Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-06 / 5. szám
AMI NEM ÜZLET Újévi újság a fehérgyarmati járásból |\| őst, évvégén, néhány kultu- ralis szerv vezetője azzal dicsekedett — s nem is méltatlanul, — hogy jól zárták a gazdasági mérleget. Nem ráfizetés, hanem jelentős haszon maradt a mérleg egyik serpenyőjében, ami művelődési intézménynél, például művelődési háznál, valóban nehezen elérhető eredmény és ezért igen dicséretes dolog. 1} e már kevesebben dicseked- . hetnek azzal, hogy a gazdasági mérleggel együtt hasonlóan jelentős haszon maradt az erkölcsi, szellemi mérleg serpe- tiryőjében is. Persze, ez nem jelenti azt, hogy most már egész évi munkájuk ereményíelen volt, Dehogy! Csak törekvésben nem érte utói a gazdaságiakat, így például a színházak munkájában ez feltétlenül megállapítható. Mert nézzük csak a színházi műsorokat. Hasznosak voltak? Feltétlenül. A nyíregyházi műsorok, amelyek keresztmetszetben mulatják három nagy színház munkásságát, megmutatják, hegy zömében nívós, valóban a műveltséget szolgáló művek kerültek bemutatásra. Klasz- szikusok, komoly zenei estek, operák, haladó nyugati színdara-, bök, és mai témájú magyar és népidemokratikus szomszéd országbeli drámák. Mégis... valahogy biccentget a mérleg karja. .. hat mai témájú darab szerepelt műsoron, és huszonhat zenei est volt a százhuszonhat előadásból. Nem kevés a mai darabok száma? Nem túlzottan kevés ez akár a zenei estek, akár az összes előadások számához képest? És vajon, miért? Nincsenek mai témájú darabok? Nincs irodalom? Van! /sakhogy a színházak azzal ^ a titkos, ki nem mondott érvvel érvelnek, amellyel viszont a művelődési házak már nyiltan is érvelnek, hogy a mai témájú darabok nem jelentenek olyan sikert, mint a már ismert, bevált, sokszor és régi időtől fogva játszott más, esetleg klasz- szikus darabok. A színházak ezt nem mondják. Azt mondják inkább: írók, írjatok! Pedig az ílt Sk írnak... A lényeg azonban mégis ez: a színházak a kétségtelen anyagi üzletet előnyben részesítve, lehetőleg kipróbált darabokhoz, operettekhez, zenés vígjátékokhoz folyamodnak. Ha igaz is lenne, hogy ezek n „kipróbált” sikerű művek nagyobb közönséget vonzanak, mint az ismeretlen darabok, ugyan, mi a szerepük a színházaknak a szocializmust építő országokban? Az, hogy profitáljanak és csupán szórakozást nyújtsanak? Vagy az, hogy egyik erős bástyái legyenek a művelődés terjesztésének? Persze, így leírva ez talán túlzás, hiszen a műsor feltétlenül hasznos volt így is. Azonban mai életünk kérdéseit- ennyire mellőzni a színpadokról, már nemi indokot szolgáltat az erősebb következtetésekhez is. 4 művelődési házaknál is ta" pasztaiható hasonló ferde törekvés. Sokszor hallunk előadásokról, amelyeket vagy a művelődési ház, vagy valamelyik társadalmi szerv rendez a bevétel reményében, s ezért a műsor eléggé nívótlan, összecsapott. Nem az előadás a cél maga, hanem az, hogy minél kevesebb befektetéssel, idővel nagyobb összeget nyerjenek, ilyen vagy amolyan ráfordításokért. Hiszen nem ablakon dobják ki aztán sem a pénzt! Rádiót, televíziót vesznek belőle, vágj' más, hasznos dolgot. Azonban... megint csak biceg a mérleg karja. .. ha mindent hasonlóan intéznek el. végre i* sosem csinálnak semmit! ]J eszélnünk kell az íziésneve- lésről. Meg tudjuk e szüntetni azt a feltételezett könnyű- műsor-szeretetet, ha könnyűműsor dömpinget bocsátunk magunk is közönségünknek? Lehet-e nevelni új közönséget új színházainkhoz, új szellemben, — régi darabok ármádiájával? Lehet-e falusi ifjúságot a művelődési házhoz kötni összecsapott, hajrá rohamelőadásokkal? Lehet-e komolyabb művelődési munkát végezni falusi kultúrotthonokban, ha a fő foglalkoztatás szinte egyedülállóan a szabás varrás? Mert ilyen példák is akadnak, szép számmal. S arra a kérdésre, hogy más szakkörök miért nem működnek hasonló ambícióval, vagy egyáltalán miért nem működnek, a válasz ez: mert nincs pénzük. Pedig jóné- hány komoly értékű szakkör van. amely „nem fogyasztja” a pénzt. Mindez a túlzott anyagi haszonra való törekvésből, abból a félelemből fakad, hogy az intézmény nem lesz gazdaságos. Persze, ez sem mellőzhető. De jó összhangot kell teremteni. És semmi esetre sem veheti fel egyetlen művelődési intézmény sem az üzlet jellegét! 