Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-02 / 27. szám

őg,y, eiztendö tanuLiágai A lmji Táncsics Tsz zárszámadásáról A buji Táncsics Termelőszö­vetkezetnek mintegy száz tagja volt tavaly s a kultúrházban, a zárszámadó közgyűlésen a há­romszázat is meghaladta az egy­begyűltek száma. Óit voltak azok is, akik a szövetkezeti köz­ségben a Táncsics Tsz-hez csat­lakoztak. A tegnapi egyéni gaz­dák a régi tagokkal együtt nagy figyelemmel hallgatták a szövetkezet vezetőségének a gaz­dasági beszámolóját az elmúlt esztendő eredményeiről. Volt mit hallani, volt mit megjegyez­ni ezen a zárszámadó közgyű­lésen, amelynek egyik nagy ér­deme. hogy a vezetőség a jó eredmények mellett feltárta a régi és új tagok előtt az elmúlt év több fogyatékosságát is. Hogy ez mennyire hasznos ús célsze­rű volt, azt később, a hozzászó­lásoknál lehetett lemérni, ami­kor az új tagok — a közös gaz­daság régi, külső szigorú bírálói u—: egy sor jó javaslatot mondot­tak el a hiányosságolt megszün­tetése, a négyszeresére növeke­dett termelőszövetkezet . idei eredményesebb gazdálkodása ér­dekében. , A Táncsics Tsz nagy utat tett meg tavaly az előző, 1959-es évhez viszonyítva. 1959-ben harmincnégy forin­tot ért náluk egy munka­egység. Az 1969-as évet 48,10 forint«* munkaegység része­sedéssel zárták. (Ehhez számítanak még két és (él forintot munkaegységenként azoknak a szolgáltatásoknál: a fejében, amelyeket a termelő- szövetkezet a tagok részére vég­zett a szállításoknál, háztáji föl­dek fogatos megművelésénél stb., amit, rovatos könyvvitelük miatt nem vettek figyelembe.) Joggal felvetődhet a kérdés: Milyen hiányosságok lehetnek egy termelőszövetkezetben, ahol félszáz forintot ér egy munka­egység? És még azt is mondhat­nák: Egy, minden embert ezre­sekkel kecsegtető, ünnepi köz­gyűlésen mi helye lehet a hibák keresgélésének? A szövetkezőt elnöke azt mondotta a beszámc- lóban: Tíz forinttal többet oszthat­tunk volna munkaegységen­ként, ha a termelés minden területén eleget teszünk fel­adatainknak. Ez az, ami miatt „ünnepron- tó” volt a beszámoló, de ez bő­ségesen kamatozik majd a .-lö­vőben. A termelőszövetkezet összessé­geben valóban igen lói megáll­ta a helyét, az elmúlt évben. Bgymillió-kétszázhúszezer forin­tos árutervüket kereken egymil­lió-hétszázezer forintra teljesítet­ték, aminek közel kétharmadát a gyümölcstermelés adta annak eredményeként, hogy meghá­romszorozták alma-értékesítési tervüket. Szép eredményük volt zöldségtermelésből és sőrehizla­lásból is. Azonban kenyérgabo­nából, kukoricából és burgonyá­ból a termés alatta maradt a -tervezett átlagnál:. Ugyancsak lemaradás volt a . tejtermelés­ben is. S ezek a terméskiesések nem voltak indokoltak! Az ok — ami a részesedés kiosztásakor ki­világlott a teljesített munkaegy­ségekből —, az volt, hogy a tagok egy része nem vett részt lelkiismeretesen a munkában, több embernél baj volt a mun­kafegyelemmel. Egyik nyomós tényezőként szerepe’t az is, hogy nem veit meg a tagok anyagi érdekeltsége megfele­lően a munkában; nem al­kalmazták a premizálás rendszerét. 'Érmei: a hiányát maguk a tagok is felvetettél: a közgyűlésen. lil- -sosorban a gyümölcstermelők, akik tervüket megháromszoroz­ták — az egész közösség hasz­nára — és a termés 95 százalé­kát exportként értékesítették. El is határozta a kollektíva a köz­gyűlésen — régi és új tagok egy­aránt, — hogy az egyéni felelős­ség növelése végett, munkabírá­sukhoz mérten tagokra osztják ki a területet és premizálással teszik érdekeltté a dolgozókat a munka minden területén a ter­melésben cs többtermelésben. Az egy munkaegységre jutó szép jövedelem mellett igen je­lentős volt a termelőszöve'kezet beruházása is. Van egy