Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-17 / 297. szám
A csengeri Lenin Tsz-ben elegendő szalmát is juttattak a tagok állatai részére. A képen mérlegre sorakoznak a szekerek. Bakó Gyula 600 körüli munkaegységére mintegy 15 mázsa szalmát kap. Jófajta pálinkát készítenek a csengeri Lenin Tsz szeszfőzdéjében. A jól felszerelt üzem mintegy 80 ezer forint bevételt hozott idén a szövetkezetnek. A képen: Szakszóm István ellenőrzi a minőséget. (Foto: Hammel.) | PEZSEG Ä MUST... A minap Dombródon egy képletes beszédet igen kedvelő népnevelővel akadtam ösz- sze, akitől az odaérkező járási vezető azt kérdezte: kiferott-e már a „híres” dombrádi bor? Erre ő azt válaszolta: még nem, még csak must, de nemsokára bor lesz. — Decemberben must? — maradva az elkezdett beszéd fonalánál az érkező. — Hm... a mostani szüret különös termés, elvtársam — tódította tovább a népnevelő .s —, mert ez a szőlő tizenöt éve érlelődik és most érkezett el a szüretje. Igaz, hogy ebben az esztendőben sok eső járt, de az utóbbi napokban jó napsütést kaptunk. — Mikor volt az? — Amikor az országgyűlés ülésezett. összepevettek az emberek és még annyit jegyzett meg az odaérkezett vezető a népnevelőnek: maga jól boldogult volna abban az időben is, amikor a példabeszédeket írták a bibliába. .. Doni ti rá do ti is, mint ahogy a megyében, az országban. mind azokban a községekben, ahol még egyénileg dolgozó parasztok vannak megindították a pártszervezetek, tanácsok, a Hazafias Népfront és valamennyi tömegszervezet a felvilágosító munkát elsősorban a dolgozó parasztság, de az ország érdekében is. Most ismerkednek egyenként, hosszú órás beszélgetéseken a dolgozó jiarasztok a párthatározatokkal, az országgyűlés, az ötéves terv célkitűzéseivel és nem utolsó sorban a szövetkeze*i élet apró és nagy kérdéseivel. Néhány napja beszélgetnek Dombrádon is a még egyénileg dolgozó parasztokkal. Mindenkinek a házához még el sem jutottak, de a kezdeti eredmények máris mutatkoznak, nyolccal, tízzel, melyik nap mennyivel, de min- d’g szaporodik a belépők száma. A népnevelő szavával élve, a szőlő beérett és nemsokára bor lesz belőle. Az Oszőlő utcában, az egyik köztiszteletben álló paraszt házánál beszélgettek a népnevelők. — Jó, én az előnyét belátom, egyet értek a kormánnyal is, hogy elérkezett az idő, akik kint vagyunk mi is belépjünk, de én használok egy kis harmados földet. Az őszön is nyolc magyar zsák búzát vetettem el, mi lesz azzal. — A vetőmag árát megkapja, a ráfordított munkát pedig felértékelik és munkaegységben kapja meg. — Nem olyan fiatal már az én uram, hogy olyan sokat lendítsen ott — szól közbe az asszony. — Hány éves? — ötvenöt. — Tíz év múlva éppen nyugdíjas lesz, de csak akkor, ha december 31-ig belép, mert azután 20 nyugdíj évet kell a szövetkezetben tölteni — adja meg a választ a népnevelő. A férfi pillanatnyilag sem a népnevelőknek, sem az asz- szonynak nem szól ellent, csak annyit mond: „Még megbeszéljük az asszonnyal, de hozzám ne küldjenek senkit, majd én jelentkezem”, Az önteleki részen lakók már két este is kisgyűlés előadót kértek, hogy néhány dolgot tisztázzanak. A minap este is vagy tízen beszélgettek a község vezetőivel. Szó esett ott sokmindenről.* Elmondták, hogy mintegy ezer > ember dolgozik távol Dombrádról és a község az idén csak 580 mázsa kenyérnek valót adott el az államnak. Az állami készletből pedig az itthon lévő dombrádiak havonta kétszáz mázsát vásárolnak vissza. A határ tizedré- szét sem birtokoló Vörös Csillag Termelőszövetkezet kétszer annyi kukoricát adott el, mint az egyéniek a terület több mint 90 százalékáról. A termelőszövetkezet ugyanolyan időjárás mellett az őszi vetéstervét túlteljesítette de az egyéniek 300 holddal most is kevesebbet vetettek, mint amire szükség lenne. — Mi ezt megértjük, csak mi itt az önteleki részen egy külön tsz-t szeretnénk — mondta az egyik szóvivő középparaszt, — Egyetértünk vele — szólt a tanácselnök. Elkezdődött a számolás, mintegy 1800 holdat hoztak össze, amit ők jónak tartanak, hogy egy szövetkezetben légy en. — Több emberrel beszéljenek még — kérték a megjelentek. — Más nevében nem akarunk nyilatkozni. Türelmes szóval, egyetértve a dolgozó parasztokkal, így lesz az érett szőlőből must, a mustból pedig rövidesen bor. Csikós Báláz* fi megye legnagyobb termelőszövetkezete az első év után I. i960 február 11-én ezrekre menő földterületnek lett végérvényesen közös gazdája Nagyecsed dolgozó parasztsága. Ekkor tették ki — impozáns ünnepség keretében — e szatmári nagy községbe vezető utak mellé az új paraszti életet jelző táblákat. A község szorgalmas, a megbecsülést mindig kiérdemlő dolgozói együtt ünnepeltek a megye, a járás párt és államhatalmi szerveinek vezetőivel. Az ünnepi hangulat íze-színe napokig tartott, de az új, óriásává nőtt közös birtok egyen'o jogúvá lett gazdái már az ünneplésben a dolgos hétköznapok, a szövetkezésben rejlő gazdálkodás hogyanjait, mikéntjeit latoig Ziták. Mit mulat az első esztendő? A Rákóczi névre „keresztelt” termelőszövetkezetben a belterületek és a ház'.áji földek kivételével is 7005 katasztrális holdon kezdődött el a közös gazdálkodás. A növénytermesztés ellátására 15 brigádot szerveztek, míg az állattenyésztéshez, a kertészethez, az építkezésekhez egy-egy brigádot hoztak létre. Egy munkaegység értékét 45 forintban állapították meg. De igenám, a még nem eléggé tapasztalt és hiányos üzemszervezési tendenciák következtében nem minden a vártnak megfelelően sikerült az első esztendőben. S ez főleg a jövedelmezőség tekintetében jelentkezik most. Ennek fő oka például az, hogy 378 ezer betervezett munkaegységfelhasználással kellett volna zárni az évet és ezzel szemben közel 500 ezer lesz a munkaegységek száma. Nem volt jó és reális az első esztendő tervkészítése márcsak azért sem, mert olyan fontos építkezésekre, amelyeket pedig feltétlen meg kellett valósítani, munkaegységráfordítást egyáltalán nem ütemeztek be. Ugyanígy maradt a 72 hold gyümölcsös telepítése is; az év elején erre sem számítottak munkaegységet. Mindezek ellenére azonban egyáltalán nem mondható, hogy eredménytelen lenne az indulás: év. Hiszen a rengeteg építkezések. különösen a növénytermelésben elért eredmények a termelőszövetkezet életképességét, továbbjutási lehetőségét bizonyítják. De nem megvetendő az a tapasztalat és hozzáírták sem, amelyre mind a vezetőség, mind a tagság szert tehetett. gonya, míg a többi növényféleségek utáni bevétel 8 százaléka is gyarapítja még premizálásként a tagság bevételét. így teljesen nyugodtan, a megélhetés biztonságával tekinthetnek a holnap elé mindazok, akik becsülettel kiveszik részüket a közös munkából. A derűlátás annál is inkább indokolt, mert a tsz vezetősége most már biztosabb tudattal, mindenre pontosabban kiterjedő részletességgel készíti elő a második esztendőt. Arra a kérdésre például, hogy jövőre megmarad-e n szervezés jelenlegi formája, a fiatal elnök azt feleli, hogy a következőkben elsősorban Mindenütt egyforma le Az idén még nem egy alkalommal vita tárgyát képezte az is, hogy nem arányosan volt a jelentősen különböző talajú és minőségű nagy kiterjedésű határ elosztva a növénytermelő brigádéit között. Ez természetesen befolyásolta a kereseti lehetőséget és nézeteltérésekre adott okot. A tsz vezetősége most készíti a jövő évi tervet, amely szerint — az első év tapasztalata alapján — olyan arányban osztódik meg a földterület az egyes üzemegységek és ezeken belül a brigádok, munkacsapa'ok között, hogy a kereseti lehetőségekre mindenkinek egy fonna alkalma lesz. Jelentős változásokat terveznek persze a termelésre kerülő növényféleségek összetételénél is. Ezt különösen lehetővé teszi — ! az idei, nagyjából- szétszórt par- I* cellák helyett — az arányosan kialakítandó táblásítás. (Különben az idei, még többszáz da- rabban lévő kalászosok, kapások ás takarmányféleségek termelési költsége ugyancsak jelentősen felfuttatta a munkaegységek mennyisége számát és csökkente* te a betervezett munkaegység értékét.) A gazdaságosság és az állatál- I lomány jelentős növelésének nem brigádokban, hanem üzemígységekről fognak beszélni. Hogyan történik ez? Mi lesz ennek í lényege? Minden üzemegység önelszámoló lesz és minden üzemegységhez (a kertészetet is ideszámítva) négy brigád fog tartozni. Az üzemegységek élén egy-egy képzett mezőgazdász áll majd és ezeknek a — most már teljesen nagyüzemi mintára — létrehozott üzemegységeknek külön raktárosa, anyagkönyvelője és munkaegység elszámolója lesz. S az önálló üzemegységeket gazdaságilag a főagronómus és az üzemgazdász fogja össze. sz a kereseti lehetőség szem előtt tartásával a következő évben a pillangós takarmányféleségek termelését az idei 172 nőid helyett 500 holdra növelik. Ugyanakkor az idei 1750 hold kenyérgabona helyett jövőre — most ősszel — 2500 holdat vetettek el. A veit 50 hold őszi árpa vetésterületét pedig 300 holdra emelték fel. Ezt a veiésszerkezeti változást például a takarmány- répa és meg néhány, nemzet- gazdasági szempontból kevésbé fontos növényféleségtl» területének csökkentése, valamint a háztáji területek igazságos, alapszabályszerinti rendezése teszi lehetővé. Gondos tervszerűség a jiivö évi bő termés érdekében A kialakítandó üzemegységek tábláit úgy jelölik ki, hogy mindegyiknek arányosan legyen kalászos, kapás és takarmányféleségek területe. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz illő termelési eredményeket necsak, hogy elérjék, hanem lényegesen túl is szárnyalhassák. Az idei. rendkívül kedvezőtlen | őszi időjárás ellenére is a ro- j zsot és őszi árpát úgy vetették el, hegy területét műtrágyázták. Éspedig holdanként 2 mázsa műtrágyát használnak el, egy mázsa szuperfoszfátot, 50—50 kiló káli-, illetve pétisó összetételben. Az őszi búzát a tavasz legkedvezőbb időszakában fogják fejtrágyázni. Megvan erre a lehetőségük, mivel 30 vagon műtrágya áll rendelkezésükre e munkájuk sikeres elvégzéséhez.;: Megegyezést kötöttek a gépállomással, amelynek értelmében őszi mélyszántást kell, hogy végezzen a tsz részére a gépállomás a tavasszal vetésre kerülő cukorrépa és tavaszárpa alá. De ezenkívül őszi mélyszántást végeztetnek még a gépállomással és természetesen a saját fogataikkal is más tavaszi vetésűek alá mindaddig, amíg az idő ezt lehetővé teszi. Már most számítanak a jövőt követő esztendőre is. A vezetőség tavasszal úgy akarja irányítani a vetés menetét, illetve olyan tavaszi vetéstervet készítettek, amely lehetővé teszi majd, hogy az idei őszi kapkodás és felesleges késlekedés ne fordulhasson többet elő. Például a jövő évi őszi kalászosok vetése olyan elővetemények után fognak következni, hogy az általános vetési munkálatokat már korán meg lehessen kezdeni és folyamatosan lehessen befejezni. Ilyenek lesznek majd a mák, korai (csíráztatott) burgonya, siló, lóhere területei, amely csaknem 100 százalékban biztosítani fogják a jövő évi vetésterv területét. Igen említésre méltó még, a növénytermeléssel kapcsolatban, hogy az idei, ténylegesen felhasznált munkaegység mennyiséggel szemben, a következő évben a pontos és szervezettebb tevékenységgel 100 ezer munkaegység megíakarítást akarnak elérni. (Folyta ijitk.) r* „Nem brigádokban beszS^ni mos; már“ deti hibái-: és hiányosságok dacára is elég elfogadhatónak mondható a várt, harminc forint körüli munkaegység érték. Mer. emellett több tíz vagon-meny- nyiségre tehető kukorica és burA még eléggé fiatal, mozgékony, köztiszteletben álló Bulyá- ki Lajos, a tsz elnöke igen derűlátó. Szerinte nem is olyan ro;?- ! szül végződik ez az első esztendő. Mint mondja, a különböző kéz-