Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-29 / 24. szám

I Mzprati SMszluri Hivatal Mortise a S. oW*»rél> ' HSfcb, Mini »»«gj v eáeuex Mil' S*«6Ja vaut, j Az általános iskolái tanulók 10.6 százalékkal, a közép­iskolái tanulóké 81,1 százalékkal, its felsőoktatásban résztvevőké | (32,2 százalékkal haladja meg az j j'J 957/58. tanévi szintet. Az 1980 61. [ tanévben az ipari-, kereskedelmi-, mezőgazdasági tanulók száma kereken 125 000, negyvenegy szá­zalékkal több, mint az 15Ü7/58. tanévben volt. A fiatalság szakmái-, gyakor- ÍJati tudásának megalapozására a »hároméves tervidőszak első évé- ’ .ben az általános iskolák felsőbb ■.évfolyamán és az általános gim-! ráziurnokban, politechnikai okta- j itást vezettek be. Az 1960/61. tan- j I évben az általános iskolák V— jvni. osztályos tanulóinak több, •mint egyharmada, az általános »gimnáziumok nappali tagozatos /tanulóinak a fele részesül poli­technikai oktatásban. A felsőfo­kká képzésben a műszaki tudo- Jmányágak vannak előtérben. Ä (műszaki egyetemekre jelenleg ti- I a ankétezren járnak, t A tervidőszak három éve alatt | háromszázharmincezer tanuló fe­jezte be általános Iskolai tanul- snányait, kilencvenhatezer közép- jídkolás érettségizett és tizenki- ilencezer fiatal szerzett egyetemi, | kisiskolái diplomát. •®6 ídé ^terini már create háromszor annyian' tesznek érettségi • vtzsgét, illetve sze­reznek egyetemi, főiskolai oklevelet, mint & felszaba­dulás előtti években. A hároméves terv időszakában i számos új iskola épült: az álta­lános iskolai osztálytermek szá­ma kétezeregyszázzal, a közép­iskoláké négyszázkilencvenöttel ‘gyarapodott.. A tantermek szá­rmának növekedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólétszám emelke­désével és ezért- az utóbbi két tanévben a tanterem ellátottság átmenetileg rosszabbodott. Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gondot for­dított a lakosság általános mű­veltségének a szervezett oktatá­son túlmenő fejlesztésére is. Je­lentősen nőtt a kiadót# művek száma és példányszáma: 1938—-6Ä., években összesen ötvenötezer mű (könyv, ze­nemű, sitt.) jelent meg, száz- hatvanmillin példányban, melyből kilencvenötmUlió volt a könyveit példányszá­ma. Tovább bővült a kulturális in­tézmények hálózata is. A mo­zik száma három év alatt négy­százzal nőtt. Több mint százöt­ven mozit átalakítottak széles­vásznú vetítésre. Ebben az idő­szakban filmszínházaink több, mint négyszázhúsz filmet mutat­tak be. Három év alatt negyven­hat magyar játékfilm készült; ezek közül öt nyert díjat a kü­lönböző nemzetközi filmfesztivá­lokon. ÜjjáépaH » Miskoiei Nem- ; se ti Színház, a Debreceni Csokonai Színház Kamara- színháza, valamint a Nyírt egyházi Színház, megkezdte működését az Ödry Színpad, A rádióelőfizetők száma 3 958- 60-lg négyszazötvenezerrel emel­kedett és 1960. Végén meghalad­ta a kétmilliőkétsaázezret. A há­roméves terv. első * évében meg­indult a rendszeres televíziós adás. A Szabadsághelyi Adóál­lomáson kívül Kékesen, Szente­sen, Pécsett, Sopronban, Miskol­con közvetítő állomások épültek. 