Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-14 / 294. szám
testvéri sxvmmel és segítő szándékkal Néhány tapasz a!at a tuzséri fmsz és a tsz-eh kapcsolatáréi Takarékosságból — elégtelen kér burgonyája, tengerije, két szekér szénája és egyéb terménye. Ügy számolja, hogy leányával együtt 12—13 ezer forintot kapnak a zárszámadáskor. Ez a tsz máskülönben is a legjobb és mintegy hatvan forintot ér egy munkaegység. A két községben a napokban helyi vezetőségi ülésen vitattuk meg a földművesszövetkezet és a tsz-ek kapcsolatát. Szóba került az is Tiszabezdéden, hogy tartsunk vagyonvédelmi előadást. Lesz mit elmondanunk, saját szövetkezetünk életéből is. A szövetkezetünk volt vezetői és dolgozói régebben igen „szabad ’ gazdálkodást folytattak, orrúvei sok kárt okoztak a tagoknak, a két községnek. Ma már azonban ^nffvnnimk megközelíti a ^ millió forintot, állami hitelünk i nincs, ami a becsületes, takaré- ] kos gazdálkodás gyümölcse. AI becsülés lemérhető azon is, hogy j ez évben ötvenhat új tag lépett j szövetkezetünkbe és 14 ezer forint értékű részjegyet vásároltak. A földművesszövetkezet rend-1 szeresen segíti a tsz-t — az el- • mondottakon kívül — gazdaságilag is. Átadták kisgépeiket, kölcsön adták hídmérlegüket es a boltokban mindenkor megkapják a szükséges árut. közös erőbe! új boltok A földmű vessző vetkezet az új helyzetnek megfelelően saját erejében és a tagok segítsegeoe.i bízva' fejleszteni kívánja tol>hálózatát. A vezetőségi' ülésen már megbeszélték, hogy társadalmi munkával lebontanak egy épületet, amit a tsz-ek fogataival elszállítanak. A szövetkezet beruházással és társadalmi összefogással új boltot építenek ebből az anyagból a tuzséri új lerepülésen. A következő évben Tiszabezdéden építenek boltot. Ott is szívesen segítenek a tagok, hiszen saját érdekük, hogy minél közelebb tudjanak lakóhelyükhöz vásárolni. Látható, hogy a földm.űvesszö- vetkezet és a tsz-ek kapcsolata kölcsönös. A termelőszövetkezetek szívesen segítenek az fmsz-ek áruinak mozgatásában, a felvásárló pedig ugyancsak ott van a tsz-ek áruszállításánál. Dóczi József felvásárló nemrégiben javította ki a tsz kisgépeit is, ami a testvéri segítség, a kölcsönös barátság b'zonyítéka is. V. Gy. Ez a dicstelen osztályzat földmüveszövetkezeteink többséget illeti harmadik negyedévi költségeik „teljesítése” alapján. És, hogy mennyire nem túlzás az elégtelen osztályzat, arra álljon itt néhány példa: A tisza- löki fmsz-ek vállalták, hogy negyedév alatt több ,mint ötvenezer forintot takarítanak meg! Nem takarítottak meg semmit, süt magasan túllépték a megállapított költségeket is! És ugyanez vonatkozik a mátészalkai, csengeri, nagykállói, vásárosnaményi, baktalórántházi és fehérgyarmati járások földművesszövetkezeteire is. Mindez azért is érthetetlen, mive) r- legtöbb szövetkezet — tu említett járásokban — még tervét sem teljesítette, vagyis: terveiket ugyan nem teljesítették, de költségeik magasabbak lettek! Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a földművesszövet- kezeíek vezetői — és a felsorolt járások központjai is — elbizakodtak, elfeledkeztek legelemibb kötelességükről is és nem szorgalmazták a tervek teljesítését, a kötelező takarékos gazdálkodást. Igaz, hogy az elmúlt évben és ez év első felében is jól gazdálkodtak, de ez nem adhat alapot arra, hogy most nvár felelőtlenül elfelejtkezzünk az ellenőrzésekről és minden lazaság felett szemet hunyjunk. Tíz járásból hétben rosz- szul gazdálkodtak a népgazdaság pénzével, amiért elsősorban a földinűvcsszövetkczetek vezetői, a járási központok elnökei, fclVős munkatársai hibáztathatok. Igaz. hogy már nem sok idő ran hátra ez évből, de ez legyen tanulság egyszer s mindenkorra előttünk arra, hogy semmiféle lazaságot, fegyelmezetlenséget nem szabad megtűrnünk. Szigorúan vonjanak felelősségre mindenkit, aki nem tartja be a pénzügyi fegyelmet, aki felelőtlenül gazdálkodik. Csakis ebben az esetben javíthatjuk ki osztályzatokat. Sines mmr töredékrész jegy káltósemjénben sem A felhívás után ebben a községben is munkához láttak es rendszeresen felkeresték azokat a szövetkezeti tagokat, akik töredékrészjeggyel rendelkeztek. Az agitációnak meg is lett az eredménye és december elejére Kállósemjén- ben egyetlen olyan földművesszövetkezeti tag sem volt, aki ne egyenlítette volna ki töredékrészjegyét, sőt, több mint 3« új tag is részjegyet váltott. ügyre többen egészítik ki részjegyüket Egyre több olyan szövetkezeti tag van, aki megérti, hogy 50 forintnál kisebb összeggel nem lehet teljes jogú tagja a földművesszövetffezetnek és ezért kiegészíti részjegyét. A példák azt igazolják, hogy ahol a szövetkezetek választott vezetői és tagjai lelkiismeretesen fogtak ehhez a munkához, ott szívesen egészítik ki részjegyüket. Ma már Vásárosnaményban, Nyírgelsén, Tiszakerecsenyben, Nyír- lugoson, Nagyvarsányban, Nyírmihálydiban, Nyírmegyesen — és sorolhatnánk még hosszan a községek nevét — ahol egyetlen töredékrészjeggyel rendelkező tag sincsen. Nincs igazuk tehát azoknak, akik azt állítják, hogy „nem megy ez a munka!” Nem megy ott, ahol nem törődnek vele! I an még mit tenni Sajnos, arra is van elég példa, ahol nem megfelelően foglalkoznak vele. A nyíregyházi járásban például még most sem fogtak hozzá ehhez a munkához olyan alaposan, mint azt tőlük el lehetne várni. A járás területén több mint hatezer hátralékos van cs hetek óta nem is csökken ez a szám. Kemecsén több mint 3000 forint hátralékból mindössze 50 forint befizetés történt. Nem jobb a helyzet a fehérgyarmati, tiszalöki, vásáros- naniényi és a nyírbátori járásokban sem, ahol ugyancsak el kell marasztalni a járás és a szövetkezetek vezetőit nemtörődöm munkájuk mialt. Csengerben az elmúlt betek alatt még 10 százalékkal sem csökkent a hátralék összege. Kétségtelen, hogy a felsorolt járásoknak az eddiginél alaposabb és jobb munkát kell végezniük és minden igyekezetükkel azon kell lenni, hogy csökkentsék a hátralékok összegét. Mentségül nem hozhatjuk egyéb irányú munkájukat, hiszen a baktalórántházi járásban is volt és van is egyéb irányú munka, — mégis értek el eredményt ezen a 1éren. Kik a fiegfoisbak a 100 mázsás burgonya- termelési versenyben Márciusban volt Nyíregyházán a burgonyatermelők országos értekezlete. Résztvevői versenyt hirdettek a burgonyatermelés mennyiségi és minőségi javítására az ország összes burgonyatermelői között. A földmüvesszöveíkezetek országos szervei és megyénk burgonyatermelői is magukévá tették ezt a versenyt, aminek főbb feltételei kitértek a termelési-, agrotechnikai-, s felvásárlási- és átadási feltételekre is. Megyénkben 128 termelőszövetkezet 13 346 katasztrális holddal és a földművesszövetkezetek •pedig 447 termelővel, 1 143 holddal vettek részt a versenyben. A termelési időszakban elsőízben, a betakarításkor ' pedig másodízben lettek kitöltve a bírálati lapok, amit a járási tanácsok mezőgazdasági. osztályai értékeltek. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felülvizsgálta a bírálati lapokat és megállapította, melyek azok a termelőszövetkezetek és kik azok a termelők, akik esélyesek a versenyben. Ennek alapján a következő tsz-ek jöhetnek számba: a nagyecsedi Rákóczi, a mándoki Űj élet, a tunyogmatolcsi Űj élet, a kislétai Rákóczi, az encsen- csi Virágzó föld, a nyírgyulaji Petőfi, az ófehértói Búzakalász, a tiszavasvári Rákóczi és Béke termelőszövetkezetek, A termelők közül: Vincza István, Pál László, Gál Ferenc Kékeséről; Szabó Pál, Pethő Gábor, Cs. Nagy Zoltán, Mó?es Mihály és Kapi Albert Pátro- háról; Kovács Károly és P. Nagy Zoltán Szabolcsveresmart- ról; Szilágyi József Balkányból és Űjfalusi Sándor Kállősem- jénböl a verseny esélyesei. Természetesen csak azok a tsz-ek és dolgozó parasztok jutottak a döntőbe, akik a verseny feltételeit maradéktalanul teljesítették, az agrotechnikai munkát a talajelőkészítéstől a növényápoláson keresztül a betakarításig határidőben elvégezték. A kiértékelésben számításba lett véve az is, hogy a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok hogyan teljesítették a szerződésben vállalt kötelezett ségeiket, különösen a felvásárlás területén. \ Bánkövi András MÉSZÖV főagronómusa. Jó módszer az ellenőrzésben a „szemlék tartása“ Rendezett bolt, tiszta bolt, — jelszó alatt a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya a szövetkezetek és boltegysagek ellenőrzésének egyik legjobb módszerét, a szemlék tartását vezette be. Ezek a szemlék a szövetkezeti egységeket fokozottabb figyelmességre. nagyobb rendre, és a vevőkkel való fokozot abb udvariasságra ösztönzik. Egy-egy szemle előtt a szövetkezet működési területén serény munka folyik. A boltvezetők egymással versengenek, hogy kinek a boltja lesz szebb és tisztább. A szemléken a szakemberek alapos ellenőrzést végeznek. Figyelmük semmit el nem kerül. Benéznek a pultok alá, a raktárak rejtett zugaiba, megnézik a bolt adminisztrációját és mind azt, ami a bolttal összefügg. A jókat megdicsérik, a rosszakat pedig megróják, de egyben segítenek is. A tiszcloki szövetkezeinél megtartott szemlén részt vettek má's megyék kereskedelmi szakemberei, valamint a SZÖVOSZ. A jól sikerült szemléért országos dicséretben részesültek. Jól sikerült a szemle még a vajai, kölesei és tarpai szövetkezeteknél. A MÉSZÖV Igazgatósága ezúton is megdicséri mindazon szövetkezeti dolgozókat és vezetőket, akik ebben a munkában tevékenyen részt vettek. A dicséretből kimaradtak a baktalórántházi és a dombrádi szövetkezetek, mert a szemle sok hibát és hiányosságot talált egységeikben. D. M. Megbeszélést tartottak a szocialista brigádok vezetői A napokban első ízben lettek összehívva a földművesszövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői. Tizenegy brigádvezető vett részt az értekezleten, ahol értékelték az elmúlt idő munkáját és megbeszélték azt is, hogyan szervezzék tovább munkájukat, hogy minél jobb eredményt érjenek el. Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor és Nyirmada boltjainak vezetői versengenek a kitüntető cím elnyeréséért és sorban beszámoltak arról, hogy eddig milyen munkát végeztek, hogyan dolgoznak! Beszámolóikból az derült ki, hogy nincs még egységesen elfogadott álláspontjuk arra, hogyan is kell szervezniük, irányítaniuk a munkát, hogy az előírt követelményeknek megfeleljenek. Kiderült a megbeszélésen, hogy a hármas feladat közül, — a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — túlságosan a munka került előtérbe a többi feltételek rovására. Eddig — kivétel nélkül valamennyi brigádnál — kevés gondot fordítottak a tanulásra cs csak általánosságban tettek eleget ennek a feltételnek. A megbeszélésen — és a helyszínen is — megállapítást nyert az, hogy eddig a mátészalkai szövetkezet csemege boltjának brigádja érte el a legjobb eredményt és felajánlásukat rendszeresen teljesítik, a követelményeknek megfelelnek. A brigádvezetők munkájukról beszámolva elmondották, hogy az eddiginél nagyobb segítséget és támogatást kérnek szövetkezetük vezetőitől, a járási és megyei felügyeleti szervtől is, hogy eredményesebben végezhessék munkájukat. J éggyárak) hatnhiiixemek létesülnek a megyében Minden nyáron ijjen sok gondot okoz a hiányos jégellátás. Az italboltokban panaszkodnak a fogyasztók, hogy meleg a sör és nem elég hideg a szódavíz. De az italboltokon kívül még igen sok más helyen is — élelmiszerek tárolásánál, kórházakban stb. — van szükség jégre. Ez évben és a jövő esztendőben a nagykállói és a tiszalöki szövetkezetek törpe jéggyárakat helyeznek üzembe. Az üzemek termelése a járás többi szövetkezetét is ellátja majd nyáron jéggel. A nyár másik nagy gondja, hogy hűsítő italokat nem lehet — különösen nyáron — elegendő menny: ség- ben kapni. A falusi dolgozók körében igen közkedvelt a bambi és bizony a meglévő üzemek riem tudnak elegendő mennyiséget szállítani. A jövő esztendő elején a fehérgyarmati és a kisvárdai üzemeket állítják termelésbe, a csengeri is megkezdi üzemelését tavasszal. Így a jövő esztendőben már valamennyi szövetkezeti üzlet el lesz látva bambival. A szállítás is folyamatos lesz, mivel az új üzemeltet gépkocsival látják el. Gazdaságilag is segít az Imsz Ezernyi szál szövi össze a két falu három tsz-ének és földművesszövetkezetének életét. A tsz vezetői közül sokan részt vesznek «7. fmsz ülésein, s azok alakiságát és tartalmát, a történetek szakszerű papírravetését tanulmányozzák. — Különösen a helyi „Béke csillaga” és a tiszabezdédi Kossuth Tsz-nél van probléma a munkaszervezet helyes kialakításával — magyarázza Belinszki iJózsef, az fmsz igazgatóságának elnöke. Náluk a könyvelőkön, az sgronómusokon, a brigád- és a munkacsapatvezetőkön keresztül j szintén biztosítani lehetne a ve* j zctőség! ülések határozatainak és az államhatalmi szervek rendeletéinek maradéktalan végrehajtását. Az ellenőrzésbe, a feladatok végrehajtásába feltétlen be kell (vonni a vezetőség tagjait. Náluk már sikerült elérni. hogy az Ijdén ötször annyi ellenőrzést végeznek, mint az elmúlt évben. Tapasztalataikat általában be is jegyzik az ellenőrzé&L könyvekbe. A helyes ellenőrzési módszereket alkalmazni kellene a tsz-ekben is, természetesen a sajátosságuknak megfelelően. — Nem kerüli el a figyelmünket az sem — folytatja a beszélgetést Belinszki elvtárs, — hogy az fmsz vezetőségének tagjai, hogy állják meg helyüket a tsz munkájában. Példamutatásuk nemcsak a tsz eredményeit növeli, hanem az fmsz tekintélyét is emeli. Révész Lajos igazgatósági tag a Rákóczi Tsz-ben dolgozik lányával együtt. Háromszáz munkaegységük van ezidáig. Ó maga is meg van elégedve a közösségi élettel, a munkával. Már van odahaza vagy hat sze-' 5
