Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Íz iskolakerülés bűnözéshez vezet Adatok a hodászi tervből Télen is van munka Még nem öltött végleges ter­mát a hodászi Béke Tsz jövő évi termelési terve, de főbb vonalai­ban már régen papírra vetették. Csak néhány fontosabb adatot emelünk most ki a sok közül. Kenyérgabonából 132 holddal vetetlek többet, mint korábban, összesen 570 holdat. Ez az ösz- szes szántóterület "8 százaléká­nak telel meg. Tekintetbe vet­ték. begy sok helyen a kedve­zőtlen idő miatt nem tudták ! gabonából teljesíteni a vetési \ tervet. Nemcsak a vetési terület j növelésével igyekeznek többet I adni az államnak, hanem az ál- ' tantermes növelésével is. Búza- j hói például a tavalyi tíz ma- J zsás átlagot 11,4 mázsára akar- ! ják emelni. Kukoricából tavaly 114 hold volt. Az idén 189 holdon számi- j lanak kukoricát termelni. .lcleníőscn növelik az évelő} pillangósok vetésterületét is; 64- röl 91 holdra emelik. Emögott természetesen az allatállomany fejlesztése áll. Alapeivük a saját nevelésből, tenyésztés útján történő fejlesz­tés. Szarvasmarhából állandó el­lenőrzés alatt álló törzstenyésze-1 te van a téesznek. Két év óta | minden tcvábbtenyésztés-c alkal­mas üsző borjút felneveltek. Ta- j valy már 13 saját nevelésű te- j henük ellett meg. 44 fejős télié- nük mellett 39 növendékmarhá-1 juk van. Ezekből pótolják majd j a selejtezettcket, illetve fejlesz-1 tik tovább a törzsállományt. Ké­sőbb majd eladásra is nevelnek lenyészüszőket. Tavasszal akarják majd meg- [ honosítani a baromfitenyésztést. Most készült el 320 ezer forin­tos beruházással egy új tojóház. Hatezer naposcsibének r. felne­velését tervezik. Ebből állítanak majd be ezer darabból álló törzs­állományt. Tojás értékesítési tervüket is c’ég nagyra, 39 czci darabra szabták. Tóth Gábor, az ópályi Kossuth Tsz kőművese jelenleg a takarmányos épület alapköveit formálja. Átadták a nagyec-ietli Kras/na-hidat A második világháború vége felé, őrült rombolási, pusztítási megveszekedettságükbén a visz- szavonuló német banditák Nagy* j ccsedcn, a Krasznát átívelő köz­úti hidat is felrobbantották. 1 Azóta szükség-íahídon bonyoló- 1 dott !e az aránylag nagy forga­lom. Az elkészült modern, ízléses kivitelezésű vasbeton hidat I960, utolsó munkanapján, december 31-én adták át rendeltetésének. 4 A- kínai nép következetese: alkalmazza, a proletárdiktatúra funkcióit és elnyom mindenfajta .reakciós rnegny lvánulást. Nem­csak kisöpri a társadalmi élatbő) s veekciót, hanem megszabadítja a társadalmat a kémektől, a di- verzánsoktó!, valamint az egyéb tolvaj, rabid és csaló elemektől is. De például a leleplezett ellen- forradalmárok közül is csupán azokat ítélték halálra, akik nagy bűnt követlek el a ncp ellen cs akik semmiféle megbánást nem tanúsítottak ; elkövetett telteik miatt. Ezek esetében nem volt más megoldás, mint a halálos ítélet. Az ellenforrad3lmárok cs a reakciós elemek többségét azon- h’.n kisebb-nagyobb börtönbünte­téssel sújtották, s megadták ne­kik a lehetőséget, hogy a munka segítségével új emberré vál­hassanak. Ezeknek az emberek­nek az esetében egyesítették a büntetés és az elnézés politiká­ját, lehetővé tették számukra, hogy megbánva tetteiket, kiszol­gálva a nép által rájuk rótt igaz­ságos büntetést, ismét bekapcso­lódjanak a szocializmust építő társadalom munkájába. Az elítéltek munkával való át- nevelése a kínai proletárdiktatú­ra egyik leghatékonyabb eszköze. Ez a módszer kitűnőnek bizo­nyult és segítségével sok volt ellenforradalmai- és reakciós, 'agj' egyéb bűnöző elemtől tisztí­tották meg eddig a kínai társa­dalmat. A kínai börtönök ma már sokkal inkább étnevelő in­tézetek, mint büntető helyek. A börtönök vezetősége minden le- ^HeWs«get mejfad 'a bébörtünözöt- t elmek ahhoz, hogy bekapcsolód- Vnal: valamilyen munkába és büntetésük töltése közben a mun­ka segítségével átnevelődjenek, átalakítsák gondolkodásmódjukat, rájöjjenek, hogy a legtöbbet akkor tehetik önmagukért, ha őszintén bekapcsolódnak a társadalmi épí- »unkaba. A kínai börtönök­ben tehát az elnyomó funkció mellett mindinkább elő érbe ke­rül a nevelő funkció. A rabokat bevonják a termelő munkába szakemberekké képzik és neve­lik őket politikailag, valamint ideológiailag. E nevelés legdön­tőbb célja, hogy megszabadítsák az embereket reakciós, társada­lom- és népellenes nézeteiktől, ráébresszél: őket, hegy csak ab­ban az esetben válhatnak ismét a társadalom hasznos tagjává, ha szakítanak a múlttal és űj szem­mel nézik mindazt, amit koráb­ban a maguk szűk, reakc.