Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

Termelőszövetkezeti tanácsadó Jár-e a tsz-tagnak csecsemőkelengye, s mikor kaphatja meg? Újszülött gyermeke részére minden tsz-tag 400 forint értékű ingyenes csecsemőkelengyét kap A juttatás feltétele az, hogy az anya-terhessége alatt legalább há­rom ízben részt vegyen a ter­hességi vizsgálatokon, és ezt iga­zolja. Koraszűlés esetén a há­romszori megjelenés alól felmen­tés adható. hit illet meg az es mekkora A termelőszövetkezetben dol­gozó nőt saját vagy férje tagsá­ga alapján az első gyermek után 500 forint, a további szülések esetében 400 forint anyasági se­gély illeti meg. Ikerszülés ese­tén az anyasági segély összege annyiszor jár, amennyi a meg­Kinek jár r* A termelőszövetkezeti tag csa­ládi pótlékra is jogosult, ha sa­ját háztartásában legalább három tíz éven aluli gyermeket vagy unokát tart el, és az előírt mun­kaegységet teljesítette. Ha a tsz- tag egyedülálló nő, már egy, tízévesnél fiatalabb gyermek után is kap családi pótlékot. Egyedül­állónak kell tekinteni a tsz-nek azt a nőtagját, aki nem él ház­tartási vagy élettársi közösség­ben, akinek férje első, tényleges katonai szolgálatát teljesíti, vagy testi szellemi fogyatkozás, beteg­ség miatt előreláthatóan hat hó­napig nem dolgozhat és táppénz­ben, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban sem részesül, s vé­gül azt, akinek férje őrizetben, letartóztatásban van vagy sza­badságvesztés büntetését tölti. A családi pótlék összege há­rom tíz éven aluli gyermek (uno­ka) után 210, négy után 280, öt után 350, hat után 420 forint. Minden további gyermek után Az ingyenes csecsemőkelengyé­re szóló utalványt a terhes, il­letve szülő nő lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága ad­ja ki a terhesség 9. hónapjától ha az anya bemutatta Jsz-tagsá- gi könyvét, és igazolta, hogy a terhességi vizsgálatokon megje­lent. Ikerszülés esetén annyi utal­vány jár, amennyi a megszüle­tett gyermekek száma. anyasági segely us összege? született gyermekek száma. Az anyasági segélyt az SZTK alköz­pontja fizeti ki. Az igényléskor igazolni kell a gyermek megszü­letését, az előírt munkaegységek teljesítését, s azt, hogy az anya a terhességi tanácsadáson, orvosi vizsgálaton háromszor megjelent. aláHi •pótlék? 70 forinttal nő a családi pótlék összege. Egyedülálló nő esetében egy tíz éven aluli gyermek után 70 forint, kettő után 140 forint, három és annál több gyermek után pedig ugyanúgy jár a csa­ládi pótlék, mint az előbbi fel­sorolásban. A családi pótlék a saját gyer­meken kívül a mostoha, az örök- befogadott, valamint a nevelt gyermek, illetve unoka után is jár. A családi pótlékot a termelő- szövetkezettől kell kérni. Az igény- bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a gyermek születési bi­zonyítványát és a tanácsnál ki­állított eltartási igazolást. A ter­melőszövetkezet az igénybejelen­tést a tag aláírásával, az okmá­nyokkal és igazolásokkal együtt elküldi az SZTK alközpontjá­hoz. A családi pótlékot ezekután az SZTK állapítja meg, és rend­szeresen kifizeti a tsz-tag részé­re. Értékesítették alma termésüket az állami gazdaságod A megye állami gazdaságai a gyümölcsszüret után — és azzal egyidőben — folyamatosan végez­ték