Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

Aw, országgyűlés lilája a mezőgazdaságról

kekben gyorsabb a vártnál a lakosság -élelmiszer-szükségleteinek növekedése.

Ennek érzékeltetésére hadd mondjam el, bogy 1953-ben a központi készletből belső ellátásra 9400 vagon húst adtunk. 1957-ben 13 600 vagont, az idén már 16 600 vagon húst adunk.-» Az Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a begyűjtés idején, 1955-ben — amikor pedig a legmagasabb volt a sertésbe- gyűjtés és felvásárlás — a tanácsok szektoraiban (azaz a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban) levő márciusi állomány 20,6 százalékát gyűjtötték be, illetve vásárolták fel, tavaly viszont ugyanannak 30,5 százalékát , vásároltuk fel, az 'idén pedig 34 százalékot vásároltunk fel. A statisztikai adatok szerint a hároméves terv során a nyershús-termelés az előírt 16 százalékkal szemben 31 százalékkal emelkedett. Mégis: kevés a hús! Jelentős és állandóan növekvő, elsősorban tőkés piacra szánt húsexportunk mellett időnként húsellátási nehézségeink támadnak, Emiatt húst is kel behoznunk.

— Ennek egyik oka, mint már említettem, hogy a lakosság kereslete — különösen a sertéshús iránt — állandóan nő. Másik oka, hogy az idén több mint 700 ezer darabbal kisebb sertésállomány miatt nem tudtuk a tervben eredetileg előirt sertéslétszámot teljes egészében hizlalás: szerződésre lekötni. Bár ezzel kapcsolatban

(Folytatás a 3. oldalról)

meg kell említenem, hogy az év első tíz hónapjában hízottsertésből és vágómarhából is jobb volt a felvásárlás, mint a múlt év hasonló időszakában.

Ezután Fehér Lajos szólt átmeneti nehézségeinkről a felvásárlásban és ellátásban. — Ilyenek időnként vannak és lesznek is, bár — reméljük — csökkenő mértékben. Részben természeti okokból vannak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt például az idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. Gyümölcsfélékből a tervezettnek csak mintegy 70 százaléka , termett meg. Ezen belül kajsziból 45, almából 50, szólóból 71 százaléka termett.

Nyíltan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőtermésből is az erre alkalmas jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a tél- álló Jonathan alma nagyrészét is, amiért kemény devizát és nyersanyagot kapunk a külföldön.

— A baromfi felvásárlás elég kedvezően alakú 1. Kevésbé mondható el ez azonban a tojás felvásárlásról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállomány bizonyosfokú átmeneti csökkenése miatt.

— A zöldségárak az első háromnegyed évben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly — mind az állami kiskereskedelmi zöldségboltokban, mind a szabadpiacon. Be ez sem a termelőszövetkezeti szervezés miatt van.

A főbb mezőgazdasági cIMtebnél évek óla fttabilizáifuk a felvásárlási és fogyasztói " árakat

De nem tudjuk. ezt megtenni, sem vállalni a zöldség- és gyümölcsféléknél, amelyeknél a piaci árak a dolog természeténél fogva évről-évre, sót az időjárásnak megfelelően egy éven belül is szüntelenül változnak. Az év második felében viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt a zöldségfelhozatal és ellátás is. Sőt, jobb, mint az utóbbi években bármikor! Ez a valóságos helyzet. Nem pedig az olyan félrevezető állítások, hogy „az ellátás fantasztikusan rossz és egyre rosz- szabbodik”. Ennek ellenkezőjéről mindenki maga is meggyőződhet, aki veszi a fáradságot és 'kimegy a vásárcsarnokba.

— Az átmeneti nehézségeket célszerű intézkedésekkel és megfelelő szervező munkával lejehet küzdeni, A burgortya-kérdésj, —*■ amely tavaly ilyenkor idegeskedést okozott —egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldőakcióval a kocaállomány csökkenését tavasz óta megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy

az októberi kocalétszám elérte

az 568, ezer darabot, amely

tíz év óta a legmagasabb állomány országunkban.

Megfelelő szervező munkával — széleskörű takarmány-akcióval is alátámasztva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertáshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a tojástermelést.

— A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18 —20 százalékkal lesz magasabb az 1957. év véginél. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esztendő, néhány fontos cikknél az egészen gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt következett be. A pár százalékos lemaradás sem homa- lyosíthatja el azonban azt a tényt, hogy a falu termelési és társadalmi viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egyidőben

a mezőgazdaság termelése három év alatt 12—13 százalékkal, a felvásárlás pedig 18 —20 százalékkal lett nagyobb!

Amit hosszú évek óta óhajtottunk, először sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben ég annak alapján nöjjön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is.

A falu szocialista átszervezésével a VII.

pártkongresszus ha- tározntát valósítjuk me«

— Tisztelt országgyűlés!

— Idáig sem volt könnyű ez az út és nem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében.

— A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII, párt- kongresszus ezzel kapcsolatos határozatét.

Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése ter- r mészetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely Immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét. Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy a parasztság — hű szövet- ségese és barátja, a munkásosz-1 tály segítségével és vezetésivel | — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a niesőgr. oda? árban lévő nagy- nagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alapján a terméshozamok az eddiginél erőteljesebb ! fellendítését a második ötéves! terv időszakában.

— Történelmi eredménye és j vívmánya a munkásosztálynak, a

vele szövetséges dolgozó parasztságnak, s egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az új ötéves tervet immár „két lábon” állva: a szocialista iparra

és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és válthatjuk valóra! (Nagy tups.)

Talár Ki&s Lajos felszólal«sa

Ezután Tatár-Kiss Lajos képviselő, a SZÖVOSZ elnöke szólalt fel. Részletesen beszámolt a felvásárlás idei eredményeiről, a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásáról. Zöldségből, gyümölcsből és burgonyából a felvásárlási tervet 6 százalékkal túlteljesítették, így a tavalyinál mintegy 10—11 ezer vagonnal több burgonya és zöldségféle került az üzletekbe. Burgonyából egyébként a tavalyi 4250 vagonnal szemben az idén 9200 vagont- tárolnak, s ennek körülbelül 30—35 százaléka Gülbaba, illetve rózsafajta. Ezek már januártól kezdve megjelennek a piacon.

— Nyári gyümölcsökből — meggyből, málnából, r.yári almából,

körtéből — jó volt az ellátás, viszont őszi-barackból, szőlőből nem tudták a keresletnek megfelelő mennyiséget biztosítani. Jelentőseredmény, hogy exportterveinket egy sor fontos áruféléből túlteljesítettük. Konzerviparunk termelése 20 százalékkal haladta meg a tavalyit.

A képviselő a továbbiakban az árak alakulásáról számolt be, majd hangsúlyozta, foglalkoznak az áru elosztásának szervezettebbé tételével, a felvásárolt áru- mennyiség rendeltetésszerű, gyors elhelyezésével és az esetleges áruromlás minimálisra csökkentésével.

A beszámolót elfogadta.

A következő felszólaló

Oláh Gjiirgy, S*ol*tuli megye képviselője

az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének nagy jelentőségére mutatott rá. Elmondta, hogy a megyében az. utóbbi években gyorsuló ütemben terjedt az öntözés, de a gazdálkodásnak ezt a módszerét sokáig csali a rizstermelésben alkalmazták. A szakemberek megállapítottak, hogy az öntözés akkor eredményes, ha kiterjesztik a korábban csalt száraz műveléssel termelt szántóföldi növényekre, elsősorban a szálastakarmányokra, a kukoricára és a cukorrépára.

— Nálunk kezdetben nagy akadályt jelentett a mezőgazda- sági termelés kisparaszti jellege, mert az egyéni gazdáit tízezrei nem rendelkeztek a legegyszerűbb öntözőcsatornáit építéséhez szükséges lehetőségekkel és szinte lehetetlen volt az érdekeket kellően összehangolni. A szocialista átszervezés új feltételeket teremtett. Tíz évvel ezelőtt a megyében mindössze tizenhat és félezer holdat öntöztek, ennek is legnagyobb része rizs volt,

ebben az évben az öntözött területek nagysága már csaknem 57 ezer hold, ebből a területből 32 300 holdon vezették be a szántóföldi öntözést.

A továbbiakban elmondotta, hogy az egyszerű öntözési módszerek: például a barázdás, a sá- vos-csörgedeztető öntözés bár nem látványosak — a célnak kitűnően megfelelnek, viszonylag igen kévés költséggel járnak és nagymértékben növelik a termésátlagokat.

— Szolnok megye termelőszövetkezeti parasztjai az elmúlt években nagyon megkedvelték az öntözéses gazdálkodást, s ma már a tsz-tagok sok jó ötlettel, új, olcsóbb módszerek kidolgozásával segítik az öntözés továbbterjesztését. A Jászságban például a Csőkutas öntözéssel kísérleteztek. Ma már 280 csőkútból 1200 hold területet öntöznek, s a kutakat saját erőből, az előirányzottnál jóval olcsóbban készítik el.

Az eredmények nagyon biztatóak: a Tiszaszentlmrei Állami Gazdaság 4,6 mázsás kukoricatermést takarított b«> a mezőtúri Sallai Tsz. öntözött táblán 58 mázsás kukoricatermést ért el.

A továbbiakban Oláh György hangsúlyozta, hogy egyértelműen rendezni kellene a belvízcsatornák öntözési célokra történő hasznosítását. Időszerű az öntözésre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálása és a jelenlegi követelményeknek megfelelő módosítása.

A képviselő végül öntözési szakembereket és szakmunkásokat j képző iskolák létrehozását sürgette és kérte a mezőgazdasági tudományok művelőit: adjanak a gyakorlat embereinek minél több konkrét, olcsón megvalósítható ta- | náesot az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, módszereinek kialakítására.