1960. végén már száznégyezer volt a televíziótulajdonosok szá­ma. Köspoati Statisztikai Bivmml TE ITT MARADSZ. ' METSZŐ SZÉL, SÜVÍT, hé- tán a földnek vékony hótakarójával. Tél ez már, az az idő, amikor a faluban helye van a szónak. Meleg szobákban ülnek az emberek, olvasgat­nak, felidézik á tegnapok em­lékeit, s a holnap terveit szö­vik. A község művelődési há­zában, az iskolákban azonban olyan esemény pereg, ami nem­zedékeknek határozza meg az utat. Termelői zövetkezeti alakuló közgyűlésekre. érkeztünk.... A Hunyadi tsz bölcsőjénél találjuk meg, akit keresünk, a község igazgató tanítóját: Ko­vács Sándor országgyűlési kép­viselőt. Fiatal arcán a fáradt­ság vonásai, de szeme úgy ra­gyog, mint csak akkor szokott az embernek, ha nagyon nagy boldogság éri. Ibrány, 1961. január 25, A tanácsháza Vb elnöki szo­bájában peregnek visszafelé az emlékezés filmkockái. — ITT A FALUBAN, a Gy&- lopár-tányán születtem. Már gyermekkoromba« láttam, mint sorakoznak munkára hajnal háromkor az emberek, herceg Odeschalchy birtokán. Még most is magam előtt látom, hogy nemcsak a tanyai cselé­dek, de a falusi szegények is ott voltak kora hajnalban az Ibránytól hat kilométerre fek­vő tanyán, a filléres napszám­ért. É3 jól emlékszem még a közös pitvarokra, amelyekben laktunk, nem egyszer négy csa­lád is egyben. Hogy milyen xolt az élet? A legtöbben nem végezték el a hat osztályt sem. Se villany, se rádió, Se újság, semmit sem tudtunk a világ­ról, csak azt, hogy ha kenyeret akarunk enni, dolgozni kell az intézőnek. Egy kuruzsló asszony szavai ott törvénnyé lettek: „A kutyának is agyon» szokták .üt­ni az első kölykét” — így eny­hítették a bánatot az anyák, ha meghalt az első gyermek. EZ pedig nem volt ritka. Állunk a falu nagy térképe előtt és a képviselő bizonyít. — Ahol álig volt ház, ma közsignyi területen épült sok egészséges, téglás lakás. Akik ezeket lakják, vasárnaponként úgy járnak az utcán, mintha divatbemutatóra öltöztek vol­na. ötvenen járnák most is az esti iskolára, többnyire asszo­nyok, koros emberek. Nem ál­lásért, funkcióért,’ csupán, hogy többet tudjanak, mint eddig. Segíthessenek a tanulásban gyermekeiknek. ■ Százhuszonha- tan járnák a 14—16 évesek to­vábbképző iskolájára, rendsze­resen megtöltik a művelődési házat az emberek, jönnek a Déryné Színház előadásaira és a színpadon már nemcsak a Csárdáskirálynőt látják szíve­sen. Érdeklik őket napjaink problémái. ÉS EES2ÉL a falu megnőtt igényeiről, az ismerős emberek­ről, akiket ért és szeret. — Nálam éjjel-nappal nyitva az ajtó. A lakásomon, az isko­lában. Talán azért is fáradtam el egy kicsit. Jöttek az embe­rek tanácsot kérni, vagy csupán beszélgetni. A legfontosabbról, a termelőszövetkezettől. Sokan elmondták közülük, hogy na­gyon jó fgy, ahogy van, csak ez maradjon. Ezt válaszoltam: „Ez igaz. Csakhogy ami ma elég, holnapra már kevés”. A falusi ember szebb bútort, di­vatosabb ruhát, nem ritkán már televíziót, mosógépet ’ akar. A munkás, a városi lakos töb­bet és jobbat akar enni, az ipar több mezőgazdasági termé­ket kíván. Vajon lehet-e több a régi módon? Lassan a negy­venöt után kapott föld is szét­töredezik á gyerekék között, j Odáig jutnánk, hogy még ma- gát sem láthatja el élelemmel i a falusi ember. EZEK A TÉNYEK. Akik’iát- ; ták a valót, a termelőszövetke­zetet akarták. Mit akarhat te­hát az, akit azért választottak képviselőjüknek, hegy boldogu­lásukért dolgozzon? —• Elmehettem volna más fa­luba is szövetkezetét szervezni ; azzal, hogy senki sem próféta Jj jaját’ háza tájában. De itt ma­radtam. Ahol bíznak bennem, jó ismerőseim. Hat hétig jár­tam a tanyákat, a falut. Ma­gamtól és hívó szóra. Aztán háromszáz aláírt belépési nyi­latkozattal jöttem el tőlük. „Te itt maradsz, velünk vagy jó­ban, rosszban” — mondták a választóim és megkértek, hogy j akkor is segítsek nekik, ha már dolgozik a szövetkezet. Most pedig itt vagyunk. Két, új nagy szövetkezet született a régiek mellett,-a. Hunyadi cs a Béke. A közgyűléseken az a legjobb, hogy van munkakedv, összefogás és akarat. Mindenki a holnapra gondol. IGEN, a tegnap egyéni gazdái már tudják: az első év nem lesz könnyű, az indulás sok gonddal jár. Det azt akarják, ( hog;- már 1SC1 is a lehető leg­jobb legyen. A közgyűléseken az állattenyésztés fokozását, a kertészet létesítését, a belter­jességet akarják. Az emberek helyeslik a falu lépését — és ez a döntő. A , jelölőbizottság jól javasolt, a vezetőség élvezi a falu bizalmát. JÓL VIZSGÁZOTT a képvi­selő. De a nagy munka még nem ért véget. Kovács Sándor jól tudja ezt és tovább segíti szülőfaluját. Mert így ígérte nekik. Kopka János IS9S. decemberében kezdték ímeg a megyében a gyermekbé- toulás elleni védőoltások széles­körű alkalmazását. Akkor 15, í tfser gyermejcnek adtak Sabin! cseppeket, egész tizenötéves ko- j Wig. • Hogy milyen hatású volt a (védőszérum, csak a nyilvántar­tási könyvből derült ki. Míg| iNyíregyházén 1957-ben 23, 1939- ár.en 13 volt a megbetegedettek | száma, addig ’a múlt évben há-i írom személy került kórházba f gyermekbénulással, s ezek közül ' kettő nem kapta meg az oltást, j Nyíregyházán csütörtökön kéz-! xaődött az 1961. évi Sabin vak- ] cin ás oltás és szombaton fejező­dött be. Mintegy kétezer gyér-1 mek kapta meg a védőszéru- j root. A tisztiorvosi hivatalban' megtudtuk, hogy a gyermekek] : behívása idézés útján történik.! j Viszont sok szülő van. aki bár •nem kapott behívást, mégis cl- j hozta gyermekét. Az oltóanyagot édes teába csepegtetve, szájon ] kérésziül adják a gyermekeknek. Lényegesen fejlettebb formája a Sáík oltásnak, mivel a szérum i jóval hatásosabb. Hogy megyénkben hói tarta­nak az oltásokkal, errői tájékoz­tatott bennünket a KÖJÁLL. A megyében 26-tól kezdődött meg a védőoltás. Minden, — 1958 január 1-től 1960 november 30-ig született — .gyermek részesül az oltásban. Ez annál is szüksége­sebb, mível megyénkben 1954- ben kezdődött járványhullám ak- kftr a kisvárdai járásban 50 megbetegedést idézett elő. 1956- ban a csengeri, mátészalkai, fe­hérgyarmati és vásárosnaményi járásokban 245 volt a gyermek- bénulásban megbetegedettek szá­ma és 1957-ben nemhogy csök­kent Volna a betegek száma, (ha­nem újabb 227 megbetegedés tör­tént. A múlt évben történt megbe­tegedések száma Igen. csekély.-A nyíregyházi átlag már ismeretes, de az egész megyében is ; csak két-három eset volt, s azok, kö­zül, mint a vizsgálatok megálla­pították, egy sem kapta hlég a szérumot. Jelenleg minden faluban mű­ködik oltóállomás, sőt a nagyobb j helyeken több is. Az egészség- ügyi szolgálat komolyan felké­szült erre a nehéz munkára, mely január 31-ig tart. 35 ezer gyermek kapja meg 31-ig a Sa­bin cseppeket és így elérik, hogy a fiatal gyermekekre oly veszé­lyes bétegség, ~ Ihely Sok eset­ben egész életen át tartó bénulás okozója, — a múlté lesz. * kovácsi. Nem, nem muhar... így, ahogy a cím­ben látja, kedves ol­vasó: mohai r... És most egy rövid beszélgetés. •— Jaj, de cuki a fejeden. Milyen ele­gáns! Hol vetted? (Mintha az ő fején nem ugyanaz a „cu­ki” tündökölne, csak- hát azért kell di­csérni a másét, hogy a sajátjára