Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

I960, december 4, vasárnap. Névnap: BORBÁLA. Hétfőn: VILMA. A NAP ESEMÉNYEI: 55 éve, 1905. december 4-én tartották a munkásküldöttek szovjetjeinek első moszkvai ülé­sét. ISO éve született Emil Aarest- ruf dán költő. 85 éve született R. M. Rilke osztrák költő. 60 éve halt meg W. Leibl né­met festő. A HÉTFŐI NAP ESEMÉNYEI: December 5. (24 éve) a Szovjet Alkotmány napja. 13 éve, 1947. december 5-én született meg a Bolgár Alkot­mány. 1870. december 5-én halt meg id. Alexander Dumas francia regényíró. 15 éve halt meg V. L. Koma­rov szovjet tudós és botanikus. ★ BÖKI KARTÁRS FOGÁT CSIKORGATTA tíz 53. AKÖV ebédlőjében az AKÖV dolgozóival együtt, ami­kor beleharapott az ebédhez tá­lalt kenyérbe. A kenyérben ugyanis port és homokot talált, ami köztudomásúlag nem éppen a legtáplálóbb eledel. Ügylátszik, a Sütőipari Válla­lat megint újított. Ezért az újí­tásért azonban nem jár elisme­rés... ★ KIGYŰLT A FÉNY még 1960 Januárjában az orosi Vörös Csil­lag Tsz Nyírjes-tanyai központ­jában. most pedig a tanya ösz- szes házában. Mintegy 100 ház­ban, az iskolában és a tanya ut­cáin 16 helyen gyűlt ki szórni a- ton délután 5 órakor. Ebbő' az alkalomból a termelőszövetkezet- beliek és az egyéni gazdák kö­zös ünnepséget rendeztek. ★ „SZOVJET TÁJAK — SZOV­JET EMBEREK” címmel a Ma­gyar Szovjet Baráti Társaság és a TIT közös előadássorozatot in­dít. Az első előadást •— B-án Nyíregyházán és 9-én Kisvároán — Ukrajnáról tartják. Az elő­adás után az „Él Ukrajna” cí­mű filmet vetítik. ★ A TERMELÉSI verseny­ben résztvevő brigádok és mun­kacsapatok eredményeit értékel­te a KISZ megyei bizottsága. A 10 első helyezett brigádot és munkacsapatot jutalmazásra fel­terjesztették a KISZ Központi Bizottsága elé. ■k HANGVERSENY A SZÍN­HÁZBAN. 8-án kerül sor a nyír­egyházi színházban a második bérleti hangversenyre, este 7 órai kezdettel. A bérletek tulaj­donosai a színházjegyeket min­den nap 12—1 óra és délután 4—6 óra között átvehetik a Jó­zsef Attila Művelődési Ház jegy­pénztárában. ÜNNEPÉLYES* NYEREMÉNY- FIZETÉS. Nyirszőllősön ünnepé­lyes körülménvek között fizették ki Fedor István szerencsés nyer­tes négytalálatos szelvényéért, amit a Lottó 47-ik játékhetén ért el, a 106 000 forintos nyere­ményt. •k LEMEZ EST. Kedden délután fél hét órai kezdettel lemez es­tet rendeznek a TIT klubjában. A műsoron a milánói Scala elő­adásában Verdi: Traviata című operája szerepel. Nyíregyháza mai sportműsora A mai nap folyamán Nyíregy­házán labdarúgásban lesz jelen­tősebb sportesemény. A megyei ifjúsági válogatott csapatok lab­darúgó tornájának utolsó őszi fordulóját játsszák a csapatok, így a sorsolás folytán megyénk válogatott együttese Borsod me­gye ifjúsági válogatottjával mér­kőzik ismét idehaza, Nyíregyhá­zán, a bujtosl Dózsa Sporttele­pen délután 13 óra 30 perces kez­déssel. Előtte a Nyíregyházi Spar­tacus csapata mérkőzik a megyei ifjúsági utánpótlás válogatottjá­val. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Vasárnapi Újság (a nyíregyházi rádió zenés melléklete). — Esti Jegyzetek. — Beszélgetés az összefogás erejéről. — A tudo­mány és gyakorlat kapcsolata egy világhírű gyárban. — A kis- várdai vár története. — A zene- szerkesztő postájából. — Vasár­napi sportesemények. Hétfő: Keletmagyarországi krónika. — Szív küldi szívnek szívesen. — Sporthíradó. — Szórakoztató mu­zsika. — Hogyan fűtsünk? (Laka­tos István előadása.) Baráti La jo» Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyei Testnevelési és Sport Tanács meg­hívására Nyíregyházára látogat el Baróti Lajos, a magyar labda­rúgó válogatott szövetségi kapi­tánya, s holnap — azaz hétfőn — délután 4 órai kezdettel a városi tanács nagytermében tart elő­adást a magyar labdarúgás idő­szerű kérdéseiről. Évszázados gyűlölet él ma is minden mexikóiban a jenkik iránt. Mexikó