Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-18 / 15. szám
A szőlők világa &• «sh* nem nyílt volna alkalma áthelyeztetni magát? Dehogynem, válaszol, — hiszen huszonkét esztendő nagy idő. S ráadásul egyetlen egyszer sem lakott itt, mindig más községből kellett átjárnia. Most utóbb Nyíregyházáról. Akkor hát miért maradt meg itt tanítónak? Azért, mert szeretek itt lenni. Szeretem ezt a népet, szeretem a tanyát. — így felel Mikó Józsefné. S el kell ezt hinni, mert huszonkét év bizony, nagy idő. Otthonosan tapossa a sarat, mert az van. Sok fiatal, városi pedagógusnak kellene ezt látnia, akik „fáznak” a tanyáiéi. BOY UGRÁS — BS Cj ARCA VAN A TÁJNAK .Pedig Sóstóhegy nincs is messze Nyíregyházától. Vonat, busz, és kis gyaloglás utón a vUlatv-C'-iárat !:8ti össze a várossal. De maga a körzet hatalmas, hosszú kilométereken szétszórva a 1’' zak, alig akad •sorosabb település; A hé vakít, gyümölcsösök, szőlők elosszák téli álmukat. A Virágzó Föld Termelőszövetkezet kastélyszerű épülete ki- ragyog ebből a fehér környezetből. Nem messze tőle az iskola. Meg az új iskola, ami most épül. Falai már vörösen villognak a téli napfényben, az építők úgy ígérik, júniusra készen is lesz. De kell is! Több mint négyszáz gyermek seregük össze tanításra, igaz, hogy némelyikük több kilométer távolságról. A „Iladobás” sorról mintegy húszán jönnek, 3—4 kilométer az! A Herman tanya is megvan három. Szigorú télen szánkóval szállítják az apróságokat. Nehéz itt a családlátogatás w, de azért megy. Esténként meg a felnőttek iskolája gyújtja meg a lámpát. Ide járnak a Virágzó Föld Tsz tagjai is. AMIT MEG KEVESEN 'JEGYEZTEK FEL Tanulni, tanulni..; fiatalok és .. idősebbek, tanulni. IsmeretHUSZONKEl EV terjesztő előadások, öntevékeny csoportok, ezüstkalászos tanfolyam, könyvtár, jó olvasótáborral, — ez már hozzátartozik itt az élethez, a csend világában. De amiről kevés szó esik, pedig ugyancsak fontos! Hogyan laknak, hogyan étkeznek az emberek? Mert két évtizeddel előbb egy konyhára nyíló négyes lakások is voltait, minden áprilisban tömegesen maradtak ki a gyermekek az iskolából, mert munkásváltozás történt, új summások jöttek, régiek mentek. Az étkezést legfeljebb a nyers gyümölcs javította. Ma már épül az új sor, az „úttörő sor”, modern, szép lakásokkal. A közös konyhára nyíló régi cselédlakások eltűntek. S tudnak e főzni? — Olyan vadas nyúlhúst ettem itt már. — nevet a tanítónő, — hogy akárki megnyalná utána az ujját. ISMÉT GAZDAGABBAN Folyik a számlarendezés a Vigágzó Föld Tsz-ben, készül a zárszámadás. A leltár már megvan. Hogy, s mint is lesz? Még ne jósolgassunk, — mosolyognak a szakemberek. — Egy azonban biztos, egy esztendővel megint gazdagabb lett a szövetkezet. Mert az esztendő hozott újat: tizenhét szarvas- marhát, 178 sertést, egy Ze- tort munkagépekkel, pótkocsival, és beültettek IS hold földet Jonathánnal, 2 holdat meggyel, 5 holdat körtével. Persze, nemcsak ennyit hozott az év, mert ki tudná azt most hirtelen mind elősorolni? Hozott például 7500 forint értékű könyvet is. Amennyiben mind ezt az év hozta. Inkább a szövetkezeti tagság munkája. S már előre tudják, ez az év is hoz, sok újat. Többek között ebben az évben fordul termőre 15 hold almás. Nagy pénz az is! JELEN ES JÖVŐ A téesz iroda egyik helyiségében megy a kosárfonás. Jó négyszáz almaszedő, s más kosarat készítenek itt a saját füzesből. (Azt is ők telepítették, éppen ezért.) — Már csalt itt csináljuk, — mentegetőzik Fekete Bertalan, a joviális téesz elnöke. — Mert a nagytermünket kölcsön adtuk az iskolának. Míg fel nem épül az új. Mert a mi gyerekeink járnak abba — teszi hozzá, S valahogy úgy mozdul, egy kicsit most ő is iskolaigazgató. S nem téves. Ezek a gyermekek megtanulják, mit is jelent a szövetkezet ennek a szorgalmas, csöndes tanyavilágnak. S. B. Az autóbuszközlekedést és azok dolgozóit elmarasztalni, mitöbb: szidni, nem tartozik mindennapi életünk ritka jelenségei közé. Olykor nem is alaptalanul, mert egyesek nemtörődömsége, udvariatlansága joggal készteti bosszúságra az utazóközönséget. Ez, természetesen. nem általános, mintahogy az alábbi történet sem tipikus. Pénteken este