Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

• • Öreg, fiatal — mind boldog A nagyablakos, tágas helyiség­ben hosszú asztaloknál hatvanan válogatják, csomózzák a sárgás­barna dohány leveleket. A tánc­teremnek is beillő hatalmas te­remben itt is, ott is egy-egy fe- hérzománcos kályha adja a kelle­mes meleget. Nincsen perc, hogy ne harsogna valahonnan egy-egy vidám kórus-nevetés. Míg a kéz fürgén mozog, a száj sem tétlen: csattannak a tréfák, öreg, fiatal együtt élcelődik. Reggel hatórakor kezdik a munkát és alig veszik észre, hogy délután félötöt mond ,a rádió, ilyenkor hagyják abba 1 a munkát. A nyíregyházi Dózsa Termelő­szövetkezet csomózóházában tel­nek ilyen vidáman a napok. Nagy formáló erő a közösség, aki megszokta soha nem cserélné fel az egyedül léttel. Természetesen a vidámság ott lakozik, ahol van a tejbe is mit aprítani. A városszéli agrárproletárok, kispa­Neonosílanak, kétemeletes lakóházat építenek Kisvárdán Kisvárda, ez a városiasodó já­rási székhely a fény tekintetében is igyekszik követni Nyíregyhá­zát. A napokban elkezdték a Ma- linovszkij utca neonositását. — Mintegy hatvan társadalmi mun­kás ásta a tartó oszlopok gödreit s már cementágyban £11 a 32 oszlop. Nyikos József, a TITÁSZ Kisvárdai Üzemvezetőségének mérnöke mondta, hogy kará­csonyra felszerelik a vezetékeket és a neoncsöveket. Tehát kará­csonytól kezdve neonfény világít majd Kisvárda főutcáján. A Fémszerelvényárugyár köze­liében, a pénzügyőr-laktanya szom- 1 szédságában elkezdték építeni azt a kétemeletes lakóházat, amelyik­ben kilenc család kap majd ott­hont, nagyobbrészt a gyári dolgo­zók közül. rasztok megteremtették ezt is. Azt szokták mondani: könnyű annak aki már bírja és még bír­ja a zsákot, de mit csináljanak a serdülő fiatalok, vagy akik már a hatvan körüli éveket ta­possák? A Dózsa Tsz-ben nem­csak a javakorabeliek találtak jó megélhetést, hanem a fiatalok és üregek is! özvegy Barnák Mihályné, aki 57 éves 180 munkaegységet tel­jesített már. Úgy beszél, hogy bár régen lehetett volna ilyen könnyen keresni a kenyeret. Egy másik özvegy asszony Betli Mik- lósné, aki már hetedik éve dol­gozik a szövetkezetben a jó meg­élhetésen túl, a házát is rendbe­. Nem mindennapos esemény­nek számít, ha egy pedagógus el­mondhatja magáról, hogy fél év­százada él már a katedrán. Ezek közé a kevesek közé tartozik Frenczel József idős nyírmadai ta­nító, aki most december elsején élte meg az 50 éves jubileumot. Frenczel József 1910 december 1-én lépte ét annak a felvidéki, Gálszécs községben lévő iskolá­nak a küszöbét, ahol működését megkezdte. Ebben az iskolában 12 éven át nevelte a nemzetiségi vidék gyermekseregét az írásra, az olvasásra és egymás szeretetére. 1922-ben került Nyírmadára és azóta itt nevel szép eredménnyel, töretlen lendülettel. Ma is tanít­ja azoknak az apáknak, anyák­nak a gyermekeit, akik maguk is a növendékei voltak. Iskolai és iskolán kívüli munkáját olyan szellemi és fizikai frísseséggel végzi, amely fiatal pedagógusok­nak is dicséretére válna. Tanítási órái olyan színesek, módszertanilag annyira tökélete­sek, melyeknek megfigyelése, vé­gighallgatása valóságos élményt jelent. A nevelőtestület minden hozatta. A csomózók között van a hatvannyolc éves Aranyosi Pis­ta bácsi is, aki a2 idén 307 mun­kaegységet teljesített. Az egyik fiatal lány, Tamás Mária 5 éve dolgozik a szövetke­zetben, ez