Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai egytül/ete*. XVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM ára 50 fillér 1961. JANUAR 18, SZERDA. Zalka Máté unokáihoz Egészen belefelejtkezünk a mindennapi munkába! A szer­számok csengése, az emelő da­ruk duruzsolása, a békés élet szimfóniája feledteti a múlt tüzeit, feledteti a sötét nap­palokat, mikor ágyüdörej, bombazaj volt az élet kísérője, »éné je. De felejthetünk-e? Nem vil- lanak-e most is távoli tüzek? Nem félő-e, hogy országokat, világot pusztítani készül a be­csapódó szikra? Nem járhatunk szemlesütve, r.em tömhetjük be fülünket viasszal. Ekkor lehet nem fo­gunk látni és hallani semmit, semmi háborús neszt, de kér­dés, ettől megszűnik-e a tor­kolattűz Kongóban, Laoszban, Algériában, vagy másutt. Józan ítélöképességű embe­rek, az emberiség zöme, jól tudja, van járható út, nem is­teni rendelés a háború, nem megelőzhetetlen a harmadik világégés, az atomkatasztrófa. Van egy Nyilatkozat is, a Föld emberének reménycsilla- ga, a szörnyűségek ellenszeré­nek tudója, s ha az testbe öl­tözik a béke fennmarad, és véráztatta országunk is. Ám tanig a Béke és Háború erői percnyi szünet nélkül vívják a csatát, nem dobhatjuk a ten­gerbe a fegyvereket. Nem bíz­hatjuk ellenségeink jóindulatá­ra, szánalmára hajlékunkat. Míg nem kap teret szerte a Földön a józan belátás, addig nem pihenhetünk. Országunk fiai folyókat megtöltő véráldozatot hoztak Magyarországért, akkor is, amikor nem volt övék az or­szág, amikor üldözöttek voltak saját hazájukban. Mégis a nép fegyvert fogott a török áradat ellen, az osztrák bitorlók el­len, Rákóczi kurucai, Esze Ta­más talpasai a Hazáért, Sza­badságért feliratú zászlók alatt küzdöttek, csakúgy, mint 1919. vöröskatonái, vagy a világ­szabadság magyar hőse Zalka Máté, legendás alakok, s név­telen katonák. Az ő örökségük, szellemi hagyatékuk méltó tisz­telői Zalka Máté unokái, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség tagjai, ök ma a magyar í haza védelmének őrszemei, a hazafiúi érzés istápolói. Tőlük tanulja meg a napi munka menete közben öreg, fiatal, hogy nem elég termelni, épí­teni, gondolnunk kell ottho­nunk megőrzésére is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha nem hiányzik ismereteink közül a mai tűzfegyverek, korszerű haditechnikai eszközök kezelé­se, a támadás elhárítása, leve­gőben, szárazon és vízen, a nap minden percében kellő eréllyel és tudással odaállha­tunk a védelmi fegyverek mellé. Ezer és ezer magyar ember tanulja meg szeretni hazáját a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetségben, a szakkörökben, klubbokban, alapszervezetek­ben. A párt útrr: _ atásai nyo­món nevelik az ország lakos­ságát helytállásra, emberségre. S most, ezen a napon nem kevesebbről, mint arról tanács­koznak városunkban a szövet­ség megyei küldöttei, hogyan folyjék tovább a nevelés. Nem­csak a meglett utat mérik fel, | hanem kijelölik a ma és a hol­nap útszakaszait is, mindezek érdekében megválasztják a megyei vezetőséget. Megyénk, az ország egy darabkájának minden lakója, aki magáénak érzi ezt az országot, akinek létkérdés e határok biztonsága, tisztelettel és sokat váróan néz e fontos esemény kilátá­saira, s támogatásáról biztat­ja a szövetséget. Ezzel együtt pedig köszöntését is küldi, eredményes munkálkodást kí­ván, s szeretné, ha hazafias