Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

Válasz a nyugdíjasoknak — az olcsó étkezésről Gocsályi képek Ezekben a napokban több nyug­díjas nyíregyházi lakos keresd fel szerkesztőségünket segítség­ért, tanácsért. Elmondják, hogy eddig az irodaház éttermében — az Alföldi Vendéglátói pari Vál­lalat egységénél — étkeztek. Az ebédet havi jövedelmükhöz mér­ten olcsón vásárolhatták meg. Mo6t azonban úgy hírlik, hogy az Irodaházban ezután már nem ét­kezhetnek a nyugdíjasok. Kiéger elvtárstól, az irodaházi étterem vezetőjétől az alábbiakat tudtuk meg: A hír nem alaptalan, 1961. január 1-töl éttermünkben csak az üzemi dolgozók fogyaszthatnak ebédel. Eredetileg is erre a cél­ra hozták létre a konyhát, amely­nek a kapacitását már többszö­rösen túlhaladta az utóbbi ér­deklődés. Igaz, több embert ké­nyelmetlenül ertnt ez az intézkedés mely nem kizárólag nyíregyházi, hanem országos rendelkezés. Mi­közben még tökéletesebben kí­vánjuk megoldani az üzemi dol­gozók étkeztetését, biztosak va­gyunk afelöl, hogy a nyugdíjasok részére is van megoldás Nyíregy­házán. Van-e megoldás? Ezt a kérdést tettük fel Sisa Jánosnénak, a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya munkatársá­nak. — Mindenekelőtt azt kívánom Orvosegészségüoyi előadási «• Orököeföldön és a Manda- bok orban Csütörtökön, december 15-én délután 6 órai kez­dettel orvosegészségügyi elő­adásra kerül sor az örökös- töldi iskolában. A városi vöröskereszt és a nőlanács által szervezett előadáson el­ismert szakember szól majd a betegségek megelőzéséről. Hasonló céllal tartanak egészségügyi előadást decem­ber 22-én este 6 órakor Man- da I. bokorban. Az előadá­sokra5 '' mindenkit szeretettel várnak. közölni, hogy napjainkban foko­zódik, az érdeklődés a vendég­látóipari vállalatok által készített ízletes és aránylag olcsó ételek iráni. A közétkeztetés ellátása — éppen a növekedése miatt — egy­re nagyobb feladatok elé állítja a vendéglátóipart. Ha már a nyugdíjasokról van szó, hadd mondjam el a korlátozott anyagi lehetőségekhez írért javaslatun­kat. Nyíregyí: ’ygnagyobb ét­termében, a í. jsoan, továbbá, a Dolgozók élte err, ében, valami,it a kisvendéglőkben elő lehet fi- ] zetni olcsó ebédekre. Jelenleg ] helyben fogyasztva 7,50 forintért, A nyíregyházi Textilruházati Ktsz 1949-ben alakult 18 dolgo­zóval. Azóta nagyot fejlődött a ktsz: 170 dolgozó készíti a di­vatos cikkeket a műhelyekben. Különösen kedvelik a megyében a ktsz-nél készült bébi ruhákat, íérfi mikádókat, ujjas mellénye­ket, női kabátokat, férfi és női fehérneműket, mely cikkeket el­elszállítva pedig 6,90 forintár. kapnak a vendégek húsos-menüt, amelyhez tészta is jár. Tészta nélkül helyben fogyasztva 5,90 forintért, elszállítva pedig 5,35 forintért lehet ebédhez jutni, ís- m.erve a vendéglátóipari vállalat helyiséghiányát, azt tudjuk java­solni, hogy a szóbanlévő nyugdí­jasok az árban kedvező elszállí­tási módot válasszák, mert így a vendéglátóiparíak is könnyebben tudják megoldani feladalutiat. Az olcsó ebédekre két hétre lehet fizetni, és így — a tészta nélküli, elszállított ebéd egy fél hónapra kb. 65 forintba kerül. sösorban a megyei fogyasztás céljára gyártottak. Eddig az idén 49 000 férfiing, 16 000 bébi ruha és 4700 női ka­bát készült el a többi cikkek ' mellett. S ha a szövetkezet dol­gozói a hátralévő időben szorgal­masan végzik munkájukat,! 15 500 000 forintos évi tervüket sikerrel teljesíthetik. Betiltották, tehát korsserühb lett A rohamosan fejlődő Záhony község szociális és kultu­rális téren nem tartott lépést a haladással. Bölcsődéje, amelyben huszonnégy gyermek nyerhetett elhelyezést, nem volt megfelelő a követelményeknek. Végül is november el­sejei hatállyal elrendelték a megszüntetését. A záhonyi vasutas dolgozók, akiknek gyermekei a böl­csődében nevelkedtek, nem tudtak beletörődni a bölcsőde elvesztésébe. Hozzákezdtek, és a bölcsődét olyan állapotba hozták, hogy az tovább elláthatta feladatát. Még most sem elégítheti ki az igényeket, mindaddig, amíg új bölcsödét nem építenek, azonban az otthon maradt gyermekek miatt nem maradhatnak ki a munkából a vasutas dolgozók. Érdemes gondolkozni rajta: mi történt volna, ha már korábban elhatározzák a bölcsőde betiltását? Megszűnt volna? Nem. Már régen a követelményeknek megfelelően szolgálta volna a gyermekeket. Néha a fordított eszközök is célra vezetnek — betiltották a bölcsődét, tehát korszerűbb lett. A szülők és gyermekek örömére. 49 000 íérfi ina, 16000 bébi ruha, 4700 női k»bat készült az idén a nyíregyházi Textilruházati Ktsz-ben A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben a rossz időjárás ellenére is 40 mázsás holdankénti termést értek el kukori­cából. A földről ahogy hozzák a szekerek, először a híd­mérlegre állnak és úgy mennek a góréhoz. A képen Csere­pes István fogatos szállítmányát mérik. Kell a sok termény, hiszen csak szarvasmarhából 4ö0 darab van a közősben, de istálló is kell. A szövetkezet saját erőből egy téglavázas pajtát 300 ezer forintos költséggel modern istállóvá alakított. (Foto: Hammel.) Pátrohárak szebb lesz a heinapja ii. Mit jelent n nagyüaem? A község vezetői elkészítet­ték Pátroha mezőgazdasági ter­vét a nagyüzemi gazdálkodás esetére az általuk megismert termelőszövetkezetek eredmé­nyei és a község határában lé­vő lehetőségek figyelembe vé­telével. Ezt a hatalmas adat­tengert nem lehet most itt részleteiben elemezni. A szá­mok a jelenlegi állapotot tük­rözik a növénytermelés szer­kezetében, a terméshozamok­ban, az állattenyésztésben, az áruértékesítésben £ megmutat­ják ugyanezeket a nagyüzem viszonyai között. Igen alapvető a termésátlag alakulásának a vizsgálata. Ahol nagyüzemi adottságok között — jó talajmunka, egységes vető­mag, helyes növénysorrend, megfelelő istállótrágyázás és műtrágyázás, gépek alkalmazá­sa stb. eredményeként — már az első időben 25—35 százalék­kal növekedne az egyes nö­vényféleségek termésátlaga. . És ez nem túlzás, ha figyelembe vesszük, hogy az igaerőnek több, mint a fele tehénfogat, hogy fogast, hengert, vetőgé­pet, de még fogatos kapát is alig használnak. A növénysor­rendet néhány holdas gazdaság­ban nem lehet kialakítani, gé­pi munkát végezni pedig egy­általán nem tudnak. Műtrágyát — 1959-ben, amikor nagyobb lehetőségek voltak az egyéni gazdaságok műtrágya vásárlásá­ra — összesen tíz kilogrammot adtak átlag a szántóterület egy- egy holdjára. Istállótrágyából 33 mázsa jut egy hold földre. Száz hold szántóterület után tíz sertést és egy szarvasmar­hát értékesít a község. (Több termelőszövetkezetünk van olyan, amely száz held szántó- terület után több, mint száz mázsa húst értékesít!) Nagyüze­mi viszonyok között gyorsab­ban növelhetnék az állatállo­mányt, elsősorban a sertések számát és az igából kifogott te­henek teihezama is nagyban emelkedne, jobb lenne a bor- júszaporulat, a sőrehizlalás ará­nya. E téréig is nőne az áruter­melés. A zöldnövények közül a ká­poszta — termelésének régi hagyománya van a községben — évenként 230 held területet foglal el. Az idén 6400 mázsát értékesítettek káposztából. A lehetőségük még itt is nagyok a terméshozamok emelésére. A magkender termelése szintén lényeges. 320 holdról 1850 má­zsát adtak el. Az eddigiekből látszik, hegy bár a kisgazdaságok termelési iiiminwMiir ................................................................................................................... ..plafonja" körül járnak né- nyésztésben sokat lehet és kell hány növényféleségnél, de itt tenni » község jövő boldogulása is, és különösen az áliatte- érdekében. I vetésszerkezet változása nélkül A fejlesztési terv — fi gye- hetne elérni a magasabb ered- lembe véve a meghonosodott ményeket. növénykultúrákat — nem java- Az alábbi kimutatás — sol semmi lényeges változást a amely elkerülhetetlen a szem­vetésszerkezetben, hanem a lélíetés végett — ízelítőt ad fentebb említett agrotechnikai néhány lényegesebb növény meggondolások segítségével le- termeléséről. tizenkétmillió forintot. Már az első és második esztendőben a nagyüzemi termelés során! Mint már említettük, a köz­ség állattenyésztése, különös­képpen az állati termékek _ és a hús áruértékesítése jelenleg igen alacsony színvonalon várt. E téren már az első évben so­kat lehet tenni a sertéshizla­lás, tejtermelés, baromfinevelés növelésében. A tehenek járom­ból való kifogása mintegy két­millió forint értékű tej többle­tet eredményezne, a Jelenlegi sertéshizlalás arányát minden nehézség nélkül kétszeresére lehet növelni. A nagyüzemi gazdálkodást előkészítő bizottság nagyvona­lakban számvetést csinált ,a kö­zös gazdaság első évi ráferdi- tásairól, beruházásairól is. Eb­ben legérdekesebb, hegy a köz­ség másfélmillió forint lóadótól mentesülne és a gépi Lalajmű- velés eredményeként egymillió forinttal lenne kevesebb a szántás költsége, mint most, az egyéni fegatos bérek alapján. Egy mezőgazdasági termelés­sel foglalkozó családnak az egyéni gazdálkodás viszonyai között tizennégyezer forint az évi jövedelme. A vázolt nagy­üzemi lehetőségek alapjalr ez a tiszta bevétel átlag 22—26 ezer forintot jelentene családon­ként. Azt mondottuk, hogy Báfcro- hának szebb lesz. a holnapja, íme, a lehetőség megvan. A termelőszövetkezeti gazdálko­dást választó dolgozó paraszto­kon múlik, hogy ez a lehető­ség valósággá váljék s eredmé­nyeikben a fenti tervezgelése­ket is túlszárnyalják. Simm Ajsdfás 3 Megnevezés Terület kh. Átlagterm. össz-term. Ft-érték. Kenyérgabona 1517 10 q 15170 q 3 000 000 Kukorica 666 15 ” 9 990 ” 2 100 000 Napraforgó 106 6 ” 636 ” 170 000 Burgonya (korai) 300 25 ” 7 500 ” 1 125 000 Burgonya (őszi) 541 60 ” 32 410 ” 2 568 800 Cukorrépa 95 90 ” 8 550 " 398 250 Magkender 320 5.7 1 850 ” 1 757 500 Káposzta 250 80 ” 20 000 ” 1 000 000 összes forinttá átszámolt termény értéke: 12 119 550 A fenti, megtermelt értékből A nagyüzemi körülményekre a szerződött ipari növények- tervezett termelési mutatók —. kel, baromfi, tojás, tej, hússal ,, - - háztáii 2azd£.sá„ együtt — a község mintegy öt -K0Z0S “ naztaji gazocsag és félmillió forint árut értéke- együttvéve -- a következőket sített. mutatják: Megnevezés Terül et kh. Átlagterm. Össz-term. Ft-érték. Kenyérgabona 1400 12 q 16 800 q 9 360 000 Kukorica 870 22 ” 19140 ” 4 115 100 Napraforgó 200 8 ” 1 600 ” 560 000 Burgonya (korai) 400 45 ” 18 000 ” 2 700 000 Burgonya (őszi) 600 90 ” 54 000 ” 4 320 000 Cukorrépa 100 150 ” 15 000 ” 675 000 Magkender 330 7 ” 2 450 ” 2 327 000 Káposzta 250 140 ” 35 000 ’’ 1 750 000 összes forintra átszámolt terv. termény értélre: 19 000 000 A két összeg különbsége sége — azokkal együtt, ame- már önmagáért beszél. Az ősz- lyek nem szerepelnek a kimu- szes termeivények értékküiönb- tatásokban — meghaladja a

Next

/
Thumbnails
Contents