Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-27 / 22. szám

Vl Itig pro fetárfat egysúljetck. XVIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ara 59 fillér 1961. .IÁNFAR 37, PÉNTEK Bizalommal, türelemmel 'Még hótakaró borítja a határt, szunnyad a föld, de gazdái mar az új tavaszi kikeletet várják. Igaz, tart még az erjedés a szán­tó-vető emberek lelkében, de a hangulat, az első közös tevékeny­ség éppen úgy sejteti Fényeslit- kén, — ahol megkezdték a négy­száz hold gyümölcsös metszését — mint Vasmegyeren a szorgal­mas trágyahordóknál, és másutt is, hogy egy új, boldogabb pa­raszti élet van kialakulóban a most szövetkezeti községekké fej­lődött falvakban. Hogy milyen lesz az új paraszti sors, hogy mag- találja-e mindenki a neki legjob­ban megfelelő munkát, az attól függ, megtesz-e majd mindent a köz és a maga boldogulására. De nem közömbös az sem, hogy tal­pon állnak-e majd az új élet hir­detői, a kommunisták, s a párt- szervezetek megtesznek-e min­dent az új élet kibontakoztatá­sára. Találóan mondta a dögéi ek új párttitkára: „Igaz, eddig sem volt viszály az egyénileg gazdálkodó é= a közösben tevékenykedő kom­munisták között, mégis úgy érez­tük, külön háztartásban élünk." Igaza volt. Most, hogy már ök is nemcsak vallják az elvet, hanem aszerint élnek is, ezrek és ezrek, az egész falu javára és boldogu­lására kell cselekedniük. S nem is akárhogyan, hanem a legnagyobb felelősséggel. A munka az átszervezéssel nem fejeződött be, hanem most kezdő­dik meg igazán. Ha így gondol­kodnak a párttagok, akkor jó. . Legfontosabb az emberekben a bizalmat erősíteni, a pártszerve­zeteket életrehívni, s a pártegy- ságet biztosítani. Szükséges hang­súlyozni ezt most azért, mart több helyen nem, vagy nem kellő tapasztalattal rendelkező elvtár­sakat választottak párttitkárnak. De ha a kommunisták segítik a pátrohai Mikó Miklóst és Váradi Istvánt a mezőladányi és a papi új párttitkárokat s a többieket, s a pártszervezet köré tömörítik az egész tagságot, akkor új len­dülettel látnak munkához, sike­reket érhetnek el. Nem lenne helyes olyan gya­korlat, hogy a szövetkezetek gaz­dasági megerősítésétől külön vá­lasztanák a politikai feladatokat. A politikai munka egyet jelent a termelést segítő, az új életet ki­bontakoztató tevékenységgel. Ezt tartsák szem előtt az új termelő- szövetkezetek pártszervezetei. Ahol mór az első pillanattól kezd­ve így végzi megtisztelő, szép fel­adatát a pártszervezet, ott biza­kodva várják a tavaszt. Dögén a kommunisták javaslatára alakí­tanak bizottságot, amely hivatva lesz elbírálni a vetőmagnak szánt burgonyát. Szabolcsbákán most sem hagyják magukra az embe­reket. Ahol azt tanasztalják, hogy probléma van. felkeresik a nép­nevelők és segítenek. Közel 200 mázsa vetőburgonyát válogattak már át az új tagok a régiekkel, s a fakitermelésben közösen vesz­nek részt. Ezek még csak az első közös tevékenységek, de már most is tapasztalni, hogy ió a hangu­lat, megértés uralkodik az embe­rek között. Ügyeljenek pártszervezeteink arra, hogy az ellentéteket meg­szüntessék. Hisz néhány héttel ezelőtt még egyénileg gazdálkod­tak ezek az emberek, s kinek ti­zenöt, kinek