is sző ke- j riilhe:,sen.) — Pesten. De a jtiéd is aranyos... Azt tudod, hogy ezt hord- í ja egész Pest? Nem [is nő már, aki nem ! szerez egy ilyet. És | milyen olcsó! Nem imegéri azt a nyolc­vanat? (A másik nő máj j- nem elájul, hiszen ő Mohair.. ugyanezt a sapkát százötvenért Vette.) — Persze. Nagyon megéri... (Közben azon gondolkodik: tényleg nyolcvan-e, vagy csak a barátnő akarja bemutatni, mi­lyen olcsón is lehet jó vásárt Csinálni.) — Tudod, Pesten ez már olyan, mint hogy nekünk regge­lizni és vacsorázni kell. A nők nagyon szeretik, mert szép és meleg. És micso­da pasztell színék! Piros, zöld, de nem akármilyen. — No és te, szin­tén Pesten? —' I...igén. Fent járt a férjem... (Nem meri megm ,n mii. hogy abbéi a „szál­lítmányból” vett, amit <*....-né liorr-t, j s néhány „jó isme­rősének” szétosztott j itthon azért a más­félszázért.) Pedig hősnőnk sok- rundent gondolt ma- ] gában. És gyorsan ; számolt. Egy sapkán 70. húszán ezer- négyszáz... Ezért ér­demes felutazni Pest­re. Csak éppen a fér­jeknek nem kifizető­dő. Ezenkívül tiltott kereskedelmi tevé­kenység, s árdrágítás is, amit G....-hé jó­it íháhy nyíregyházi asszonnyal csinál. Node a sapka Nyíregyházán -diva­tos, mégha Pesten bent is törik annyi­ra érte magúkét. Nem igaz??? 'kJ) Hermánszegv termelőszövetkeze­ti községben pénteken tartották meg a Béke Tsz 1960 évi zár- számadó közgyűlését. A terme­lőszövetkezet tagjainak egész évi szorgos munkája meghozta a jó eredményt: a rendkívül kedve­zőtlen időjárás ellenére idejében végeztek a betakarítással, s jó volt az áruértékesítésük is. A Béke Termelőszö v etkezet ben — ahol egy rendszeresen dolgozó tag átlag több, mint négyszáz munkaegységet szerzett *— 43,39 forintot ért egy munkaegység. Á jövedelem tekintélyes részét áz állathízlalásból és értékesítésből kapták. Hideg Idő A meteorológiai intézet jelenti: várható időjárás ma estig: az ország keleti felében tovább tart a túlnyomóan derült, helyenként ködös idő. Nyugaton felhősödés, néhány helyen már havazással. Keleten mérsékelt déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2— minus? 7 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét elején felliősebb idő, havazással, ónos esővel. A hideg mérséklődik. a nyíregyházi rádió MŰSORA: Vasárnap: Részletek a szolnoki rádió szilveszteri műsorából. — Tánc- zene. Hétfő: Keletmagyarországi krónika. —» Keringők. Sporthíradó. —1 Szív küldi szívnek szívesen. — Falusi esték. Riport műsor. Túitercsitstte tervét az SpítS- és Szereié Vállalat Az Építő- és Szerelő Vállalat dolgozói éves tervüket 101 szá­zalékra teljesítették. A vállalat legjelentősebb mun­kája a huszonnégy kéttantermes iskola felépítése volt a megyé­ben. . Ezenkívül Rakamazon eme­letes, négy tantermes- iskolát épí- ’ ették, az ófehér tói kastély átala­kításából pedig nyolcíantermes iskolát. Ez a tanácsi vállalat építette az újfehértói, vásárosna­ményi és kemecsei mozikat. Szá­mos munkát végeztek termelő­szövetkezetek résiére: dóhánypaj- lákat, kukoricagórékaí, istállókat készítettek el. November 7-én adták át ün­nepélyesen saját telepüket, mely áz ország legszebb és legkorsze­rűbb tanácsi vállalati, telepe, lett. Negyvenkét forintos munkaegység értékkel zárta az elmúlt éret a hermán szegi Béke Tsz Harmincötezer gyermek kap életmentő cseppeket Megkezdték megyénkben a Sabin vakcinád védőoltást

Next

/
Thumbnails
Contents