Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

Biiji kép A ISoszty-fiú esete Tóth Marival — Isten után az első — Ármány és szerelem Nyíregyháza decemberi moziműsora Korszerű, magtárpadlásos, kétszáz férőhelyes tehcnistállót építettek a buji Táncsics Tsz tagjai. Miután beszerelik a vízvezetéket, meg tudják oldani az önitatást is. A létesít­mény egymillió forinttal gazdagította a Táncsicsot. (Foto: Hammel.) Igen gazdag és színvonalas núsorral várják a mozilátogató közönséget december hónapban a nyíregyházi filmszínházak. A jobbnál jobb filmek sorát Mik­száth Kálmán híres regényéből készített film, A Noszty-fiú esete Tóth Marival nyitja meg. Ez a téma immár harmadízben kerül megfilmesítésre, s olyan népsze­rű művészek elevenítik meg az egyes figurákat, mint Páger An­tal. Fónay Márta, Mezey Mária, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor és a két tehetséges fiatal címsze­replő: Petényi Ilona és Mécs Ká­roly. A Béke filmszínház de­cember 11-ig mutatja be a minden bizonnyal sok nézőt vonzó filmet. Üj, érdekes, magyarul beszélő szovjet film lesz a Béke film­Megyénk üzemei igénylik u Szovjetunió műszaki segítségét Az MSZBT és a TIT ériekezleiei tartott a műszaki vezetőkkel Jó kezdeményezés volt az MSZBT- és a TIT megyei tit­kárságától, hogy szerdán a TIT klubjában értekezletet tartottak a megye üzemeinek műszaki ve­zetőivel. Olyan célt tűzött az értekezlet maga elé, mint a ter­melékenység emeléséért folyó harcban a fejlett szovjet techni­ka fokozottabb felhasználását, — ami napjaink egyik legaktuá­lisabb kérdése. Poczarg Lajos, az MSZBT or­szágos központja műszaki szak­osztályának vezetője tartott vi­taindító előadást. Vázolta, hogy az MSZBT-n keresztül milyen segítséget kaphatnak a műsza­kiak a technika és technológia fejlesztéséhez, a termelékenység növeléséhez. Különösen a műsza­ki propagandát emelte ki, a előrehaladott szovjet műszaki propaganda terjesztését. Közölte, hegy többszáz műszaki tárgyú elő­adás, műszaki leírás, ezen­kívül több szovjet szakfilm és fénykép áll rendelkezés­re, amit az üzemek igeny- bevehetnek. Javasolta, hogy az MSZBT se­gítségével szervezzék meg a ta­pasztalatcserét olyan üzemek­ben, ahol szovjet gépet, vagy munkamódszert alkalmaznak. Ja­vasolta továbbá, hogy a vállalatok az érdeklődési körüknek megfelelően kez­deményezzenek levelezési kapcsolatot hasonló profilú szovjet vállalattal. Megígérte, hogy az MSZBT a műszaki propaganda anyagok (filmek, előadások, könyvek) ka­talógusát minden vállalatnak megküldi. Milyen segítséget szeretnének kapni üzemeink? tására” vonatkozó leírásokat, kérte az MSZBT .közreműködé­sét. A Megyei Építőipari Válla­lat diszpécsere arról beszélt, hogy az építőiparnak a második ötéves tervben meghárom­szorozódik a feladata, amit minimálisan több létszám­mal kell teljesíteni. Ezért is feltétlen szükség van a tech­nika, a termelékenység eme­lésére, amihez nagy hasznát vennék a szovjet építési ta­pasztalatoknak. Véleménye szerint nem feltétlen fontos, hogy a magyar építőipar végigjárja a technika fejlődésé­nek azon lépcsőfokait, amelye­ken a Szovjetunió építőipara már túljutott. Kéri e tárgyra vonatkozó le,'»ásókat. Az Alkaloi­da Vegyészeti Gyár mérnöke ar­ról szólt, hogy a terveket szinte lehetetlen­ség lesz a technika fejlesz- - tése nélkül megvalósítani. Nagyon örülne, ha az MSZBT a gyár profiljának megfelelő szov­jet műszaki