az alma feldolgozását, osztá­lyozását és csomagolását. így ide­jében sikerült az értékesítésre szánt téli almát elszállítaniuk. A gazdaságok az előző évekhez ha­sonlóan több országba exportál­tak az idén is. Az összes almater- mcsüknek közel a felét szállítot­ták külföldre. A belföldi fogyasz­tásra előkészített almát is elszál­lították a hűtőházakba, a keres­kedelmi szerveknek. A Nyírma- dai Állami Gazdaságban tárol meg a vendéglátóipar harminc va­gon téli almát. Ilyen sízép autóbuszok könnyítik a közlekedést Nyíregyháza helyi járatain. Ez is a nagyüzem fölénye Érdekes statisztikát nézeget­tem a napokban: a kisvárdai járás termelőszövetkezeteinek gabona- termés 'értékesítési kimutatását Az it.tléyő adatok igen elgondol­koztatóak s azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek kenyérgabo­nából is többet értékesítenek mint a kis gazdaságok. A kisvárdai járásban az összes területből 18 500 hold közös szán­tóterületen gazdálkodtak az idén a termelőszövetkezeted. Közel hatvanezer hold föld volt az egyé­nileg dolgozó parasztok tulajdoná­ban. A termelőiszövetkezetek — a tsz-községek kivételével — nem nagyok, a nagyüzemi gazdálko­dásnak a területi és több esetben egyéb feltételei sem voltak bizto­sítva optimálisan. A járás termelőszövetkezetei búzából tíz, rozsból 9,6, őszi árpából — a kifagyás ellenére 12, tavaszi árpából 10 mázsás átlagtermést értek el. Így búzából, rozsból, tavaszi ár­pából túlteljesítették a tervben előirányzott átlagterméseket. A gégényi Ady, a jékei Szabad Föld, a gyulaházi Szabadság, a komo­rói Búzakalász és még néhány szövetkezet magasan túlszárnyal­ta a járási átlagot is. A termelőszövetkezetek a kü­lönféle gabonatartozásaikat ren­dezve, a szociális, kulturális ala­pot, a földjáradékot biztosítva ki­lencvenkét vagon kenyérgabonát értékesítettek. A közel hatvanezer holdon gazdálkodó egyéni parasztok — földjük a téeszek öszterüle- tének több, mint kétszerese! — hatvanegy vagon gabonát ad­tak el összesen az államnak. A termelőszövetkezetek sokkal nagyobb mérvű árugabona érté­kesítése azonban korántsem fe­nyegeti a tagokat kenyér-gondok­kal. Ugyanis a termelőszövetkeze­tekben dolgozók minden egyes családtagját is figyelembe véve járási átlagban gabonaelőlegként és prémiumként egy-egy főre két- százegy kilogramm kenyérgabona jutott és került kiosztásra. A terv szerinti tartalékolás­ból való zárszámadáskori ki­osztással együtt egy főre 282 kilogramm kenyérnekvaló jut. Ez pedig egy személynek bő­ségesen elegendő! Mint említettem, az apró, vagy az egy éve alakult és a kezdeti nehézségekkel küzdő tsz-közsé­gek — a tagok és családtagjaik teljes ellátása mellett — több gabonát értékesíthettek a nagy­üzemi lehetőségek kihasználásá­val a járás területén, mint a még túlsúlyban lévő egyéni paraszt gazdaságok. Ezzel is fényes példáját adva a nagyüzem fölényének a mezőgaz­daságban. S. A. Nyolc tsz teljesítette sertésérlékesítési tervét a kisvárdai járásban A kisvárdai járás termelőszövetkezetei 2742 hízottserlést, 1133 sőrét terveztek az idén szerződéses értékesítésre. A termelőszövet­kezetek decemberig 1500 hízottsertést adtak át az Állatíorgalmi Vállalatnak s a többi is hízik, amelyeket még ebben a gazdasági évben értékesíteni