meg két hold földje volt. Mondjuk meg őszintén: a szövetkezetben a mérce a munka. Ki milyen becsületesen dolgozik, aszerint részesül. Sajnos, bizonyos .ellentéteket már lehet tapasztat­ni. „Mindenki a földjének meny- nyisége arányában kapjon fát” — hangoztatták itt-ott. Szerencsére, a kommunisták megmagyarázták ennek helytelenségét, s az embe­rek megértették. Most sokolda­lúbbá vált a pártszervezetek po­litikai tevékenysége. Erről ne fe­ledkezzenek meg. Hegyesek min­dig türelmesek, hiszen akik teg­nap még külön gazdálkodtak, egymás problémáival nem törőd­tek. Máról-hoi napra nem is vál­hatnak közösségi emberekké. Az egyéni érdek most már sokkal in­kább társadalmivá válik. De eb­ben is a kommunisták mutassa­nak példát, mert így vívják ki az elismerést. A szabolesbákai Ta­kács György miután látta, hogy senki nem vállalja a jószágok gondozását, kérte, hogy a vezető­ség őt bízza meg ezzel. A pártve­zetőség tagja most feleségével és lányával dolgozik, s több mint 200 sertést, szarvasmarhát és lovat gondoz. Illés elvtárs, a kékeseiéit párt­titkára az elsők között kezdte meg a trágyahordást. Követték a többiek, s már több mint 2500 mázsát hordtak ki a földekre.! Ezek a példák vonzanak, lelkest- j fenek. Ha azt látják a tagok, hogy a pártszervezet tagjai, a táesz ve­zetői energikusan, a jövőben bízva látnak a munkához, az őket is serkenti. Ha csüggedést tapasz- j falnak, kedvetlenné válnak. Ez j is tapasztalható egyes helyeken, j Ha azt valljuk,, hogy a munka) nemesít, akkor most valóban ta­pasztalhatjuk is az első közös í munkáknál. Erősebb le+t a mun­kás-paraszt szövetség is a zzal, hogy úiabb ezrek és ezrek vá­lasztották a nagyüzem! gazdálko­dást. Do ez úgy erősödik, szilár­dul tovább, ha erősödik n szövet­kezeti egység, a tíz-tagok össze- forrottsága. Éppen őzért legyen folyamatos és rendszeres a kommvniéták po­litikai munkája. A közös munka- han jártasabbak segítsék az úja­kat, adják át tapasztalataikat, s ne feledkezzenek meg arról, hogy ! már most írják a munkaegysége­ket, mert ebből később bonvoda- lom lehet. Lényeges, hogy a j munkaegységszámítási tanfolya- j mókát, szervezzék rie-n >-nr>3rk»d- janek meg a különböző műnké-! végzésekért járó munk-”t'vsé‘?ek í kiszí müásávrk A bn^ádk és nj munkacsapatok kM«k'túsénál gondoltának arra o ^szerveze­teink, hogy mind^e-’ikben dolgoz­zanak kommunisták. Igazi politi­kai feladatuk lesz itt az, hogy az emberekben egymás iránt erősít­sék a bizaln'-UÍ, a kölcsönös meg­becsülést. Farkas Kálmán. 4 termelőszövetkezetek tervezéséről, a sertéshizlalásról és a (ejtelvásárlásról tárgyalt a megfvei Felvásárlási Operatív Bizottság? A Felvásárlási Operatív Bi­zottság legutóbbi ülésén három napirendi pont szerepelt. Első­ként a termelőszövetkezetek ter­melési tervének készítését tár­gyalta a FOB. A teremlőszövetkezetek zömé­ben a közeljövőben fejezik be az 1961. évi termelési tervek készí­tését, az uj szövetkezeti közsé­gekben az alakulás idejétől füg­gően készülnek a tervek. A FOB — az árutermelés szemszögé­ből vizsgálva az eddigi tervké­szítéseket — megállapította, hogy fejlődés van a múlt évhez viszo­nyítva. Azonban néhány hiányos­ságra a