idő alatt egy szép hálószoba-bútort, konyhabútort és a szükséges staférungot is mind megvette. Kell is mert már meny­asszony. A másik menyasszony. Terdik Zsuzsanna csak másfél­évé dolgozik itt, de a staférun­got már ő is összegyűjtötte. Édes­apja már régen tsz-tag, egy 70 ezer forintos házat építettek, így élnek, öregek, fiatalok bol­dogan a Dózsa Tsz-ben. Cs. B. tagja bizalommal fordul hozzá ta­nácsért, segítségért, amit ő min­denkor önzetlenül, szívesen tel­jesít. Idős kora ellenére nagy lel­kesedéssel beszél új életünk vív­mányairól, nagyra becsüli azokat. Emberi magatartása igazi tanító­hoz méltó: szerény, a gyermekért, az iskolai munkáért, a közösségért rajongó, mindenkit tisztelő peda­gógus. De őt is határtalan szere­tet, tisztelet veszi körül. Eredmé­nyes munkájának bizonyí­tékai a többszöri jutalmazások, az „Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója” kitüntetés és a legutóbbi pedagógusnapon kapott arany­oklevél. — Én a rhunkámat soha nem tekintettem csak pénzkereseti le­hetőségnek, hanem a szó legne­mesebb értelmében először hiva­tásnak. Ez a cél. elhatározás ve­zesse fiatal kartársaimat is, és az eredmény nem marad el. — Ennyit mond ötven év után, az ünneplés közepette és nagy bol­dogsággal fogadja a gratuláció­kat. Lengyel Zoltán. • • Ofven év a katedrán Új üzem épül Csengerben A Szabolcs megyei Építőipari Vállalat Csengerben új, korszerű sütőüzem építkezését kezdte meg az elmúlt év júliu­sában. Terv szerint a jövő év közepére kellett volna elké­szülniük. A munkák meglehetősen előrehaladtak, úgy, hogy már csak a berendezés néhány kelléke hiányzik. Ha közben még ezeket is sikerül beszerezni, úgy az eredeti tervnél még hamarabbi időpontban is átadhatják rendeltetésének a modern, új kenyérgyárat. A kép a szép formájú üzem lát­képét mutatja. Jövőre minden tő dohányt g éppel ültetünk A nyíregyházi Ság- vári Termelőszövet­kezetben a vezetőség is, a- tagság is igen nagyra tartja a do­hánytermelést, amely­nek haszna szépen növeli a gazdaság eredményeit. Az idén ötvenhárom holdon termeltünk hevesi do­hányt és tizenöt hol­don szabolcsit. A he­vesi dohány 12 ezer forintjával jövedel­mezett holdanként, a szabolcsi kilenc má­zsájával fizet. Ezek a nem megvetendő eredmények annak ellenére születtek, hogy a dohányterüle­tet 35 százalékos jég­verés érte. (Termé­szetes, hogy szövet­kezetünket emiatt nem sújtotta anyagi kár, mert biztosítot­tunk jégverés ellen.) A tagok szívesen foglalkoznak a do­hánytermeléssel, mert a mi jövedelem el­osztási rendszerünk szerint az idén is hetvenezer forintot osztottunk ki közöt­tük doháov+ermelési prémiumként. Az idén, saját ta­pasztalatunk alapján rájöttünk, hogy nö­veli a palánták meg- eredését, és nagyban csökkenti a ráfordí­tott munkát a gépi ültetés, amit nálunk közvetlen gépi öntö­zéssel együtt oldot­tunk meg. Elhatároz­tuk, hogy jövőre minden tő dohányt géppel ültetünk és a tervünk az, hogy a dohánytermő terüle­tet megkétszerezzük. Majoros Ferenc, főagrönémus Jehova tanúinak brooklyni köz­pontja, mister Nathan Knorr és társai jól tudják, kik a legalkal­masabbak a „vasfüggöny” mö­götti országokban a szekta veze­tésére: a magyarországi szekta vezetését Konrád János budapes­ti lakosra bízták, aki állam és népellenes cselekedetével már nem egyszer bizonyította, hogy nem éppen odaadó híve a népi­demokratikus rendszernek. Igaz az a közmondás, hogy „a fejétől büdősödik a hal”. Jehova tanúi burkolt célzásokkal és nyílt uszí­tással egyaránt hirdetik arma- geddoni béke és haladás elleni nézeteiket, s megpróbálják . egyes maradi, vagy nehézfelfogású em­berek fejét megzavarni, őket a .rendszerrel, a munkáshatalom­mal szembeállítani. Csoport, illetve gyülekezetveze­tő „testvéreknek”, körzet- és al- körzetszolgáknak olyan embere­ket jelölnek ki akik arra „érde­mesek”... I csempész-ürédtkátoT Így van ez B. Jánvári László, dögéi tekintélyes „testvér” eseté­ben is, akinek nagy a híre Je­hova ^ tanúinak körében. I-Icgy miről híres ez az ember? Buzgó térítő, fáradtságot nem ismerő uszító, remek szervező ...Azzal azonban nem szívesen dicsekszik híveinek, hogy az 1949—50-es években szívesen csempészkedett a „hittérítésen” kívül. így példá­ul Stratinszki Bertalan, Deák Albert, Tóth Bertalan és Jere­miás László ricsei, illetve nagyroz- vágyi cimboráival gyakorta „át- rándultak” Csehszlovákiába egy kis fűszerárut, kerékpárt, kerék­páralkatrészt csempészni. Egy ilyen „kiruccanás” alkalmával egy határőr is meglepte őket, mi­re a buzgó jehovás társa, _ Stra- tinszki leütötte a határőrt," ami­ért meg is kapta megérdemelt büntetését, .. , . Jehova „kiválasztottal“ B. Jánvári a csempészkedés során szerzett gyakorlatát, ta­pasztalatait igyekszik most hasz­nosítani a szekta terjesztésében, az illegális tanulmányok és egyéb uszító szennylapok továbbításá­ban, amiben méltó seg'tőtársa Laskod környékén Fülöp János is. KI ez a Fülöp János? A las- kodi szekta vezetője. Hogy köze­lebbről megismerjük, bemutatjuk az egész laskodi szektát. Laskodi heíyzetkén A felszabadulás előtti években három földbirtokos tartotta ret­tegésben a laskodi szegénynépet. Aki az uralmak messziről nem emelt kalapot, azt másnap a csendőrök tanították egy kis „illemre”. Mintegy 25 családnak volt 1—-5 holdas birtoka, a többi laskodi cseléd, harmados, napszá­mos — sorban sínylődő;t. S a nyomor, a sok megaláztatás jó táptalaj volt a szekták terjesz­kedéséhez is: Laskod lett egyik központja a megyében Jehova ta­núinak. A felszabadulás sok változást hozott a község életében: 3638 hold földet osztottak ki, kültúr- házat, kutat, villanyt, iskolát, or­vosi rendelőt kaptak, minden házban szól a rádió, a motor- kerékpár sem ritka dolog a por-1 tákon. De a jehovások is meg­maradtak. Igaz, haragszik rájuk a falu zöme, megvetik őket a sok buta beszédért, esztelen ma­gatartásért — de azért még min­dig akad egy-két idős, írni-olvas- ni nem tudó ember, aki felül nekik. S a lazítod! jehovások fő­IV. • Vak vemet világtalant leg Fülöp János szavára hallgat­nak. R „bökés“ jehovás tóhéíleHkedik Fülöp János és családja már régóta serénykednek a szekta ér­dekében. Fülöp maga is a békét és megértést hirdeti Armag'eddon után, de úgylátszik, Armageddon előtt nem a béke az álláspontja. Nyilván ezárt bántalmazta tett- leg is 1958 nyarán egyik szom­szédját, Szilágyi Istvánnét, ami­kor Szilágyiné baromfija átment Fülöpék kertjében. Ilyen körül­ményeit között törte el a laskodi iskolaigazgató disznajának is a derekát. Valószínűleg Jehova su­galmazta neki azt a kijelentést is, amit tanúk előtt tett, hogy mérget szór a földjére, hadd pusztuljanak az odarriénő állatok. Ilyen „békés” természetű em­ber a laskodi szekta vezeSője. Mondani sem kell, hogy Fü­löp sem szereti a népi demokrá­ciát. A község egyik