Zetorjuk, egy tehergépkocsijuk. Húsz hold gyümölcsöst és húsz hold szőlőt telepítettek tavaly. Saját erőből építettek még egy hizlaldát. Ál­lami hitelből egy modern, ötven férőhelyes tehénistállót építettek. Az istálló építési költségének a 35 százalékára már hitelelenge­dést kaptak, mivel az épületet Nyugodtan állíthatjuk, hogy az ömbólyi Kossuth Tsz majorja a földből nőtt ki egy év alatt. Ott, ahol egy évvel ezelőtt csak pusz­taság volt, ma egy ötven férőhe­lyes magtárpadlásos és két száz- féiőhelyes, szerfás szarvasmarha- istálló, sertésól és kukorica góré áll. Józanul gondolkoztak már a kezdeti lépéseknél is. Az volt a fő szempontjuk, hogy minél ol­csóbban építkezzenek, minél ke­vesebb állami hitelt kelljen igénybe venniük. Egyszerűbb szerkezetekkel igyekeztek megol­dani építkezési problémájukat, lehetőleg „házon belül". „benépesítették” szarvasmarhá­val Van ajándék-beruházásuk is; | a megyei -núini-ücs termelési versenynek az első díja, egy 70 ezer forintos permetező- i ) ^ Jó volt, hasznos volt az ered­mények ismertetése mellett a hiányosságok nyílt, őszinte fel­vetése. Mert ebből már nem a kis szövetkezet, hanem a nagv- gyá nőtt Táncsics Tsz-nek mint­egy két és félezer hold föld kö­zös megművelésére összefogott négyszáz tagja vonhatta le a következtetéseket, hogy az idei évben már kevesebb legyen a zökkenő, hogy legalább olyan sikereket érjenek el a nagy kö­zösségben, mint amilyet a kis termelőszövetkezet az elmúlt év­ben elért. Ez a szempont vezéreli őket í'Z idei tervezésnél is. Egy irodaház, égy háromszáz férőhelyes juhho- dály, egy sertés szabadszállás és egy négyezres baromfiól építését tervezik. Az egész építkezéshez mindössze huszonötezer (!) forint állami hitelt akarnak igénybe venni. A lehetőségeknek megfelelően fejlesztik állatállományukat. Száznyolcvanhét hízón kívül két­száz tenyészsüldőt is akarnak értékesíteni az idén. Az új ba­romfiólban ötezer csirkét nevel­nek fel és ezerötszázat törzsál­lománynak hagynak meg belőle. • Egy levélből idézünk: ■ ...„Három ízben adtain be I felvételi kérelmemet a bereg- surányi KISZ alapszer vezet ve­zetőségének. A taggyűlés a ké­relmemet e. fogadta és a vezet sé j továbbitolta a járáshoz. Még a mai napig sem kaptam meg a tagsági könyvemet. Ha belegon­dolnál.„ azért felháborító, hogy 1959 márciusa óta (ekkor adtam be első ízben) többszöri szóbeli kérelemre sem hajlandók vála­szolni... tgy a KISZ elidegeníti magá­tól a fiatalokat, pedig a célki­tűzései nem az eltaszít ást, ha­nem a felkarolást szolgál­ják... Kérem vizsgálják meg ezt az ügyet sürgősen, mert én hiva­talosan is a szervezetbe szeret­nék tartozni...” Megvizsgáltuk Juha József panaszát. Beszéltünk a bereg- surányi KISZ titkárral és né­hány KISZ-taggal. Zsupkó Jú­lia ősz óta KISZ titkár, de ő is ismeri Juha József felvételi ügyét. Juha József 1958-óta dol­gozik a faluban, fiatal pedagó­gus, társadalmi munkában a helyi könyvtárosi munkát vé­gezte. Néhány hónapja vonult be katonai szolgálatra. Minden társadalmi munkában részt vett. a járdaépítéskor maltert kevert, vizet hordott, ő készíti a köz­ségben a különböző társadalmi szerveknek a plakátokat, ünne­pi feliratokat. Mindent össze­vetve a beregsurányi KISZ-tag- ság méltónak találta őt a KISZ tagjai sorába való felvételre, kérelmét be is küldték javas­latukkal a járási KISZ bizoti- ságra. Juha József felvételi ké­relme valóban 1959 óta húzó­dik napjainkig. Mit mond a járási KISZ bi­zottság? Á régi járási KISZ titkár Ke­lemen Béla, — aki a surányi kiszisták véleménye szerint is at legilletékesebb lenne a válasz­ra, — már nincs a KISZ bizott­ságon. Az új járási KISZ titkár, Katona József, pedig keveset tud az ügyről, néhány hete vet­te át a titkári teendők ellátá­sát. Ki hát a felelős? Mi a meg­oldás módja? A felelős min­denképpen a járási KISZ bi­zottság, hanyagság volt a gát­ja, annak, hogy Juha Józsefet eddig nem vették fel a KISZ- be. A megoldás pedig az lenne, — amint erről Katona József­fel beszéltünk is, — hogy a já­rási KISZ bizottság jóvá tegye a régebbi mulasztását, írjon a katonai szolgálatát töltő Juha Józsefnek, nyugtassa őt meg, hogy felvételi kérelmét sürgő­sen, soronkívül elintézik és részére a KISZ tagsági könyvet eljuttatják. Ezzel le is zárul az ügy. Azon­ban hiba lenne nem levonni a tanulságot ebből az esetből sok KISZ vezetőnek. Mert ha nem is ilyen mérvű, de hasonló rendellenesség, huza-vona má­sutt is előfordul még a felvéte­li kérelmek elintézése során. Pedig ilyen módon, mint a le­vélíró mondja: elidegeníti ma­gától a fiatalokat a KISZ. Ho­lott ellenkezője a cél. ■P. g > S. A. Olctón építkeznek az önibiilyick Elvtársi segítség in. Az emberek megváltoznak Üj tsz-pártszervezeteink legne­hezebb, de egyben legszebb fel­adata az emberek nevelése, átfor­málása, gondolkodás módjuknak megváltoztatása. Ez a munka sok türelmet, alaposságot, körültekin­tést kíván, hisz a tegnap még egyéni módon gondolkodó, csak a saját maga gondjával-bajával tö­rődő emberek nem változnak, meg azonnal, nem válnak szocialista szellemű, a közösség érdekét már az első pillanattól szem előtt tar­tó tagokká. Minden emberre ha­tással van azonban a környezete, a másik ember, a változó élet és a munkaviszonyok, amelyekkel a kollektív gazdaságban találkozik. Tehát a közösség ereje formál­hatja és formálja is a tegnap még egyénileg dolgozó parasztokat. Nem mindegy azonban milyen hangulat, szellem uralkodik a közösségben. S ez már nagyrészt attól függ, hogy pártszervezeteink megtudják-e teremteni azt a köz­hangulatot, olyan nevelőtevékeny­séget folytatnak-e. amely elsődle­ges. feltétele az emberek megvál­tozásának. A megváltozott munka­körülmények mint feltételek, biztosítják a pártszervezeteknek azt a lehetőséget, hogy rendszere­sen foglalkozva az új tsz-tagokkal, nevelőtevékenységet végezzenek az ügy érdekében. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredmé­nyes, ha ezt rendszeressé teszik. Már most, a nagy munkák előtt, alakítsák meg a brigádokban a népnevelő csoportokat, s azok lás­sanak munkához. Készítsék ezek az elvtársak fel a tagokat az első nagyobb közös munkára, szoktassák őket a közvagyon vé­delmére, egymás megbecsülésére. Sőt, nagyon helyes lesz .— mint azt a hodásziak is tették - ha a népnevelő munkába a legkiválóbb pártonkívülieket is bevonják. — Hornyai: János Hodászon kezdet­ben csak immel-ámmal látott munkához, mégis beválasztották a vezetőségbe. A pártszervezet rendszeresen foglalkozott vele, s ma az egyik legkiválóbb népne­velő. Hasolóan jártak Taropcsál: Jánossal is. Ebben az emberben szinte nem is bíztak, hogy meg­változik, hisz három hónap alatt az első időkben csupán 8 munka­egységet teljesített. Mi változtatta meg? Érdekes körülmény. Vásárolt a tsz. 140 sertést, s ezek mellé olyan em­berek kerültek, akik nem sokat értettek az állattenyésztéshez. Egyszer megmutatták neki az ál­lományt. Látták, hogy valósággal a szíve fáj, amikor a hibákat ész­revette. A pártszervezet beszélt vele. elmondtak, hogy bíznak ben­ne. Vállalta a munkát, s becsület­tel látta el feladatát, pénzt ..csi­nált'’ a sertésekből, becsületet ví­vott ki magának. A kommunista tsz-tagok pedig' mindig a legnehezebb munkákat vállalják, így vívhatnak ki m.t- ai’kp-'k elismerést. így cselek ta­tai: Nagyecse'tan is. Amikor 4 üz-nieavség 18 brigádja megala­kult. a nártszervezet « életre')’via mindegyikben a pártasooovtat is. Valamennyi V-irmunista s-'-mé- l”es m -'iT- '-tak-mo**. melvta el is vfiiott. Kivfő munkát ' é- ^^.Tltek. c Gnv,-?k is lm”v több r”'”’^nkrvüli kérte fel­■yr-t’-NV'f m r> ' v-Ha A Krtiyr vktiv MŰNK ÍR V VALÓ NEVELÉSNEK több mód- vnn. Nyilvánvaló dolog, bogv azok a volt egyéni parasztok akikből szinte máról-holnapra brigád v'ezs ők. munkacsapaté ez e- től: leltek, bizonytalanul látnak feladatuk végrehajtásához, felsze­gek, nem találják meg kezdetben a helyes módszereket. Nagyon fontos tehát ezek nevelése, a ve.