Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-14 / 12. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, IS. SZÁM Ara 50 iiliér 1961. JANÜÄR 14, SZOMBAT. I közgyűlés után Nagyon nagy esemény a közös útra lépett falu életében az első szövetkezeti közgyűlés. A vezetőség, a különféle bizottságok megválasztása, az alapszabály elfogadása a közösségi élet első mércéje, ami a további működésnek mintegy arculatot S2áb. Nagy dolgok ezek, olyan nagyok, hogy mellettük sem idő, sem ügyelem nem jut egyéb kisebb, de fontos kérdésekre. Több száz, vagy ezer ember nem mondhatja el minden véleményét akár egy napokig tartó gyűlésen sem. Két-három hétig, máshol tovább is járták ugyan a népnevelők a házakat, de az akkori problémák az igen és a nem körül forogtak. Amíg az igen érvei a tagadás érvét legyőzték sok szó elhangzott, talán egy sor javaslat is a még be nem lépettektől, de, ezek akkor nem kerültek „nyilvántartásba.” A győzködés lázában erre még nem is igen van idő. Az első közgyűlés után — amikor az egyes emberek is kezdenek gondolkozni a hogyan tovább kérdésén — akkor lehet és kell sok aranyatérő javaslatot összegyűjteni, de egyes belépőkben még a megmaradt kételyeket ii eloszlatni. Van-e arra lehetőség, hogy most újra beszélgessenek minden »Következeibe lépett családdal? Van. Első ilyen alkalom a leltározás. A leltározó bizottság előírt kötelessége, hogy az állatokat, felszerelést és a vetőmagot, zöldleltárt nyilvántartásba vegye, ezekben a kérdésekben megegyezésre jussanak a felkeresett szövetkezeti taggal. Fontos munka ez és sürgős is, de nem annyira sürgős, hogy egy kis beszélgetésre ne jutna idő. (Inkább alakítsanak több bizottságot). Ez a beszélgetés természetesen akkor hasznos, ha céltudatos, ha megkérdezik a szövetkezeti tagot, neki mi a véleménye a növénytermelésről, vagy az állattenyésztés kialakításáról. Milyen munkák végzését javasolná már most megkezdeni? Tímáron például a tagok javasolták, hogy az enyhe időt kihasználva a lótartó gazdák menjenek szántani. Kevesebb marad tavaszra és a mostani szántás minőségben megközelíti az őszi szántást. Nem is beszélve arról, hogy az egyébként pihenő lovak forintokat keresnek, illetve takarítanak meg a közösségnek. A leltározó bizottság beszéljen a család tagjaival. Ismertessék, hogy mennyivel több lehet a család jövedelme, ha a munkában a családtagok is résztvesznek. Jegyezzék is fel azokat a családtagokat, akikre számíthatnak. Kérdezzék meg hány hold kukoricát, burgonyát, mennyi cukorrépát tudnának ekekapa után megkapálni. Az így összegyűjtött adatok nem kötelezőek sem a tagra sem a szövetkezetre, de tájékozódnak és a tervezésnél a javaslatokat és munkaerőt is számításba vehetik. Néhány községben megtörtént a múlt tavaszon, hogy a leltározó bizottság a hivatalosan előírt munkáját elvégezve végig futotta az utcát, megmondták, illetve írásba vették, hogy kinek hány kiló vetőmagot kell beadni, de ennél többet aztán vetésig, egyes helyeken a növényápolásig nem is beszéltek az új tagokkal. Ezért a leltározó bizottságon túl a földrendező bizottság „előszobáját”, a brigádvezetők és munkacsapatvezetők választását, minden lehetőséget még a tanácstagi beszámolókat is fel kell használni, hogy a vezetőség állandó kapcsolatot tartson a tagsággal. Mindezek után is maradhat még olyan tag, aki betegség, Vagy más miatt gyűlésekre, munkaegységszámító tanfolyamra nem jár el. A pártszervezet elsősorban az ilyen „távoleső” tagokat kerestesse fel a népnevelőivel. Népnevelőkről tudatosan beszélünk, mert erre a szervezetre ezután is szükség van. Akadnak olyan aláírók is, akiknek a nagyüzemről való meggyőződésük úgy nyilvánul meg; „ha ez vagy az a neves ember aláírja, akkor én is aláírom, ha az jónak látja akkor én is belemegyek.” Sok beszélgetésre, nevelő munkára van még ezeknél az embereknél szükség, hogy tudatos hívei legyenek a szövetkezeti mozgalomnak. Az annyit emlegetett szocialista gondolkodás kialakítása, most a gazdasági alapok lerakásával kezdődhet meg igazán. Nagy gond most a szövetkezetben az első esztendő beindítása, a vetőmag, a jószág, az épületek gondja és még sok száz egyéb probléma, de mind ez sokkal könnyebben megy, ha az egész tagság a vezetőséggel együtt töri a fejét és amikor megtalálták a legjárhatóbb utat együtt, egy akarattal látnak a végrehajtáshoz is. Ennek pedig csak egy módja lehetséges, ha a szervezési agitáció lendületét megtartják, továbbra i$ olyan lehetőséget tulajdonítanak az emberekkel való beszélgetésnek, mint a belépési nyilatkozat aláírása előtt. Csikós Balázs. Téli innnha a nyíregyházi Dózsa Tsz-äen (3. old.) Az ismeretlen sugárzás (5. oldal) Ügy ígérték Bodnár István és Szabó András traktorosok, hogy minden lehetőséget kihasználva szántják a még töretlen földeket Vasmegyeren. A szövetkezeti községben inkább csak a volt egyéniek (Öld darabkáit érintik a szántás gondjai. A Micsurin tagsága már előbb letudta. A Nagyhalászi Gépállomás két traktorosa kihasznált minden lehetőséget, s míg az eke ki nem fagy a földből, nem hagyják abba a mélyszántást. (Hammel J. felvétele.) Tornyospálca, Nyírlövő, Vencsellő és LasUod is szövetkezeti községek A kisvárdai járásban újabb két községgel gyarapodott a termelőszövetkezeti falvak száma. A burgonyatermeléséről híres tornyospálcai dolgozó parasztok és a nyirlövőiek tömörültek szövetkezetbe a legutóbbi napokban. A nyíregyházi járásban pedig az állattenyésztéséről nagyhírű Vencsellő dolgozó parasztjai kérték felvételüket a termelőszövelkeaetbc, a baktai Járásban pedig l.askod lett szövetkezeti község. Mi újság as üzemekben ? Teljesítették a tíz napi tervet Rövid, de sokat mondó jelentéseket közöltek a vállalatoktól, üzemektől arról, hogy az első dekádtervet hogyan teljesítették. A Malomipari Vállalat 19Ö0- ban a január havi első dekádban 93 vagon terményt őrölt, 1981. első tíz napjában ötven vagonnal többet, azaz 143 vagonnal. A dekádtervet jelentősen túlteljesítette a vállalat. A Dohányfermentáló Vállalatnál legjobb eredményt a mechanikai üzem ért el mely tíz napi tervét több mint 200 százalékra teljesítette. Túlteljesítette dekád- tervét a gépi fermentáló is. Vállalati szinten a havi tervből esedékes 33 százalékkal szemben 41 százalék teljesítményt értek el. A Demecseri Burgonyakeményítőgyárban a karbantartó csoport három nap alatt elvégezték az üzemi karbantartást, így két nappal a tervezett határidő előtt kezdődhetett meg a gyártás. A szörpüzem a korábbi napi 9—10 adag szörpfőzés helyett naponta 12—13 adagot főzött. A dekádtervet itt is túlteljesítették. A Nyíregyházi Ruhagyárban a szalagok versenyében Perjési Károly 5/Á szalagja érte el a legjobb eredményt az első tíz napban. A versenyben második Ig- nácz Miklós 5/B szalagja, harmadik pedig Nyizsnyik János 6/3-as szalagja. A dolgozók a tíz napi tervet 3 százalékkal túlteljesítették, az esedékes terven felül tizenegy ruhát gyártottak. Lemaradtak a ierrteljesíiéssel A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat az első dekádban mintegy ezer tonna kőolaj feldolgozásával maradt el, aminek főleg anyaghiány volt az oka. Az üzem vezetősége intézkedett, hogy a Ülést tartolt a Magyar-Saorjet Mezőgazdasági Napokat előkészítő bizottság Az MSZBT megyei titkársága egy tizenkéttagú előkészítő bizottságot hozott létre a már hagyományossá vált Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok megrendezésére. Az előkészítő bizottság a párt, tanács és tömeg- szervezetek küldötteiből alakult. Az előkészítő bizottság tagjai megismerkedtek a február 17-én Budapesten megtartandó országos megnyitó tematikájával és annak alapján elkészítették a megyei tervet. Az előkészítő bizottság úgy döntött, hogy a megyei ankétot február 22-én tartják meg, ahol a központi előadás mellett napirenden szerepel megyénk állattenyésztési helyzete is. Előreláthatólag a megyei ankéton szovjet mezőgazdasági szakemberek is részt vesznek. A megyei ankét után minden községben, termelőszövetkezetben előadásokat tartanak az MSZBT mezőgazdasági szakember aktívái. Az előkészítő bizottság kijelölte azokat a szerveket és termelőszövetkezeteket, amelyek szakembereiket elküldik az országos értekezletre. Határozat született arra is, hogy minden ezüstkalászos tanfolyamon egy alkalommal ismertetni kell a Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok anyagát. tervteljesítéshez szükséges anya- * got megkapják, s a hónap végére behozzák a lemaradást. A Kisvárdai Fémszerelvényáru- gyár a havi tervből az első dekádra esedékes 33 százalékkal szemben csak 20,2 százalékot teljesített. Ennek oka az, hogy a tíz nap alatt sok félkész terméket gyártottak, aminek eredménye a második és harmadik dekádban fog megmutatkozni. Előreláthatóan teljesíteni tudják a január havi tervet. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár sem teljesítette első tíz napi tervét. Ezt azzal indokolják, hogy olyan anyagból gyártottak, amelynek romlás következtében alacsony a nyersmorfin tartalma. Az üzem vezetősége intézkedéseket tesz, hogy a hónap végére behozzák a lemaradást. Három szocialista brigád a mezőgazda• sági gépjavítóban A napokban értékelték annak a nyolc brigádnak a munkáját, viselkedését, eredményét, melyek a szocialista brigádcím elnyerését tűzték célul. A nyolc brigádból három brigádnak ítélte oda a vállalat kollektívája a kitüntető címet. Első Maróthi Mihály lakatosbrigádja, második Kovács Sándor lakatosbrigádja, akik a lakókocsik gyártásában tűntek ki. Harmadik Sándor János brigádja, mely a kalapácsos darálók és burgonyaszedőgépek gyártásában ért el kimagasló eredményt. Ezek a brigádok megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyekkel elnyerték a szocialista brigád címet. Míg az eke .,ki nem fagy44 Világ proletárjai egyesüljetek.