anyagokkal segíte­ne. A Nyírbátori Gépállomás küldötte olyan anyagot, vagy elő­adót kér, mely választ ad arra, hogy a Szovjetunióban hogyan nevelik a kommunista brigádok tagjait. Az értekezleten megmutatko­zott, hogy az üzemek mérnökeit, műszaki vezetőit nagyon érdekli az új, az élenjáró szovjet tech­nika, műszaki eredhxénv. Az MSZBT és a TIT ezzel az érte­kezlettel csak fokozta érdeklő­désüket. Most már azt várják az üzemek műszaki vezetői: kéré­süket minél előbb teljesítsék, az igényeket igyekezzenek kielégí­teni. színház következő műsora: Meg- hasonlás címmel. A történet a becsület és becstelenség drámai összecsapását egy fiatalember sorsában mondja el. December 15-től 21-ig kerül bemutatásra a Béke filmszínház­ban Judy Garland nagysikerű színes, magyarul beszélő ameri­kai filmje: az Oz, a csodák cso­dája címmel .A feledhetetlenül bájos mesefilmet Magyarországon 1940-ben mutatták be először. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot az Isten után az első című francia film is, mely egy hét­köznapi ember nagyszerű átala­kulásáról és 150 élet megmenté­séről szól. A Béke mozi mutatja be a Máriássy házaspár most bemuta­tásra kerülő filmjét a Próbaut- at. A film egy boldognak indult, s végül zátonyra futott házassá­got mutat be olyanformán, hogy elemezni próbálja az okokat, A Gorkij filmszínház műsorán szerepel többek között Az elva­rázsolt herceg című, színes, ma­gyarul beszélő szovjet film, s minden bizonnyal meg fogja nyerni a szép, színes, mesefilme­ket kedvelők tetszését. Majd ez után a Különös kirándulás cí­mű angol, színes filmszatírát lát­hatják a mozilátogatók a Külö­nös hajótöröttek című film sze­replőivel. A Hosszú menetelés‘ című, monumentális kínai törté­nelmi film pedig az ismert "vi­lágtörténelmi jelentőségű fegy­verténynek állít méltó emléket A Bölcsődal című szovjet film pedig azt mutatja be, hogyan találja meg egy apa a sok év óta halottnak hitt gyermekét. Mindezeket a Gorkij Filmszín­ház mutatja be. A Dózsa filmszínház decemberi műsorából három film emelkedik ki. A sort a Diplomácia, oh! cí­mű nagyon szellemes angol filmszatíra nyitja meg, mely egy botcsinálta diplomata mulat­ságos kalandjait meséli el. A Rejtjel című román kémfilm cse­lekménye a második világháború idején játszódik le, a nemrég ha­zánkban járt Lucian Bartu ren­dezésében. S végül december 29-től január 4-ig kerül bemu­tatásra a Dózsában a nagysike­rű, magyarra szinkronizált NDK film, Schiller örökbecsű drámá­ja; az Ármány és szerelem. Nyíregyháza üdvözli Tiranát IS edvcs ünnepség zajlott le szerű, de megkapó gondolatokkal szerdán este a Felsőfokú az albán nép nemzeti ünnepé- Tcnítóképző Intézet gyalcorlá-is- ről, a felszabadulás 16. évfordu- kolájában. Albániára emlékeztek lójáról. Az énekkar szereplése az iskola tanulói kis műsorukkal, után négy tanuló: Horváth Eme­melyct Farkas István nevelő se, Tinder Tamás, Paulich Ildikó rendezett. Szép hagyománya az és Páskai Katalin dolgozatukat iskolának, hogy minden évben olvasták fel a kétszáz főnyi gye- megismerkednek egy-egy test- rckhallgatóság és a meghívott vérnép múltjával, jelenével és szülők, tanárok előtt. Szabó Er- ünnepi esten emlékeznek meg zsebet pedagógus kötötte cso­felszabadulásuk évfordulójáról. korba a műsort, melyet filmveti­Az idén Albánia megismerését *«* követett, a régi és a mai Al­tűzték M célul, s ennek széllé- bániáról. mében folytak