a Nyíregyházáról Székely jelé tartó autóMegprléasel. .. busz öze-tanyánál tengelytörés miatt kénytelen volt megszakítani útját. Az utasok választhattak- vagy megvárják a mentőkocsit, vagy begyalogolnak a községbe. Ekkor ért oda a Székely felől Nyíregyházára háláló autóbusz. A kocsivezető megállt és csakhamar döntött: felvette a megrekedt utasokat, megfordult és bevitte őket Székelybe. Ezen a napon húsz perccel később érkezett Nyíregyházára, de tizenkét ittas köszöneté menti késését. ' í Nem tudjuk a kocsivezető nevét, az autóbusz rendszámát, de ismeretlenül is ■' köszönjük és ígérjük: i ha legközelebb ismét meggyűlik a bánjunk egyes autóbusz közlekedési dolgozókkal, kevésbé hamar veszítjük majd el türelmünket, hisz sok vezető és kalauz lel-. kiismeretesen, megértéssel szolgálja az utazóközönség érdekeit.-Péter— (Jjabb jelentős beruházások — Tovább fejlődnek a gyarmati járás termelőszövetkezetei Az elmúlt esztendőben tizenhat I zásból biztosították az állatállo- millió forint állami hitelből és | mány elhelyezését, költöttek je- tfz millió forint sajáterő beruhá- lentös összegeket a rizsterületei. további növelésere es gépvásárlásokra a fehérgyarmati járásban. 1961-ben ismét jelentős összegeket költenek a hatékony nagyüzemi termelés feltételeinek kialakítására. összesen 6 613 000 forint állami hitelt vesz igénybe a járás negyven termelőszövetkezete és ehhez 1200 000 forint sajáterejű beruházást mindenképpen biztosítanak. A végleges termelési és pénzügyi tervek elkészülése után azonban várható, hogy a sajáterő beruházások meghaladják majd az egymilliókétszáz- ezer forintot Az említett összegből Botpaládon és Jánkmajtison egy- egy harminc vagonos magtár, Kérsemjénben 1000 férőhelyes tojóház, Kölesén, Milotán és Pa- nyolán kukoricagórék, Fülesden, Komoron, Szamosújlakon és Tiszabecsen mélyfúrású leutalj épülnek. Az állatállomány további növekedésére számítva 1961-ben mintegy 3 500 000 forint értékű szerfás építkezésre is sor kerül. Rendszeres orvosi ellátásban részesülnek a tiszavasvári szociális otthon gondozottjai. 13 képzett ápolónő és hetente háromszor orvos gondoskodik az otthon betegápolásáról, s rendszeresen megvizsgálják az idős gondozottakat. Szép kezdeti eredmények és amin még változtatni kell Tiszakanyáron a szervezeti élet Rosszul számítottak (Vasúti illetékesek is elolvashatják!) Egyáltalán nein valami több emeletes épület hibás kalkulációjáról, vagy új géptípus tervezési seámhibájáról van szó, hanem az e hő 16-án, azaz hétfőn reggel Mátészalkáról Nyíregyházára utazók számítottak rosszul. A bonyolultság már mindjárt a felszállásnál kezdődött. Az utolsó, motoros előtti kocsiba több olyan utas ismételten visz- szatért, akik előbb hidegnek, sőt didergetőnek találva a helyet, másutt próbáltak szerencsét. Volt ugyan, aki azt mondta, hogy a hátsó, motoros kocsiban meglehetősen enyhébb a levegő, de mert annyi az utas benne, mint nyári réten a fussál és mert dohányozni sem lehet benne — visszajött. Mások az, első motoros kocsiról mondták ugyanezt. De az utazás szükségessége végülls elkalauzolta az utasokat... A már említett utolsó előtti kocsiban például nemcsak az ablak mellettiek, hanem a beljebb kerültek sem akartak le- illnL A többség állt és makacsul dübörgőit minden ritmus ég egyházon pendülés nélkül. S az ablakokon tovább híztak a nagy, tűlevelű jégvirágok. Az egyik pufajkás, minden bizonnyal Ipari vidékre igyekvő utas fejét csóválva mondja „Nem érteni ezt a vasúttól. Egész ősszel, a lágyabb időkben olyan melegek voltak a kocsik, hogy csaknem megfulladt az ember. Most meg, amikor igazán kellene, ehol van ni,,.” „Hátha csak azért hűltek ki a kocsik, mert álltak még az előbb. Majd mindjárt bemelegszenek. Különben... amennyien vagyunk, megenyhítjük egy kicsit a leheletiink- kcl Is”. Az előbbi megjegyzés hamar elszaladt a piros fülek mellett, hogy az már elmúlt. Viszont az utóbbira, (mert ennek most kell lennie!) mint jelenre, annál többen számítottak. De ez a számítás is mind inkább rossznak, alaptalannak bizonyult. Egész útszakaszon „nem érkezett” meg a meleg, s a „megenyhítésre” szánt leheleteket pedig azonnyomban