a szű- kebb családján és 12 holdján túlmenően a Szőke Tisza 450 tagjának és 2350 kát. hold kiterjedésű határának is vállalta a gondjait, felelősségét, azóta ennek a szobának is tágultak a falai, többször hyílik ki az ajtaja. „Velük együtt leszek szegény, vagy gazdag — Január elején egy vasárnap este alakult meg a Szőke Tisza — kezdte az elnök. Nem igen kellett itt már sokat beszélni az embereknek. Egy hét alatt megtörtént az egész. Azt mondták a népnevelők: ez az idők szava. Mi meg azt mondtuk egy kis vajúdás után: ha itt az ideje, hát legyen! Én magam sem hadakoztam érte nagyon, de nem féltem tőle. Fő, hogy ebben dűlőre jutott a falunk. Természetes, hogy én is a többi paraszttal tartok. Velük együtt leszek szegény vagy gazdag. .. Pellei Sándor szavai őszintén csengtek. Nem szépítette saját szerepét, nem titkolta ama napok kétségeit. Ezt mindenki megérti, hiszen nem könnyű a megszokott kerékvágásból kizökkenni. — Túljutottunk a legkényesebb ponton, most már más gondjaink vannak... Igen. az új tsz-tagok ma már a tettek lázában égnek. Az első közös munkák íze étvágygerjesztőként hatott. Február 10-e körül 70 fogattal kezdték meg az istállótrágya kihordását a vetőburgonya földjére. Erre a gyalogmunkások is szót kértek, legalább a fasorok metszéséből, ha még a sáros talajra nem lehet rámenni. De más dolgok is voltak itt az alakulás után, mondhatni esőstől. Hogyan indul egy közös nagyüzemi gazdaság ? — Alakulás után nekigyűrkőz- tünk a tervezési és szervezési munkáknak. Első dolog volt a határmegosztás. Ez nem ment viták nélkül, mert egy állami gazdaságnak és három tsz-nele kellett osztozkodni a község határán. De végül kielégítően megoldottuk ezt. Aztán egymással keveredve jött a. többi probléma. Ide is. oda is kellett nyúlni, hogy minden irányban kibontakozhassunk. Szükség lett a munkaszervezet kialakítására, a vetéstervre, szerződéses árutermelés beindítására, dönteni kellett a közös állatállomány és felszerelés elhelyezéséről, ez magával hozta az építkezés tervezését. ki kellett alakítani a munkadíjazás és premizálás rendszerét stb. Ez a megvilágítás minden tényt megmagyarázott. Megmagyarázta, hogyan történt az erdő pusztítása, miért volt az, hogy a fák néhol csak kidőltek, másutt meg is'pörkölődtek, s hogyan történt, hogy egyes helyeken egész szigetek maradtak érintetlenül. De miért hullott széjjel a gép annyira, hogy egyetlen szilánkját sem tudták megtalálni? Milyen üzemanyag az, amely a napnál fényesebben villanhat fel, s tízkilométernyi sugarú területén megpörkölheti a tajgát? A tudós ezekre a kérdésekre is megfelelt. Csak egy mód van — mondotta —, amellyel egy erős szerkezetű, bolygóközi járművet szabad szemmel nem látható szilánkokra lehet szétrobbantani, s csak egyetlen olyan üzemanyag, amely a napfény erejével ég. Ez a mód az atomenergia felszabadulása, az üzemanyag pedig — az atommag. Mikor a jármű motorjai megtagadták az engedelmességet, az atom-üzemanyagkészletek felrobbantak. Az óriási lövedék a húszkilométeres lángoszlopban gőzzé vált és eltűnt, mint a forró tűzhelyre hulló vízcsepp. A fiatal tudós feltevése nem keltett akkora visszhangot, amekkorára számítani lehetett volna. Túlságosan merész volt. Egyesek úgy találták, hogy nagyon is kevés ténnyel tudja alátámasztani állítását, mások azt mondták, hogy a meteor talányát a bolygóközi rakéta talányával helyettesíti, végül akadtak, akik az egész feltevést képzelőtehetség szüleményének nevezték, s úgy vélekedtek, hogy az ilyesmi inkább regényírónak való, mint ko- , moly meteorkutatónak. Noha volt sok hihetetlenkedő hang, az ifjú tudós mégis újabb expedíciót vezetett a tajga mélyébe, hogy a lezuhanás helyén megvizsgálja a sugárzóképességet. Sajnos, számolni kellett azzal, hogy az atommag- hasadás rövid életű termékei az elmúlt negyvenkét év alatt szétszóródtak. A völgy- katlan felületi iszap- és márgarétegei a vizsgálat során' csak kevés rádióaktív elemet mutattak ki. Olyan keveset, hogy abból semmiféle következtetést nem lehetett levonni, mert hiszen a közönséges talajban is van elenyésző mennyiségű sugárzóképes részecske. A különbségek nem léptek túl a mérési hiba határait. Jelenthettek nagyon sokat, de nagyon keveset is, aszerint, hogy milyen a kísérletező meggyőződése. A kérdés tehát eldötetlen maradt. Csakhamar elcsendesült a tudományos lapokban folyó