tudnak. Sőréből is teljesítik a tervet, amelyből 820 darabot már átadtak a kereskedelemnek. A sertésértékesítési tervét nyolc termelőszövetkezet már telje­sítette, vagy túlteljesítette decemberig. Ezek az anarcsi, dögéi, jé­kei, nyírkarászi, nyírlövői, tiszakanyári, tiszaszentmártoni és tu- zséri szövetkezetek. Az anarcsi, dögéi és nyírkarászi téeszek már túl is teljesítették a tervet. Például a kis területen — 180 hold föl­dön — gazdálkodó dögéi Zalka Máté Tsz. 193 hízottsertcst ad az államnak. SOLTÉSZ ISTVÁN: PARASZTOK ÉS AGITÁTOROK — Nem baj, — mondta hango­san a bajúszos — szívesen elbe­szélgetünk a menyecskével is, üljön le velünk egy kicsit Vica néni. És mosolygott hozzá. Ügy vi­selkedett, mintha ő lenne otthon, nem pedig az öregasszony. Leült a karoslócára és invitálta Vica nénit, hogy foglaljon helyet mel­lette. Mit volt, mit tenni, le kel­lett ülni. Akár akart, akár nem, azon vette magát észre, hogy már le is ült^ De bezárkózott, össze­csukta a száját, nem szólt egy szót sem, csak hallgatott, várt. hogy mi fog történni. A bajuszos körülnézett. — Szép rend van a házban. Mintha új házas lenne a me­nyecske — dicsérte a szobát. Csak hízelegj kutya — gondolta magában Vica néni és összehúzta r szemét, mint a vércse. De azért jólesett, hogy ilyet mon­dott az idegen, régen hallott ha­sonlót. A fekete bajszos, vitte tovább a prímet. — Megmondjuk kerek-perecen, hogy miért jöttünk. Azért va­gyunk itt Vica néni, hogy a fa­lut bevigyük a termelőszövetke­zetbe, a közös életbe. Eljöttünk, hogy megkérjük Gábor bácsit, Vica nénit, hogy írják alá a be­lépési nyilatkozatot. Ezért jöttünk és nem másért. A falu többsége már belépett. — Vica néni mondani akart valamit hirtelen, de aztán vissza­húzódott. Minek kötelezködjön. Csendesen, szép szelíden mond­ta. — Rosszkor jöttek édes fiaim, nincs itt a gazda, én meg nem avatkozok bele a férfiak dolgá­ba. Ez őrá tartozik. A főd is a nevén van. Meg már öregek vagyunk, nem nekünk való a politika. A halkszávú válaszolt. — Nem azt akarjuk, hogy máris írják alá a nyilatkozatot — először beszélgessünk csak. Ha meg hazajön a gazda, elmondja neki maga Vica néni a hallotta­kat. Vica néni az arca elé tette a két tenyerét. — Ne fáradjanak fiaim, öreg vagyok én már ahhoz, hogy be­szélgessek. Gábor bácsi bent a kemencében, helyeslőén bóloga­tott, tetszett neki ahogy az asz- szony ügyesen kerülgette a forró kását. Némileg kényelmetlen volt hasonfeküdni a búbos szűk gyom­rában, de egyelőre jól bírta. A bajszos felállt és levette fel­sőkabátját. Takarosán összehaj­totta és letette a *dikóra, utána megint leült, kényelmesen eiőre- nyújtóttá a két lábát. A társa is kigombolkózott. — Nézze Vica néni. Lehet, hegy maga nem lát bennünket szívesen, de akkor is kutyaköte­lességünk magával beszélni. A saját érdekükben. Mindjárt megmondom, miért. Képzelje el az egész falu belép a termelőszövetkezetbe. Csak ma­guk nem. Hát ki fogja megmű­velni a földet? Sepki sem, mert IV. A fe/ja a feles is bemegy a szövetkezet­be, se gondja, se baja a maguk földjével tovább. Ki tartja el magukat, ki ad kenyeret, a vas­utas gyerek Nyíregyházáról? Egyszóval maguknak is meg kell találni a számításukat a terme­lőszövetkezeti községben és nem lehetnek olyanok