Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

A további felemelkedésnek csak egy útja van: a termelőszövetkezet — mondotta Biszku Béla elvtárs pénteken, az ilírányi pártnapou Régen nem tapasztalt érdeklődéssel várták az ibrányi dolgo- J mó parasztok a péntek estére hirdetett szabad pártnapot, amelyen Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, bel­ügyminiszter tartott beszámolót az időszerű nemzetközi és belpoli­tikai kérdésekről. Kíséretében megjelent Endrédi Endre elvtárs, a megyei Pártbizottság titkára és Barczi Gyula elvtárs, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára. Hat órára hívták az embereket, de már jóval korábban gyü­lekeztek és mire Biszku elvtárs szólásra emelkedett, a község ha­talmas művelődési háza tele volt emberekkel. Akiknek nem ju­tott hely, az kint az előcsarnokban hangszórón keresztül halgat- ta a beszámolót. A művelődési ház nagyterme széksoraiban ott voltak a község minden rétegének képviselői. Fehér hajú pa­rasztemberek, kendős nénik és a fiatalok, akik szintén nagy fi­gyelemmel hallgatták Biszku elv társat. Eljöttek a szabad pártnap­ra a könnyező községekből is: Nagyhalászról, Bajról és Paszabról, hogy otthon majd beszámoljanak a hallottakról. Nagy tapssal köszöntötték ßiszku elvtárisat a pártnap részt­vevői és szinte itták minden mondatát, amikor arról beszélt beszámolója elején, hogy a Ma­gyar Népköztársaság most erős és szilárd. Ennek köszönhető, bogy as ország dolgozói teljesítet­ték, sőt tú! is szárnyalták a hároméves terv előirányzatát, Jelentősen növelték az ipari termelést és kétszeresére emelték az előirányzott nem­zeti jövedelmet. Nőtt valamelyest a mezőgazda- •ágí termelés is, annak ellené­re, hogy 1959-ben és 1960-ban országos méretekben folyt a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésé — amely természetesen je­lentős erőt vett igénybe — és ebben az évben igen kedvezőtlen »olt az időjárás a mezőgazdasá­gi munkálatokra. A hároméves terv idején je­lentősen növekedett a dolgo­zók életszínvonala, mind a városban, mind a falon. A tervezett 6—8 százalékos reáUövedelem-eme'kedés he­lyett, 14 százalékos növelést értünk eL Az eredmények mellett — tud­juk — vánnak kedvezőtlen je­lenségek is. Nem emelkedett megfelelően a termelékenység az iparban, a termelés emelését nem új műszaki eljárásokkal, a ♦echnológia korszerűsítésével, a munkafegyelem növelésével és a gépek kapacitásának jobb kihasz­nálásával, hanem igen sok he­lyen a munkáslétszám emelésé­vel érték el, A párt és a kormány látja ezeket, és intézkedéseket tesz a jobb tervezés1 érdekében azért, hogy az üzemekben a vártnak megfelelően alakul­jon a helyzet. A hibák kija­vításával még gyorsabb lesz hazánkban a fejlődés." A továbbhaladásnak azonban van egy másik, nagyon fontos feltétele is: — mondotta Biszku elvtárs — a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének meggyor­sítása. A ráfordítások megtérülnek a nagyüzemi gazdálkodás útján Országunk jelentős erőforrása szükséges a falu szocialista át­alakításának segítésére, a me­zőgazdasági gépek beszerzésére, a nagy összegű beruházásokra. Az utóbbi két év alatt hazánk- iban több mint 12 milliárd fo- Irintot fordítottunk a mezőgazda- eági beruházásokra és csupán 1960-ban 9 milliárd forint a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének költségkihatása. Je­lenleg Magyarországon 35 ezer traktor van, amelyből az idén 8000 új traktort állítottunk mun­kába a különböző munkagépek­kel együtt Mi tudjuk, hogy ezek a ha­talmas összegek a nagyüze­mi gazdálkodás útján megté­rülnek, hiszen a termelőszö­vetkezetek földjein jóval többet lehet termelni, mint a kisparcellákon. — Amikor pártunk Központi Bizottsága elhatározta, hogy eb­ben az évben lényegében befe­jezzük hazánkban a mezőgazda­ság tömeges szocialista átszerve­zését, azt előbb nagyon gondos elemzés alá vettük, megvizsgál­tuk ennek a jelentőségét, kiha­tásait. mielőtt a döntést meg­hoztuk. A mezőgazdaság döntő része tehát szocialistává lett, egy­negyede viszont még kisüze­mi módon dolgozik. Iparunk és kereskedelmünk már tel­jesen szocialista ipar és ke­reskedelem. A mezőgazdaságban viszont fél- iábbal már szocialista gazdálko­dást folytatunk, féllábbal viszont még a régi, a maradi úton ál­lunk. Ez a helyzet így nem ki­elégítő. Nem nyugtatja meg azo­kat a dolgozó parasztokat, akik már a termelőszövetkezetet vá­lasztották, nem nyugtatja meg a kormányt, amely látja, hogy ezen az úton nem nő megfele­lően a termelés és fontos mező- gazdasági cikkekből is behozatal­ra szorul, de gondolkodóba ejt) magukat a ma még termelőszö­vetkezeten kívüli, egyénileg dol­gozó parasztokat is. Ezek a do­gozó parasztok — állítom — ma guk is látják, mennyire szük­ségszerű a fejlődés, a termelő- szövetkezet. Néhány számadatot a nagyüzemek létrehozásának azdasági okairól: — Termelőszövetkezeteink ebben az évben minden tag­juk tatán átlagosan 211 kilo­gramm kenyérgabonát adtak cl az államnak, amíg ar egyénileg dolgozó paiasztok mindössze 135 kilogrammot. Hazánkban azelőtt több mint há­rommillió katasztrális holdon termeltek kenyérgabonát. A más­irányú szükséglet megkövetelte helyzet nyomán ez a terület, mintegy 700 ezer katasztrális holddal csökkent. És ezt a terü­letkiesést a termékek 'bizonyosfo­kú növekedése eddig még nem volt képes pótolni Ennek követ­keztében körülbelül 40 ezer va­gon gabonát kell behozni az or­szágba külföldről. A- gabonavetés- terület 25 százalékán még egyéni gazdálkodás folyik, s ezen a te­rületen eléggé alacsonyak a ter­mésátlagok, nem is szóivá arról, hogy az egyéni parasztgazdasá­gok —; érthetetlenül — nagy- mennyiségű kenyérgabonát tárol­tak, tehát nem engedtek piacra mert úgv gondolkodnak, hogy a ‘ermelőszövetkezet fejlesztése itán majd nem lesz elegendő ke­nyérgabona. Amellett, hogy ezt az állítást maga az élet cáfolja meg, s a tavasszal megalakult ter­melőszövetkezetek példája is, ez a nézet és cselekvés azért is ká­ros, mert ezek a családok az üz- ’etből — tehát a termelőszövet­kezetek által termelt, vagy az ■mportált kenyérgabonából ké­szült lisztet, illetve kenyeret is felvásárolják. Népünk összérdeUe a szövetkezés Biszku elvtárs megyei példák­kal támasztotta alá a fent el­mondottakat, majd így folytatta: — A felszabadulást követő 13 esztendő alatt kétszer változtak meg a mezőgazdasági birtokvi­szonyok. Először 1945-ben, a földreform idején, majd később a mezőgazdaság nagyarányú szo­cialista átalakításának következ­tében. Mindkét változás szükség- szerű volt, hiszen nem tartható az az állapot, hogy míg az ipari termelés az elmúlt másfél évtized során 350 százalékkal növe­kedett, a mezőgazdasági ter­melés csupán 22 százalékkal haladta meg a felszabadu’ás előtt't. Kérdezem: lehet-c így az ország lakosságának ellá­tását biztosítani, ugyanakkor még exportra is termelni? A válasz erre egyszerű: nem lehet! Mi tudjuk, hogy a dolgozó pa­rasztok elhatározása nem köny- nyű, nem jön máról-holnapra éí sok vívódással jár. Azt is tudjuk hogy ezekben a napokban mái nem arról van vita, hogy az egyé nileg dolgozó parasztok helyes- lik-e a szövetkezetét vagy sem hanem arról, hogy a belépést kö­vetően mi lesz a termelős Jövet kezet jövője, ki lesz a vezető meg lesz-e a megélhetés, jő lesz-o a munka? A párt- és a kormám azt mordja ezzel kapcsolatban: Ahhoz, hogy a faluban szi­lárd és erős tennelőszövet­JMi tette szükségessé, hogy szocialistává alakítsak át hazánk mezőnazdaságát ? Ennek á kérdésnek politikai és gazdasági okai vannak. A í politikai oka elsősorban, hogy 1959-ben s 1960. elején az or­szág szántóterületének 75 száza­lékán már szocialista nagyüze­mek dolgoztak. Egy „üreg“, tapasztal! szövetkezetnek is büszkesége lenne M a szépen sorakozó gazdasági 1 íuzséri Rákóczi Termelőszövet­központ az alig egy éve működői kezet dísze. (Foto: Hamrml.) ták a dolgot. Ismétlem: bát­rán és határozottan, ne fél­lábbal. mert erre csak a szövetkezet, maguk a dolgo­zó parasztok fizetnek rá. Ha a termelőszövetkezetben erő­teljes és jól szervezett a munka, lelkiismeretesek az emborak, ak­kor minden erőt a termelésre tudunk fordítani és igen gyorsan emelhetjük tovább a lakosság életszínvonalát. Számos dolgozó paraszt elfogadta már a párt és a kormány javaslatát Biszku elvtárs ezután a leg­fontosabb nemzetközi kérdések­ről szólt. Beszélt a kommunista és munkáspártok moszkvai nyi­latkozatáról, majd ezekkel a sza­vakkal fejezte be beszámolóját: — Az egyénileg dolgozó parasz. tok ma a válaszút előtt állanak és mi bízunk abban, hogy elfo­gadják a párt- és kormány ja­vaslatát, a termelőszövetkezeti útra lépnek itt Szabolcs megyé­ben is. örömmel éresültünk ar­ról, hogy számos dolgozó paraszt megértette és a magáévá tette javaslatunkat és már az utóbbi hetekben lépett be a termelőszö- /ei kezetekbe. Ahhoz, hogy ez a munka teljes sikerrel járjon, Itt Ib- rányban és a környező köz­ségekben is, tolmácsolom pártunk Központi Bizottságá­nak és személyesen Kádár János elvtársnak jókívánsá­gait és üdvözletét. Biszku Béla elvtárs viharos tapssal fogadott beszéde után még többen szóltak hozzá a hall­gatóság soraiból. Ezek között Fü- löp István veterán, Ibrányi kom­munista középparaszt itt jelen­tette be, hogy a gyűlés előtt alá­írta a belépési nyilatkozatot s ar­ra kérte dolgozó paraszt társait: kövessék példáját és összefogva, egymást megbecsülve formálják széppé jövőjüket ____________________________(kj.) Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: párás, ködös, az évszakhoz képest enyhe idő. Több helyen ködszitá- lás, a déli és nyugati megyékben éhány helyen eső, majd ködszi- tálás. Gyenge légáramlás, he­rénként, elsősorban a Dunántú­lon, élénkülő szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet vasárnap plusz 3 plusz 7 fok kö­zött. Délen helyenként 7 fok fe­lett. 3 kezetek jöjjenek létre, amely - lyel elégedettek az emberek, ahhoz a falu dolgozóinak akarása, elhatározása, jó és szorgalmas munkája, okos gazdálkodása szükséges. Nagyon sok olyan szabolcsi szö­vetkezeti paraszttal találkoztam a közelmúltban, aki tíz hónappal ezelőtt lépett a termelőszövetke­zetbe. Most azt mondják* miért nem segítettünk nekik e döntő lépés megtételében hamarább, hiszen az élet a szövetkezetben — a kezdeti nehézségek ellenére is — sokkal felszabadultabb, vi- 1 dámabb és könnyebb. Ezek a j dolgozó parasztok azt is elmon- ' iották, hogy most látják csak igazán: a szövetkezetben lett az övék a föld, ahol már sokkal ke­vésbé teher a munka. Ml itt, Ib- rányban is elmondjuk; a nagy­üzemben ugrásszerűen megnő a termelés, jobban tudunk tervez­ni. Például a jelenlegi kenyérga­bona vetésterületen is képesek leszünk megtermelni az ország­nak szükséges kenyérgabonát. Biztosak vagyunk benne, hogy népünk összérdeke a szövetkezés. S ha azt mond­tuk, hogy szövetkezetek kel­lenek, ezt népi érdekből mondtuk, azért, mert a to­vábbi előrehaladás útján nincs más választás. Most csak egy út van. a termelő­szövetkezet. Arra kérem önöket, hogy bátran és ha­tározottan lépjenek erre az I útra, mintán jól meggondol-

Next

/
Thumbnails
Contents