kétmillió négyzet- kilómétert kitevő területe na­gyobb, mint a nyugateurópai ál­lamok területe együttvéve. De 1848 előtt mégegyszer ekkora volt Mexikó területe, mert hozzá tartoztak Texas, Üj-Mexikó és Kalifornia államok is. melyeket az Egyesült Álamok erőszakkal elvett Mexikótól. Az USA külö­nösen büszke erre a három tag­államra, mivel ezek a leggazda­gabb területei. Innen származik tehát az évszázados ellentét és gyűlölet az északi szomszéddal szemben. Mexikó jelenlegi kormánya szá­mos fontos nemzetközi kérdések­ben, haladó álláspontot foglalt el. Így például ellenezte a diplomá­ciai kapcsolatok felvételét Franco fasiszta kormányával, 1938-ban a Szovjetunión kívül az egyetlen nemzet volt, amely nem ismerte el a „Müncheni Egyezményt”, az Észak-Kórea elleni rablóhadjárat idején megtagadta csapatok kül­dését Dél-Kórea részére és az amerikai államok szervezetének (OAS) legutóbbi tanácskozásán a forradalmi Kuba belügyeibe tör­ténő idegen beavatkozás ellen protestált. Napjainkban Mexikó küldöttei az ENSZ székházának termeiben több alkalommal kiáll­tak a kubai nép forradalma mel­lett és Mexikó, fővárosában a közelmúltban számos tömegtünte­tésen tiltakozott a mexikói nép a Kubát fenyegető agresszió el­len. Mexikóban az elmúlt száz év folyamán több szabadságharc, forradalom zajlott le, számos egészséges reform látott napvilá­got, ennek ellenére nincs még A KISZ ÉRTEKEZLETE. A KISZ járási titkári értekezlete hétfőn ül össze, hogy értékelje a járási és megyei küldöttérte­kezletek tapasztalatait és, foglal­kozzanak majd az „Ifjúság a szo­cializmusért” próba szervezésé­vel kapcsolatos prolémákkal. ★ TÉLAPÓ MŰSOR. Ma dél­előtt 10 órakor a József Attila Művelődési Ház bábszínházában vidám Télapó-műsort rendeznek a gyerekek részére. minden probléma megoldva Mexi­kó véráztatta földjén. A sok megoldásra váró feladat közül csak a három legnagyobbat emel­jük ki: harc a külföldi monopó­liumok garázdálkodása ellen, a munkanélküliség felszámolása és ami ezzel együtt jár; a nagyará­nyú kivándorlás megakadályozá­sa. Mexikó népe ért már el eredr ményeket a külföldi koncessziók elleni harcban. 1938-ig Mexikó gazdag olaj mezői kizárólag an­gol és amerikai nagytőkések bir­tokában volt. 1938-ban Mexikó államosította az olajmezőket. A külföldi nagytőkét egymás után szorították ki a gazdag bányák­ból is. Napjainkban Mexikó első helyen áll a világon ezüst ter­melésben, Második helyen ólom­termelésben és harmadik helyen antimon termelésben. De a harc még nem ért véget. A régi ki­zsákmányolok helyébe újak lép­tek. Napjainkban elsősorban a Ford-konszem árasztja el egész Mexikót olcsó és selejtes döm­pingáruk tömegével, óriási kon­kurenciát jelentve a mexikói ipar- és kereskedelem számára. Mindezek után megérthetjük miért van még ma is annyi mun­kanélküli — a munkaképes embe­rek húsz százaléka — az ország­ban. A külföldi monopoltőke be­avatkozásának eredményeképpen az ipar területén teljes anarchia uralkodik. Ez a magyarázata an­nak, hogy az ipari üzemek szá­mának növekedésével párhuzamo­san nem növekszik az alkalma­zott munkaerő száma. Másik oka is Van a munkanélküliek és ki­vándorlók serege növekedésének. Az agrárreform megszakításának következményeként a parasztok és kisbirtokosok fiai immár több mint tizenöt esztendeje otthagy­ják a földet és a városokba men­nek, vagy kivándorolnak és me­zőgazdasági napszámosként dol­goznak az Egyesült Államokban, KELETMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsági és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; Bálint Lajos. Kiadja: a Keletma gyarország Lap­kiadó Vállalat Felelős kiadó: farkas PáL Szerkesztőség- Nyíregyháza. Sztálin tér Zl. Tel- 15-70. 15-71. 15-ÍZ. Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdanot u. L Tel: SO-00. Kéziratot nem Srzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti s Magyar Posta. Előüzet- netó a helyt Dostahlvataloknái és kézbesítőknél. Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa György n. i. ahol a nagybirtokosok zsákmá­nyalják ki őket A második vi­lágháború óta több mint kétmil­lió paraszt hagyta el az orszá­got, s ez volt a mezőgazdasági lakosság legértékesebb része. Az észak-amerikai nagybirtokosok! valóban csak az egészséges és némi földművelési tapasztalatok­kal rendelkező fiatalokat veszik fel. Mexikó szívében emelkednek a főváros felhőkarcolói. Ciudad de Mexico a földrengések és az el­lentétek városa. Itt állt valami­kor az azték birodalom fővárosa is; Tenochtitlan. Tenochtitlant 1325-ben alapították az aztékéi amelyet a spanyol hódítók 1519- től 1521-ig folytatott harcokban elfoglaltak és leromboltak, az az­ték népet pedig csaknem teljesen kiirtották. A spanyol hódítók ke­resztelték Tenochfitlan-t „Mexi- co”ra, s a XVI. században a vá­ros lett az újvilági spanyol ura­lom központja. A mexikóiak azó­ta is szinte szünet nélkül foly­tatták a harcot a hódítók ellen, előbb a spanyolok, majd • az észak-amerikaiak, a franciák, napjainkban pedig a külföldi mo­nopoltőke ellen. A négy milliós fővárosban va­kító fehér felhőkarcolók árpyéká- ba még ma is rozzant viskók hosszú sora található. A mexi­kóiak különösen büszkék' az új egyetemre, amelynek kapuit né­hány éve nyitották meg. A „Ci­udad Universitaria”, Mexikó mo-( dern, monumentális egyetemi ■ városa Dél- és Közép-Amerika legnagyobb építészeti alkotása, a szabadság eszméjének és a hala­dó tudományoknak a fellegvárai A mayák és aztékok utódai mél­tók akarnak lenni nagy múlt­jukhoz: a lávamezők és porló kőzetek világában. Mexikó és Latin-Amerika ifjúsága számára olyan főiskola áll rendelkezésre, hogy nincs többé az USA tudo­mányos intézeteire utalva. Mexi­kó kormánya az új egyetemi vá­ros számára 7 300 000 négyzetmé­ter kiterjedésű területet hasított ki; 150 mérnök vezetésével 7009 munkás dolgozott az egyetemi épületek, a sportpályák és a diákotthonok megteremtésén,, ée ma 34 000 diák tanul az egyete­mi város falai között. A mexikói diákok mellett kubai, guatemalai, hondurasi és délamerikai fiata­lok is tanulnak itt. Az egyetemi város épületei visszatükrözik Mexikó ősi művészeti elemeit is. A Ciudad Úniversitariá építői ezzel is hangsúlyozni akarták, hogy az országban már száza­dokkal előbb magas kultúrával rendelkező népek éltek, dé ezt a maga idejében kimagasló kultúrát a gyarmatosítók tűzzel-vassal ki­pusztították. Az itt nevelkedő nemzedékre vár a feladat, Jjogy a megkezdett harcot és reformo­kat befejezze: legyőzze a munka­nélküliség rémét, kiűzze az or­szágból az Idegen monopóítökét és valóban szabaddá tegye Mexi­kót! MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: A Noszty fiú esete Tótu Marival. Mikszáth Kálmán híres regényének új magyar filmváliozáta. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: 420-as urak. I—II. rész. A Csavargó c. film fő­szereplőivel készült indiai. film. Előadások kezdete: 4 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: A nagy kék országút. Színes olasz—francia­nyugatnémet film. Előadások kezdete: 4. 6 ét 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: Röviilnadragos ember Spanyol—olasz film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Gyöngyösön szerepel ma a Nyíregyházi Spartacus A mai napon játsszák le a benevezett csapatok az Or­szágos Spartacus Kupa utolsó fordulóját. A Nyíregyházi Spartacus ez alkalomból Gyöngyösön fog szerepelni a Gyön­gyösi Spartacus ellen. A nyíregyházi együttes szombat dél­után elutazott a mérkőzésre. A találkozónak az adja meg az érdekességét, hogy amennyiben a szabolcsi csapat vereséget szenved, úgy utolsó helyen fog végezni a kupáért kiírt küz­delmekben. 10 Az új mexikói egyetemi város egyik impozáns épülete, H •

Next

/
Thumbnails
Contents