Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

■XVII. ÉVFOLYAM; 294. SZÁM Ára 50 Siller I960. DECEMBER 14, SZERDA. Nyíregyházi! város» sikeresen teljesítene idei községiejlesztési tervét Ä tanács vb tegnapi üléséről Tegnap délelőtti ülést tartott Nyíregyháza Vérijei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A lejárt ha­táridejű határozatok végrehajtá­sáról szóló hatáijozat meghallga­tása után nagy figyelem és ér­deklődés kísérte (a város 1960. évi községfejlesztési tervét értékelő jelentést. A vé.grehajtóbizottság az értékelés megvitatása után megállapította: a korábbi évek­hez képest az ifién jobban sike­rült a községfejflesztési célkitűzé­sek megvalósítása, összességében a város már november végére teljesítette az év elején lefekte­tett tervjavaslatokat. Miközben a vb a meg nenn valósított célki­tűzéseket tárgyalta, kimondta, hogy ez az elenyésző számú le­maradás a ^kivitelező vállalatok kapacitás-hiányából ered. Az időközben megnövekedett város- fejlesztési feladatok egyre több munkát igényelnek a vállalatok­tól. Mindezek ellenére a főbb feladatokat 1960-ban is sikeresen oldották meg. A járdaépítéseknél tapasztalható kisebb lemaradás a jövőben már megoldódik, mert a gépek korszerűsítésével és a még mindig tapasztalható anyag­hiány enyhülésével a következő években már a határidókat is pon­tosabban be tudják majd tartani. Jelentő» ii»*%eg utak építésére Nyíregyháza város idei község- fejlesztésében — m'nt azt a vá­ros lakói is tapasztalhatják — jelentős helyet foglal el az utak és a járdák korszerűsítése. Az idén többek között 75 ezer forintot fordítottak a Szamuely- tér déli részén, 423 ezer forintot az Engels utcán, 290 ezer forin­tot a Beloiannisz tér környékén, 103 ezer forintot a Kinizsi utón, R« munkatermelékenység emelésének hírei • » Ütemekből jelentették... A (Nyíregyházán működő ipari üzemek termelési mu­tatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a munka tcrmelé- kenySifge az év első tíz hónapjában a bázisidőszakhoz vi­szonyítva, csökkent. Bár a teljes termelési érték 4,9 száza- 1 ókkal növekedett, ezt az eredményt 11 százalékkal több létszámmal érték el. így az egy fűre jutó termelési érték októix.'r végéig csak 94,4 százalékot mutatott. Pártunk fel­hívásúra a vállalatok októberben, majd novemberben tettek intézkedést a termelékenység javítására. íme, néhány ercd- ménjK A NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALATNÁL gé­pesítették a technológiai folyamatokat. Automatikus hidro­fort, centrifugál szitagepet állítottak termelésbe, s a kettes és "hármas számú üzemben gőzkemencét építettek. Az új technológiának megfelelően helyesbítették a normákat. Az eredmény: októberben 8,2 százalékai, novemberben 9,8 szá­zalékkal növekedett a termelékenység. A VASSZERKEZETI- ÉS GÉPIPARI VÁLLALATNÁL többek közt a lakatos és forgácsoló üzemben bevezették a ktfeműszakos termelést. Megszigorították a munkafegyel­met. Az intézkedések eredménye: a gépkihasználási fok 5*(-ről 90 százalékra emelkedett, s az egy főre eső termelési éritek 15 százalékkal. ★ A MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALATNÁL la technológiai folyamatok megjavítása érdekében minden munkadarabról új technológiát készítenek. A gépkihasz­nálási fok növelése érdekében egy műszakos termelésről két-három műszakos termelésre álltak áí. Ezzel mintegy 12 százalékkal növelték a gépkapacitás kihasználását. Munkanapfényképezéseket végeztek s megállapították, hogy 14 százalékos a munkakiesés, de a későn bejáróknak 20—35 : százalékot is elér a munkakiesése. A gyártásidő szükséglet tanulmányozásával és