A beszámolót a Szolnok megyei képviselőcsoport nevében elfogadta.

$zttbics íslvánné, Hatdú-Bihiir megyei képviselő

a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről szólott.

Hajdú-Bihar megyében a nyári hónapokban több mint 13 ezer termelőszövetkezeti asszony dolgozott a földeken. Résztvett a növényápolásban, az aratásban, az őszi betakarításban. Többségük becsülettel helytállt és számos tsz-asszony ért el a férfiakét megközelítő, olykor meg is haladó., munkaegységszámot. A nagyiét*! Aranykalász tsz-ben

l’app Cándorné például 630, a kábái Vörös Csillagban dolgozó Elek Esi tó • né 530 munkaegységet teljesített,

Helytelennek tartom, hogy a több mint 13 ezer termelő- szövetkezeti asszony és leány közű] mindäsre 130—140 van valamilyen verető beosztásban,

s a megye 230 szövetkezetének alig több mint a felében akad mutatóban egy-egy vezető beosztásban lévő asszony, vagy leány.

—. Fontos feladatunk az is, hogy megismertessük az asszonyokkal: milyen előnyökkel jár, ha önálló tagként dolgoznak a szövetkezetben.

— Az eddiginél nagyobb számban vonhatjuk be, a nőket a termelőszövetkezetek munkájába, ha megteremtjük a feltételeket a „második műszak” könnyítésére, létesítsenek üzemi mosodákat. Ha erre nincs mód, a termelő- szövetkezetek vezetői a földművesszövetkezetek vezetőivel a helyi nőtanacesal együtt szerezzenek be több mosógépet és bocsássák azokat az v^tonyok rendelkezésére,

— A nyári munkák idején a tsz-ek és a földművassiöVstkezetek veze- «i fordítsanak nagyobb gondot a közös étkeztetésre is, és ha lehetséges, a nyersanyagot maguk a termelőszövetkezetek biztosítsák. Nagy gondot vesz le az asz- szonyok válláról a napköziotthon. Még a télen vegyük számba, hogyan tudnánk bővíteni a már ifceglévő otthonokat, bölcsődéket, hol tudunk saját erőből újakat létrehozni. Előre kellene gondoskodni arról is, hogy a szövetkezetek nőtagjai közül tanfolyamokon képezzenek ki gyermekgondozókat. A nagyobb községekben, amelyekben több termelőszövetkezet van, közösen Is létre lehetne hozni bölcsődéket, napköziotthonokat, sőt az öregek számára szociális otthonokat is.

Szabics Istvánná végül indítványozta, hogy a belföldi és a külföldi mezőgazdasági tapasztalatcserébe az eddiginél több asszonyt vonjanak be.

A beszámolót a képviselőnő elfogadta.

Szirmai Jenő Somogy megyei képviselő

azokról a kedvező tapasztalatokról szólt, amelyek országosan és szükebb hazájában, Somogy ban is szemléltetően bizonyítják a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdasagokkal szemben, jazzel kapcsolataiul megjegyezte: — Azt szosták mondani, hogy a termeiuazövetkeze- L&fí csa,v kenyérgabonából tudna* magasabb termésátlagot merni, nnnt az egyénien, ue kapasosbol nem. Nos, ez évben megyéjükben ourgoaiyaoyl az adagtca'uitts megközelítette a azaz mázsát, ciuyor- vvPuool a 130—-löt) mázsát.

— Mindez termes rétesén nem jelenti azt, négy iaivainxban, mar .uncsenek proafemáink — mondotta. — 'lermelesben nem Használjuk ki megyeiemen a nagyüzem

nyajtphu nmewjege.tet, ö a munkafegyelem mcgsziUrcn msa- uan is van bőven tennivalónk, szerencsére azonban nem ez a jellemző, hanem az, hogy c&yre jobb eredményeket érünk ci a termelésben és ami legalább i olyan fontos, az emberek gondolkodásának átalakításában ts.

A szocialista mezogazdasag megteremtése hozzájárul ahhoz, uogy a munkas-paraszt szuvetseg új tartalmai nyerjen —

mondotta a továbbiakban. A megye üzemein kívül igenlők budapesti üzem is patronál egy-egy somogyi szövetkezetét, amiért köszönet illeti a munkásosztályt. Ennek a szoros baratsagnak köszönhető jórészt, hogy a tsz-parasztok közül is mind többen érzik a felelősséget a város, a munkásosztályt élelmiszerrel és a? ipar mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátásáért. Bizonyos, hogy a közös gazdálkodást folytató dolgozó parasztság nem lesz hálátlan azért a segítségért, amit a munkásosztály nyújt számára.

Végül bírálta a SZÖVOSZ-nak a felvásárlással kapcsolatos munkáját. A beszámolót elfogadta.

Az elnöklő Vass Istvánná ezután a vitát lezárta. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy pénteken délelőtt tíz órai kezdettel folytatja a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló feletti vitát. (MTI)

4