Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-18 / 298. szám
A további felemelkedésnek csak egy útja van: a termelőszövetkezet — mondotta Biszku Béla elvtárs pénteken, az ilírányi pártnapou Régen nem tapasztalt érdeklődéssel várták az ibrányi dolgo- J mó parasztok a péntek estére hirdetett szabad pártnapot, amelyen Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter tartott beszámolót az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Kíséretében megjelent Endrédi Endre elvtárs, a megyei Pártbizottság titkára és Barczi Gyula elvtárs, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára. Hat órára hívták az embereket, de már jóval korábban gyülekeztek és mire Biszku elvtárs szólásra emelkedett, a község hatalmas művelődési háza tele volt emberekkel. Akiknek nem jutott hely, az kint az előcsarnokban hangszórón keresztül halgat- ta a beszámolót. A művelődési ház nagyterme széksoraiban ott voltak a község minden rétegének képviselői. Fehér hajú parasztemberek, kendős nénik és a fiatalok, akik szintén nagy figyelemmel hallgatták Biszku elv társat. Eljöttek a szabad pártnapra a könnyező községekből is: Nagyhalászról, Bajról és Paszabról, hogy otthon majd beszámoljanak a hallottakról. Nagy tapssal köszöntötték ßiszku elvtárisat a pártnap résztvevői és szinte itták minden mondatát, amikor arról beszélt beszámolója elején, hogy a Magyar Népköztársaság most erős és szilárd. Ennek köszönhető, bogy as ország dolgozói teljesítették, sőt tú! is szárnyalták a hároméves terv előirányzatát, Jelentősen növelték az ipari termelést és kétszeresére emelték az előirányzott nemzeti jövedelmet. Nőtt valamelyest a mezőgazda- •ágí termelés is, annak ellenére, hogy 1959-ben és 1960-ban országos méretekben folyt a mezőgazdaság szocialista átszervezésé — amely természetesen jelentős erőt vett igénybe — és ebben az évben igen kedvezőtlen »olt az időjárás a mezőgazdasági munkálatokra. A hároméves terv idején jelentősen növekedett a dolgozók életszínvonala, mind a városban, mind a falon. A tervezett 6—8 százalékos reáUövedelem-eme'kedés helyett, 14 százalékos növelést értünk eL Az eredmények mellett — tudjuk — vánnak kedvezőtlen jelenségek is. Nem emelkedett megfelelően a termelékenység az iparban, a termelés emelését nem új műszaki eljárásokkal, a ♦echnológia korszerűsítésével, a munkafegyelem növelésével és a gépek kapacitásának jobb kihasználásával, hanem igen sok helyen a munkáslétszám emelésével érték el, A párt és a kormány látja ezeket, és intézkedéseket tesz a jobb tervezés1 érdekében azért, hogy az üzemekben a vártnak megfelelően alakuljon a helyzet. A hibák kijavításával még gyorsabb lesz hazánkban a fejlődés." A továbbhaladásnak azonban van egy másik, nagyon fontos feltétele is: — mondotta Biszku elvtárs — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítása. A ráfordítások megtérülnek a nagyüzemi gazdálkodás útján Országunk jelentős erőforrása szükséges a falu szocialista átalakításának segítésére, a mezőgazdasági gépek beszerzésére, a nagy összegű beruházásokra. Az utóbbi két év alatt hazánk- iban több mint 12 milliárd fo- Irintot fordítottunk a mezőgazda- eági beruházásokra és csupán 1960-ban 9 milliárd forint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének költségkihatása. Jelenleg Magyarországon 35 ezer traktor van, amelyből az idén 8000 új traktort állítottunk munkába a különböző munkagépekkel együtt Mi tudjuk, hogy ezek a hatalmas összegek a nagyüzemi gazdálkodás útján megtérülnek, hiszen a termelőszövetkezetek földjein jóval többet lehet termelni, mint a kisparcellákon. — Amikor pártunk Központi Bizottsága elhatározta, hogy ebben az évben lényegében befejezzük hazánkban a mezőgazdaság tömeges szocialista átszervezését, azt előbb nagyon gondos elemzés alá vettük, megvizsgáltuk ennek a jelentőségét, kihatásait. mielőtt a döntést meghoztuk. A mezőgazdaság döntő része tehát szocialistává lett, egynegyede viszont még kisüzemi módon dolgozik. Iparunk és kereskedelmünk már teljesen szocialista ipar és kereskedelem. A mezőgazdaságban viszont fél- iábbal már szocialista gazdálkodást folytatunk, féllábbal viszont még a régi, a maradi úton állunk. Ez a helyzet így nem kielégítő. Nem nyugtatja meg azokat a dolgozó parasztokat, akik már a termelőszövetkezetet választották, nem nyugtatja meg a kormányt, amely látja, hogy ezen az úton nem nő megfelelően a termelés és fontos mező- gazdasági cikkekből is behozatalra szorul, de gondolkodóba ejt) magukat a ma még termelőszövetkezeten kívüli, egyénileg dolgozó parasztokat is. Ezek a dogozó parasztok — állítom — ma guk is látják, mennyire szükségszerű a fejlődés, a termelő- szövetkezet. Néhány számadatot a nagyüzemek létrehozásának azdasági okairól: — Termelőszövetkezeteink ebben az évben minden tagjuk tatán átlagosan 211 kilogramm kenyérgabonát adtak cl az államnak, amíg ar egyénileg dolgozó paiasztok mindössze 135 kilogrammot. Hazánkban azelőtt több mint hárommillió katasztrális holdon termeltek kenyérgabonát. A másirányú szükséglet megkövetelte helyzet nyomán ez a terület, mintegy 700 ezer katasztrális holddal csökkent. És ezt a területkiesést a termékek 'bizonyosfokú növekedése eddig még nem volt képes pótolni Ennek következtében körülbelül 40 ezer vagon gabonát kell behozni az országba külföldről. A- gabonavetés- terület 25 százalékán még egyéni gazdálkodás folyik, s ezen a területen eléggé alacsonyak a termésátlagok, nem is szóivá arról, hogy az egyéni parasztgazdaságok —; érthetetlenül — nagy- mennyiségű kenyérgabonát tároltak, tehát nem engedtek piacra mert úgv gondolkodnak, hogy a ‘ermelőszövetkezet fejlesztése itán majd nem lesz elegendő kenyérgabona. Amellett, hogy ezt az állítást maga az élet cáfolja meg, s a tavasszal megalakult termelőszövetkezetek példája is, ez a nézet és cselekvés azért is káros, mert ezek a családok az üz- ’etből — tehát a termelőszövetkezetek által termelt, vagy az ■mportált kenyérgabonából készült lisztet, illetve kenyeret is felvásárolják. Népünk összérdeUe a szövetkezés Biszku elvtárs megyei példákkal támasztotta alá a fent elmondottakat, majd így folytatta: — A felszabadulást követő 13 esztendő alatt kétszer változtak meg a mezőgazdasági birtokviszonyok. Először 1945-ben, a földreform idején, majd később a mezőgazdaság nagyarányú szocialista átalakításának következtében. Mindkét változás szükség- szerű volt, hiszen nem tartható az az állapot, hogy míg az ipari termelés az elmúlt másfél évtized során 350 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági termelés csupán 22 százalékkal haladta meg a felszabadu’ás előtt't. Kérdezem: lehet-c így az ország lakosságának ellátását biztosítani, ugyanakkor még exportra is termelni? A válasz erre egyszerű: nem lehet! Mi tudjuk, hogy a dolgozó parasztok elhatározása nem köny- nyű, nem jön máról-holnapra éí sok vívódással jár. Azt is tudjuk hogy ezekben a napokban mái nem arról van vita, hogy az egyé nileg dolgozó parasztok helyes- lik-e a szövetkezetét vagy sem hanem arról, hogy a belépést követően mi lesz a termelős Jövet kezet jövője, ki lesz a vezető meg lesz-e a megélhetés, jő lesz-o a munka? A párt- és a kormám azt mordja ezzel kapcsolatban: Ahhoz, hogy a faluban szilárd és erős tennelőszövetJMi tette szükségessé, hogy szocialistává alakítsak át hazánk mezőnazdaságát ? Ennek á kérdésnek politikai és gazdasági okai vannak. A í politikai oka elsősorban, hogy 1959-ben s 1960. elején az ország szántóterületének 75 százalékán már szocialista nagyüzemek dolgoztak. Egy „üreg“, tapasztal! szövetkezetnek is büszkesége lenne M a szépen sorakozó gazdasági 1 íuzséri Rákóczi Termelőszövetközpont az alig egy éve működői kezet dísze. (Foto: Hamrml.) ták a dolgot. Ismétlem: bátrán és határozottan, ne féllábbal. mert erre csak a szövetkezet, maguk a dolgozó parasztok fizetnek rá. Ha a termelőszövetkezetben erőteljes és jól szervezett a munka, lelkiismeretesek az emborak, akkor minden erőt a termelésre tudunk fordítani és igen gyorsan emelhetjük tovább a lakosság életszínvonalát. Számos dolgozó paraszt elfogadta már a párt és a kormány javaslatát Biszku elvtárs ezután a legfontosabb nemzetközi kérdésekről szólt. Beszélt a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatáról, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszámolóját: — Az egyénileg dolgozó parasz. tok ma a válaszút előtt állanak és mi bízunk abban, hogy elfogadják a párt- és kormány javaslatát, a termelőszövetkezeti útra lépnek itt Szabolcs megyében is. örömmel éresültünk arról, hogy számos dolgozó paraszt megértette és a magáévá tette javaslatunkat és már az utóbbi hetekben lépett be a termelőszö- /ei kezetekbe. Ahhoz, hogy ez a munka teljes sikerrel járjon, Itt Ib- rányban és a környező községekben is, tolmácsolom pártunk Központi Bizottságának és személyesen Kádár János elvtársnak jókívánságait és üdvözletét. Biszku Béla elvtárs viharos tapssal fogadott beszéde után még többen szóltak hozzá a hallgatóság soraiból. Ezek között Fü- löp István veterán, Ibrányi kommunista középparaszt itt jelentette be, hogy a gyűlés előtt aláírta a belépési nyilatkozatot s arra kérte dolgozó paraszt társait: kövessék példáját és összefogva, egymást megbecsülve formálják széppé jövőjüket ____________________________(kj.) Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: párás, ködös, az évszakhoz képest enyhe idő. Több helyen ködszitá- lás, a déli és nyugati megyékben éhány helyen eső, majd ködszi- tálás. Gyenge légáramlás, herénként, elsősorban a Dunántúlon, élénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap plusz 3 plusz 7 fok között. Délen helyenként 7 fok felett. 3 kezetek jöjjenek létre, amely - lyel elégedettek az emberek, ahhoz a falu dolgozóinak akarása, elhatározása, jó és szorgalmas munkája, okos gazdálkodása szükséges. Nagyon sok olyan szabolcsi szövetkezeti paraszttal találkoztam a közelmúltban, aki tíz hónappal ezelőtt lépett a termelőszövetkezetbe. Most azt mondják* miért nem segítettünk nekik e döntő lépés megtételében hamarább, hiszen az élet a szövetkezetben — a kezdeti nehézségek ellenére is — sokkal felszabadultabb, vi- 1 dámabb és könnyebb. Ezek a j dolgozó parasztok azt is elmon- ' iották, hogy most látják csak igazán: a szövetkezetben lett az övék a föld, ahol már sokkal kevésbé teher a munka. Ml itt, Ib- rányban is elmondjuk; a nagyüzemben ugrásszerűen megnő a termelés, jobban tudunk tervezni. Például a jelenlegi kenyérgabona vetésterületen is képesek leszünk megtermelni az országnak szükséges kenyérgabonát. Biztosak vagyunk benne, hogy népünk összérdeke a szövetkezés. S ha azt mondtuk, hogy szövetkezetek kellenek, ezt népi érdekből mondtuk, azért, mert a további előrehaladás útján nincs más választás. Most csak egy út van. a termelőszövetkezet. Arra kérem önöket, hogy bátran és határozottan lépjenek erre az I útra, mintán jól meggondol-