intézkedésekkel elérték, hogy a 24 ^kalapácsos villanymotoros darálónál tizenhárom százalék- íkal csökkent a munkaidőkiesés. Piackutató» megyénkben tudománya» alapokon Héizánkban két me­gyében — Győr me­gyében és a mi me­gyénkben, Szabolcs­ban! alakult egy-egy bizottság, a termelő- saaivetkez'oti paraszt­tá ß árukeresletének tanulmányozására. (A kereslet alakulá- ■ sa szempontjából há- rjom községet: Nyír- : Ibogátot, Csaholcőtés I Csengenij falut, két járást: a tiszalöki és ! csengeri járásokat, továbbá magát a megyét figyelik meg. A munka első üte- jmében a községek­ben különböző társa­dalom-politikai kér­déseket v zsgáltak meg, így többek kö­zött azzal foglalkoz­tak, hogy néz ki a lakosság foglalkozta­tottsága, milyen az ifjúság helyzete az általános iskola el­végzése után és kü­lön 14—30 éves élet­kor között, s az áru­forgalom terén 1955- től visszamenőleg ta­nulmányozták három községnek főleg a la­kásépítkezéseit és a rádióelőfizetéseket. A következő lépés a részletes p ackuta- tás lesz, megkérdezés és megfigyelés alap­ján. A munka har­madik ütemében az- tén általánosítják a megszerzett adatokat, levonják belőlük a szükséges tanulságo­kat. A vizsgálatot tudo­mányos alapokon, nálunk eddig még nem, vagy kevésbé alkalmazott módsze­rekkel végzik. A bizottság munká­jára lapunkban a közeljövőben részle­tesen is kitérünk. 92 ezer forintot a Derkovits úton az úttestek kövezésére, korsze­rűsítésére, javítására. E mellett nagyobb összegeket biztosítottak gyalogjárók épíésére, kútépítésre, csatornabekötésre, a külterületi csatornák fenntartására, kullúr- házak építésére, karbantartására, villanyhálózat bővítésére, román hősi emlékmű felállítására, a parkok rendbehozására, stb. Miközben a végrehajtó bizott­ság a város lakói által is jól is­mert eredményeket összegezte, le­szögezte azt is, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordít- nak a községfejlesztési munkák minőségi elvégzésére. A jövőben a kivitelező vállalatok elsődleges feladatául szabják meg, hogy minden tekintetben tökéletesen elvégzett munkákat adjanak át a város lakosságának. Meg kell szűnnie az ide-oda kapkodásnak is, amelyet az egyes községfej­lesztési munkák egybehangolása eredményezhet. Ezt követően a végrehajtó bizottság felhívta a tanácstagok figyelmét, hogy a községfejlesztési igyekezet ne csak egy-egy választókerületre szorítkozzék: mindenegyes tanács­tag az egész város célját tekintse elsősorban. Helyeslőén fogadta a vb azt a javaslatot is. amely a hamaro­san kezdődő második ötéves terv­nek a várost érintő célktűzéseit érinti. Még nagyobb körültekin­tésre van szükség, hogy a máso­dik ötéves terv időszakában Nyír­egyháza város területén a jelen­legihez képest sokkal eredménye­sebb lehessen a község fejlesztési munka. Mind a városi tanács il­letékes szakosztálya, mind pedig a k vitelezést elvégző vállalatok csak jó együttműködéssel a ki­sebb és nagyobb tevékenység egybehangolásával, a lakosság még nagyobbfokú társadalmi munkájával tudják csak megol­dani a soronkövetkező tennivaló­kat. Ezt követően a vb az igazga­tási osztály munkáját értékelte majd a soronkövetkező tanács­ülés előkészítésével foglalkozott. —angyal— A gacsályi Dózsa Tsz állattenyésztőjének kér woÜl'C niiftltxU a gép. A lelkiismeretes borjúnevelő egyik kedvence (a sok közül) Narancs, a nyolchónapos üszőborjú. (Foto: Hammel.) Mit épít, hol épít 1961-ben a Megyei Építőipari Vállalat? A második ötéves tervben mintegy 70 százalékos termelési felfutás van tervezve a Szabolcs megyei Építőiprri Vállalatnak, örülnek a vállalatnál annak, hogy az 1961. évi munkák terv­dokumentációja már 60 száza­lékban rendelkezésükre áll. 1961-ben tovább folytatják és befejezik Záhonyban a negyven- nyolc lakás építését. Folytatják a nyíregyházi almatárcló építé­sét, ahol 35 millió forintot épí­tenek be. Folytatják a Nyírtele­ki Gépállomás csarnokának épí­tését, a városban a Szabadság­téri bank és lakóház építést, to­vábbá az Arany János utcán és környékén összesen 100 lakás építését. A nyíregyházi Széchenyi utcán megkezdett gimnázium épí­tését 6 millió forinttal, a fehér­gyarmati kórház építését 14,5 millió forinttal folytatják. To­vábbá az ez évben megkezdett tizenegy iskola építését befeje­zik. A vállalat 1961. évi tervében szereplő új létesítményei közül is megemlítünk néhányat: Nyír­egyháza déli alközpontjában 130 lakást építenek. A városban ti- zenkéttantermes iskola építését kezdik meg és egymillió forint­tal bővítik a Vasvári Gimnáziu­mot. A megyében többek közt Vaján két, Lónyán és Kisvárdán ogy-egy négytantermes, valamint Mátészalkán és Dombrádon egy- egy nyolctantermes iskolát építe­nek. Nyíregyházán elkezdik épí­teni a 300 ágyas tbc. szanatóriu­mot. Fehérgyarmaton tanácsi székházat épít a vállalat. Mintegy kilencszáz dolgozó képzi magát az állami gazdaságok szakmunkás tanfolyamain A nagyüzemi mezőgazdaság hozzáértő szakmunkás-gárda se­gítségével érhet el mindnagyobb eredményeket a termelésben. Ugyanakkor maguk a dolgo­zók is akkor képesek nagyobb eredményekre, ha szakmailag képzettebbek. Ennek a feladat­nak a felismerése szépen meg­mutatkozik a megye állami gaz­daságaiban. A gazdaságokban a szakmunkásképző tanfolyam harmadik évfolyamán nyolcvan­hat fizikai dolgozó tanul. A má­sodévesek száma már 296, és a most induló első évfolyamra 512 dolgozó jelentkezett, akik a szántóföldi növénytermelés, ál­A baromfitenyésztők tapasztalatcseréje JNvírí tikoson Hétfőn baromfi-tenyésztési be­mutatót és tapasztalatcserét ren­dezett a Nyírlugosi Állami Gaz­daságban a megyei tanács és a megyei nőtanács. Részt vettek az egész napos bemutatón a tisza- vasvári baromfinevelési tanfolya­mon most végzett dolgozók is, valamint a megye különböző te­rületeinek baromfinevelői, szám- szerint mintegy hatvanam Ma pedig Lónyán kerül sor hasonló jellegű tapasztalatcseré­re. ahová a vásárosnaményi já­rás termelőszövetkezeteinek szak­emberei látogatnak el. Mindkét találkozó azt a célt szolgálja, hogy megyénk asszonyai megis­merkedjenek a jövedelmező gaz­dasági ággal, a baromfitenyész­téssel. Ezzel egyik alapját te­remtjük meg a szaks«”-*} barom­fitenyésztésnek. lattenyésztés, gyümölcstermelés, gépesítés, szőlőtermelés és ba­romfitenyésztés szakágaiban képzik magukat. Az állami gazdaságok szíve­sen látnák a tanfolyamokon a termelőszövetkezetek dolgozóit is. Azonban a termelőszövetke­zeti tagok érdeklődése ezen a téren nem kielégítő. Az igazgatóság Nagykállóban üzemgazdasági tanfolyamokat szervez négyhetes időtartammal a vezető szakemberek részére. Ebbe a tanfolyamba a termelő- szövetkezetek elnökei, mezőgaz­dászai és főkönyvelői is bekap­csolódnak. Az üzemgazdasági tanfolyamok előadói a főigazga­tóság szakemberei, az akadé­miák oktatói és azok az állami gazdasági vezetők, akik ezt a tanfolyamot Gödöllőn elvégez­ték. A mezőgazdasági tanulókép­zés is tovább fejlődik. Erre le­hetőség nyílt azzal is, hogy a nyírlugosi gazdaság mellett Nagykállóban és a kertészeti technikumban is sikerült meg­szervezni a téli oktatást. Az ál­lami gazdaságok keretében s-ervezett oktatásba a harmadik évfolyamra 30. a másodikra 58 és az elsőre 66 fiatal kérte fel­vételét, illetve folytatja itt ta­nulmányait. Kiss bácsi és a „Narancs7'

Next

/
Thumbnails
Contents