mint a számki­vetettek. Maga értelmes, okos asszony Vica néni, megérti ezt. Még talán jobban, mint Gábor bácsi... Vica néni hirtelen nem tudott válaszolni, úgy megrohanta ez a bajuszos fiatalember a sodró be­szédével, annyi mindent mondott egy szuszra, hogy nehéz volt még azt is kiválasztani, hogy mi­re feleljen az ember lánya. Gá­bor bácsi erősen rángatta a sze­möldökét benn a kemencében és akkor, amikor az agitáló Vica nénit' kidicsérte az okosságával, elfutotta a pirosság, felnyögött. De gyorsan megkushadt, mert eszébe jutott, hogy észre talál­ják venni. Megpróbálta a balke­zét kihúzni a hasa alól, mert mái erősen nyomta és kissé fél­oldalra dőlve, hallgatózott to­vább. Vica néni megemberelte magát. Hasznára volt az a szünet is, amíg a két férfi cigarettára gyújtott. Előtte illedelmesen meg­kérdezték, hogy nem zavar-e a füst? Az asszony bátran belement a vitába. — Az bizony! — ki fog ben­nünket eltartani, ha elveszik a földet?! A halkszavú válaszolt. Csende­sen, nyugodtan, a hangja való­sággal lesimította Vica néni ide­gességét. — Az égvilágon senki nem nyúl a maga földjéhez Vica né­ni. A nevén marad a telekkönyv­ben, fia unokája örökölheti. Csak arról van szó, hogy közösen mű­velik meg a termelőszövetkezeti tagok, mert a közös összefogás nagyobb jövedelmet biztosít, könnyebb a munka. Így aztán jobban élnek az emberek is. A fonót is együtt tartják, együtt dolgoznak, milyen vidám nótá- zással megy a munka. Persze a szövetkezet azért nem fonó, annál komolyabb dolog. — Dehát mi nem tudunk már dógozni! — fakadt ki Vica néni­ből az ellenkezés. Bent, a kemencében Gábor bá­csi nagyott bólintott. Éppen ezt mondta volna ő is az agitálók- nak. De már iszonyatosan ké­nyelmetlen volt bent kuksolni, fájt a jobbkarja, balkarja, jó lett volna a hátára feküdni, de nem merte megtenni. Félt, hogy zajt csap, meg attól is félt, hogy nem tud utána visszahengeredni a hasára. Szívta a fogát, hu­nyorgatta a szemét, izgett-moz- gott a kemencében. A bajuszost meg a halkszavút nem lehetett kihozni a sodrából. — Hát ki kívánja maguktól, hogy kapáljanak, meg arassanak. Ezt a szövetkezetben egyébként is gépek végzik, még a krumpli­szedést is. De a nagyközösség nem feledkezik meg az időseb­bekről. Mi volt eddig az öreg sorsa a falun. Ha leestek a lá­bukról, kegyelemkenyérre szo­rultak, mert az örökösök beültek a földbe. Azt mondják, idős Ko­vács József is úgy pusztult el, majdnem éhen és a fia kint há- latta télen is a hideg nyárikony- heban. Viszont a termelőszövet­kezetben lévő öregek biztos meg­élhetést, becsületes kenyeret ta­lálhatnak öreg napjaikban is. Szá­mítsuk azt, hogy a beadott föld után tisztességes földjáradékot kapnak, a háztáji is jövedelmez valamit, és nem beszélve arról, hogy még a friss termelőszövet­kezeti tagok is, nyugdíjat kapnak az államtól. Ha mindezt össze­számoljuk, akkor valóban el­mondhatjuk azt, hogy gond nél­kül élhetik le öreg napjaikat. A család fiatal tagjai megművelik az öregek háztájiját, különösebb ellenszolgáltatás nélkül. Vica néni érdeklődve hejolt előre. — Hogy mondja fiam? — hogy nyugdíjat kapnánk a termelőszö­vetkezetben? — A bajuszos bólintó«. — Azt bizony. — — Mint a tisztviselőik? (Folytatjuk) s

Next

/
Thumbnails
Contents