Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-13 / 11. szám
Ma i irodalmi est Mátészalkán Eredményekben gazdag két év Az MHS Sport lövész Klubjának taggyűléséről Érdekesnek ígérkező irodalmi cetre kerül ma sor — 18 órai kezdettel — a megyei könyvtár, a mátészalkai járási könyvtár, a Zalka Máté Kultúrház és a Mátészalkán megjelenő Űj útakon szerkesztősége rendezésében Mátészalkán, a járási kultúrház klubtermében. Megyénk és a magyar irodalom helyzetéről előadást tart és a műsor összekötő szövegét elmondja Farkas JóA megy« egyik népszerű postása Több éve dolgozik már a má- riapócfii postahivatalnál Danku Ferenc postavezető. Azt, hogy népszerűségnek örvend, a község lakosságának a postával és a személyével szemben tanúsított bizalma bizonyítja legjobban. Hogyan nyerte el Danku Ferenc a lakosság bizalmát? Egyszerű a felelet: saját maga harcolta ki ezt az igen megtisztelő jelzőt azáltal, hogy fáradságot nem kímélve munkaideje után családokat keresett fel, problémájukban segített, tanácsot adott és nem egy esetben ő maga intézte el a dolgozók ügyes-bajos dolgait. Nevelő munkát is végzett, olyan nevelő munkát, amelynek a dolgozók saját maguk látják hasznát. Ez a nevelő munka nem másra, mint a takarékosságra ▼aló nevelésre irányul. Hozzá kell tenni: tanácsai hasznosak és eredményesek. Több száz család igazolhatja, hogy eredményes nevelő munkát végzett. A községben már minden második család rendelkezik takarékbetétkönyvvel. Egy hónap alatt 130 családot nyert meg a takarékbetétnek és 100 ezer forintot gyűjtött betétbe. A postahivatalnál elhelyezett betét összege meghaladja a 800 ezer forintot. Az Országos Takarékpénztár Danku Ferenc postavezetőt kiváló munkájának elismeréséül díszoklevélben részesítette. Nemes Gyula. zsef, majd ezt követően Angyal j Sándor, Asztalos Bálint és Szállási László — a három nagy- ecsedi író — szerzői estjére kerül sor. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Szerdán este tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését az MHS Sportlövész Klubja. A taggyűlésen értékelték az elmúlt két év alatt végzett munkát, s ennek során Leviczky László beszámolója elsősorban a felmerült hiányosságról szólt. A klub munkájában hibaként az ifjúsággal, az utánpótlás nevelésével való foglalkozás említhető. A fiatalok kiképzése igen jói folyt addig, míg az elméleti oktatást végezték, de a lőtéren már gyakran elsikkadt a tehetséges ifjúságiakkal való foglalkozás. Ritkán jutottak hozzá a fiatalok, hogy a ' gyakorlatban is alkalmazzák a tanultakat, s így soknak elment a kedve a sport- lövészettől. A beszámoló egyben iavsslatot is tett, mely szerint a fiatalokkal egy-egy idősebb klubtag foglalkozna rendszeresen a jövőben. Ugyancsak hiányosságként említhető, hogy a klub eléggé elhanyagolta a háromtusázókkal való foglalkozást. A vezetőség teljesen figyelmen kívül hagyta ezt a sportágat. A jövőben e sportágat is fel lehet lendíteni, hiszen elkészült a sóstói uszoda, s megfelelő számú pisztoly és egyéb felszerelés is rendelkezésre áll. Hogy a háromtusa sportág fellendüljön, elsősorban a vezetőség pontos és jó munkáján fog múlni. A hiányosságok a klub eredményei mellett azonban lényegesen eltörpülnek. 1959-ben a klub csapata igen szép eredményt ért eh Az országos egyéni bajnokságban pedig Iván Imre, a klub tagja szerezte meg az elsőséget. Az 1959-es év eredményei alapján 1960-ban az OrszáUgye, furcsa ezt hallani január közepén, különösen a tegnapi hóesés után? • Csodálkozunk a híren annál is inkább, mert nem virágházi japánbirsröl és aranyesőről van S2Ó. ökörítófülpösön a leánynevelő gos Elnökség a szabóira! sportlövőket u első osztályú klubok versenyébe oszlottá be. Az erős mezőnyben csak az ben- szefogás és a lelkes, szorgalmas munka segítette a klub sportlövészeit ahhoz, hogy az ország legjobb 16 csapata között a nyolcadik helyen végezzenek. S külön örvendetes volt, hogy ai újonnan megalakított női és ifjúsági sportpiszloly és sporlpus» ka csapatok Is jól megálltak helyüket. Egyénileg a klub taglal aa alábbi eredményeket érték et az elmúlt év folyamán: négy versenyző szerzett elsőosztályu, kilenc másodosztályú, öt pedig harmadosztályú minősítést. Sportpisztolyban egy másodosztályú és négy harmadosztályú