ós, vagy ellenforradalmi szemszögéből vizs­gáltak, nem véve figyelembe az egész társadalom céljait és érde­keit. Az elítéllek egyrészének ese­tében hosszú nevelésre van szük­ség. Az is előfordult, hogy egy- egy emberről kiderült, visszaeső boiiös, megtévesztette a hatósá­gokat, elhitette velük, hogy már jó úton van és az első alkalom­mal ismét vételt a társadalom ellen. Más emberék esetében vi­szont ennek az ellenkezője ta­pasztalható. Vannak, akiknek a büntetési -dőnél rövidebb idő is elegendő snhoz, hogy ideológia­ilag és politika tag átalakuljanak. Ezeket rendszerint szabadon en­gedik még a büntetési idő letöl­tése előtt. A róluk befutó jelen­tések azt bizonyítják, hogy a ne­velés hasznos és alapos voíf Ezek ez emberek munkát kapnak és a szocializmust építő társadalom teljesen egyenrangú tagjaként dolgoznak valamilyen üzemben, vagy népi kommunában. Tiszte­letben tartják a társadalmi együttélés szabályait, betartják a Hónai Népköztársaság törvényeit, azaz új életet kezdenek. Az itt elmondottak a szabadon bocsátot­tak nagy többségének esetében érvényesek. Az ideológ'ai és politikai neve­lésnek vannak egyéb hatásai is. A nevelőmunka során megmagya­rázzák a volt ellenforradalmárok- nak, ez elfogott kémeknek, hogy tevékenységükkel milyen, nagy károkat okoznak a népnek és a népi államnak, s azt is megma­gyarázzák nekk, hogy a nép ha­talma előbb-utóbb úgyis össze­zúzza a társadalom . maroknyi i észót képező reakciós és ellen- forradalmán bázist. Sok ellenfor­radalmárra, vagy kémre ez olyan hatással van, hogy nemcsak azt bánja meg, amit ő maga követett el a népi hatalom ellen, hanem a hatóságok tudomására hozza mindazt^ am t az ellenforradalmi, vagy kémszervezetekről tud, le­leplezi a még szabadon tevékeny­kedő ellenforradalmárokat és ké­mehet is. Egy- Liu Csing-tö revü kém, amikor a politikai nevelő­munka sórán látta, milyen em­berséggel és türelemmel foglal­kozna': vele, mi mindent elkö­vetnek azért, hogy új emberré formáljál:, megbánta bűneit és ó lékes adatokkal látta el a népi hatóságokat. Vallomása nyomán tjváböi 123 kémet és diverzánst sikerült elfogni. • Fucsien tarto­mányban egy kalózt 7 évre ítél­tek el. Büntetésének töltése folya­mán nagyfokú megbánásról és átnevelődési hajlamról tett bi­zonyságot. Mi több, 1956-ban egy árvíz idején seját élete kockáz­tatáséval 15 embert mentett meg a haláltól. 1959-ben amnesztiá­ban részesítették, s azóta a társa­dalom hasznos tagjaként dolgozik, rendes, törvénytisztelő emberré vált. Egy Csjanszu tartományban elfogott bűnözőt 5 évi börtönre, illetve átnevelő munkára Ítéltek. Amikor letöltötte idejét, egy népi kommunába került. Egy napon nagy pénzösszeget talált az úton. Első dolga volt, hogy átadja a hatóságoknak. Eszébe sem jutott, hogy megtartsa, vagy- hallgasson róla. A börtönben kapott nevelés hatása ebben az esetben is kitű­nően érvényesült. Sok volt bűnöző, akinek korábban semmiféle képzettsége nem volt, most szakemberként végzi a társadalomra nézve hasz­nos munkáját. Több börtönigaz­gatóság adatai szerint a koráb­ban elítélt, egykor parazita ele­mek több mint 60 százaléka a büntetés letöltése után szakem­berként kapcsolódik be a munká­ba. Legnagyobb részük még a börtönben megtanul írni és ol­vasni is. A kínai börtön átnevelő munkájának együk legérdekesebb példája a Csing-dinasztia utolsó tagjának, a japánok bábcsászárá- np.k Fu Jinek az átnovelése. A volt császár jelenleg saját mun­kájából élő ember, s hasznos tag­ja a kínai társadalomnak A kirai börtönök átnevelési elméletének'legfőbb