határozatában rámutat, hogy az illetékes járási szervek ilyen szellemben nyújtsanak se­gítséget a szövetkeze Lekben. Egyes termelőszövetkezetek hú­zódoznak a napraforgó nagyobb területen való termelésétől. Is­mert dolog, hogy a közelmúlt­ban kormányzatunk felemelte a napraforgó felvásárlási érát, te­hát emelkedett a jövedelmező­sége. A napraforgó nem -munka- igényes növény és a koráb­bi fajták kombájnnal is arat­hatok. A termelőszövetkeze­tek szerződéses, illetve nagy­üzemi felárat is kapnak. Ér­demes tehát napraforgót ter­melni. Hasonlóan nagy jövedelmet b z- tosít a kukorica, ha műtrágyu- juttatásos áruértékesítésre szer­ződnek a szövetkezetek. Minden másfél mázsa leszer­ződött kukorica után eg.v mázsa í ■ t agyát kap a szö­vetkezet. Ilyen mennyiségű műtrágyától legalább it má­zsa kukoricával több termel­hető holdanként. — Van­nak szövetkezetek, mint például a komoréi Búzaka- lász, vagy a cperjeekei Al­kotmány, ahol egyáltalán nem terveznek eére az évre baromfitenyésztést. Az ilyen tervek sem a saját szöve- kezeti, sem pedig a népgaz­dasági érdeket nem szolgál­ják megfelelően. Szinte nincs a megyében o'yan szövetkezet, ahol valamilyen szárnyast np lehetne több ezer számra tenyészteni. A következő napirendipont, a sertéshizlalás is mintegy kapcso- | lódott az előzőhöz. Szintén az a | tapasztalata a FGB-nak, hogy ; egyes helyeken a tex-vben meg­határozott hízónál többet 15 tud- jna adni a közös gazdaság. Más- I részt pedig vannak jócskán köz- j ségek. ahol a2 egész sariúsíelva- jsárlást a közöstől várják, a ház­táji állományra egyáltalán nem 'számítanak. Ez is helytelen. A • két szektornak együtt, kell töb­bet adni. mint a korábbi évek­ben adott a község. Nagy kedvezmények vannak a jhiziaias terén. A magasabb su- ] .yú sertésért többet kapnak a hizlalók, a termelőszövetkezetek pedig 20—50 darab egyszerre ivaló leadása esetén 1,50 forintot, 150 darabon felüli mennyiség est­iében pedig 2 forint nagyüzemi I felárat kapnak kilónként. Az állam megyénkben ki­lencezer mázsa abraktakar­mányt ad ki központi kész­letből a szerződőknek. Eddig még mintegy 2000 mázsa ab­raktakarmányra kértek csak utalványt a hizlalók. ! Van tehát lehetőségük olyanok- i nak is szerződést kötni, akiknek j nincs elegendő takarmányuk. A tejfelvásárlás helyzetét tár- j gyalva az Operatív Bizottság I megállapította, hogy a szükségle- j lek növekedésével nem tart lé­pést a tejtermelés növekedései I Első lépés, nogy a közös álio- ! móny tejhozamát növeljék, ami ja gondozók premizálásával, a ' több termelésben való érdekelt­séggel, a gondosabb tartással, szakszerűbb takarmányozással 1 számos termelőszövetkezetben —1 'minden különösebb ráfordítás j nélkül — tehenenként literekkel 1 növelné a tejhezamot. U&i tart na Hjiregy'iáza Városi íaiács Végrehajts Bizottsága Nyíregyháza Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt 8 órai kezdettel rendes ülést tart. Az ülésen először a gyámügyi munka — ezen belül az ifjúság helyzetének értékelésére kerül sor, majd a pénzügyi osztályvezető szá­mol be az I960, évi adóbevételi terv teljesítéséről. Ezt kö­vetően a megyei tanács pénzügyi osztályának a városi ta­nács pénzügyi osztálya költségvetési csoportjánál tartott 1959, Gü. évi dokumentációs vizsgálatáról hangzik el tájé­koztató. végül a mezőgazdasági osztály munkájának érté­kelésére kerül ser Krdettiüs a |eriiM* ilé»i tervet teljesíteni! Termelőszövetkezeteink amint az szervezett, nagyüzemi gazdasá­gokhoz illik, termelési tervok szerint gazdálkodnak. S hogy ez mennyire helyénvaló és a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése mennyire fontos, többek között a tiszavasvári Rákóczi Tsz. példája is bizonyítja. E termelőszövetke­zetben az elmúlt gazdasági évben 110 százalékra teljesítették az ál­talános termelési tervet, lgv a debreceni-fajta dohányból 10 má­zsa holdankénii átlagtermést ér­tek el. Szép dohánytermésük to­vábbi helyes kezelése folytán a beváltáskor 1300 forin'ot kaptak minden átadott mázsa dohányuk után. Hasonlóan jő termést értek el borsóból is. Ebből 11 mázsás hol­danként! átlagot takarítottak be. A termés értékesítésekor minden hold földjük után 7 700 fo­rint bevételük volt. A 11 hold borsó termésük után több mint 107 ezer forint került a közös kasszába. De még egész sor jó eredménnyel termelt növényféle­ségeik mellett az állattenyésztés­ből is hasonló szép összegeket kaptak. . Ez évi termelési tervüket ugyancsak teljesíteni akarják a tsz. tagjai. Tudják, hogy ezzel nemcsak közös gazdaságuk anya­gi helyzetét szilárdítják tovább, hanem — mint a mostani zár­számadáskor tapasztalhatják, —■ saját keresetüket, az egy munka­egységre eső részesedésüket is növelik. MISY és NYiRIBRBNY is termsUiszöveíkiziti Közsái Tegnap újabb kettővel gyara- ■ podott a termelőszövetkezeti köz­ségek száma a baktalórántházi i járásban; Magy és Nyíribrony , valamennyi földdel rendelkező dolgozó parasztja a nagyüzemi 1 gazdálkodást választotta. Mind­két községben még ezen a héten I megtartják a termelőszövetkezet i alakuló közgyxilését. 19f»0 a rekorderedmények eve voll a s*abo!esi juhién vesztésben 10 év óta nem születtek még ilyen jó eredmények megyénk­ben a juhtenyésztésben, mint 1080-ban. Ezt bizonyítják a nyír­egyházi Gyapjúforgalmi Kiren­deltség által jelentett számada­tok is. Ezek szerint míg 1955- ben az áílami gazdaságoktól 799 mázsa, a termelőszövetkezetektől 1705 mázsa, az egyéni gazdáktól 3192 mázsa gyapjút vettek át, összesen 5606 mázsa4, aduig X98J- ban már az állami gazdaságok 1823, a termelőszövetkezetek 3905, az egyéniek pedig 2733 má­zsa gyapjút adtak megyénk­ből, összesen 7471 mázsát. Hasonlóan alakult a juhienyé­] szetek fejlődése is. A kirendelt­ség 1960-ban a megjei állami j gazdaságoknak 8428 juhot, a megyén kívüli állami gazdasá­goknak 13 780 juhot szállította I megyei tsz-eknek 10 452 juhot, a ;megyén< kívülieknek 10 029-et, ; vágóállatot pedig a megyei hús- ! ellátás javítása érdekében 5414-et szállítottak. Jelentős volt a vágó-állat ex­■ pertunk is. Megyén kívül 35 561 vágni- való juhot szállítottak, en­nek zömét, tejes hízott bá­rányokat tavasszal és ősszel Olaszországba, a hízott pe­csenye bárányokat pedig Gö­rögországba exportáltuk. A jeheíe lahat lovagjai (2. oldal) ■* tjgész heti rÁdióműbor (4. oldal) Elhavviillan ? Spurt

Next

/
Thumbnails
Contents