buzgalmuk hasznára válna az országnak és a világ népeinek. Az első év után Még nem készült el a tisza- löki Petőfi Tsz zárszámadása, nem lehet belőle pontos adato­kat idézni. Még ők maguk sem tudják, hogy mennyit fognak majd egy munkaegységre fizet­ni, de vannak dolgok, amelyek minden zárszámadás nélkül is láthatók. A múlt tavasszal közel két­ezer holddal és 340 taggal ala­kult meg a téesz. Semmijük nem volt az indulásnál, még egy irodának alkalmas helyisé­gük sem. Nagyrészt a saját ere­jükre voltak utalva. Munkához láttak, saját építóbrigádot szer­veztek és a lehető legolcsóbban, a legkevesebb állami hitel igénybevételével igyekeztek fel­építeni a legszükségesebb épü­leteket. Egy százezer forint ér­tékű hatvan férőhelyes lóistál­lót például teljesen saját erő- ' bői építettek. Oszthatatlan kö- j zös vagyonként tartanak most | már nyilván ezen kívül egy növendékmarha-istállót, egy do­hánypajtát, egy kukoricagórét, egy sertésfiaztatót és egy ko­vácsműhelyt. Az építkezési be­ruházás teljes összege 430 ezer forint. Vagyonuk értékes részét ké­pezi még egy UTOS-traktoi, egy daráló és egy fűrészüzem. Az istállókat nemcsak felépí­tették, hanem be is telepítet­ték és ezzel megteremtették az állandó közös állatállomány alapját. Részben a tagok által bevitt állatokból, részben vásár­lás útján közös tehén, koca és juhállományt állítottak bs. Kü­lönösen szép a negyven kocá­juk. Megkezdte munkáját a kemeesei építőbrigád A hatodik szövetkezeti járás a kisvárdai tégény is» szövetkezeti község Mintegy 10 falu, 23 termetószsvetkezei kerül villamosításra ebben az évben Mintegy 10 községet villamosí­tanak az idén megyénkben a T1TÁSZ építőbrigádjai. Terv sze­rint Csengersima, Nagygéc, Sza- bolcsveresmart, Gelénes, Bereg- daróc, Csaroda, Tákos, Fejércse, Hete, Tivadar, Jánd községek többségében gyűl ki a fény ebben az évben, míg egy-két község a felsoroltak közül a jövő évre ma­rad. Két községet valószinűieg a megyevill. villamosít majd. Huszonhárom termelőszövetke­zei villamosítását is elvégzik. Az első negyedévben be kell fejezni Tiszaszentmárton Táncsics, Nyír- parasznya Üj Barázda, Nyírkércs Lenin, Vállalj Rákóczi Termelő- Szövetkezet villamosítási munkáit A következő negyedévben végzik el a nyírgyulaji Petőfi, a nyírbog­dányi Petőfi, az urai Hunyadi, » geszterédi Üj Élet, a szamossályi Üj Élet, a tiszamogyorósi Egy Akarat szövetkezet villamosítá­sát, a többi között. A TITÁSZ beruházási tervében szerepel ez évben egy új nagyfe­szültségű vezeték megépítése Kis- várda—Vásárosnamény között. Tíz kilométer hosszúságban háló­zatbővítést végeznek, Záhony és Kisvárda új lakótelepeinek vil­lanyellátására mintegy 280 ezer forint értékű beruházást valósí­tanak meg. Ez évben továbbfolytatják a vá­ros jobb energiaellátására a meg­kezdett kábelesítést is. A TITÁSZ felkészül arra, hogy 1962. év december végéig minden falut villamosítanak megyénkben. Az elmúlt hetekben termelő­szövetkezeti községgé vált Kt- mecsén megkezdődött a nagy­üzemi gazdálkodás kibontakozta­tása. Vége felé járnak a leltáro­zásnak. kezdik a tervezgetéssket, megalakították a termelési bri­gádokat. Tizenegy tagú építőbrigádot hoztak létre a most belépett új tagok közül. Az építőbrigád ve­zetője, Magyar László ácsmester ugyancsak újonnan belépett tag­ja az Üj Barázda Tsz-nek. Az új épitőbrigád már meg is kezdte a