tétele, hogy a társadalom ellen vétett embert, a bűnözőt, vagy az ellenforrad&l­márt nem szabad mesterségesen elkülönítetni a társadalomtól, mert így sohasem döbben rá, mi­lyen nagyot vétett a társadalom, hazája és népe ellen. Átnő velős közben megismertetik a bebör­tönzötteket a társadalom új ered­ményeivel, azzal a hatalmas épí- tőmunkával, amelyet a kínai tár­sadalom végez. Tervszerűen al­kalmazzál: ezt a vonalat, s pél­dául rendszeresen szerveznek lá­togatásokat a városokba és a fal­vakba. Elviszik a büntetésüket töltőket az új építkezéshez, meg­mutatják nekik az új gyárakat és a népi kommunákat. Meghívnál: a börtönökbe kiváló dolgozó munkásokat, és parasztokat, akik elmondják, mi készteti őket ar­ra, hogy a tőlük telhető legtöb­bet tegyék a társadalomért. Mindez rendkívül nagy nevelöha- tással van a volt reakciós és ellenforradalmi elemekre. Ezek az emberek, látva az új társada­lom példátlan eredményeit és életképességét, rádöbbennek, mi­lyen oktalanul cselekedte!:, ami­kor bűntetteikkel akadályozni próbálták az új megszületését, azt, amit semmiképen sem lehet megakadályozni. Ez a rádöbbe­nts készteti azután arra a volt bűnözőket, hogy szakítsanak ko­rábbi nézeteikkel, tevékenyen résztvegyenek az átnevelési moz­galomban, magul: is elősegítsék; saját átalakulásukat és végképp arra a r.agy elhatározásra jussa­nak, hogy a szocializmust építő új kínai társadalom hasznos tag­jaivá, szocializmust építő új em­berré váljanak. Néhány szülő az államunk ál­tal biztosított oktatási-művelő­dési lehetőségektől gyermekét könnyelműen és sorozatosan el­vonja, nem is gondol a gyermek jövőjére, életére. Az 1960—61-es tanévben már *2 első hónapokban a megye te­rületén összesen 700 gyermek maradt távol az iskolától. Ezek e gyermekek ma sem járnak is­kolába. A pedagógusoknak felvi­lágosító munkája, családlátoga­tása és sok esetben a szabály­sértési hatóságok bírságolása is ejedménytelen maradt. A szü­lök különböző, de döntő többse- ! ség határozottan és következete­sen felelősségre fogja vonni bűnvádi úton mindazokat a szü- 'őket, akik a reális lehetőségek ellenére nem gondoskodnak gyer­mekeik megfelelő neveléséről. Dr Bodnár Zoltán, a fiatalkorúak ügyésze minden gyermekvédelemmel fog­lalkozó szervnek, a pedagógu­suknak, az ifjúságvédelmi bi­zottságnak, a rendőrhatóságok­nak cs az ügyészségnek is. A fiatalkorúak megmentése, bűnö- zésük megelőzése érdekében az elkövetkezendő időben az ügyész­össze Kell fonni és mit nem szabad tenni. Hajla­mosabbak a gyerekes csínytevé­sekre, ami sok esetben az erköl­csi zülléshez vezető első lépést jelenti. Az ilyen gyermekek szülői rendszerint akkor ébrednek rá, bogy az ő hanyagságuk miatt kerültek a fiatalkorú gyermekek * vádlottak padjára, amikor ez már késő. Az iskolakerülés a gyermekek csavargása, képzet­lensége, számtalan esetben egye­nest a bűncselekmények soroza­tos elkövetéséhez vezet. A statisztikai adatok tanúsága szerint az iskolai mulasztók mintegy fele cigány szülők gyer­meke. Szociális'a törvényeink fajra, felekezetre tekintet nélkül írják elő kötelezően a tankötele­zettséget, éppen ezért a cigány gyermekeknek is kötelező isko­lába járni és nyolc osztályt el­végezni. Van már a megyénk­ben több cigány iskola, ahol megfelelő feltételek mellett ta­nulhatnak a gyerekek. Ahol azonban ilyen iskola nincs, ott sem lehetünk közömbösek a ci­gány gyermekek tanulásával kapcsolatban. Az iskolai mulasztások meg­szüntetése érdekében nem tudják, hogy mit szabod gükbén alaptalan okokra hivat­kozással próbálják magyarázni gyermekeikkel szemben elköve­tett könnyelmű mulasztásaikat. Eddigi megállapításaink szerint a fiatalkorú bűnözők 16 százalé­ka szinte iskolázatlan és csak 28 százaléka végezte el a 8 osztályt, ezek is álta.lában elégséges ered­ménnyel. Az is megállapítható, hogy a fiatalkorú bűnözök álta­lános műveltségi színvonala rendkívül alacsony. Ezek a fia­talkorú gyermekek nem tudnak sok esetben különbséget tenni a jó és rossz cselekedet között, NINCS ELVESZETT EMBER *2

Next

/
Thumbnails
Contents