Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-15 / 13. szám
A Kisvárdai Ruházati Ktsz termékeit jórészt a megyei kereskedelem igényli. A fehérnemű és férfi ruha konfekció részlegen kívül mértékutáni szabóságuk is van, ahol közvetlen megrendelésnek tesznek eleget. A szövetkezet készítményeinek minősége elismert, s a múlt nyáron Nyíregyházán rendezett szövetkezeti termékkiállításon öltöny és kosztüm munkával első díjat is nyertek. Nemrég több üzemrészben korszerűsítéseket is végeztek, ami a termelékenységet növelte. A mértékutáni részlegből mintegy 70 öltöny kerül ki havonta. A képen: a próbánál Király Imre részlegvezető kijelöli az észrevett igazítani valót, hogy a kész munkát már semmi kifogás ne érje. Megalakulását tekintve még „gyermekcipőben jár” a Tiszalö- ki Vegyesipari Vállalat. De egy év is sok idő ahhoz, hogy rendesen folyjon a termelés, jó legyen a munkafegyelem és nyereségesen működjön a vállalat. Sajnos az eredményekre rányomta a bélyegét, hogy már a negyedik főkönyvelő és a második igazgató van a vállalatnál. Vizsgálatunk alapján elmondhatjuk, hogy Balogh Gábor, a mostani igazgató és Németh József főkönyvelő rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek a vezető beosztás betöltéséhez szükségesek. Alig fél éve vették át a vezetést és ez alatt az idő alatt értek el jó eredményeket. Tapasztalatlanságukat sajnos kihasználják egyesek és ezek a dolgozók megbontják a megszilárduló rendet, fegyelmet. Az igazgatónak sokkal nagyobb szigorral kell, hogy vezessen. Jószívűségének, engedékenységének tudnia kell határt szabni, mert ha nem így cselekszik, a fejére nőnek a bajok. A főkönyvelőnek ahhoz, hogy a pénzügyi és adminisztrációs munkát megfelelően irányítani tudja, hosszabb időre van szüksége, de főképpen arra. hogy a vállalatnál régebben dolgozó könyvelők és műszakiak jobban segítsék. Veszteséges, vagy nyereséges a vállalat? Az első félévről készített vállalati mérleg azt mutatta, hogy nagy a veszteség. Az új igazgató, főkönyvelő, valamint a megyei tanács vizsgálatának, jó munkájának köszönhető, hogy a második félévben a vállalat nyereséggel zárt. Alaposabban felülvizsgálták a könyvelést és most úgy látszik, hogy az első félévi veszteséget jelentős mértékben csökkenteni tudják, ha rendezik a félévben rosszul könyvelt tételeket. Most folyik a könyvelés rossz munkájának helyrehozása. Rudi Béla, a Megyei Építőanyagipari Vállalat főkönyvelője, — aki rendszeresen kijár a tiszalö- ki vállalathoz segíteni, úgy látja, hogy 1960-ban a vállalat nyereségesen működött. Nem tudják felelősségre vonni most azokat a személyeket, akik selejtmunkát végeztek a könyvelésben, de azok, akik továbbra is a vállalatnál dolgoznak, vonják le a tanulságot az elkövetett hibákból. Sajnos azt tapasztalni, hogy a köny velőségen nem mindenki akar jól dolgozni. Korábban megszokák a puhakezű vezetést, és most nehezen szoknak le a fegyelmezetlenségekről. Erre mutat többek között az is hogy a főkönyvelő és az igazgató intézkedéseit néhányan semmibe veszik. A vállalat vezetősége a fegyelem megszilárdítása érdekében írásban is közölte a dolgozók munkaidejét. Erre az ívre többen is ráírták, hogy „nem veszem tudomásul”. Furcsán hangzik ez egy szocialista vállalatnál. A régebbi vezetőség bűne, hogy Nagy segítséget nyújt a lakosságnak a háztartási kisgép kölcsönzés Hogy a konfekcióé munkára se {tehessen panasz, csak ellenőrzött minőséget továbbítanak. Matu (Sándor minden darabot elleniért* és csak kifogástalan mun- jkána üti rá a minősítő bélyegzőt) (Hammel József felvételei.) Kilyukadt a kazán kémén r, tűz ütött ki ’ A Nyíregyházi Állami Gazdaság egyik sertésszállásán pénteken komoly tűz ütött ki. A száliá» három rekeszét raktározásra használták fel. 550 mázsa árpát, 120 mázsa búzát, mezőgazdasági igépeket és a harmadik rekeszben burgonyafőzőt tároltak. A főzőgép kazánjának kéménye működés közben átforrósodott, kilyukadt és innen keletkezett a tűz. A ibcnt lévő elraktározott anyagokat kimentették, viszont a tető- *wC beszakadt. A tűzoltók, a dolgozókkal együtt két órán keresztül dolgoztak a tűz eloltásán. A rendőrség megkezdte a vizsgála- totr. Igen sok háziasszonynak könynyíti meg a munkáját az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat háztartási kisgépkölcsonző üzlete. Az üzletből mosógépet, padlókefélőgépet, porszívót, varrógépet és csecsemőmérleget lehet kölcsönözni. Korábban kerékpárokra is kiterjedt a kölcsönzés, de ezt kénytelenek voltak leállítani, mert a legtöbb esetben súlyosan megrongálva hozták vissza a kölcsönvett kerékpárokat. Szinte fillérekéit Jelenleg öt mosó-, három varró-, 2—2 padlókefélő és porszívógépből áll az üzlet kölcsönzőtára, de az igényeket figyelembe véve a „kelléktár” bővítését tervezik. Különösen nagy kereslet mutatkozik a mosógépek, varrógépek és csecsemőmérlegek iránt. Az üzlet forgalma ünnepek előtt különösen nagy', ez azonban nem jelenti azt, hogy hétköznapokon nem kölcsönöznek gépeket. Hogy az igénylők közötti torzsalkodást elkerüljék, az üzlet vezetője, Belágyi Ferenc bevezette az előjegyzést, s így napokra, sőt órákra kidolgozva bejegyzik, hogy ki mikor hozza be, illetve viheti ki az igényelt gépet. A mosógép használati díja félnapra 18, egész napra 28 forint, a porszívó és padlókefélőgép díja félnapra 7, egész napra pedig 12 forint. A varrógépeket egész hónapban 80 forintért, a csecsemőmérlegeket szintén egy hónapig 15 forintért használhatják az igénylők. Nem a Csáki szalmája! A kölcsönzők közül sokan méltatlankodnak a 100 forintos betét miatt, ugyanis a kölcsönzés időtartamára ennyit kell biztosítási összegként az üzletben hagyni, s ha a gépet visszahozták, abban az esetben ezt az összeget megikapják. Belágyi Ferenc elmondta, hogy erre a biztosítási összegre igenis szükség van, mert előfordult olyan eset, hogy mosógépet úgy hoztak visz- sza, hogy a kapcsoló hiányzott róla, s mikor a 100 forintot visz- sza akarták tartani, csak akkor „lelte” meg a kölcsönző a hiányzó kapcsolót. A kölcsönzések folyamán elég gyakori tapasztalat, hogy a gépeket a használat alatt nem kímélik. Nem úgy bánnak velük mintha a sajátjuk lenne, nem törődnek azzal, hogy menynyit bír el a motor, vagy a gép, s így fordul elő, hogy az ilyen kölcsönzések után egyenesen javítani viszik a gépeket. Tehát a kölcsönzők sokkal jobban megbecsülhetnék a használatra elvitt gépeket, hiszen mások és később még maguk is használni fogják azokat. Hasznos lenne A kisgépkölcsönzést egyáltalán nem azért tartják fenn, hogy ez különösebb bevételt hozzon a vállalatnak. Hogy ez így van, azt bizonyítják az alacsony kölcsönzési díjak is. Kizárólag a lakosság, a háziasszonyok otthoni munkájának megkönnyítése érdekében hozták létre. S, hogy hasznosan jártak el, bizonyítja, hogy igen sokan rendszeres „kuncsaftjai” lettek az üzletnek, örülnek, hogy pár forintért leegyszerűsíthetik a nagymosás, vagy a nagytakarítás problémáját. Tehát hasznos, s valóban nagyban segíti a lakosságot. Végül a kölcsönzők számára egy érdekes hírt, mely ha megvalósul, úgy gondoljuk megsokszorozza az üzlet forgalmát. Szó van arról, hogy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat veszi át az üzletet. Ez azt jelenti, hogy jelentősen bővülne a kölcsönözhető tárgyak jegyzéke. A legáltalánosabb háztartási eszközöktől a horgászfelszerelésekig, mindent lehetne kölcsön, használatra kérni. Természetesen még csak a tárgyalások folynak erről, mindenesetre ha megvalósulna, nagyon hasznos lenne. (b. 1.) eltűrt ilyen hangot és viselkedést. A mostani vezetőségnek viszont gyengesége, hogy nem lép fel kemény szigorral elsősorban azok ellen, akik az ilyen kijelentésekre felbújtatták társaikat. Vizsgálatunknál kitűnt, hogy ki izgat a vállalat vezetőségének intézkedései ellen. Az egyik adminisztrátor, — akinek a férje korábban főkönyvelő volt a vállalatnál és - leváltották, — . nem tud összeférni az új főkönyvelővel, s ellene hangolja a többieket. Az is megtörtént, hogy az egyik könyvelő megengedhetetlen hangon rátámadt a főkönyvelőre. Vagy például a hivatal- segéd lányt küldték a fontos érte:* est kikézbesíteni, de kijelentette, hogy ő nem megy. Nevelni kell a dolgozókat A vállalatnál van pártszervezet és szakszervezet. Nagyon sok a tennivalójuk a dolgozók körében a nevelést illetően. Ám a nevelő munka mellett,' ha a jó szó nem használ, sokkal keményebb kézzel, szigorúan kell intézkednie a vállalat vezetőségének, egy- egy dolgozó esetében. Nagyon fontos ez azért is, mert a fizikai dolgozók tudják és látják, hogy mi történik az irodákban. Sajnos a munkások között akad olyan, aki megpróbálja kihasználni a vezetés gyengeségeit. Néhányan félvállról beszélnek a vezetőséggel. Arra hivatkoznak,- hogy a községben működik egy ktsz részleg, ahol négyezer forinton felül keresnek havonta a dolgozók. Ehhez viszonyítják a saját keresetüket: a havi 1600— 2000 forintot. Azt viszont nem tudták ezek a dolgozók, hogy ez a vasipari részleg egy éve engedély nélkül működik(!) s hogy a tagok napi 10—12 órát dolgoztak, továbbá, hogy a munkához szükséges anyagokat nem egyenes úton szerezték be, ami hozzájárult magas fizetésükhöz. (Éppen folyamatban van egy vizsgálat a Tiszalöki Erőmű egyik illegális anyagbeszerzője ellen, amely megmutatta, hogy ennél a ktsz-nél nincs minden rendben). A vállalat vezetősége rendet akar és tud is teremteni. Ennek útja elsősorban a felvilágosító, nevelő munka. Ha ez nem segít valakin, akkor legyen határozottabb az intézkedés, keményebb a büntetés. Olyan, mint annak a műszaki vezetőnek az esetében volt, aki a vállalat tulajdonát képező faanyagot ellopta. Helyesen cselekedett a vezetőség, amikor az illetőt leváltotta, de ugyanakkor alkalmat adott neki a fizikai munkára. Fontos feladatot tölt be a vállalat. A község- és a járás lakosságának javítási és szolgáltatási igényét igyekszik kielégíteni. A mostaninál keményebb kezű vezetéssel biztosítható, hogy a vállalat jó munkát végezzen, nyereségesen működjön. O. A. Ä z elszámolt ceruza fPlőbb a középtermetű, hasban, nyakban meglehetősen vastag Szurdi Barnabás osztályvezető adott össze, majd osztott és kétszer is szorzott. Aztán diadalmasan felnézett. — Ha azt mondom hétszáztizenötezer, akkor az se több se kevesebb! —- jelentette ki olyan biztos hangon, akárha azt mondta volna, hogy a szobában levegő van. — Az pedig lehetetlen! — ellenkezett a szőke, óriás növésű Like. Endre, a számvitel előadója. Hetvenegyezerötszáz az csak. — Hahaha. Ugyan ne gyerekeskedj már, Bandikám. Hiszen te tizedes pontot teszel. De mit tizedelsz? Hát nem világos, hogy B. községben tizenhárom mázsával volt több tavaly kukoricából a téesz termésátlaga az egyéniektől és ha... — kezdi magyarázni megint a ,.feladványt” Szurdi Barnabás. De nem mondhatja megint végig, mert a sovány, cérnavékony Kerekes Zsiga, a személyzetiből idegesen szakítja félbe: — Ugyan hagyd már el. Az újbóli hosszú magyarázattal csak belezavarsz. És itt is számoltak, ott is számoltak. Hat felé egyszerre. Közben az ebédidőből is elveszett már hat perc. Szurdi Barnabás viszont rendes időben lépett az üzemi konyhába. Ő teljesen meg volt elégedve a maga összegével. Hanem mikor megint íróasztalához ült, hogy dolgozni kezdjen, sehol, egyetlen zsebében sem találta az olyannyira bevált, olyannyira megkedvelt tintaceruzáját. Micsoda színe volt s hogy fogott?! És most nincs tovább. Ismerte már az ilyesmit; egyáltalán nem fggja azt többé a kezébe. Vesztett fejsze nyele. A sok bőim közt... elszámolódott, ab Reménnvebb kezű vezetésre van szükség 9/ a Tissalöki Vegyesipari Vállalatnál „Nem veszem tudomásul“
