Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-01 / 26. szám
Viliig proletárjai egyesäljetek XVIII. ÉVFOLYAM. 26. SZÄM Ár«l 50 fiüér 1961. FEBRUÄK 1, SZERDA A köztársaság évfordulóján Évszázadokon keresztül elátkozott név volt hazánkban a Királyoké. Az uralkodó koronája idegen uralmat, elnyomást és gyilkolást jelképezett. Évszázadokon át uralkodtak rajtunk a Habsburgok, s a kétfejű sasnak körme között fonnyadt szegény magyar nép. Német zsoldosok losztogatásai, véres terror a szabadságharcosok leverése után, az aradi tizenhárom legyilko- lása — mindez a tengernyi gaztett a bécsi koronás fők lelkén száradt. „Levágva népünk ezrei”, városok és falvak felgyújtva, minden szabad gondolat elfojtva, — „te tetted ezt, király!” S Arany János örök- szép sorai mellé — attól szinte elválaszthatatlanul — illeszthetjük Petőfi bátor kiállását: „Akasszátok ,fel a királyokat!” A magyar nemzet legjobbjai a szabadságküzdelmek során tisztán felismerték, hogy az idegen rabság és a királyság intézménye szorosan összefügg egymással. Ezért már 1707-ben az ónodi országgyűlés — a Rákó- czi-szabadságharc résztvevőinek osztatlan helyeslésétől kísérve — trónfosztottnak nyilvánította a Habsburgokat. „Eb ura fakó” -- e büszke kiáltás az ország egyik végétől a másikig szállt. Ez a gondolat élt tovább a Marti novics-féle összeesküvés bátor résztvevőiben, kik először fogalmazták meg a „respublika” gondolatát. 1848-ban, dicső szabadságharcunk idején e gondolatot tett követte. Emlékezetünkben megjelenik az április 1.4-i debreceni trónfosztás gyönyörű napja, mikor hazánk — történelmében elsőízben — köztársasággá alakult. A „respublikát” éltetve lelkesítette Petőfi verseiben a vitéz honvédeket halhatatlan hősi tettekre. S a ma századunkban, egy véres világháború végén — melybe a Habsuburgok és az őket kiszolgáló magyar urak jóvoltából kerültünk be, — az 1918-as j,őszirózsás forradalomban” népünk végleg elűzte az idegen király hatalmát, s hazánk ismét köztársasággá lett. Ez aztán 1919-ben a munkások államává, tanácsköztársasággá alakult. Ennek dicső vörös hadserege — a kurucok és 48. példáját méltón követve — vitézül védte a hazát idegen királyok, grófok és burzsoák ellen. Igaz, ' 1919 után még egyszer rákényszerítették népünkre a királyság jármát. Igaz, királyt nem tudtak keríteni hozzá az urak, — hát szereztek először egy „lovas tengerészt”, majd egy őrült tömeggyilkost. A Horthy- és Szálasi-féle önkény- uralom hazánkat a második világháborúban nemzeti katasztrófába sodorta. S a felszabadulás örökszép napjai után, midőn népünk legjobbjai elhatározták: egyszersmindenkorra leszámolnak az átkos múlttal, joggal vetődött fel a kérdés: vajon a régi elavult és rosszemlékű királyi államforma megfelel-e népünk kívánságának? Nem kellene-c ezt azonnal a történelmi lomíárba tenni? 1946 elején kezute tárgyalni a szabad Magyarország első megválasztott nemzetgyűlése az államforma kérdését. A vita nem ment simán. Sulyok és más jobboldali képviselők ellenezték a királyság megszüntetését. Ám nyilvánvalóvá lett, hogy az ország népe mást akar. „Köztársaságot!” — ezt harsogtáK a néptömegek, ezt kiáltották munkások és parasztok, tanárok és diákok. S a kommunista képviselők harcos kiállása a nemzetgyűlésen magtette a maga kellő hatását. A nép .megválasztott küldötteinek nagy több sége megszavazta a királyság megszüntetéséről szóló törvényit vaslatot. 