felfalták a hízó jégvirágok. S a rossz számításért ki érdemli az elégtelent? A ritinus- talanul dübörgőit utasok vagy... Na ki?.,, — barangoló — Tisza kanyár termelőszövetke- \ zeti község dolgozó parasztsága a Havasi Gyopár Tsz-be tömörült. Ez több előnnyel jár a község szempontjából; a régi tsz- nek van gazdasági alapja, már kialakult termelési rendszere, gazdálkodási tapasztalata stb., amire a többszörösére növekedett közös gazdaság épülhet. Az alig kéthetes termelőszö- j vetkezeti községben a közgyűlést követő napokban megindult a sokrétű tevékenység, amely együtt jár a nagyüzemi gazdál[kodás megindulásával. Megkezd- i ték a leltározást, a tagok egy | része munkához látott; végzik a burgonyaválogatást (amikor az idő engedi) és vízleeresztő csapatok dolgoznak a földeken ott, ahol a sok csapadék miatt víz alá került a terület. Mindezek a tiszakanyári parasztok szorgalmát dicsérik. A j kibontakozó gazdasági tevékeny- ’ ség mellett azonban van néhány olyan jelenség, amelyek csökkentik Egyik ilyen nehézség az, hogy a községbe irányított megszilárdító bizottság csak töredékében van jelen. A hat tagú bizottságból Kiss József, Tamás György 's Sipos Balázs tevékenykedik, a többiek felé sem néznek a községnek, mintha megfeledkez- ak volna vállalt kötelezettség gükről. Nyilvánvaló, hogy az itt dolgozó három ember nem képes teljes egészében átfogni mindazt a feladatot, amely a megszilárdítással együtt jár. Az itt lévő elvtársak nem megvetendő eredményeket értek el eddig. Segítik a leltározókat, felülvizsgálják azok munkáját, összesítik az eredményeket. A vetőmagvak számbavételénél ügyes megoldást választottak: a termelőszövetkezeti tag nyomtatványon aláírással is kötelezi magát, hogy mennyi vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. Vannak olyanok is. akik a közgyűlés által meghatározott mennyiséget túllépik. Például Bartha Balázsnak húsz mázsa vetőburgonyát szükséges beadnia, de mivel van még tartalék». ísv | összesen száz mázsát ajánlott fel, amiért természetesen megkapja az ellenértéket. Egy másik gazda babkészletének. jelentős többségét — száz kilogrammot — ajánlotta fel a tsz-nek eladásra. Ugyancsak aláírással kötelezik magukat a tagok arra, hogy mekkora terület megművelését vállalják el családjukkal együtt. Tz. Háda István például másodmagára két hold kukorica, egy hold burgonya, fél—fél hold lapraforgó, cukorrépa és takarmányrépa megművelését vállalta. A tagok a szemes termények vetőmagját — kukorica, bab, napraforgó stb. — már viszik a közösbe, A három emberből álló megszilárdító brigádnak — mint látszik — bőségesen van tennivalója, hegy a gazdasági kérdések megoldásánál minél kevesebb leven a zökkenő. Emellett foglalkozniuk kell a tagoknál még felvetődő ügyes-bajos dolgokkal,' formálgatni a gazdasági tervet is s így érthető, hogy az igen fontos kérdés, problémája terén még nincs minden *.. legnagyobb rendben. Ehhez az is hozzájárul, hogy a község belső' erői még nem találták meg a megfelelő összhangot a közös tevékenységben. Ez nagy hiba s ezen sokat segíthettek volna eddig is, de ezután még többet kell tenniök itt a járási szerveknek. Első és legfontosabb tennivaló, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fűzze szorosabbra a kapcsolatát a pártszervezettel és a községben lévő tömegszervezetekkel. A pártvezetőség, a KISZ — de még a megszilárdító brigád vezetője, Kiss József is — igen hiányolja, hogy a termelőszövetkezet vezetőségi gyűlésén nem vehetett részt. Nem is hívták fel a figyelmüket arra, hogy vezetőségi ülést tartanak. Pedig a pártvezetőség, a fiatalok képviselője és maga a megszilárdító brigád feltétlen sokat segíthet a nagyüzemi gazdálkodás szervezeti, gazdasági életében még járatlan tsz-vezetőségnek. S nemhogy segíthet, kötelessége is segíteni! * A gazdasági, gazdaság-szervezeti élet eddigi eredrr ' Vi- zonyságát adják annal szakanyár dolgozó néf lületesen gondolkodc amikor aláírásával hit nagyüzemi gazdálkodás S ez riagyon jó! De i nem alárendelt fontcs hogy. a közösség tagja más iránti viszonyában vezeti életben is olya legyen, mint amilyen a gi téren kezd kibonts! San az előrehaladás ölemét
