Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-20 / 17. szám
Holnap már az áj házasságkötő teremben mondták ki a boldogító „issent“-t Jobb egészség, magasabb termés Az erdősítés haszna a Nyírségben az utolsó simítások vannak csak hátra, még az ablakokra bordő-drapériós függöny, a sarokba hatalmas díszpálma kerül, és szombaton a Lohengrin és a Nárcisz-nászlndulók hallt akkordjai mellett; az első pár elrebeg- heti a boldog „igen”-t. Nem kis fáradságba és költségbe került a városi tanácsnak az új központi házasságkötő terem építése: közel félmillió fo- ■rmtot áldoztak erre a célra a tanács felújítási keretéből. De megérte: nem lehet elfogódottság nélkül körülnézni ebben a gyönyörű teremben, mely végre méltó helye a fiatal életek indulójának. .. Magnetofon és zongora, perns- és plüss-saőnyegck Jóizlésű, hozzáértő emberek rendezték be a Zsdánov utca elején a házasságkötő-termet, mely méltán lehet Nyíregyháza új büszkesége. Két hatalmas perzsaszőnyeg borítja be majdnem egészében a termet, s az emelvényre a ragyogó lépcsőkön piros plüss-szőnyeg vezet. Kovácsoltvas csillárok ontják a fényt a boldog párra és a népes vendégseregre: mintegy kétszáz vendég helyezkedhet el a kényelmes pámás székekben és körös-körül. A menyasszony és a vőlegény, amint a várószobába belépnek, tetőtől talpig megnézhetik magukat a nagy tükörben, s az utolsó simítások után a nászinduló hangjai mellett lépnek be az esketési terembe. Magnetofon, vagy zongora játsza a szertartás közben halkan végig a nászindulót. Az ünnepélyes aktust az ünnepélyes környezet még felejthetetlenebb emlékévé teszi minden házaspárnak. 1960-ban 653 házasságot kötöttek Nyíregyházán Soha nem volt még ilyen házas odási-láz a fiatalok körében: 1980-ban 653 házasságot kötöttek a nyíregyházi anyakönyvvezetöi hivatalban, többet, mint a megelőző években. S az életkörülmények további javulásával arra lehet számítani, hogy ez a szám a jövőben még inkáob növekedni fog. - Ezért építtette a városi tanács az úi házasságkötő termet. Szombaton délelőtt közel ötezredszer teszi fel Kolozs Sándor- né anyakönywezető az ünnepélyes kérdést: — Kijelen ti-e ön. hogy a jelenlévő menyasszonnyal házasságot köt? S most már méltó környezetben nyilváníthatja a törvény ér- j telmében a fiatal párokat háza-j Mint hatalmas tenger, úgy terül el a Nyírség közepén csaknem 200 ezer hold ércfé- nyűen csillogó homok. Könnyű felületét a szél kavarta sokszor több kilométeres távolságra, s '' emiatt még a legszárazságtű- rőbb növények is csak sínylődtek rajta. Most, a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásával megteremtődött annak a feltétele, hogy e területeket egyre jobban az ember szolgálatába állítsák. Évenként több, mint 400 hektárnyi területen ültetnek nagylombot adó fákat, megfékezve ezzel a felszín vándorlását, a szél romboló munkáját. Ma már csaknem 80 nyírségi j - ' falut öveznek erdősávok, erdőligetek, amelyek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megszűrjék a falu felé áramló levegőt a szennyeződéstől. A falvak légköre frissebb, üdébb lesz. Az erdők mentén a megnyugtatott hcmokon felvirágzott a mezőgazdasági termelés. A Nyírségi Állami Erdőgazdaság hivatott elsősorban arra, hogy megoldja a mezőgazdasági termelésre még * kevésbé alkalmas területeken is sen 313 hektár (több mint félezer hold) új erdőt telepítenek. Leginkább a gyorsan növő fafajtákat, többek között a megyénkben legelterjedtebb akácot, a magyar nyár-csemetéket honosítják meg. Az idén összesen mintegy 6 millió nyáríacse- metét nevelnek fel, mert ez bizonyult legalkalmasabbnak adottságainkhoz. Az össz idei telepítésből a Nyírségi Állami Erdőgazdaság összesen 242 hektár területre nyárfát ültet. Ennek' népgazdasági jelentősége is felbecsülhetetlen. Annál Is inkább, rpert 10 éves korában 25—30 centiméter átmérőjű törzseket nevel, amely holdanként 150—200 köbméter faanyagnak felel meg. Ha ilyen korban levágják ezeket a fákat, legkevesebb 10 lakóházhoz, vagy 50 szobabútorra elegendő 1 hektár termése. A tervek szerint az ötéves terv ideje alatt 1100 hektár nyárfaerdőt telepít az erdőgazdaság. Az erdő haszna a termelőszövetkezetek nagyüzemszerű kialakításában is fontos szerepet tölt be. Például az elmúlt évben a Nyírségi Erdőgazdaság több mint 5 millió szőlőkarót adott az új termelőszövetkezeteknek. Ezen felül több mint'4 ezer köbméter ópületfát juttattak a közös gazdaságoknak, amely több mint 300 szerfás istálló és más mezőgazdasági létesítmény felépítéséhez volt elesoknak. , (gy)' „Sarokba szorítottam Kolesakot6* H át te hogy kerülsz ide, Miklós? — teszik fel a Kérdést Lengyel Miklós Baktaló- rántháza, Somogyi Béla út 18. szám alatti lakosnak a községi tanácson. Már fogja is a tollat, amikor mosolyogva, jó hangosan válaszol: — Megmondtam, hogy ma aláírom, vagy nem? Feljöttem magamtól es már írom is alá: Nincs ezen mit gondolkozni nekem se, másnak se. most már. Néhány pillanat alatt kész az egész. Minden hívás nélkül letelepszik mellém és mintha csalt előbbi kijelentését akarná bővebben megmagyarázni, beszélni kezd. — Nyolcadmagammal vagyok. Két fiam katona, őszintén mondom, hogy nem tudok az öt hold földemen tovább jól megélni. Persze, vannak, akiknek több földjük van, mint nekem, nem ilyen szegények, mint én. Valahogy meg tudom érteni, hogy nekik nehezebben megy, dehát nincs itt más választása senkinek sera, — Az vót az igaz ember, m! i— riaszt fel a beszélgetésből egy magas, ősz hajú. pirospozsgás arcú idősebb ember és a fejem fölött, a falon függő Lenint ábrázoló képre mutat. A z egész terem őt figyeli ** most már. ű pedig nem kis büszkeséggel mesél az orosz- országi élményeiről, hogyan vett részt fegyverrel a kezében a forradalomban. Közben itt s, ott is bizonygatják, hogy úgy van, ahogy mondja, tényleg kint harcolt sokáig. , — Odesszánál fejeztem én be 1920-ban. Ügy higgyék el, hogy így álltam szemtől-szembe Lenin elvtárssal, mint magukkal. Áhitatos csendben, tisztelettel hallgatják, amíg egyikük meg nem szólal, kihasználva a pillanatnyi szünetet: — Látja, András bátyám, ez az átszervezés is olyan harc, mint az volt — Ez még talán nagyobb is — válaszolja. — Nahát akkor miért nem írja alá ezt a nyilatkozatot, ha már a kezdetén is harcolt a rendszerért? L1 n alá is írtam volna már, ^ csak az asszony fenyeget, hogy így meg úgy lesz, ha aláírom. Kezébe veszi a nyilatkozatot, nézegeti. Elolvas minden rovatot, de még mindig nem. veszi a kezébe a tollat. — Gyere már elő, aztán írjuk, csináljuk! — szól hátra a feleségének, de az csak nem akar kötélnek állni. Pattanásig feszült a hangulat, úgy látszik sokat várnak az emberek ettől az aláírástól. Még egy kis beszégetés. Már látszik rajta, hogy nem is figyel arra, hogy mit mondanak, inkább hátrafelé sandítgat. Most már határozottabb hangon és türelmetlenül szól oda: — Gyere, aztán írjuk alá, ne izgassuk, már itt magunkat tovább. Végül mégis a kezébe veszi a felkínált tollat. 1 A sorokat bönNyírbátorban a Magitisztító Vállalat melletti nádfedeles lakás kigyúlladt, és leégett. A tűz tovaterjedését a közelben lévő határőr laktanya katonái akadályozták meg. A tűz keletkezésének oka, hogy a házigazda a levágott sertés szalonnáját és egyéb részelt tűzveszélyesen füstölte. A határőrség nagyobb értékeket mentett meg azzal, hogy lokalizálta a tüzet. Vállaltait, hogy szombati és vasárnapi szabadidejükben, új tetőszerkezetet építenek a károsultnak, vagyis a lakást rövid időn belül lakhatóvá teszik. A néphadsereg katonái ezzel á tettükkel Nyírbátor lagészi végig, kérdezget erről is, arról is, amíg a lap aljára nem ér. |V o, hová írjam? Ide a két 1 " vonal közé? ■— mutat a szabályos helyre és már neki is helyezkedik. Külön külön for- j málgat minden betűt: „K” meg-j van az első betű. Itt azonban! meg Is áll, mert ezt meg kell j magyarázni. „Igaz, hogy a faluban Kaszásnak mondják, de leírni csak így szoktam”. Akkurátusán folytatja, miközben mindenki rá függeszti tekintetét: Tóth András. „Na, jól van ez”, — néz végig a saját írásán elégedetten — .megfelel?” Aztán mégiscsak meggondolja í a dolgot, végigfut még egyszer í a kérdéseken. Tíz hold föld. Mi '• marad a háztájiban? Aztán oda-! adja. Még néhány’ szót intéz a köíiilállókhoz Gyenikinnel és j Kolcsakkal kapcsolatban, hogy ha őt sarokba szorították akkor, most ő szorítja sarokba őket... — A fene a nyavajás fehér- gárdistáit! Hát nem igaz...? — gál — az erdősítés, fásítás problémáit. Évenként több mint 4 millió facsemetét, ültetnek el, ségy-egy nyáron kétszer vagy háromszor annyi, magot’keltetnek ki, hogy minél hamarabb megzjaboláz- hassák a szilaj homokot. Az idén például Levelek, Penészlek, Nyírcsászári és több nyírségi falu határában összegendő. Az erdőgazdaságok dolgozói az idén tavaszig, több mint 108 000 Köbméter fát termelnek ki a nyírségi erdőkből, ebből a termelőszövetkezetek rendelkezésére több mint félezer mezőgazdasági létesítmény felépítéséhez elegendő épületanyagot szolgáltatnak. Cjlaky Vilmos Úttörőnek lenni jaj, ele jó • . , Hangversenyre, önálló bábelőadásra és a hagyományos karneválra készülnek a nvíregvházi úttörők — Nahát, ez az Ica! Tudja, hogy ki a legújabb ideálja? A Kis Mara férje, aki a múltkor a vastaglábú Sárit kérte táncolni. Hogy mik vannak manapság! Tegnap is az a szeplős Tokaji- né osont le Balog Gyurkától a lépcsőházban. Tudja lelkem, én pont alattuk lakom*’s azt is jól hallom, amikor a mellettünk lakó dra- bális Szepesiné veri azt a cingár férjét. S még ők híresztelik magukról hogy szép házaséletet élnek ... — Legyen szíves Giziként, igazítsa már meg ezt a burát, mert nagyon süti a fejemet. De a Kovácsné mindegyiken túltesz. Tudja, az a szőke íranciafrizurás, az a hidrogén-hajú, aki a szeretőivel vásároltatja magának az egész ruhatárát. Hát telik is az ilyesmiből a ftáncolásra. Hogy hogy nem veszi észre az a marha férje, hogy kutya van a kertben... — Jaj Giziként, szörnyen süt ez a búra. És pont az az áj- tatos Klári terjeszti rólam, hogy jóba vagyok a Jenővel, amikor az egész város tudja, hogy Klári és •Temér.., — Ki mondta magának, hogy szombaton a Bácsikban voltam Lacival? Szörnyű, hogy milyen pletykásak u népek. Az ember ki sem teheti a lábát az utcára... gy- i. gyaz általános iskolák úttörő- őrseinél. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a középiskolásokból és úttörőkből alakult zenekar hangversenyt ad. A bábszínkör is önálló műsort ad már az óvodás kispajtásoknak. Február közepén kerül sor a József Attila Művelődési Mázban a hagyományos úttörő-karneválra, melyet az idén a tavalyinál is nagyobb- szabású, hatásosabb körülmények között akarnak megrendezni. Háromezer nyárfát ültetnek el az ököritóíüipösi Szabad Föld Termelőszövetkezet tanyaközpontjában és az utak mentén tavasszal a szövetkezei tagjai, hogy központjukat ezál tál is szebbé, csinosabbá, egészségesebbé tegyék. ' Lázas készülődés folyik a nyíregyházi úttörőházban és Segített a határőrség kainak nagyfokú elismerését váltották ki. 4>y Hölgyek a búra alatt