minősítést szereztek a versenyzők. Ha figyelembe vesszük, hogy a, klub létszáma 32 fő, úgy rögtön kitűnik, hogy nagyszerű eredményről ad számot az első két esztendő. A beszámoló után megválasc- tották az új vezetőséget. A klub elnökének Unatensa- ky Pált választották, titkárának pedig Leviczky Lászlói A vezetőségben kaptak helyet még Török Pál, Iván Imre és Szabó István. Az új vezetőség az elkövetkező időkben egyik legfontosabb feladatának tartja — az eddigi eredmények megtartása mellett — a fiatalokkal való foglalkozást, az utánpótlás biztosítása érdekében. intézet kertjében • község lakóinak ámulatára virágbaborultal: a rózsaszín és plrosvirágú japán- birs bokrok és kiviritott teljes sárga pompával az aranyeső. Ilyen fogadtatása sem volt még megyénkben az első hónak! Egyre nő a gépjárművek száma, fokozott figyelemmel kerüljük a baleseti lehetőségeket! járművek száma országosan, de megyénkben is nagymértékben emelkedett, s emelkedni fog a jövőben is. A most induló 5 éves terv végén a tehergépjárművek száma 30—35 százalékkal, a személygépjárművek száma 20—25 százalékkal, míg a motor- kerékpárok száma kb. 40—50 százalékkal emelkedik, t többszörösére nő a vontatók és munkagépek száma is. A járművek számbeli emelkedése nem jelentheti azonban a közlekedési balesetek számának emelkedését. Ugyanis az eddigiek során megállapítást nyert, hogy nagyobb forgalmú városok belterületén alig történnek közlekedési balesetek, míg lakatlan területen ezek száma emelkedik. A feladat tehát, hogy a járművek számbeli emelkedése mellett csökkentsük a közlekedési balesetek számát. A tavalyi közlekedési balesetek számát, alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1959-hez viszonyítva ezen a téren'' nincs javulás. Ez annak tudható be, hogy a közúti forgalomban résztvevő járművezetők és gyalogosok nem tartották be a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat. Az elmúlt évben a legtöbb közlekedési baleset gondatlan és ittas vezetésből, szabálytalan előzésből és szabálytalan kanyarodásból következett be. Sok közlekedési baleset történt az elmúlt évben a gyalogosok hibájából is. Gyakran előfordult, hogy a közúti forgalomban a gyalogosok a járdáról lelépve, nem tekintettek szét, az úttesten szabálytalanul haladtak keresztül, s ezáltal életüket vesztették, vagy egész életükre nyomorékká váltak. Baleseteket okozott az is, hogy a lovasfogat hajtők, vagy kerékpárosok balra kanyarodó szándékukat időben nem jelezték és emiatt egy előző gépjármű elütötte őket. Különösen s vontatók, tehergépkocsik és motorkerékpárok okoztak sok közlekedési balesetet az elmúlt évben megyénk területén. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy mit jelent, amikor a közúti forgalomban résztvevők nem tartják be a szabályokat, s nem gondolnak arra, hogy ebből baleset áldozatává lehetnek, felmérhetetlen kárt okoznak saját maguknak, családjuknak és nem utolsó sorban népgazdaságunknak. A közlekedési balesetek megelőzése minden járművezető és gyalogos saját érdeke. A közlekedési baleseteket emberek okozzák. Azt a hibát, amit emberek előidéznek, ugyanakkor az emberek meg is szüntethetik. Ehhez csupán az szükséges, hogy mindenki betartsa a közlekedési szabályokat. (b. I.> 1 él va^y tavasz ? Virág háborúit a japánbirs és as aranyesö /V em valami tágas, fényes *7 helyiség, de emberek beszélgetnek benne. A meleg pedig egyenesen barátságos és • kinti, csípős szélről belépőt Icellemesen simogatja körül. S a következő ,Jlohát hogymeg- oannak?” nagyon is sablonosán hangzó kérdésre az egyik hatvan körüli, barna, nyírott baj- szú, vastag szemöldökű benn- lerő szippant egy hirtelent a Kossuth-ból és felel: — A jegenye se nő mindjárt ser égbe. Egy éves korában mégcsak gally az. Hanem ha megindul... Jelképes beszéd, érteni kell belőle. S ha már „megindulf’ az a bizonyos jegenye, meg kell lenni a kézfogásnak íj. De hogy az miért van meg és miért éppen most, az elég jó növésű, csak kissé sovány, deres hajú könyvelő, Balta István zsörtölődik, jy em éppen a legmegfele- ' lőbb idő ez a velem való beszélgetésre. A zárszámadáshoz az utolsó simításoltat kell elvégezni. Nagy figyelem, alapos körültekintés kell hozzá Hiszen... — Éppen erről lenne szó. Bizonyára ilyenkor látják csak a szövetkezetben, hogy a könyvelő mennyire fontos ember. Igaz-e? — Nem egészen így. Én például másfél éve vagyok itt — gyógyszertárból jöttem ide v~, de mondhatom, mindig éreztem a megbecsülésemet. Másrészt pedig, meg vagyok elégedve a keresetemmel. Együttesen elég rendes havi fix jön ki belőle — feleli és közben figyelmesen rakosgatja az asztal lapját teljesen elborító irathalmazokat, amelyek közül akarunk mi a mezőgazdasággal? Ki javára akarjuk a virágzó mezőgazdaságot? Az ország nem minden dolgozója érdekelt ebben? Ügy kell ide a tanult ember kérem, mini akármelyik gyárba, üzembe, hivatalba... Az még nem elég, Egy „tükör“ gazdájánál néhányról tisztán olvasható a bélyegző-lenyomat: Szabadság Mg. Termelőszövetkezet Szabolcs. L ’ ddig október végével zár- tak a téeszek, most újabban pedig december végével. Melyik a gazdaságosabb, a reálisabb? — Csakis ez a mostani. Évvégével tisztázódnak általában a dolgok: befejeződik a termények betakarítása, a különböző szállítások, jószágeladások... Megbízhatóbb számvetést lehet csinálni. — És... szereti ezt a munkát? — intek fejemmel a papírhegyeket tartó asztalra. J7 lőbb néz rám, mintha nem értene. Homlokát ráncolja. — Senki sem kényszerűéit, hogy ide jöjjek. Dehát... mit hogy a paraszt szövetkezetben van. Tudnia is kell, hogy miért van ott. Hát ezt mutatja meg neki a könyvelés. — Aztán mégis, lényegileg mit? 1/f inden esetre először azt, hogy mi és mennyi a közös vagyon. Másodszor: mit és lehetőleg mennyi munkaráfordítással kell elvégezni. Mit és mennyiért lehet venni, mit és mennyiért lehet építeni. Majd pedig a megtermelt áruk értékéből milyen öszegekben mi történhet; az elvégzett munkája után ki miből és mennyiben részesülhet. S ezt a körforgást pontos nyilvántartás és könyvelés nélkül lehetetlen biztosítani. És a könyvelésnek olyan tükörnek kell lenni, amelyik mindig mindent hűen megmutat, ami... végeredményben a tagság munkáját, közös előrehaladását segíti. A z oldalt beszélgetők most ** elcsitulnak, mivel kijött annak lehetősége, hogy az elmúlt évi két előlegosztás helyett az idén már minden hónapban tudnak osztani. Mint megvitatták, erre a jószágállomány jelentős növelése és a megvalósítandó tizenkét hbldas kertészet fogja adni a nagyobb lehetőséget. S e kérdést így tisztázva, a beszélgetők közül most kilép az elnök Bodnár Ferenc, aki szőke, csontos arcú, negyvenöt körüli jó beszédes ember és leül a tükör gazdája melletti üres székre. — Mi szükséges ahhoz, hogy egy szövetkezet tükre valóban jól mutasson — eresztem meg újabb kérdésemet. A z, hogy a szabály, a törvényesség mindén vonatkozásban be legyén tartva. Ugyanakkor nekem tudnom kell mindenről; folyamatosan megbeszélni a vezetőséggel a lehetőségeket, feladatokat. Vagyis: az egyetértés. — Sikerül ez mindig? — Ügy igyekszünk — feleli gyorsan a deres hajú könyvelő, és megint az iratokat rakosgatja, de úgy, mintha máris sajnálná a feleslegesen elröppenő perceket. L1 ngedd meg, Pista bácsi, hogy itt én is beleszóljak — húzza közelebb székét a jóhangú, eleven mozgású elnök. — Ügy van az, elviért, ban én is szövetkezeti lettem — mert akkor lett szövetkezeti ez a mi kis községünk —> ét megválasztottak elnöknek, több olyan dolgot akartam, amit most már tudom, hogy nem lehetett. De akkor még úgy gondoltam, hogy szövetkezeti vagyok, elnök vagyok, aztán no, gyerünk csak így, meg így, nj- kem nem dirigál senki. Pista bácsi meg szólott, hogy ezt nem lehet, amazt viszont lehet, de csak igy vagy úgy. Morogtam emiatt. Később aztán beláttam, hogy tényleg nem lehet vak- iába menni. Azóta nincs is komolyabb baj az egyetértéssel. Csak... nem tudom, haragszik-e még rám Pista bátyám? TJ gyan miért haragudnék — néz az elnökre Balta István. — Hogy a múlt tavasszal többször incselkedtem, mondva: úgy ül itt benn mindig, mint valami kukac. Olyan csendben. — Na hallod. Hagyjad már ezt a fenébe. Nem ide való. Különben... megadtam rá neked a választ. Hogy írni, számolni nem lehet fütyölve, dalolva. Vagy számolok, vagy dalolok. De ha az utóbbit tenném, jő? néznétek ki — nyomja meg a szavakat egyáltalán nem sértődötten a tükör gazdája. Nevetnek. A könyvelő az elnök vállára csap. Az meg viszont rám hunyorgat addig. Asztalos Bálint 3
