Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-15 / 13. szám

A Kisvárdai Ruházati Ktsz termékeit jórészt a megyei kereskedelem igényli. A fehérnemű és férfi ruha konfekció részlegen kívül mértékutáni szabóságuk is van, ahol köz­vetlen megrendelésnek tesznek eleget. A szövetkezet készít­ményeinek minősége elismert, s a múlt nyáron Nyíregyhá­zán rendezett szövetkezeti termékkiállításon öltöny és kosz­tüm munkával első díjat is nyertek. Nemrég több üzem­részben korszerűsítéseket is végeztek, ami a termelékeny­séget növelte. A mértékutáni részlegből mintegy 70 öltöny kerül ki havonta. A képen: a próbánál Király Imre részlegvezető kije­löli az észrevett igazítani valót, hogy a kész munkát már semmi kifogás ne érje. Megalakulását tekintve még „gyermekcipőben jár” a Tiszalö- ki Vegyesipari Vállalat. De egy év is sok idő ahhoz, hogy rende­sen folyjon a termelés, jó legyen a munkafegyelem és nyeresége­sen működjön a vállalat. Sajnos az eredményekre rányomta a bélyegét, hogy már a negyedik főkönyvelő és a második igazga­tó van a vállalatnál. Vizsgálatunk alapján elmond­hatjuk, hogy Balogh Gábor, a mostani igazgató és Németh Jó­zsef főkönyvelő rendelkezik azok­kal a képességekkel, amelyek a vezető beosztás betöltéséhez szükségesek. Alig fél éve vet­ték át a vezetést és ez alatt az idő alatt értek el jó eredménye­ket. Tapasztalatlanságukat saj­nos kihasználják egyesek és ezek a dolgozók megbontják a meg­szilárduló rendet, fegyelmet. Az igazgatónak sokkal nagyobb szigorral kell, hogy vezessen. Jó­szívűségének, engedékenységének tudnia kell határt szabni, mert ha nem így cselekszik, a fejére nőnek a bajok. A főkönyvelőnek ahhoz, hogy a pénzügyi és ad­minisztrációs munkát megfelelően irányítani tudja, hosszabb időre van szüksége, de főképpen arra. hogy a vállalatnál régebben dol­gozó könyvelők és műszakiak jobban segítsék. Veszteséges, vagy nyereséges a vállalat? Az első félévről készített vál­lalati mérleg azt mutatta, hogy nagy a veszteség. Az új igazgató, főkönyvelő, valamint a megyei tanács vizsgálatának, jó munká­jának köszönhető, hogy a máso­dik félévben a vállalat nyereség­gel zárt. Alaposabban felülvizs­gálták a könyvelést és most úgy látszik, hogy az első félévi vesz­teséget jelentős mértékben csök­kenteni tudják, ha rendezik a félévben rosszul könyvelt téte­leket. Most folyik a könyvelés rossz munkájának helyrehozása. Rudi Béla, a Megyei Építőanyag­ipari Vállalat főkönyvelője, — aki rendszeresen kijár a tiszalö- ki vállalathoz segíteni, úgy lát­ja, hogy 1960-ban a vállalat nye­reségesen működött. Nem tudják felelősségre vonni most azokat a személyeket, akik selejtmunkát végeztek a könyve­lésben, de azok, akik továbbra is a vállalatnál dolgoznak, vonják le a tanulságot az elkövetett hi­bákból. Sajnos azt tapasztalni, hogy a köny velőségen nem min­denki akar jól dolgozni. Koráb­ban megszokák a puhakezű ve­zetést, és most nehezen szoknak le a fegyelmezetlenségekről. Er­re mutat többek között az is hogy a főkönyvelő és az igazga­tó intézkedéseit néhányan sem­mibe veszik. A vállalat vezetősége a fegye­lem megszilárdítása érdekében írásban is közölte a dolgozók munkaidejét. Erre az ívre töb­ben is ráírták, hogy „nem ve­szem tudomásul”. Furcsán hang­zik ez egy szocialista vállalatnál. A régebbi vezetőség bűne, hogy Nagy segítséget nyújt a lakosságnak a háztartási kisgép kölcsönzés Hogy a konfekcióé munkára se {tehessen panasz, csak ellenőrzött minőséget továbbítanak. Matu (Sándor minden darabot ellen­iért* és csak kifogástalan mun- jkána üti rá a minősítő bélyeg­zőt) (Hammel József felvételei.) Kilyukadt a kazán kémén r, tűz ütött ki ’ A Nyíregyházi Állami Gazda­ság egyik sertésszállásán pénte­ken komoly tűz ütött ki. A szál­iá» három rekeszét raktározásra használták fel. 550 mázsa árpát, 120 mázsa búzát, mezőgazdasági igépeket és a harmadik rekeszben burgonyafőzőt tároltak. A főzőgép kazánjának kéménye működés