Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-29 / 24. szám
favaszvárás Szabaics!iákáfi (5. oldal) .Te itt marad»*" (S. old.) XIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ära 7d fillér 1961. JANUÁR 39. VASÁRNAP Kuhuráli« életünkből (6—7. oldal.) ★ Családi 'vasárnap (9. oldal.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulása 1958—1960-ban i05S—60-ban a magyar do jozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták a hároméves tervben kitűzött célokat. Az eredetileg megszabott feladatok jelentős túlteljesítését elősegítette az, hogy 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 195S. évi eredmények alapján — a szocializmus építésének általános gyorsítására mozgósította a dolgozókat. A népgazdaság fejlődésének meggyorsításához hozó járult a nemzetközi gazdasági kapcsolatok —• ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsolatok — jelentős kiszélesítése. Az 1S5S—60 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékéi a kö oetkező adatok jellemzik: I. A lakosság száma és a társadalom szerkezete 1949. évi népszámlálás adatai szeA tervidőszak folyamán végrehajtott népszámlálás előzetes adgtsl szerint I860, január 1-én a lakosság száma 9 976530 fő volt, majd 1960. júliusában elérte és túlhaladta a tíz millió főt A népszámlálás anyagának előzetes feldolgozása a következőkről ad számot: A népszámlálás idején a keresők száma 5 300 000 volt. Az ösz- szes keresők mintegy 35 százaléka a mezőgazdaságban és több mint 30 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozott. (Az riht a keresők fele dolgozott a mezőgazdaságban és 22 százaléka az iparban és az építőiparban.) A termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése folytán a tervidőszakban a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. 1961. januárban az egész népgazdaságban a keresők mintegy 90 százaléka a szocialista szektorban dolgozott. összesen 130 000 lakás készült el. a tervben előirányzott 110 000-rel szemben. A beruházási tevékenység nagymértékű fejlődésiévé] nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehajtásának színvonala. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott, a megvalósított beruházások egy része többe került, mint amennyit előirányoztak. ti. Ipar A hároméves terv időszakában az ipari termelés évi átlagos növekedése meghaladta a 13 százalékot. j Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti iparé 25 százalékkal (együttesén mintegy 40 százalékkal) haladta meg az 1957. évi szintet. A szocialista ! szektor — az állami iparvállala- 1 tok és a kisipari termelőszövet- | kezetek — aránya az ipari ter- í melésben 1960-ban mintegy 98 ! százalék volt. Az állami ipar termelésén be- I lül a nehézipar termelése három j év alatt mintegy 49 százalékkal, i a könnyűiparé 34 százalékkal, az élelmiszeriparé 19 százalékkal emelkedett. Három év alatt több, mint 40 százalékkal növelte termelését az építőipar II. A Nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960-ban — előzetes számításolt szerint — mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A nemzeti jövedelem termelésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari termelés 1957-ről 1960-ra az előirányzott 2.3 százalékkal szemben 49 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése 1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlagosan 11 —12 százalékkal haladta meg az 1955—57. évek átlagát. Beruházások A hároméves tervidőszak során, — 1959. évi árakon számítva. — beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítottunk. A beruházásokra fordított összeg egyharmada Budapesten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesztését szolgálta. 1958~-60-ban az összes beruházások 44 százaléka szolgálta A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyedrésze közvetlenül fogyasztásra került. A fogyasztási alap a hároméves terv időszakában évről-évre emelkedett és egy lakosra számítva — előzetes adatok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A tervidőszak folyamán jelentősen növekedtek a népgazdaság ■íllóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgalom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzed jövedelem növekedésénél. — frlÚ jítááoli az ipar és az építőipar fejlesztéséi: ipari és építőipari beruházásokra hórom év alatt — 1959. évi árakon számítva — kb. 39 milliárd forintot fordítottak. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege három év alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 százalékát. A beruházások kb. 10 százaléka jutott lakásépítkezési célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből Az állami építőipar 1960-ban mintegy 220 000 munkást és alkalmazottat foglalkozta?/ t, kb. 30 000 fővel — 15 százalékkal — többet mint 1957-ben. A hároméves terv az építőipar fő feladatául a termelőerők ko; centrálását és az építési idő csökkentését szabta meg. E feladati kát lényegében nem teljesítetté Három év alatt nem csökkent az építőipar erőinek szétfor- gácsoltsága és csak kis mértékben — kb. egy hónappal — csökkeni ették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő szerint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt. A hároméves tervidőszakban általában kielégítő volt a népgazdaság, az ipar anyudéi látása Az időlegesen fellépő anyagellátási zavarokat főleg az anyaggazdálkodás hibái (helytelen elosz-1 tás, a készletek nem megfelelő összetétele) idézték elő. 1960-ban a munka termelékenysége j az állami iparban az előirányzott 15 százalék helyett mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A termelékenység évi átlagos 6,4 százalékos növekedése | meghaladta a korábbi évek- | ben elért ütemet. Mindamellett, a termelékeny- J ség színvonala még jelentősen j elmarad a fejlettebb szocialista i országok: így a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság termelékenységi szintjétől. Az ipari termelés növekedése három év alatt 53 százalékban a terméjékenység és 47 százalékban á munkáslétszám növekedéséből adódott. Ez az arány kedvezőtlenebb annál, amit a tervelőírt. A termelékenység na- gyobbmérvű növelését akadályozta. hogy az új. korszerű gépek és termelőberendezásek iizembehe- Ij-ezésével és haladottabb technológiai eljárások bevezetésével egyidőben általában nem változtatták meg a munkanormákat. Három év alatt a szocialista iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, valamint szövetkezeti tagok száma 186 500 fővel — 17 százalékkal — nőtt és jelenleg meghaladja az 1 300 000 főt. Ez a növekedés lényegeseit több, mint amennyit a terv előírt. A hároméves tervidőszakban az ipar jelentős mértékben csökkentette a termelési költségek színvonalát, a termékek önköltségét; a vállalatok. üzemek nyeresége évről-évre emelkedett. Az ipari termelés növekedés« és szerkezetének átalakítása, a termelékenység emelése és * műszaki színvonal fejlesztés« mellett az ipar munkájában olyan hiányok is voltak, amelyek gátolták a termelési lehetőségek jobb kihasználását. As utóbbi években jelentősen javult ugyan az iparvezetés színvonala, egyes esetekben azonban nem törekedtek elég következetesen arra, hogy a vállalatok minden esetben a szükségleteknek megfelelő termékek termelését fokozzák. Nem volt kielégítő a termelés műszaki fejlesztésének üteme sem. V. Mezőgazdaság A hároméves tervidőszak során alapvető társadalmi átalakulás ment végbe a mezőgazdaságban. A dolgozó - parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Az 1961. január 20-i adatok szerint 4*~0 termelőszövetkezet volt az országban. melőszövetkezetek tagj ainak a meghaladta az 1 100 000-et zocialista (az állami és a szö- .kezeti) szektor aránya az ország szántóterületéből 1961. január 20-án 87,2 százalék volt. A mezőgazdaság fejlesztését szolgálta az elmúlt három év alatt a műtrágyaellátás, a gépesítés, a talajjavítás, az építkezések stb. nagymérvű fokozása. Az 1958—60. években a felhasznált műtrágya mennyisége kb 2 millió tonna volt, több mint kétszer annyi, mint az 1955—57. években. 1960-ban az egy kát. hold szántóra, szőlőre és kertre jutó műtrágya mennyisége meghaladta a 75 kg-ot, a tervezett 60 kg-mal szemben. A tervidőszak alatt 280 000 kát. holdon az előző három évinél 70 százalékkal nagyobb területen végeztek talaj- javítást. / A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 000 traktort, 21M darab gabona- kombájnt és jelentős számú traktoros munkagépet — többek között több mint 19 000 traktorekét, kb. 9000 vetőgépet. 3400 silókombájnt — kapott. I960 év végén a traktorállomány elérte a 40 000 darabot, az egy traktorra jutó szántóterület aa 1957 évi 357 kát. holdról 1960. év végére 230 kát. holdra csökkent. A gépberuházások eredményeként a gépállomások 1960-ban 23 millió normálhold gépi munr kát végeztek, két és félszer any- nyit, mint 1957-ben. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítés« — a mezőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évbe« megkétszereződött. A felsoroltakon kívül is sols más támogatást kapott a mező- gazdaság, elsősorban a szövetkezeti szektor. Három év alatt » termelőszövetkezetek mintegy félmillió sertés — és 350 00Ö szarvasmarhaférőhelyet építettek. Jelentős összegeket fordítottak a hároméves terv időszakában a terrae’őszövetkeze- tek szociális, egészségügyi és kulturális céljainak kielégítésére Is. (Folytatás a 3. < !.(.l»n) Világ proletárfal egyetöi/etek III.