4 z új év — reméljük, — egyre több kitűnő példát hoz el, olyan kiváló példákat, amelyek máris szép számmal akadnak. Mint egyike ezeknek lapunk tegnapi számának híre: klubszobákat rendez be a tisza- vasvári Rákóczi Termelőszövetkezeti SB. EMELETES TANÁCSHÁZ ÉPÜL A JÁRÁSI SZÉKHELYEN Rövidesen elkezdik építeni az új egyemeletes tanácsházat Fehérgyarmaton, a volt piactéren. Mintegy hárommillió, forintot költenek a ' modern épületre. A Megyei Építőipari Vállalat megkezdte az anyagok helyszínre szállítását. Mint Kertész elvtars, a járási tanács titkára mondta, a tanácsház építésének befejezési határideje 1962 augusztus 20. Szép parkot létesítenek az új épület előtt. ,Múlt évi" kis malacokkal kívánnak boldog új évet az ópályi Kossuth Tsz tagjai. Nemzetközi bélyegkiállítás lesz Düsseldorfban „Nemzetközi Filateliai Kiállítás” címmel a Posta-Világszövetség 1961. decemberében rendezi meg Düsseldorfban nagyszabású bélyegkiállítását. A Posta- Világszövetséghez tartozó valamennyi ország postaigazgatósága és természetesén rengeteg magángyűjtő vesz részt a kiállításon. A 22 000 négyzetméter nagyságú kiállítási területen nemcsak a forgalomban lévő bélyegeket mutatják be, hanem a legritkább különlegességeket is. a«»»»»»»« KÉT ŰJ KULTÚRHÁZ Matolcson örülnek az emberek annak, hogy új kultúrház épül. a községben, amire az egymillió« ötszázezer forint építési ösz- szegből eddig mintegy 800 erei forintot használtak fel. Csahol« con a kultúrház építésére 484 ezer forintot fordítottak A JÁRÁSBAN 1960-ban a Járás nyolc községében villamosítottak és minta egv 19 kilométer betonjárdát építettek. A jánkmajtisi gazdasági kisvasút vonalát Vámoeorosziü tói Köleséig hosszabbították meg. 1 , -4 ORVOSI RENDELŐ, Óvoda, bölcsödé í Kisar községben áprilisra kéé szül el az orvosi rendelős lakás, ami 220 ezer forintba kerül. Botpaládon 240 ezer forintár# vásároltak házat, amit átalakítanak és felújítanak újabb 23 ezer forintért óvodának. Májusban Panyolán egy 30 férőhelye# bölcsődét adnak át. FOLYIK A RIZS BETAKARÍTÁSA A járás területén javában folyik a rizs betakarítása. Nagji nehézséget okoz a sáros talaj) Kocsikkal nem lehet a rizskévéket hordani, így kézzel szálííU iák cséplésre. Szabó Pál, a járási tanács mezőgazdasági osztályán mondta, hogy a rizs terű mésátlag holdanként 15—20 mázsa, de a minőség az időjárás viszontagságai miatt gyengébb. TERVEN FELÜL 350 EZER TÉGLA Jól dolgozott 1960-ban a fehérgyarmati téglagyár. Évi tervéi már december 14-re befejezte) Az év végéig terven felül 33$ ezer db téglát gyártott. A téglagyár az 1960. évi tervét ezzel 10$ százalékra teljesítette. A jó eredményhez hozzájárult többek között az, hogy az év folyamán új présgépet állítottak a termelésbe. villamosítottak és gépesítették a bányában a termelésig kovácsi „Csakis előre mehetünk...“ NAPOK ÓTA élénk jövésmenés van a tiszanagyfalui tanácsházban. A falu közös helységében megsokszorozódva röpködnek azok a ma leggyakrabban kimondott szavak, amely eltet az egyes családi házakban is ugyancsak emlegetnek: szövetkezés, biztosabb holnap, könnyebbedő és mégis több hasznot adó paraszti munka... Az érdeklődő hamar megtudhatja, hogy mintegy százkilenc- ven családban túl vannak már a töprengésen, a szavak rágásán, ami ebben a nem valami népes faluban igen jelentős szám. A falu vezetői nem is mulasztják el mindjárt felsorolni azok neveit, akik megfontoltan előre látva, követésre méltóan döntöttek a nagyüzemi gazdálkodás melleit. És sorolják a neveket: Olajos Dániel S és fél holddal, K. Takács János 6 holddal, ifjú Jászovics Gyula 4 holddal, Csukás Bálint 3 és fél holddal. Jármi András 5 hold 300 öllel, ifjú Lang István 4 és fél holddal... az elsők között választották az általános paraszti felemelkedés és tovább jutás egyedüli helyes útját. TERMÉSZETESEN, a végleges elhatározásra nem mindenki egyszerre jut el. Számuk azonban állandóan növekszik Éspedig nem egy esetben igen érdekesen és váratlanul. Szop- kó Jánosnál például az volt a helyzet, hogy kezdetben mondhattak neki a népnevelők akármit, az