Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-24 / 46. szám
Burgonyacsirázfatós XVIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ÁtCi 50 fillér 1981. FEBRUÁR 24. PÉNTEKI Az 1961. évi költségvetés j tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén lolytatía az 1961. évi költségvetés tárgyalását A Kisvárdui Kísérleti Gazdaságban február 20-án megkezdték a nemesített, szárfelhúzásos termesztéssel tovább- szaporításra szánt burgonyagumók csiráztatását. A képen Bcrenesi Józscfné, Cérna Ilona és Frühwirt Mária a gumókkal telt ha Itatóládákat hc’yez k cl a hajtató helyiségben. Az ülésen résztvett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: Gápár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Bcnke Valéria, Csergő János, Czoitner Sándor, dr. Dolleschall Frigyes, Ince Jenő, Kisházi Ödön Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Frautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. majd elsőnek Endrei Ferenc képviselő szólalt jel . Szabolcsi traktorosok a szántási világversenyben A világelsőség díja: egy aranyeke Erdei Ferenc felszólalása A tanácsi vállalatok munkájával, a helyiipar eredményeivel és problémáival foglalkozott. Rámutatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari termelésének számottevő részét adja. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány termelési adata: égetett téglából például 25,7 százalékát, égetett mészből 18,5, nyershúsból 44, mozaik cementlapból 12,5, kenyérből és péksüteményből 100 százalékát adta a helyiipar az ország ipari termelésének. Az állami építőipar teljes termelésének 13 százalékát a tanácsi építőipar oldotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt évben — foly» tatta. — I Er. a helyi vezető kezdeményezését, lelkesedését és rá- 1 termettségét dicséri. Bács megyében például a tanácsi helyiipar könnyűipari termelésének értéke az 1953. évi 30 millió forintrol tavaly 300 millió forintra emelkedett, s az 1961. étű terv már 400 milliós termelést irányoz elő. A megyében hasonlóan figyelemreméltóak a tanácsi vállalatok gazdaságosság-mutatói. A legjellemzőbb számokba sürítve az eredményeket: 100 forint beruházásra eső termelési érték 1958-ban 254, 1959- ben 314, 1960-ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk jelentős fejlesztést irányoz elő. Erről tanúskodik az, hogy a vállalatok befizetése 1960-hoz képest ebben az évben 560 millió forinttal növekszik, ami a vállalatok termelésének 8 százalékos növekedésén alapszik. — Szóvá kell azonban tennünk a helyiipar fejlődésének néhány nem egészséges tünetét. A tanácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielégítően. Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9,5 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó termelés csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállalatok munkájában vannak problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldásukat. Ilyen például a vállalatok nem kielégítő szervezettsége, a szakemberek hiánya, egyes helyeken az anyagellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ország helyiiparának fejlődésében nagy szerepet játszanak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése nagyon is kihat a tanácsi vállalatok tevékenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költség- vetés tudományos kutatásokra szánt előirányzatával foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben államunk a költségvetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudományos kutatásra. — A tervszerű tudománypolitikához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontossági sorrendet megállapítva, gazdálkodjunk anyagi erőinkkel — folytatta. — Ehhez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudományos program összeállítása, azoknak a kutatási köröknek kijelölése, amelyek népgazdaságunk szempontjából a legfontosabbak. Mint ismeretes. 104 tudományos problémakör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai — valamennyi probléma — körben a szakterület leghozzáértőbb embereiből alakított előkészítő bizottság tevékenykedik. A bizottságok összeállították programjukat. részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hónapokban egyeztetik elképzeléseiket. A munka nagyon biztatóan halad, minden bizonnyal jelentősen fellendíti a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldását szolgáló tudományos munkát. Varga Ferencné, képviselő felszólalása Győr-Sopron megyei képviselő hozzászólásában megállapította, hogy a költségvetés előirányzatai az elmúlt év gazdasági eredményeire épülnek, s hathatósan alátámasztják az idei feladatok végrehajtását. Megyéjük valamennyi textil'pari üzeme maradéktalanul teljesítette múlt évi tervét, s fő törekvésük továbbra is az, hogy a mennyiségi követelmények kielégítésén túl minél nagyobb választékban lássák el a lakosságot szép kivitelű, jóminőségű ruházati cikkekkel. Divatbemutatók, kiállítások és az üzletek kirakatai jelzik hogy könnyűipari termékekben ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk — mondotta. Befejezésül javasolta, hogy a j könnyűipari üzemek, illetve a I könnyűipar vezetői a munkás- osztály helyzetéről szóló pártha- | tárczat előírásai szerint másutt j is hasonló módszerekkel igye- j kezzenek minél jobb munkakörülményeket teremteni