közben átforrósodott, kilyukadt és innen keletkezett a tűz. A ibcnt lévő elraktározott anyago­kat kimentették, viszont a tető- *wC beszakadt. A tűzoltók, a dol­gozókkal együtt két órán keresz­tül dolgoztak a tűz eloltásán. A rendőrség megkezdte a vizsgála- totr. Igen sok háziasszonynak köny­nyíti meg a munkáját az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat háztartási kisgépkölcsonző üzlete. Az üzletből mosógépet, padlóke­félőgépet, porszívót, varrógépet és csecsemőmérleget lehet kölcsö­nözni. Korábban kerékpárokra is kiterjedt a kölcsönzés, de ezt kénytelenek voltak leállítani, mert a legtöbb esetben súlyosan megrongálva hozták vissza a kölcsönvett kerékpárokat. Szinte fillérekéit Jelenleg öt mosó-, három var­ró-, 2—2 padlókefélő és porszí­vógépből áll az üzlet kölcsönző­tára, de az igényeket figyelem­be véve a „kelléktár” bővítését tervezik. Különösen nagy keres­let mutatkozik a mosógépek, varrógépek és csecsemőmérlegek iránt. Az üzlet forgalma ünne­pek előtt különösen nagy', ez azonban nem jelenti azt, hogy hétköznapokon nem kölcsönöz­nek gépeket. Hogy az igénylők közötti torzsalkodást elkerüljék, az üzlet vezetője, Belágyi Ferenc bevezette az előjegyzést, s így napokra, sőt órákra kidolgozva bejegyzik, hogy ki mikor hozza be, illetve viheti ki az igényelt gépet. A mosógép használati díja fél­napra 18, egész napra 28 forint, a porszívó és padlókefélőgép dí­ja félnapra 7, egész napra pe­dig 12 forint. A varrógépeket egész hónapban 80 forintért, a csecsemőmérlegeket szintén egy hónapig 15 forintért használhat­ják az igénylők. Nem a Csáki szalmája! A kölcsönzők közül sokan méltatlankodnak a 100 forintos betét miatt, ugyanis a kölcsön­zés időtartamára ennyit kell biztosítási összegként az üzletben hagyni, s ha a gépet visszahoz­ták, abban az esetben ezt az összeget megikapják. Belágyi Fe­renc elmondta, hogy erre a biz­tosítási összegre igenis szükség van, mert előfordult olyan eset, hogy mosógépet úgy hoztak visz- sza, hogy a kapcsoló hiányzott róla, s mikor a 100 forintot visz- sza akarták tartani, csak akkor „lelte” meg a kölcsönző a hiány­zó kapcsolót. A kölcsönzések fo­lyamán elég gyakori tapasztalat, hogy a gépeket a használat alatt nem kímélik. Nem úgy bánnak velük mintha a sajátjuk lenne, nem törődnek azzal, hogy meny­nyit bír el a motor, vagy a gép, s így fordul elő, hogy az ilyen kölcsönzések után egyenesen javí­tani viszik a gépeket. Tehát a kölcsönzők sokkal jobban meg­becsülhetnék a használatra elvitt gépeket, hiszen mások és később még maguk is használni fogják azokat. Hasznos lenne A kisgépkölcsönzést egyáltalán nem azért tartják fenn, hogy ez különösebb bevételt hozzon a vállalatnak. Hogy ez így van, azt bizonyítják az alacsony köl­csönzési díjak is. Kizárólag a lakosság, a háziasszonyok ottho­ni munkájának megkönnyítése érdekében hozták létre. S, hogy hasznosan jártak el, bizonyítja, hogy igen sokan rendszeres „kuncsaftjai” lettek az üzletnek, örülnek, hogy pár forintért le­egyszerűsíthetik a nagymosás, vagy a nagytakarítás problémá­ját. Tehát hasznos, s valóban nagyban segíti a lakosságot. Végül a kölcsönzők számára egy érdekes hírt, mely ha meg­valósul, úgy gondoljuk megsok­szorozza az üzlet forgalmát. Szó van arról, hogy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattól a Belkereskedelmi Kölcsönző Vál­lalat veszi át az üzletet. Ez azt jelenti, hogy jelentősen bővülne a kölcsönözhető tárgyak jegyzé­ke. A legáltalánosabb háztartási eszközöktől a horgászfelszerelé­sekig, mindent lehetne kölcsön, használatra kérni. Természetesen még csak a tárgyalások folynak erről, mindenesetre ha megvaló­sulna, nagyon hasznos lenne. (b. 1.) eltűrt ilyen hangot és viselke­dést. A mostani vezetőségnek vi­szont gyengesége, hogy nem lép fel kemény szigorral elsősorban azok ellen, akik az ilyen kijelen­tésekre felbújtatták társaikat. Vizsgálatunknál kitűnt, hogy ki izgat a vállalat