- lük való rendszeres foglalkozás. Hasonló problémák voltak Nyír- csaholyban is. Egyes brigádveze­tők, látva a problémákat, nem azt keresték, hogyan lehet megoldani és munkára serkenteni a tagokat, hanem maguk is arról beszéltek az igazgatósági üléseken, hogy nem lehet. A pártszervezet ezt látva, úgy döntött, hogy minden brigádve­zető mellé segítségképpen pártta­gokat állított, akii: tanácsokkal, javaslatokkal segítettek, szervez­ték a tagokat a munkára. Nagyon fontos, hogy már kez­dettől fogva a közvagyon megbe­csülésére és védelmére neveljék pártszervezeteink a tsz. tagjait. Lényeges, hogy ne legyenek elné­zőek, mert ez megboszulhatja ma­gát. Ellenben ha a hibát először elkövetővel beszélnek, foglalkoz­nak vele, nem csak őt mentik meg a közösségnek, hanem a töb­bieket is arra nevelik: ne bántsd a .közét! Fordítsanak gondot új tsz-pártszervezeteink a fegyelem biutasítására. Neveljék rendszere­iéire a tagokat. NE TÖRJENEK PÁLCÁT a lá­bát vétő felett. Olyan ember nincs, akit ne lehetne nevelni, csak meg kell találni a módját, hogyan. Az egyiknek ez használ, a másiknak más. A nyírcsaholyi Gergely Miklós brigádvezető kez­detben nem tudta munkára szer­vezni saját brigádjának a tag­jait sem. De ő is hibát vétett, mert jóformán ennek érdekében nem sokat tett. Mikor kezdeti eredményeit a pártszervezet di­csérte, valósággal szárnyakat ka­pott. Ügyannyira, hogy sokan még nem is gondoltak a dohány me­legágyak készítésére, amikor Ger­gely azzal dicsekedett, hogy 6 már húszat készített. S ma ez az ember már rendszeresen részt vesz a politikai foglakozásokon, s aki a kezdet kezdetén nem törő­dött semmivel ami körülötte tör­ténik, most a hibákat észreveszi, szól, s az egyik taggal azért szó- lalkozott össze, mert az a tehenét a szövetkezet földjén etette. Nehéz munka az emberek for­málása. Ezt tapasztalták a tibor- szállásial: is, amikor a Halmos­tanyán két taggal, Szép Mihállyal és Póta Józseffel sehogy sem tud­tak boldogulni. Már csaknem mindenki lemondott arról, hogy jobb belátásra bírják, amikor a pártszervezet azt javasolta : ..Egyelőre ne foglalkozzanak ve­lük, majd az előlegosztás meg­győzi őket.” És valóban így is tör­tén*. Mikor látták, hogy nem csak beszélnek a szövetkezetiek, a kommunisták, hanem cseleked­nek is, s ez a havonta 24 forintos munkaegység előlegben is kife­jezésre jut. azonnal másképpen Gondolkodtak. Nemcsak maguk láttak munkához, hanem még a fiaikat is haza parancsollak a Vá­rosból. SOK SZÉP PÉLDAJÄT lehetne még megemlíteni annak, hogyan hato't a közösség az emberekre, mit változtak csupán egy esztén- dő alatt annak eredményeképpen, hogy a megváltozott viszonyok között a pártszervezet nem abba­hagyta. hanem fokozta a felvilá- gosító nevelő munkáját. De ezek is méltán példázzák: ott, ahol a kommunisták nevelésük közép­pontjában az ember áll és türel­mesen foglakoznak velük, ered­mények születnek. Ehhez azon­ban bizalomba van szükség. De ez nem zárja ki azt, ha súlyos hi­bát vétett valaki adminisztratív eszközökkel is neveljék. De a cél egy legyen: nevelni átfor­málni az embert. Farkas Kálmán. .» Nem való a KISZ-be?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents