Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Találkozás az ördöggel Találkozás az ördöggel. Tizenkilenc századdal Pompeji pusztulása után egy francia geo­lógus-mérnök, Haroun Tazieff elhatározta, hogy behatol a tűz­hányók krátereinek veszélyes melységeibe és kikutatja titkait. Rettenthetetlen és bátor, előretör 'és előrehalad akkor is, amikor 'mások már riadtan menekülnek. Ma a vakmerő kíváncsiságának ar­ca lenne, bizonnyal az öve lenne «z. Tazieff a legnagyobb termé­szeti katasztrófák szemtanúja, a vulkánok hőse, meghódítója. Ha utazásairól nem hozta volna ma­gával ezt a lenyűgözően érdekes dokumentumfilmjét, a világ jog­gal tarthatná hazugnak, mert ke­vés emberről tételezhető fel ek­kora bátprság, hogy meg meré­szelje tenni azt, amire ő vállal­kozott. Mindazt a szépet és fen­ségeset, amit emberek és költők Hz évszázadok folyamán csak el­képzeltek, 6 a maga valóságában látta és megörökítette. Sok tudós specializálta magát !a tűzhányók tudományára, de azt mindnyájan elismerik, hogy is­mereteik két korszakra oszlanak: Tazieff előtt — csak a feltevések és távoli megfigyelések idejére: Tazieff után pedig — a feltárt bizonyítékok és bizonyságok ko­rára. Ez a hős felfedező rendíthetet­len nyugalommal tör át hulló kőzáporon, kénfelhőkön, fűztől izzó száldákra kapaszkodik és kémlelve hajol fortyogó lávata­vak fölé. Az Etna épp kitörni készül. Tazieff és társai, hogy ezt meg­örökítsék, a krátert néhány mé­ternyire vakmerőén megközelítik. És ekkor a legfantasztikusabb vízió tárul eléjük. Ez a szörnyű örvénylés volt az alvilággal való legfélelmetesebb találkozásuk. Most ismerték meg a valódi fé­lelmet, a lélek legmélyéről előtö­rő elemi, primitív rettegést, amely szinte hipnotikus erővel tartja hatalmában őket. Minden lépésűkkel a halált érintik, minden lépésükkel rette­gésüket gyűrik. Láng, hamu, lá­va és kénfüst csap fel a kráter izzó, fotyogó katlanából. Maga a föld ős alkotóanyaga olvad és jön mozgásba. Ebből a mesesze­rű, izzó hömpölygő anyagból ala­kult a föld, ez volt az emberi élet kiindulópontja. Itt a magasban a föld titkos erői tombolnak, lent, az Etna al­só lejtőin pedig a narancs és olajfák alatt szelíden zöldellnck a föld legszebb szőlői. i mozi és a fiatalok bűnözése Déi-Vietnamban Az igazságügyminiszlérium közlése szerint Dél-Vietnamban az országszerte elítélt fiatalko­rú bűnözők száma 1955-ben 1639 volt, — 1359-ben pedig 3638-ra emelkedett. A bűnözés ilyen arányú emel­kedését az amerikai filmeknek tulajdonítják. Ezek idő cjőlt fel­ébresztik az erőszakos cs' nemi ösztönöket a gyermekekben, akiknek a mozi a lopás és az erőszak iskolája, ★ Az egyáltalán nem építő hatá­sú regények és filmek megront­ják a fiatalokat. A fiúk abba­hagyják tanulmányaikat és pénzt lopnak szüleiktől, hogy a filmen látott vagányok példájára egész­ségtelen gyönyöröket keressenek. A leányok illetlenül öltözköd­nek és nyíltan flörtölnek az ut­cán; ★ A szaigoni lapok több esetben hírt adtak arról, hogy 18—20 éves fiatalok szerelmi csalódás következtében öngyilkosságot követtek cl. A legutóbbi razziák alkalmával a rendőrség 15—18 éves ifjú gonosztevőket és 15— 16 eves prostituáltakat tartózta­tott le. Aki munkaidőben moziba megy, mindig találkozhat flörtö­li iskolásfiúkkal és diáklányok­kal, akik éppen „lógnak” az is­kolából, ★ Dél-Vietnamban a filmek 99 százaléka külföldi. A hivatalos statisztika szerint 1958-ban 500 filmet hoztak be külföldről. Eb­ből 211 amerikai, 192 tajvani, ;6 indiai és 26 francia film volt. ★ Az 1959-ben bemutatott két­száz új film 85 százaléka az Egyesült Államokból, 10 száza­léka Franciaországból és Nyugat- Németországból, 5 százaléka Ja­pánból származott. 40 százalékuk „western” stílusú kalandos film, 9 százalék háborús propaganda, 5 százalék bűnügyi film, 14 szá­zalék a dzsungel titkaival fog­lalkozott. * Az 1959. év folyamán a dél­vietnami filmgyártás újabb vál­ságba került. Beruházott tőkéje amúgy is minimális; a stúdiók anyagellátása hiányos és főként rendkívül k!csi a piac: a mozik­nak állt kát százaléka hajlan­dó vietnami filmeket játszani. Viszont külföldön sem adják a vietnami filmeket, még l.aesz- fcan. Kambodzsában és Malájföl­dön sem... Fejlődik as iskolán kívüli mezőgazdasági szakoktatás Ha mezőgazdasági szakoktatás­ról hallunk, elsősorban az ezüst- kalászos tanfolyamokra gondo­lunk. Meg is van ennek az alap­ja, hiszen hosszú idő óta a leg­népszerűbb és legelterjedtebb ez a tanfolyam. Ezt bizonyítja az is, jftogy idén 75 tanfolyamon 1800 fő vesz részt ebben az oktatásban megyénkben A tanfolyamok szá­mát rövidesen 88-ra akarják ki­egészíteni Érdemes összehasonlí­tást tenni az elmúlt évvel. Akkor 81 tanfolyamon mintegy 1400-an vettek részt. A különbség tehát egészen nagy: 400 fő. Nagy ez a különbség még akkor is, ha me­gyei viszonylatban fejezi ki az érdeklődők, a tanulni vágyók szá­mának növekedését. Még egy örvendetes tény: a tanfolyamok részvevőinek tíz százaléka nő. Ez nem nagy szám ugyan, de ha tekintetbe vesszük, hogy régeb­ben bizony elég ritka vendég volt a nő ezeken a tanfolyamokon, akkor nagy fejlődésről tanúskodó számnak kell tekintenünk ezt a tíz százalékot. A kor szerinti megoszlás adatai azonban már nem ilyen jók: 1800-ból csak 430 a 28 éven aluliak száma. A részvevők több mint háromnegyed része 26 éven felüli. Nehezen akarja az ember elhinni, hogy nem fordítva áll a dolog. Nem arról van szó, hogy az idő­sebbek ne képezzék magukat. Sőt! Annál elgondolkodtatóbb vi­szont az, hogy miért ilyen kicsi a fiatalok érdeklődése. A számszerű fejlődéssel együtt emelkedik az oktatás színvonala is. Ebben az évben már minden járásban van úgynevezett ezüst- kalászos vándorláda szemléltető képekkel, eszközökkel. Mikrosz­kópok, diafilmek és képek segit­A színház januári műsora Viszonylag kevesebb bemutatót tartanak most januárban a nyír­egyházi színházban, mint az ed­digi hónapokban. Ennek " oka, hegy a színházak nem rögzítet­ték még pontosan új évi műso­raikat. A Déryné Színház és a Mis­kolci Nemzeti Színház közölte már januári bemutatóit. A Deb­receni Csokonai Színház — a debreceni színház átépítése és más akadályoz tatások miatt, > csak mint tervet, közölte, hogy január második felében Mester­házi Lajos: Pesti emberek cí­mű művét mutatják bé Nyíregy­házán. mindhárom bérleti elő­adásban. A műsor a következő: 7-én Nagy Endre: A miniszter- elnök (Csokonai Színház, Vörös- marty-bérlet). 12-én Tamás bá­tya kunyhója, délután 4-kor if­júsági, este 7-kor felnőttek ré­szére (Miskolci Nemzeti Szín­ház.) 14-én Érdekházasság (Dé­ryné Színház.) 22-én Nem olyan világot élünk című mai témájú magyar vígjáték (Déryné Színház.) 29— 30-án Ludas Matyi. A 30-i elő­adás ifjúsági, délután 4-kor. (Déryné Színház.) Ezeken kívül számítani lehet a debreceniek Pesti emberek cí­mű előadásaira, valamint az OKI rendezvényeire. A könyvkiadás hároméves tervének eredményei A magyar könyvkiadás — amely az elmúlt években jelen- tösen fejlődött — sikeresen tel­jesítette hároméves tervét. Nö­velték a kibocsátott könyvek számát, példányszámát, emelke­dett az úgynevezett nagy tömeg­sorozatok példányszáma és új so­rozatokat bocsátottak közzé. 1958-ban 2663 könyv 26 millió példányban, 1959-ben 2818 könjw több mint harmincegymillió pél­dányban jelent meg. 1960-ban kétezerkilencszáz könyv látott napvilágot, s ezek példányszáma meghaladja a harminckétmüliót. A hároméves tervben indult a fiatal írók, a kultúra világa soro­zat, az új magyar lexikon, az értelmező szótár, megjelent a gyermekenciklópédia első kötete és kibocsátották a pártmunkás- könyvtár könyveit. Az ifjú olva­sók ismereteinak fejlesztését a búvár — sorozat tudományos, ér­dekes ismeretierjesztő könyvel szolgálják. Emelkedett a szak­könyvek száma is. Megindult az ipari szakmunkás — könyvtár so­rozat és sok mű jelent meg a korszerű technikai ismeretek szé­leskörű terjesztésére. A mezőgaz­dasági szakirodalomban is egy új sorozat, a mezőgazdasági kin­cseskönyvek sorozata indult. A magyar könyvkiadás három­éves tervének célját, — a magyar és külföldi irodalom termésének legjavát minél szélesebb rétegek­hez eljuttatni — beszédesen il­lusztrálják a könyvkiadás forgal­mi adatai. 1958-ban háromszáz- nyolcvan egymillió forint volt a könyv forgalom. 1959-ben. négy- •zácötvenkétmillió forint értékű könyvet vásároltak. Az idén a várható forgalom ötszázötvenmil­lió forint. A hároméves terv idő­szaka alatt összesen ezerhárom­száznyolcvanhárom millió forint volt az országos könyvforgalom, az eredeti tervnek 111 százaléka. Az egy főre jutó könyvvásárlás az 1957. évi harmincegy forinttal szemben 1860-ban ötvenöt forint­ra emelkedett. Nagymértékben növekedett a falun a könyvvásárlás. A falu ré­szesedése az országos könyvforga­lomból 1958-ban nyolcvanmillió 1959-ben százkétmillió forint volt. Az idei várható falusi for­galom száznegyvenmillió forint. ségével idétlenül nívósabbak lesznek az előadások, könnyebb a tanulás. Szakmunkásképző tanfolyamo­kat eddig általában csak az ál­lami gazdaságok dolgozói részére tartottak. Most a Nyíregyházi Mező- gazdasági Technikumban gyü­mölcstermelő és kertészeti szakon indult száz órás elő­készítő tanfolyam a két évet végzett ezüstkalászos gazdák részére, A nyíregyházi és környékbeli ezüskalászos gazdák sikeres vizs­ga után szakmunkás oklevelet kapnak. Minden kezdeményezés nehéz, ez bizonyosodott be Tiszadobon és Tarpán, amikor a 14 éves fia­talok részére hároméves szak­munkásképző iskola szervezésé­hez kezdtek. Most már eljutottak odáig, hogy Tarpán januárban meg is nyílik ez az iskola. Min­den támogatást megérdemel ez a kísérleti iskola! A tovább nem tanuló 14 évesek már nem gye­rekek de még nem is felnőttek. Nem tartoznak ilyen értelemben sehova. Ha tehát „csak” ennyit érne cl ez az iskola, hogy össze­fogja ezeket a fiatalokat már ak­kor is nagyon fontos hivatást töltene be. Ennél azonban jóval többre hivatott. A hét két napján elmélet! oktatásban vesznek részt, négy nap pedig gyakorlati munkát végeznek. Még kialakulóban van a szerve­zeti felépítése, de már vannak olyan elképzelések is, hogy a tanulók fejenként fél hold ház­táji földet is kapnak saját "hasz­nálatra. Ezenkívül feltétlenül nö­velni fogja a tanulók kedvét az egy hónapra átlagosan megálla­pított munkaegység jóváírás is. Ezek a legfőbb oktatási formák jelenleg, de kisebb még nagyon sok van. A második évet is el­végzett ezüstkalászos gazdák ré­szére például szakosított mező- gazdasági szakköröket szervez­nek, egyrészt azért, hogy tovább képezzék őket, másrészt pedig, hogy együtt tartsák őket tovább­ra is. Egy-két hetes időtartammal baromfi-, borjú-, sertéstenyész­tési tanfolyamokat is szerveznek. Tanfolyamokat szerveznek ezenkívül a téesz elnökök, va­lamint a gyümölcs és kerté­szeti brigádvezetők részére. Nagyon hasznosnak ígérkezik as ellenőrző bizottsági tagok tanfo­lyama is. Amint a fenti példák­ból is látható, művelődik, tanul a falusi lakosság. Gál Bél». A döntés Vincze Sámuel elhatározását is tett követte Dögén; még a múlt évben aláírta a belépési nyilatkozatot. Hat hold föld­jével ö is a szövetkezetbe lépett. Azt tervezgeti, hogy mint ácsmester, miképpen működhetne jobban közre nagy gazdaságuk felemelkedéséhez. (Foto: Hammel J.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents