Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-19 / 42. szám
Bessenyei Györgyről emlékezünk '6—7 oldal , VI tág prnletárfol egyesüljetek jxvilí. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ára 70 fillér 1961. FEBRUÁR 19, VASÁRNAP Az egész Község ügye (4. oldal.) ★ Mozdulatlan élet (5. oldal) Büntessék meg Lumumba és társai gyilkosait, biztosítsák a kongói nép szabadságát 4 budapesti dolgozók tiltakozó nagygyűlése a Sportcsarnokban A budapesti dolgozók szombaton délután nagygyűlésen tiltakoztak a Lumumba és harcostársai ellen elkövetett aljas merénylet miatt. Többezren jöttek el a Hazafias Népfront Bizottsága által rendezett nagygyűlésre a Sportcsarnokba és kifejezték mélységes felháborodásukat a gyilkosság felett és egyöntetűen követelték: vonják felelősségre a gyilkosokat, biztosítsák a kongói nép szabadságát. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, tömegszervezeti vezetők, társadalmi életünk több kiváló személyisége. — A nagygyűlést dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a budapesti békebizottság elnöke nyitotta meg. — Hazánkban, fővárosunkban futótűzként terjedt el a gyászhír, hogy Lumumbát megölték. Az ország minden részében, Budapesten és vidéken százezrek tiltakoztak e hír hallatára az aljas és embertelen merénylet ellen, s követelték az elvetemült tettesek megbüntetését. A 'világszerte felzúgó tiltakozás hullámai végigsöpörtek hazánkon is, s mi a budapestiek nevében mondjuk: [szándékú. becsületes emberek I milliói gondoskodnak róluk. ■j Javasolta még azt is, hogy a fővárosi tanács Budapest egyik utcáját Patrice Lu- mumbáról nevezze el. Dr. Benedek Jenő, a Jogász j Szövetség főtitkára a magyar jo- gászság tiltakozását tolmácsolta. — Mindaz, ami a legutóbbi időben Kongóban történt, súlyosan sérti minden becsületes emYonják felelősségre a «éger hazafiak gyilkosait! Lumumba nieggyilkolásáwék terveiről is. I■ v • >■' • •’' Y ■ • '-■•'.'•'fit*. S most a Biztonsági Tanácsban a gyarmattartók képmutatóan sajnálkoznak saját gyilkos tettük felett és a gyilkosok cinkosára, az ENSZ főtitkárára kívánják bízni az ügy kivizsgálását. A becsületes embereknek ezért szorul ökölbe a kezük szerte a világon, ezért zúg milliók követelése: vessenek véget a kongói hazafiak gyilkolásának, biztosítsák a kongói nép függetlenségét, s vonják felelősségre a bűnös főtitkárt. — A budapesti dolgozók azt várják: cselekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezete, távolítsa el legfőbb tisztviselőjét a főtitkári székből. (Felkiáltások: váltsák le az ENSZ-főtitkárt!) A világ dolgozóival együtt követeljük mi, budapestiek is. hogy |ber józan erkölcsi felfogását, minden civilizált ország törvényének alapvető rendelkezéseit, az egyéni és demokratikus szabadságjogokat és nem utolsó sortban az ENSZ alapokmányának legfontosabb rendelkezéseit. Az ENSZ főtitkára azonban mindezek megakadályozására semmit sem tett. sőt kétszínű, de nagyon egyértelmű magatartásával „erkölcsi” bátorítást, biztatást adott azoknak a banditáknak, akik a kon-- gói nép szabadsága és függetlensége ellen, Lumumba és harcostársai élete ellen törtek. — Nekünk, magyar jogászoknak az a szilárd meggyőződésünk, hogy az ENSZ főtitkárának személyes felelőssége ebben az ügyben semmivel sem kevesebb, mint azoké, akik fegyverekkel oltották ki Lumumba életét. (Helyeslés és nagy taps.) — Nekünk, magyar jogászoknak szilárd és elhatározott álláspontunk, hogy Hammarskjiildnek nem as /, \SZ-ben. hanem a vádiattak padján a helye (Taps.) Ezért követeljük Hammarskjöld azonnal eltávolítását az ENSZ -főtitkári tisztéből. — A Magyar Jogász Szövetség és a benne tömörült jogászok mindenben egyetértenek a Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozatával, mert a nemcsak minden becsületes ember erkölcsi felfogásának, hanem a nemzetközi jog alapelveinek és az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek is mindenben megfelel. Az egész magyar jogászvilág egységes állásfoglalására támaszkodva követeljük Csőmbe és Mobutu bandáinak lefegyverzését, a gyilkosok nemzetközi bíróság elé állítását mindazokkal együtt, akik részesei voltak ennek a gyalázatos bűnténynek. Kongó népének, a függetlenségükért harcoló igazi hazafiaknak üzenjük, hogy dolgozó népünk, köztük az egész magyar jogász- ság támogatja harcinkat és kívánjuk, hogy igazságos küzdelmüket mielőbb kövesse a végső győzelem. Ezután Nagy Richard, a budapesti KJSZ-bizottság első titkára lépett a szón"ví emelvényre. — Budapest ifjúsága tudja: Lumumba azért harcolt, hogy a ltóngói nép megszabaduljon a /gyarmattartók rabbilincseilői. Azért gyűlölték az imperialisták, mert Lumumba azt akarta, hogy a kongói föld értékei a kongói nép gazdagodását, boldogságát szolgálják. Azt akarta, hogy megszűnjön az éhség és nyomor, a tudatlanság és a betegség, és szeretett országa virágzó, szabad földdé váljon. Azt akarta, hogy a hatalmas Kongó folyó ne a rabszolgák szomorú énekét, hanem a szabad és vidám négerek örömteli dalait visszhangozza! Azt akarta, hogy Kongó ifjú nemzedéke már új ország»/ építsen, hol ember lesz vésse a néger! Ezért gyilkolták meg Lumumbát a gyarmattartók ! Ezután Török ístván, a vasas szakszervezet elnöke lépett a mikrofonhoz. A főváros szervezett dolgozóinak véleményét tolmácsolta, akik az elmúlt napokban a gyárakban, az üzemekben röpgyűlések ezrein adtak hangot tiltakozásuknak és felháborodásuknak. Török István rámutatott: Lumumba, a törvényes kongói kormány elnöke az ENSZ segítségét kérte. Mindnyájan tudjuk, milyen „támogatást” nyújtott az Egyesült Nemzetek Szervezete és Dag Hammarskjöld főtitkár. Ma már tudjuk, hogy Hammarskjöld nemcsak a gyarmatosító imperialisták oldalán állt. hanem előre tudott vessenek véget a belga gyarmattartók mesterkedéseinek s állítsák bíróság elé a szörnyű gaztett elkövetőit, Mobutut, Csom- bét és társaikat. (Felkiáltások: Ügy van! Helyes! Nagy taps.) — Azt hiszem, mindannyian büszkén és megelégedéssel vesz- szük tudomásul kormányunknak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a magyar dolgozók véleményét hűen kifejező állásfoglalását. A kormánynyilatkozat dolgozó népünknek gyűléseken, értekezleteken kifejezett véleményét tolmácsolja, amikor mélységesen elítéli a nagyszerű kongói államférfiú, Lumumba gyilkosait és biztosítja a Kongói Köztársaság törvényes kormányának vezetőjét, Gizengát a magyar nép támogatásáról. (Éljenzés, hosszantartó taps.) Kormányunkkal együtt, a becsületes dolgozó emberek millióival együtt kiáltjuk a I messzehangzó követelést: biztosítsák a kongói nép szabadságát, nemzeti függetlenségét! Pusztuljanak a gyilko sok! (Viharos taps.) Dr. Szabó Zoltán docens, klinikai adjunktus, az orvosegészség- ügyi szakszervezet elnöke azokról az érzéseiről és gondolatairól beszélt, amelyeket Lumumba és harcostársai meggyilkolásának híre keltáit benne, mint orvosban. Baradzi Lászlóné, a Kistex dolgozója a nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közben javasolta, hegy a meggyilkolt kongói miniszterelnök özvegyének küldjenek táviratot, amelyben kifejezik együttérzésüket és azt üzenik: Lumumba gyermekei nem maradtak árvák, mert a jóAfriKtt vádol, s vádol az egész haladó emberiséi;! Gyűlöletünk izzó, mint Afrika napja, s nincs bennünk megbocsátás! Lumumba miniszterelnök és harcostársainak vére visszahull a bűnösök fejére. — Mi, budapesti fiatalok teljes szolidaritásunkat fejezzük ki a kongói néppel és annak Gizenga vezette egyedül törvényes kormányával — mondotta befejezésül Nagy Richárd. Sárközi Ferenc a Láng Gépgyár dolgozói, Antos Mária pedig az egyetemi hallgatók nevében ítélte el a belga gyarmatosítók és kiszolgálóik aljas merényletét. Antes Mária végül javasolta, hogy a nagygyűlés intézzen táviratot az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A távirat kifejezi Budapest j dolgozóinak tiltakozását a kon- j gói hazafiak legyilkolása ellen, követeli az imperialisták távozását Afrikából, a belga gyarmatosítók kitakarodását Kongó földjéről, a gyilkosság kiterve- zőinek és végrehajtóinak megbüntetését; Mobutu, Csőmbe és a többi gyilkos letartóztatását. A távirat követeli, hogy az ENSZ ismerje el a Gizenga kormányt törvényes kormánynál?, valamint távolítsák el Hammarskjöldöt, aki, mint a gyarmatosítók cinkosa, beszennyezte az ENSZ nevét! „Mi, magyar dolgozók osztozunk a kongói nép mély fájdalmában, támogatni fogjuk minden lehetséges módon Kongó népét, még elszántakban fogunk küzdeni azért, hogy megszűnjön minden gyarmati elnyomás a Földön. ■Szabadságot minden gyarmati népnek!" — fejeződüc be a budapesti dolgozók nagygyűlésének távirata A nagygyűlés résztvevői egyöntetűen elfogadtál? az ENSZ- hez szóló tiltakozó távirat szövegét. A nagygyűlés Baradzi László- né javaslatára úgy határozott, hogy táviratot küld Lumumba özvegyének. Ezután Omar Búsra szudáni bak, a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója mondott nagyhatású beszédet magyar nyelven., — Kongóból hivatalosan kivonultak ugyan a belga gyarmatosítók, de tisztjeik ott maradtak a hadsereg vezetőségében. Lumumba látta, hogy ez látszólagos, nem igazi függetlenség. Behívta az ENSZ-csapatokgt. -De ezek Hammarskjöldnek, az imperialisták engedelmes eszközének irányításával Csombét, Mobutut, Kaszavu- but segítették, hogy megdönt- sék a törvényes kongói kormányt, meggyilkolják miniszterelnökét. Lumumbát meggyilkolták, de tévednek az imperialisták — ahogy Gizenga is kijelentette már ezt — ha azt hiszik, hogy elfojthatják a kongói nép harcát és térdre kényszeríthetnek bennünket. S jóleső érzés számunkra, hogy harcunkban a szabad népek, köztük a magyar nép is mellettünk áll. A budapesli dolgozók nagygyűlése Brutyó János zárószavaival ért véget.