tevékenységét. Egy ré­gi istállót hoznak rendbe, utá­na nagyobb átalakításokat vé­geznek, míg a folyamatban lévő fakitermelésből származó fa­anyagból meg nem kezdhetik az új, szerfás létesítmények építé­sét. Kevés munka akad ilyenkor téleh, de az új tagok igyekez­nek megfogni a munkalehetősé­geket, Már mintegy százötven új tag jelentkezett nádkiterme­lésre. A termelőszövetkezet ná­dasában mintegy 25—30 ezer ké­vére való nádat fognak kiter­melni, aminek jelentős részét a saját építkezéseknél használják majd fel, a többit a faipari vál­lalatnál értékesítik. A f« gattal rendelkező tagok egy csoportja megkezdte az istállótrágya szál­lítását s mintegy hét—nyolcszáz mázsát raktak eddig szarvasba a földek végén. Mások a gyü­mölcsöskertekben végzik a fa­tisztogatást és a metszést. Jó hír h családi házat építőknek 4 fakómmá# rémmé,re naponta 35 — 40 ajtó, ablak kéoxiil a Keletma<gyarormxági Faipari Vállalatnál A Keletmagyarországi Faipari Vállalat az adottságokat jól ki­használva olyán dolgokat gyárt hulladékdeszkából, amelyekre nagy szüksége van a lakosság­nak. Már a korábbi években készí­tettek háztartási eszközöket, me­zőgazdasági palántázó ládákat, gyümölcsfavédő rácsokat, továb­bá a múlt évben széldeszkából és nádból nagymennyiségű nád­pallót. Felfigyeltek arra, hogy a í megyében sok családi héz építé­se elhúzódott, mert hiányoztak 82 ajtók és ablakok. Ezekből ke­vés volt a TÜZÉP telepein, sor­ban álltak miatta az emberek. Jobban ragaszkodtak a kész aj­tókhoz és ablakokhoz, mert Sok­kal olcsóbban kapták meg a TÜZÉP-től, mint amennyiért a magánkisiparosok megrendelésre elkészítik. Ez a helyzet adott gondolatot a vállalatnak, s tár­gyalni kezdtek a TÜZÉP-pel ar­ról: a vállalat tudna a TÜZÉP megrendelésére ajtókat, ablako­kat gyártani. A .megyei tanács támogatta a jó elgondolás meg­valósítását, s a múlt évben több, mint 400 ezer forint költ­séggel felépítették a vállalat új üzemrészét. 35 asztalos szakmunkás termel korszerű gépekkel az új üzem­részben. Novemberben és decem­berben 1400 ajtót, ablakot gyár­tottak. Megvalósították a szalag­rendszerű termelést, amivel na­ponta 35—40 ji »minőségű ajtót és ablakot gyártanak. Ezzel a gyártmánnyal 1961-ben 5 millió forinttal bővül a vállalat terme­lése. Van már fehér kenyér ... Naponta 100OCO sütemény! készít a Sütőipari Vállalat Többen panaszolták már, hogy nem kaptak egykilós fehérkenye­ret. A Sütőipari Vállalatnál mast már rendszeresen sütik a fehér kenyeret: naponta 30—35 mázsa fehérkenyeret szállítanak aZ áru­sításra kijelölt boltokba. A nyíregyházi Sütőipari Válla­lat % megye háromnegyedét el­látja pékáruval: naponta öt és fél—hat vagon kenyeret sütnek és 100 000 péksüteményt. Nincs Is mostanában különösebb panasz a fogyasztók részéről sem a minő­ségre, sem az áruellátásra. 8 az ellátás továbbra is javulni fog: most készítik a vállalat éves tervét, melynek alapján a nyír­egyházi üzem tovább javítja munkáját. szövetkezeti járás, a kisvárdai. A legújabb szövetkezeti községekben a közgyűlések folynak, a decem­berben és a hónap elején szövet­kezetivé lett községekben pedig már a közös munkát, is megkezd-' ték. Tegnap délután jelentették a kisvárdai járásból, hogy Gégény is szövetkezeti község lett. A csengeri, fehérgyarmati, vásáros- naményi, tiszalöki és mátészalkai; járás után megszületett a hatodik ;

Next

/
Thumbnails
Contents