vezetőségének intézkedései ellen. Az egyik ad­minisztrátor, — akinek a férje korábban főkönyvelő volt a vál­lalatnál és - leváltották, — . nem tud összeférni az új főkönyvelő­vel, s ellene hangolja a többie­ket. Az is megtörtént, hogy az egyik könyvelő megengedhetet­len hangon rátámadt a főköny­velőre. Vagy például a hivatal- segéd lányt küldték a fontos ér­te:* est kikézbesíteni, de kijelen­tette, hogy ő nem megy. Nevelni kell a dolgozókat A vállalatnál van pártszervezet és szakszervezet. Nagyon sok a tennivalójuk a dolgozók körében a nevelést illetően. Ám a neve­lő munka mellett,' ha a jó szó nem használ, sokkal keményebb kézzel, szigorúan kell intézked­nie a vállalat vezetőségének, egy- egy dolgozó esetében. Nagyon fontos ez azért is, mert a fizikai dolgozók tudják és látják, hogy mi történik az irodákban. Sajnos a munkások között akad olyan, aki megpróbálja kihasz­nálni a vezetés gyengeségeit. Né­hányan félvállról beszélnek a vezetőséggel. Arra hivatkoznak,- hogy a községben működik egy ktsz részleg, ahol négyezer forin­ton felül keresnek havonta a dolgozók. Ehhez viszonyítják a saját keresetüket: a havi 1600— 2000 forintot. Azt viszont nem tudták ezek a dolgozók, hogy ez a vasipari részleg egy éve en­gedély nélkül működik(!) s hogy a tagok napi 10—12 órát dolgoz­tak, továbbá, hogy a munkához szükséges anyagokat nem egye­nes úton szerezték be, ami hoz­zájárult magas fizetésükhöz. (Ép­pen folyamatban van egy vizs­gálat a Tiszalöki Erőmű egyik illegális anyagbeszerzője ellen, amely megmutatta, hogy ennél a ktsz-nél nincs minden rendben). A vállalat vezetősége rendet akar és tud is teremteni. Ennek útja elsősorban a felvilágosító, nevelő munka. Ha ez nem segít valakin, akkor legyen határozot­tabb az intézkedés, keményebb a büntetés. Olyan, mint annak a műszaki vezetőnek az eseté­ben volt, aki a vállalat tulaj­donát képező faanyagot ellopta. Helyesen cselekedett a vezetőség, amikor az illetőt leváltotta, de ugyanakkor alkalmat adott neki a fizikai munkára. Fontos feladatot tölt be a vál­lalat. A község- és a járás lakos­ságának javítási és szolgáltatási igényét igyekszik kielégíteni. A mostaninál keményebb kezű ve­zetéssel biztosítható, hogy a vál­lalat jó munkát végezzen, nye­reségesen működjön. O. A. Ä z elszámolt ceruza fPlőbb a középtermetű, hasban, nyakban meglehetősen vastag Szurdi Barnabás osztályvezető adott össze, majd osztott és két­szer is szorzott. Aztán diadalmasan felnézett. — Ha azt mondom hétszáztizenötezer, ak­kor az se több se kevesebb! —- jelentette ki olyan biztos hangon, akárha azt mondta volna, hogy a szobában levegő van. — Az pedig lehetetlen! — ellenkezett a sző­ke, óriás növésű Like. Endre, a számvitel elő­adója. Hetvenegyezerötszáz az csak. — Hahaha. Ugyan ne gyerekeskedj már, Bandikám. Hiszen te tizedes pontot teszel. De mit tizedelsz? Hát nem világos, hogy B. köz­ségben tizenhárom mázsával volt több tavaly kukoricából a téesz termésátlaga az egyéniek­től és ha... — kezdi magyarázni megint a ,.fel­adványt” Szurdi Barnabás. De nem mondhatja megint végig, mert a sovány, cérnavékony Ke­rekes Zsiga, a személyzetiből idegesen szakítja félbe: — Ugyan hagyd már el. Az újbóli hosszú magyarázattal csak belezavarsz. És itt is számoltak, ott is számoltak. Hat felé egyszerre. Közben az ebédidőből is elveszett már hat perc. Szurdi Barnabás viszont rendes időben lé­pett az üzemi konyhába. Ő teljesen meg volt elégedve a maga összegével. Hanem mikor megint íróasztalához ült, hogy dolgozni kezdjen, sehol, egyetlen zsebében sem találta az olyannyira bevált, olyannyira megkedvelt tintaceruzáját. Micsoda színe volt s hogy fogott?! És most nincs tovább. Ismerte már az ilyesmit; egyáltalán nem fggja azt töb­bé a kezébe. Vesztett fejsze nyele. A sok bőim közt... elszámolódott, ab Reménnvebb kezű vezetésre van szükség 9/ a Tissalöki Vegyesipari Vállalatnál „Nem veszem tudomásul“

Next

/
Thumbnails
Contents