az iskolai órák. Szép példáját adja a gyerekek A nevelők a különböző tantár- nemzetköziségre nevelésének a gyak oktatásakor mindig megta- nyíregyházi gyakorló-iskola. A látták a módot, hogy a gyerekek gyerekek nemcsak az évforduló- érdeklődését felkeltsék az albán kon gondolnak szeretettel a kül- nép élete iránt. Korábban dolgo- földi pajtásokra, hanem évköz- zatot írtak a gyerekek. „Mit tu- ben is, címeket gyűjtenek és le- dók Albániáról” címmel, képe- télezési kapcsolatot teremtenek két, riportokat láttak és hallót- távoli testvéreikkel. S minden tak, s közben megismerték és meg- évben újabb élmények, erősödő festették az albán nemzeti lo- szálak fűzik őket a teslvérné- bogót. Ezen az estén kitűzték a pekhez. Követendő példa ez a zászlót az iskola ajtaja fölé, az város, a megye valamennyi is­ér,ekkar pedig megtanulta az kólája számára, sőt a KISZ szer­albán himnuszt, s néhány albán vezetek számára is. Szép munka népdalt. Az albán és a magyar más népek szeretetére nevelni a himnusz után Halmai Tivadarné serdülő nemzedéket, szép és ne- igazgatónő emlékezett meg egy- mes kötelesség. Ingyenes beruházás Vállajon — Azt azért túlzás lenne állítani, hogy ingyenes — mondja mosolyogva a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Csű­rös János. Hogy az elején kezdjük, ennek az egy esztendős termelőszövet­kezetnek az indulásnál alig-alig volt valami közös alapba; a régi tsz 150 holdon gazdálkodott, ez volt a bázis. Egy közel háromezer holdas nagyüzemnek elsősorban vetőmagra, a jószág elhelyezésé­hez épületekre van szüksége. Az már ismert, hogy a vállaji dol­gozó parasztok kellő mennyiség­ben adtak össze burgonyát, ku­koricát és egyéb vetőmagot — őszi kölcsönre. ! Még alig értek a leltározás vé­I gére, amikor felvetődött: jó lenne traktort vásárolni. De nem volt hozzá közös „tőkéjük ’! Ha nincs, majd lesz — mondották. És a ta­gok, erejükhöz mérten összeadták a száz forintokat, ötvenötezer fo­rint gyűlt így össze, s megvásá- rolhatták a Zetort pótkocsival. Szép számmal gyűlt a jószág a közösbe. A szarvasmarhának, lo­vaknak istálló kellett. A szövet- kczetbeliek úgy gondolkoztak, hogy felhajtják a községben levő Az értekezlet résztvevői nagy érdeklődést tanúsítottak. Hozzá­szólásaikban általában kifejezték, hogy a megye üzemei igénylik a Szovjetunió műszaki segítsé­gét és készek a legteljesebb mértékben közkinccsé tenni as élenjáró szovjet tapaszta­latokat. Általában kérik, hogy a modern gépekhez megfelelő magyar nyelvű műszaki leírást, haszná­lati utasítást mellékeljenek. Ké­rik az MSZBT közreműködésé^, hogy a vállalatok által igényelt műleírásokat ne nyolc—tíz hó­nap múlva, hanem rövidebb időn belül küldjék le. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat mérnöke közölte, hogy szeretnék hasonló profilú szovjet vállalat üzemi felépítésének le­írását tanulmányozni. A kőolaj­ipari vállalat küldötte elmondta, hogy megalakították a műszaki klubot. Decemberben szeretnének előadást tartani a szovjet nyers­olaj feldolgozásának legújabb eredményeiről, egyidőben szak­mai jellegű műszaki filmet akar­nak vetíteni, amihez kérik az MSZBT segítségét. A Férhszerel- vényárugyár kisvárdai üzemének főmérnöke közölte, hogy a második ötéves tervben Kisvárdán szovjet módszer szerint valósítják meg a ra­diátor és kazángyár létesíté­sének tervét. Örömmel vennék, ha a Vojkovi Radiátor- és Kazángyártói meg­kapnák