194(1 február 1-en Magyarország köztársaság lett. „Milliók ajka zengi bízón, hogy éljen a Köztársaság!” -- ez a felszabadulás utáni években oly sokat énekelt dal fejezte ki legjobban a dolgozó nép véleményét. A köztársaságot éltette mindenki, akinek drága volt a szabadság, aki független Magyarországot kívánt, aki a népi demokráciában látta a nemzeti jövőt. A köztársasági államforma megteremtése nagy sikere volt a népi demokrácia harcosainak. Méltán sorakozutt ez a dolgozó nép többi nagy eredménye: a földreform, nz újjáépítés, a háborús bűnösök megbüntetése, a jó pénz létrehozása mellé. Néhány évvel később — mikor hazánk már határozottan rálépett a szocializmus útjára, — a fejlődés megváltozott igényei a köztársasági államforma továbbfejlesztését írták elő számunkra. Ezért 1949-ben nép- köztársasággá alakult hazánk. Ez az államforma biztosítja a dolgozó tömegek legszálesebb- körű beleszólását a közügyekbe s lehetővé teszi a n|p demokratikus jogainak nagyarányú gyakorlását. Hazánk élén nem egyetlen személv áll többé, hanem többtagú Elnöki Tanács, mely mintegy jelképe azon határozott és szilárd törekvésünknek, hogy közéletünk demokratizmusát következetesen érvé- nyesftsük minden téren. Népköztársaságunk azóta szilárd. Komoly események állnak mögöttp. Nem tudta megdönfeni sem ellenforradalmi felkelés, sem külső imnerialista erők nyomása. Az idegen királyság és az egész régi helvr^ál1'fására törekvő emigránsoknak, a „Szabad Európa” gyászvitázeinek semmiféle mesterkedése nem változtathatja meg fejlődésünk irányát. Büszkék vagyunk sikereinkre a szocialista építésben, büszkék vagyunk demokratikus államunkra, mely a dolgozó nép érdekeit képviseli. Népköz- társaságunk méltó folytatója régi szabadságharcainknak, az 1849-es kossuthi köztársaságnak, az 1919-es munkásállamnak. S természetesen tisztelettel gondolunk az 1946-os népi demokráciában született köztársaságra is, mely fontos állomása volt a komlnisták vezette dolgozó njp küzdelmének. E gondolatok jegyében ünnepelhetjük az 1946-os köztársaság kikiáltásának tizenötöd)« évfordulóját. M. L. Ahol mór „lovász" von (Riport a 3. oldalon.) Jól védik a tagjtól a bur«ou)ut a Deuoi Aranyhidat isz-Den Torinetoazovelkoze»eink áualá ban több mennyiségű burgonya, tároltak őszi be>.akaritásaÍK után — tavaszra. Az ez ideig még kevés hóval takart prizmákat azonban átfagyással veszélyezteti az erős száraz fagy. E veszély elhárítására, illetve megelőzésére gondolt a benki Aranykalász Tsz. vezetősége, mert a közelmúlt napokban felülvizsgáltatta a mintegy 12 vagonnyi tárolt burgonyakcsz- letet. A vizsgálat során megállapították, hogy semmi komolyabb hiba még nincsen ugyan, de -a- fokozottabb elővigyázatra szükség van. Ezért a prizmákat most még szalmával is betakarlak, hogy az esetleges fagykárt megakadályozzák. A felhasznált szalmamennyiséget persze nem fogják hagyni tönkremenni: az idő enyhültével megint összegyűjtik majd, kiszárítják és fel almozzák. több, mint kétszeresére növelik a napraforgó vetésterületét a fehérgyarmati járás tsz-ei A fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben 3200 holdon termeltek napraforgót. Ennek az igen fontos ipari növénynek a termelése a korábbi felvásárlási árak mellett is kifizető volt a termelőszövetkezetekben. Az idén. amikor magasabb áron vásárolják fel a napraforgót, különösen jó bevételi forrás a napraforgó termelése. A fehérgyarmati járásban ez a növény, a szálas és abraknak való takarmányok mellett mindig nagy közkedveltségnek örvendett, mivel a termelésével rendszerint nem volt különösebb baj. A termelőszövetkezetek, a járás területén, szinte kivétel nélkül, mindenütt nagyobb területen akarnak napraforgót termelni, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt. Az elkészült termelési tervek szerint a túrri- esei Béke Tsz 160, a kömöröi Új Élet Tsz 150. a kisnaményi Petőfi Tsz 234, a nagyari Május 1. Tsz 180 holdon fog napraforgót termelni. Legtöbb szövetkezetben úgy döntöttek, hogy a' tervezett — és a tavaszi időjárás miatt mindig bizonytalan — tavaszi búza vetése helyett is napraforgóval foglalkoznak majd. Ezek szerint a járás termelőszövetkezeteiben a tavalyi 3200 holddal szemben az idén a napraforgó vetésterülete eléri majd a 8000 holdat. Háromszáz holdon terme! pillangóst a nyirderzsl Uj Erő Tsz A nyírdcrzsi határban elég sok a nagyon gyenge minőségű, homokos talaj. Ennek nem egyszerűen az a következménye, hogy gyenge, kevés rajta a termés is, hanem az, hogy kevés takarmányt tudnak termelni. Ennek pedig újabb természetes következménye az, hogy nem lehet fejlett az állattenyésztésük sem. A fejletlen állattenyésztés viszont — közvetve — a terméseredményekre hat visz- sza, mert nem tudják biztosítani a talajerő utánpótlást, illetve javítást. A léesz vezetői csillagfürt termesztéssel igyekeznek megoldani a dolgot. Kilencven holdat mag- termelésre szerződtek, százötven holdat takarmánynak vetnek, harminc hold keserű csillagfürMit viliitől italt a féltei Szabad Föld Tsz-ben ? Igaz, hogy habár késve is, de az igazi tél pár héttel ezelőtt megérkezett s azóta keményen tartja magát. Termelőszövetkezeteinkben azonban ennek ellenére is Igyekszenek megtalálni a lehetséges tennivalókat. így a jékej Szabad Föld-ncl például a tanyaközpontból hordják ki a trágyát a határba s ott szarvasokba rakják.össze. Ez ideig mintegy 500 ho’dra elegendő istálló- trágyát hordtak ki. Végzik a termelőszövetkezet határában lévő fasorok tisztítását is. A kitermelt rőzse-anya- get a szőve:kezeli családok közt osztja ki a vezetőség. S ennek a munkának az elvégzése szükséges, mert amellett, hogy egy kis „mellékes haszonnal” jár, a fasorok egyenletessé válnak es jobban, szabadabban nőhetnek maid. Jól használták ki a szövetke- $ a'ben a korábbi enyhe téli időjárást. 110 holdas — főleg alma — gyümölcsösüknek csaknem fele részén végezték el a metszést és a törzstisztítást. A község tavaly januárban lett szövetkezeti s az elmúlt évben még számtalan szétszórt parcel- ákon gazdálkodtak. Most viszont, hegy a táblásítás már megtörtént, ennek megfelelően szervezik át a brigádokat, munkacsapatokat és a művelendő területet egyénekre bontják le. Ezt is ■nrst végz.k el, hogy az idén még jelentősebb legyen termelési eredményeik a valóban nagyüzemi szervezettséggel. — A tagságnak általában jó a munkához. a szövetkezethez való viszonya — mondja Csizmadia János, a tsz elnöke. — Hiszen már mindjárt az első évi közös munka után a különböző prémiumi szerzeményeken kívül is 30 forint körül van az egy' munkaegységre eső részesedés; rzzal egvutf pedig közel 35 forint, plusz a háztáji termése. bot magnak veinek, hogy majd a következő évben az egészet elvethessék. Ezenkívül harminc hold takarmánykeveréket már vetettek. Vegyük sorra mindegyiknek a hasznát. Először is az egész háromszáz holdnak javul a talajerő minősége, függetlenül attól, hogy takarmánynak, vagy magnak termelik a pillangóst rajta, csupán azáltal, hogy a növény töve a talajban marad. A takarmánynak termelt 30 hold takarmánykeverék és a 150 hold csillagfürt ícimése értékes takarmányként nyújt alapot az állat- állomány fejlesztéséhez, illetve ellátásához. A kilencven hold szerződéses csillagfúrt a már említett előnye mellett a tervezett négy mázsás átlagtermés mellett is szép jövedelmet hoz. A magnak vetendő keserű csillag- fürt nagyobb távlatban hoz eredményt. A harminc hold magterméséből jövőre 120—150 holdat vethetnek be újra. Ebből ötven holdat meghagyhatnak magnak szaporításra a további évekre, a többit zöldtrágyának alászánt- hatják. Ilyen módon néhány év alatt akár az egész 1300 hold izántójukba eljuthat a csillagfürt zöldtrágyaként. Hogy mennyire érdemes, azt már egy-két év alatt tapasztalatból is láthatják majd. Röviden összefoglalva tehát; talajjavítást, takarmányt, a magból közvetlen jöveejemet jelent a csillagfürt termesztése. Ha a f i* I ti fgyet akar (3. old.' Flrtámi negitség (4—5. oldal)