vita utolsó visszhangja is. A napilapok egy ideig még szellőztették a kérdést, hogy honnan érkezett a bolygóközi rakéta, s kik lehettek az utasai, de ezek a meddő találgatások csakhamar helyet adtak az óriási volgai és.do- nyeci erőművek előrehaladott építéséről szóló híreknek, a Turgaji kapp atomenergiával történt végleges áttörésének, valamint az Ob és Jenyiszej vízének a Holttengerbe való átirányítását célzó munkálatoknak. A távoli északon a tundra zárt tömbjei évről évre jobban benőtték a ledöntött fák rétegeit, s azok egyre mélyebbre süllyedtek a süppedős talajba. A tőzeg rétegződése, a folyópartok alámosása és új partok keletkezése a jégáramlás és hóolvadás — ezek az eróziós folyamatok ösz- szefogtak, s elmosták a katasztrófa utolsó nyomait is. Ügy látszott, hogy a rejtély egyszersmindenkorrá a feledés homályába merül. 2003-ban befejeződött a Földközi-tenger vízének részleges átömlesztése a Szaharába, s a gibraltéri vízierőművek most először szolgáltattak áramot az észak-afrikai hálózatnak. Sok esztendő eltelt már az utolsó kapitalista állam bukása óta. Vége felé járt a világ igazságos átalakításának nehéz, fájdalmas és nagy időszaka. Nyomor, háború és gazdasági zűrzavar immár nem fenyegette a Föld lakóinak nagy terveit. Országhatárok nem állták útját a kontinensen a magasfeszültségű áramhálózatoic szaporodásának, atomerőművek, munkások nélküli automata-gyárak, meg fotokémiai transzmutátorok létesültek, ahol a Nap energiája a széndioxidot és vizet cukorrá alakította át. A növények évmilliárdok óta végzik ezt a munkát, de most az ember is eltanulta. A tudománynak soha többé nem kellett pusztító eszközöket termelnie. A kommunizmus kezében' a világ átalakításának mindennél hatalmasabb eszközévé vált. (Folytatjuk) Elmondható, hogy mindezeket szakszerűen és helyesen oldották meg a Szőke Tiszában. Vetéstervük szerint például előirányoztak 300 kh hibridkukoricát, 200 hold étkezési és 100 hold vetőburgonyát, 100 held cukorrépát, 100 hold napraforgót, 48 hold csiilagpaszulyt (utána rozs jön). 20 hold korai borsót, 5 hold csiilagpaszulyt (utána rozs répát magnak. E növények mailé is vannak szerződve, lépéseket tettek a vetőmagvak beszerzésére. (A többi területen kalászos. takarmány, szőlő, háztáji föld stb van.) Azonkívül, hogy a klímának és a szakértelemnek megfelelnek, egyik fő szempont a jövedelmezőség, a tagság jóléte. A j burgonya termelése példáulilyen nagy méretben nem köny- nyű feladat, különösen csíráztatva. Mégis vállalkoznak rá, mert — amint mondják — két évre termelik: vetőmagnak (Elit továbbszaporítása) és árunak. A tagság ebből várja az első pénzt és saját beruházást is ebből szándékoznak megvalósítani, Nincsen semmiféle közös épületük, márpedig az állattenyésztés számára ezek nélkülözhetetlenek. Ezért már ebben az évben mintegy 300 ezer forint értékben salát szerfás építkezést terveznek: baromfiólat 1000 libának, 2000 csibének, sertésólat 50 anyakocának. 1Ó0 hízónak és 200 malacnak és juhhodáiyt 150 törzsjuhnak. A hízókat már leszerződte a tsz, májusban gyűjtik össze a háztájiból. A szarvas- marhák és lovak júniusban kerülnek közösbe. mert akkorra lesz takarmány. Vitás kérdések es megoldások Tervükben szerepel 100 darab tenyésztésre alkalmas ßzarvas- marha vásárlása hitelből. (Egyébként a kölcsöntől irtóznak.) Van. azonban egy probléma, an táyen még most is viták folynak. A tsz álláspontja ugyanis az, hogy a lovak 3 hónapi tartásáért én takarmányozásáért páronként 400 öl kukoricaföldet és 400 öl kaszálót ad ki a háztájin felül a lótarlóknak, mintegy 80 Isz- tagnak. Ez a föld kb. 50 kát. holdra rúg. (A fogatos ember a végzett munkáért, munkaegységet kap.) Tény, hogy itt speciális helyi problémáról van szó s mint kivételes és ideiglenes megoldás elfogadható azzal, hogy hivatalosan rögzíteni és betartását ellenőrizni szükséges A tsz szá-- mára ugyanis ez előnyösebb^ mintha napi 50 forintot fizetne egy-egy fogatnapért 3 hónapon, át. Mintegy félmillió forint adósságtól mentesül így a tsz. Ez a fő érve a jól induló Szőke Tiszának. S azt sem árt idézni, amit Pellei Sándor új tsz-elnöK hangoztatott az alakuló gyűlésen: „Ne egymás ellen, hanem egymásért! A közös gazdaság felvirágoztatásáért fogjunk össze, emberek“. Zajtai Antal NO. MÉG ILYET... — Mától kezdve csak al- muskát iszom... Még reggeli előtt isi Ä