a dokumentációs anya­gokat, ami megkönnyítené a kezdést, lerövidítené a kísérleti időt. A dohányfermentáló mér­nöke arról beszélt, hogy levele­zési viszonyt tart fenn a Krasz- r.odári Dohányfermentáló mér­nökével. Mivel levelezési viszo­nyuk nem elégséges ahhoz, hogy a szovjet vállalat elküldje a do- hánykiképzési technika „finomi­tartalékokat és egyszerű, szerfás létesítményeket ép.tenek. Így jött létre egy százférőhelyes, téliesí­tett szarvasmarha-istálló, egy öt­venes növendékszállás, egy sertés- takarmányos, egy kétszázas hiz­lalda, egy juhhodály, egy fiazta.ó és két k.-koricagóré. A ta«aa«r, de a vezetőség egyes tagjai is „gyengébb pillanataikban” kicsikét megriad­tak ettől a nagyarányú „saját erőtől”. „Harmincegy forintot ter­veztünk egy munkaegységre — mondogatták —, de ez a sok épít­kezés levetkőztet bennünket”. A saját építkezés összesen 592 ezer forintra rúgott, Állami segítséggel 300 ezer forint értékű gépet és 180 ezer forintért egy magtárt vásároltak. Most, az év vágefelé, amikor már az árutermelési mulatók is határozottan körvonalazottak, az épületek elkészültek, a jószágot megvásárolták — sertésiörzsállo- mánybcl a tervezett kétszeresét —. számot lehet vetni a termelő- szövetkezet idei gazdálkodásáról. A nagyarányú saját beruházás ellenére, a jó munkaegységgaz­dálkodás, a többtermelés ered- ménvekent a tervezett harminc­egy forint helyett negyvenhét— ötven forintra számítanak mun­kaegységenként. Áruértékesítési tervüket — hárommillió 300 ezer forintot — teljesítették és még közel egymillióra számítanak. Megérte-e az igyekezetük, az anyag- és munkaráfordítás ek­kora mértéke már az első évben? Igen, feltétlenül Árutermelési tervjik teljesítése után 250 ezer forint hitelelenge­désben részesülnek. Az idén érvé­nyes 3004-es határozat szerint — figyelembe véve az összes kiosz­tásra kerülő érték tíz százaléká­nak az erejét meghaladó beru­házás, közös alap növelés mérté­két — a saját beruházások összes ráfordításának az ötven százalé­kát térítik meg a termelőszövet­kezetnek — hite'.elengedés tor­májában. Ez közel 300 ezer fo­rintot jelent. De ezzel még nem ért véget a hitelelengedési ked­vezmények sora! Mert az egy­szerű kivitelezésű istállók, sertés­szállás, juhhodály stb esetében, amennyiben az épületeket nyolc­van százalékosan kihasználják már az építkezés évében, úgy a telje“; építési költség harminc százaléka erejéig — a saját épít­kezés után járón túlme­nően — újabb harminc százalékos hitelelengedést kap­nak. Ez a Rákóczi Termelőszövet­kezetben 150 ezer forint körül van. Csak ezeket, a beruházással kapcsolatos főbb kedvezménye­ket figyelembe véve, a Rákóczi Tsz hétszázezer forint hitelelen­gedésben részesül, kereken száz­ezer forinttal többe, mint a sa­ját beruházás tényleges összege volt. No9, a lentiek alapján csak meg kell cáfolnunk a Rá­kóczi Termelőszövetkezet elnöké­nek az óvatos megfogalmazását. És nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nemcsak a saját erejű be­ruházások voltak így ingyenesek, hanem a hitelelengedés mértéke szerint még a tenyészállatvásárlás költségeinek egy része is megté­rül. Nem nehéz kitalálni, hogy a vállaji Rákóczi Tsz vezetősége és tagsága nem haragszik az ilyen „cáfolatért”, hanem valameny- nyisn azt mondják, hogy nagyon is érdemes volt már az első esz­tendőben saját ereiükre támasz­kodni. Samu András. i>

Next

/
Thumbnails
Contents