a dolgozóknak. A költségvetést elfogadta. A szántás kulturáltsága jelentős mértékben befolyásolja a hozamok alakulását a mező- gazdasági termelésben. A gépi szántás minőségének a megjavítása. a szántási kultúra folyamatos fejlesztése érdekében a Szántó Világszövetség már több éve rendez szántási világ- versenyeket. A világszövetség adatai szerint a huszonöt tagállamban évente több százezer traktoros mérkőzik az alapfokú versenyeken, hogy a legjobbak magasabb — országos, majd nemzetközi — szinten mérjék össze tudásukat. Hazánk az idén kapcsolódik be a nemzetközi versengésbe. A Versenyeket sportszerű keretek között, baráti vetélkedés formájában bonyolítják le. A verseny legfőbb feltétele, a győzelem megszegése: a jó minőségű szántás! Hazánkban ez idő szerint a versenybe való bekapcsolódást kezdeményező szabolcsi állami gazdaságok és Pest megye budai járása állami gazdaságainak. gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek a traktorosai bemutató versenyen vesznek részt, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján megrendezhessék az alapozó (járási) és megyei versenyeket, majd az országos vetélkedést. Az egyes fokozatok versenyeinek a két legjobbja kerül a magasabb fokon megrendezendő versenyre s az ország két legjobb szántási versenyzője vehet részt a nemzetközi viadalban. Az alapozó versenyeket előre láthatóan májusban, a többit őszig rendezik meg. A megyei bemutató próbaversenyre —■ amelyen egy-egy állami gazdaság két traktorosa vesz részt — március 15-én kerül sor a Nyíregyházi Állami Gazdaság területén. A verseny a nagy nyilvánosság előtt folyik majd le! Ezen a versenyen — de az alapozó, megyei és országos versenyen is — érmeket. okleveleket és pénzjutalmat ítélnek oda a legjobbaknak. A kilencedik nemzetközi versenyre 1961. szeptemberében kerül sor Franciaországban, a Párizs melletti Grignonban. A szántási világverseny első díja egy színaranyból készült, húsz centiméter nagyságú aranyeke.Dr. Huth Tivadar Baranya megyei képviselő a hároméves terv egészségügyi eredményeivel és az egészségügyi ellátás idei feladataival foglalkozott. Elmondotta, hogy a tervidőszakban két és félmillióval több a biztosítottak száma, s szép eredmények születtek a különböző pusztító népbetegségek. fertőző betegségek elleni harcban. Az orvosi munka színvonalának, a szociális ellátás javulásának eredményeként észrevehetően nőtt hazánk lakosságának átlagos é'etkora. Míg 1930-ban a 60 éven felüliek aránya az egész lakossághoz viszonyítva 9.8 százalék volt, a múlt esztendőben már 14 százalékra emelkedett .A halálozások aránya 1938—1955. között 14,3 ezrelék volt. 1960-ban már csak 10 ezrelék. Kiemelkedő sikereket ért el a magyar egészségügy a gyermekbénulás elleni küzdelemben, s a vérbajt, a maláriát teljesen lelszámolták, Javult a helyzet a tífuszos, difté- riós és dizentériás megbetegedések területén is — örömmel számolhatok be arról, hogy a tuberkulózis járvány hazánkban rohamosan csökkenő irányzatot mutat. A gumókor elleni küzdelem jelentős fordulópontját jelenti az 1961. január elsején életbe lépett kormányrendelet, amely megteremti a reális feltételeket a veszélyes népbetegség teljes felszámolásához. — 1961-ben újabb ragy lépést teszünk előre az egészségügy fejlesztésében. A költségvetés egészségügyi és szociális célokra a tavalyinál 897 millió forinttal többet irányoz elő. Tovább javul a kórházak, s a klinikák munKája. A beruházások közül jelentős a pécsi orvostudományi egyetem 400 ágyas klinikai épületének megkezdése, a Mecsekben 23 mil(Folytatás a 2. oldalon) Harminckétezer csirkét nevel tel, 50 holdas kertészetet létesít a lónyai Béke Termelőszövetkezet Figyelemreméltó célkitűzések foglalkoztatják a lányai Béke Termelőszövetkezet tagságát. Az elmúlt gazdasági évben csupán négy holdon termeltek zöldségféléket, mely szép jövedelmet biztosított a közös részére. Ezen felbuzdulva, most ügy határoztak, hogy ebben az évben 50 holdas bulgárkartészetet létesítenek, s igazi nagyüzemi módon termelnek paprikát, paradicsomot, s különböző zöldségfélét. Ezek egy részét a MÉK-kel szerződik le, míg a többit saját maguk értékesítik. Számításuk szerint a félszáz holdas kertészet 700 ezer forint jövedelmet biztosít maja a szövetkezetnek. Legfőbb termelési águk az állattenyésztés. Ennek fejlesztésére is gondoltak. Jelenleg 436 szarvas- marhájuk van, melyből 99 a tehén. Év végére a tehénállományt 120-ra növelik, s a termelési tervet is úgy dolgozták ki, I hogy a hozamok növelését figye- ! lembe vették. Ezek szerint 135 j ezer liter tejet terveztek értékesítésre. Az aprójószágok közül különösen a baromíinevelésre fordítanak gondot. Ebben az esztendőben 32 ezer csirkét akarnak felnevelni. Az első ötezres szállítmány már meg is érkezett, s április közepén piacra viszik az első rántanivaló csirkéket. Kacsából a törzsállományuk 400, libából pedig 350. így ez évben 1» ezer kacsa, illetve 12 ezer liba- tojás-termésre számítanak. Növelik a nagy jövedelmet biztosító napraforgó vetésterületét is. 260 holdon kívánnak az idén termelni ebből az olajos növény-t bői. A népgazdaság ellátásárai gondolva ebben az évben a ló- nyai Béke Termelőszövetkezet i millió 400 ezer forint értékű kii-j lönbözp mezőgazdasági terméket értékesít. Vltág proletárjai eg. Eredményes Imre a* népbetegségek ellen