éltesebb gazda csak hallgatott, mint a csuka. „No pizony, ezt sem egykönnyen lehet előre segíteni” mondta tőle kijövet már a harmadik népnevelő pár is. Hanem aztán, a karácsony előtti héten igen el- ám-ultak a tanácsházán levők, amikor Szopkó János bácsi takaroson megborotválkozva, ünneplőbe öltözve beállított. „Azért jöttem volna — kezdte mon- dóliáját —. hogy mielőtt elmennék a fiamékhoz Dunántúlra, egy kis ünnepi vendégségbe, elintézzem... a négy holdam jobbik sorsát is. Hol az a belépési?!” ★ SZOPKŐ JÁNOS tehát így lett szövetkezetbéli. Másoknak meg megint a maguk aláírása a fon'os... A faluban. van egy, már tíz éve — és mm is akárhogy! — működő termelőszövetkezet is: az Üj Elet. Elnöke, ifjú Oláh János azt mondja: — Mór többektől hallottuk, hogy ide, mihozzánk alkarnak jönni. A legutóbbi közgyűlésünkön tárgyaltunk erről cs megállapítottuk, hogy szívesen, megértéssel fogadjuk mindazokat, akik hozzánk csatlakozva akarják megtalálni számításukat. Mi ígérjük, hogy nem teszünk különbséget régi és új tag közt. Sőt tapasztalatunkkal, gyakorlatunkkal segítségükre leszünk, hogy minél jobban beilleszkedhessenek közénk. Akik viszont egy másik közösségi nagycsaládban alkarnak tömörülni, meg van arra is a lehetőség. Ugyanis, a közel négyezer holdas határunk biztosítja azt a lehetőséget, hogy két termelőszövetkezete legyen községünknek. Erről viszont mielőbb dönteni kell. mert hátra van még a vezetőségválasztás, tisztázni kell a szervezeti kérdéseket, kialakítani már az idénre - is a lehető táblákat és megkezdeni a munkát általában. Mindez pedig megint időt vesz igénybe. •k JASZOVICß GYULA, mint az egyik, döntésen túl levő családfő lépett át az új esztendőbe. Beszélgetésünk előtt pár nappal mondott le további egyéni- eskadéséről. S hogyan van, mit erez azóta? — kérdezem meg tőle saját, takaros új házukban. — Egy rövid mondatban megadom a választ — feleli a még meglehetősen fiatal, barna arcú házigazda. — Vagy előre lehet menni, vagy hátra. De józan ész szerint csakis mindig előre mehetünk. A kérdésre ez a válaszom. Másrészt pedig, kiszámítottuk a feleségemmel, hogy az elmúlt évben a négy hold földünk utáni mindennemű nyers jövedelmünk tizenki- lencezer forintra tehető. Ettől feltétlen több hasznunknak kell lenni szövetkeze- tileg. Az Új Életben most is negyven forint körül van egy munkaegység értéke. Idős Ná- clasdi Mihályt például jól ismerem. 440 körül van munkaegysége. A fia 400, a lánya 300 körül gyűjtött össze. Mit keresett az a család, elvtárs?! De vannak ott mások is, mint Chrabák György, Virrasztó István, meg többen, akik szorgalmasan igyekeztek. Ahogy az én véremben is ilyen van. Csak persze, a dolog veleje az, hogy...- maga a szövetkezés, mondom például olyan, mint egy képkeret, Azzal nem lehet baj. Hanem azon dől el minden: mi és hogyan tan benne. A vezetésen, az ösz- szefogáson. Az egy akaraton. Da én remélem, nem lesz itt ebben sem hiba. Elvégre mirajiunk múlik, hogy jól illeszkedniük bele ebbe a... keretbe. És most már én is azt mondom: minél előbb, annál jobb. —A. B — Biológiai ankét az Agrártudományi Egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen csütörtökön ankétet rendeztek az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveiről és a biológiai mezőgazdasági képzésről. Az ankéton az egyetem oktatóin kívül részt vettek a megyei tanácsok művelődési osztályainak illetékes szakfelügyelői és a vidéki középiskolák számos biológia-tanára. Dr. Magyari András, az Agrár- tudományi Egyetem rektora, a biológiai tudományok doktora hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakemberek képzésénél mind nagyobb szerep jut a biológiának és ugyanakkor a műveltséghez is hozzá tartozik az a területen való jártasság. Kértej a- szaktanárok segítsék elő, hogy a vidéki technikumokból, gimnáziumokból azok a fiatalok kerüljenek az Agrárturományi Egyetemre és mezőgazdasági főiskó- :ákra, akik a mezőgazdasági tudományok iránt fogékonyak. A továbbiakban dr. Kontra György, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet biológiai tanszékének vezetője tartott előadást a biológiai képzés tapasztalatairól, úi feladatairól. (MTI)