becsületes dolgozója uszító nyilatkozata után kérdőre is Vonta: — A föld kellett, a demokrá­cia nem? Mert bizony Fülöp János nem­csak elfogadta a népi hatalom ! által adott földet, hanem ki is panamázta magának, hogy a legjobb 11 holdat kapja. A szomszédos községben, Pet- neházára gyakran jönnek a kül­földi csomagok, melyek tartal­ma „kifürkészhetetlen” utakon. Fülöpéken keresztül vándorol a többi testvérhez. A csomagokban a nylonholmikon és egyéb „aján­dékon” kívül egy kis jehovás „irodalom’ is található. Fülöpék a külföldi holmikat eladják, s az „irodalom” segítségével ter­jesztik a Nyugatról jött népidé- mokrácia-ellenes igéket. Fülöp János hallani sem akar a termelőszövetkezetről. — Voltam én már tsz-ben, ott mentem tönkre, ott lettem beteg ■— hangoztatja. Fülöp 53-ban volt tagja a szö­vetkezetnek, de sokan tudják ró­la, hogy már belépése előtt be­teg volt. Hiába agitál, hiába ágál a termelőszövetkezet ellen. Las­kod dolgozói jól ismerik már és átlátnak rajta, S egy olyan em­ber véleményére, aki a saját fiát is erkölcstelenségbe taszítja, egy becsületes ember sem ad. Fülöp fia ugyanis két helyre fizet gyermektartást. A fiú mind­két lányt el akarta venni felesé­gül, de apja ki tagadással fenye­gette, mert egyik leány sem volt „hivő”. így hát maradt a gyer­mektartás. fi lasfcotf „nyäi“ Megismertük a pásztort, lássuk a nyájat. Fülöp hívei sem sok­kal maradnak el pásztoruk mö­gött. Mintegy 20 jehovás család él Laskodcn, majd mindnyájan analfabéta, ími-olvasni nem tudó, elmaradott emberek. Mindazonál­tal buzgón hirdetik a pásztoruk­tól tanult uszító igéket, s emberi, erkölcsi vonatkozásban sem akar­nak elmaradni vezetőjüktől. Nagy Bertalan jehovás addig verte ..hitotlenrégc” miatt a fele­ségét, míg sikerült eltemetnie, Aztán gyermekeit idősebb lánya nyakába varrta, egy másik nö­vel állt össze és a falut is ott­hagyta. Bárdi Ferenc laskodi „testvér’’ szóba sem áll apjával és testvé­reivel. — Nekem csak az a testvérem, aki velem egy hitben él — mon­dogatja. így vélekedett Szécsi Erzsébet a másik jehovás is, aki még test­vére temetésére sem ment d, mert a testvére nem követte Je­hova „Igéit”. A Jehovások önmegtartóztatást is hirdetnek, ugyanakkor azon­ban szívesen részt vesznek min­den dinom-dánomban. Legutóbb múlt szombaton volt Laskodon jehovás lakodalom: Bacski János falubeli jehovás esküvője. Egész nap, messze‘környékről hordta a taxi a vidám jehovás vendégeket, akik ugyancsak „ájtatos”, borkö­zi hangulatban töltötték a napot. Idegenek gyakran járnak a laskodi jehovásokhál. Soha nem látott aktatáskás emberek sűrög- nek Fülöpéknél és másoknál, az­tán kézről-kézre jár a sok új lá- zító, harmadik világháborút, Ar- mageddent hirdető röplap. És amikor a laskodi gazdák terme­lőszövetkezetüket akarják meg­erősíteni, ők így nyilatkoznak: —Ezt a bűnös világot, amit a Sátán vezet, nem támogatjuk. Ha Armageddon megjön, csak mi maradunk meg. A Sátán ural­ma alatt tehát nem akarunk olyan dolgot végrehajtani, ami­ért kérdőre vonjanak... Amint a fenntlek mutatják, a laskodi jehovások azért nem ve­tik meg a „bűnös”. laskodi ke­nyeret, sőt bort sem. Ami viszont a kérdorevonást illeti, a laíkodi szektásokat nem Jehova fogja kérdőrevonni. Kérdőre vonják őket maguk a laskodiak, akik már megelégelték az esztelen uszítást...' Győri lilét György. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents