Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-31 / 308. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 308. SZÄM Ára 50 siller I960. DECEMBER 31, SZOMBAT Pártszervezeteink a termelőszövetkezetek L' gy esztendeje sincs még, hogy megyénkben is döntő fordulat következett be a falvakban meggyorsult a mező- gazdaság szocialista átszervezésének folyamata. Megyénkben 1960 tavaszán a községek többségében a tanácsi szántóterületnek több mint a felén már közösen művelték a földet, kialakult a közös állatállomány és ezer és ezer holdak gazdái lettek a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok. Egy év távlatából nézve megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink egészségesen fejlődnek, megszilárdultak és beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az évtizedek óta nem tapasztalt rossz időjárás ellenére is többségük szilárd gazdasági bázist teremtett megerősítette a bizalmat a termelőszövetkezetek tagságában. Bátran állíthatjuk: szövetkezetek megalakulása után párt és az állam nyújtotta lehetőségekkel, kedvezményekkel és jól gyümölcsöztette azokat. Pártbizottságaink és szövetkezeti pártszervezeteink zömében mór a kezdet kezdetén helyes irányban indultak el. A termelő- szövetkezetek megalakulása után azonnal a megszilárdítás munkájához láttak. Valamennyi járási pártbizottság elkészítette tervét a termelőszövetkezetek megerősítésére és hozzálátott a sok, bonyolult és tisztázatlan probléma megoldásához. Ebben az időben sokat kellett dolgozni a különböző helytelen nézetek és belső ellentétek leküzdéséért is. Például a szatmárcsekei tsz-ben olyan nézet alakult ki, hogy fel kell osztani a jószágállományt és a fogatoltat a tsz-tagok között vallásuknak megfelelően. Más tsz-ek- ben a kis- es középparasztok között volt ellentét. Ügyszintén nehéz probléma volt megoldani a háztáji területek kiosztását az alapszabály szellemében. V V árási pártbizottságaink fel" adatai között első helyen állt a termelőszövetkezeti párt- szervezetek megerősítése. A mátészalkai járás tsz-eiben például viszonylag kevés volt a párttagok száma s ez nehezítette a munkát Meg kellett erősíteni a pártszervezeteket megfelelő káderekkel. A jutásban néhány hónap alatt több m'nt 150 tagjelöltet vettek fel a szövetkezeti pártszervezetek — nagyrészt brigádvezetőket, munkacsapatvezetoket, termelőszövetkezeti elnököket és egyszerű termelőszövetkezeti tagokat. Közöttük olyan becsületes és jól dolgozó parasztokat, mint Antal János, a györteleki tsz elnöke. Jakab Imre, a kccsordi tsz brigádvezetője, ifjú Huszti Sándor, a hodászi tsz brigádvezetője és mások. A járási pártbizottságok és a tsz-párl szervezetek a megfelelő időben napirendre tűztek olyan fontos kérdéseket, mint: a tájjelmegszilárdátásáért ^ v Irta: Benkei András, a megyei pártbizottság első titkára legnek és a sajátos viszonyoknak megfelelő gazdálkodási szervezet kialakítása, a munkafegyelem, a közös tulajdonhoz való viszony, a premizálás a gazdasági és pártvezetés kapcsolata a pártmunkások szakmai képzettségének emelése. A tiszalöki és mátészalkai járásban — mivel e két járás talaj- és éghajlati adottságai igen kedvezőek az állattenyésztésre — a pártszervezetek különösen az állattenyésztés fejlesztését szorgalmazták. így érték el például, hogy a tsz-ek 100 holdra eső számosállat tervüket teljesítették. Az eredmények nem születtek maguktól. Pártszervezeteink segítségével azonban a termelőszövetkezetek az átszervezéssel egv- időben megoldották a termelés növelését is. Termelőszövetkezeteink ez évbén kenyérgabonából 1,2 mázsával, burgonyából 10 mázsával, kukoricából 3 mázsával termeltek többet, mint az elmúlt évi átlag — amikor még az egyéni gazdaságok voltak túlsúlyban Hízottsertésből 19 ezerrel többet adtak él ez évben. mint 1959- ben. Temieiőszovetkezeleirtk gazdálkodása a belterjesség irányába halad. Míg 1959-ben a burgonya vetésterülete az összterülethez viszonyítva 5 százalék volt, 1960-ban már 11 százalék. A szemeskukorica vetésterülete 1959-ben 8,9 százalék, 1960- ban a háztájival együtt 20 százalékra nőtt. A silókukorica vetésterülete az elmúlt évben 2000 holdról már 12 000 holdra emelkedett. Nehéz helyzetben voltak megalapozásuk első évében a fehér- gyarmati járás termelőszövetkezetei is. Ebben a mélytalajú járásban a szövetkezetek 1200 holdon termeltek rizst, 1600 holdon cukorrépát, és 2500 holdon burgonyát. A tsz-ek tagsága szinte emberfeletti munkát végzett. Más lehetőség híján szánnal és kézzel hordták a rizskévéket a cséplőgéphez Kölesén, Kisarban, Tiszakóródon, Fehérgyarmaton a szövetkezeti tagok. A napraforgót is nagyon nehezen tudták elcsépelni. A nehézségek ellenére a szövetkezetek többsége megoldotta a feladatokat. Idejében felszedték, elcsépelték és elszállították a termést. Kispaládon például — amíg a férfiak a ta- karmánybeíakarítasi munkát végezték — a termelőszövetkezeti tagok- feleségei összefogtak és ötezer zabkeresztet hordtak össze, hegy megmentsék a termést. A munka első soraiban a termelőszövetkezeti párttagok és vezetők feleségei haladtak. Kölesén a Kossuth Termelőszövetkezetben a párttaggyűlés tárgyalta meg először, hogyan fogjanak a nehéz adottságok között a rizs Maratásához. A taggyűlés határozatát ismertették a közgyűléssel és a kommunisták példája nyomán két nap alatt aratták le kézzel az 50 holdas rizstáblájukat. A z eredmények elérésének egyik fontos mozgatója volt, hogy megyénk legtöbb termelőszövetkezetében idejében és jól oldották meg a tagság premizálását. A mátészalkai járásban például 8 millió forintot osztottak ki prémium címén. Válla jón a premizálás bevezetése után láthatóan meggyorsult a munka és egy szem termés sem ment veszendőbe. A partszervezetek a munka folytonossága mellett a holnapra is gondoltak és meggyorsították a termelőszövetkezetek építkezését — mégpedig saját erőből. Említésre méltó példa többek között Milota, ahol kétmillió forintot ruháztak be saját erőből. A fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteiben néhány hónap alatt 80 szerfás épületet építettek, míg a mátészalkai járásban ugyanekkor 33 erőgépet vásárol« “•k ; (termelőszövetkezetek saját erőből. Sok jel mutatja már a társadalmi tulajdonhoz, a közösséghez való viszony megváltozását. Jellemző erre, hogy például a mán- di Üj Élet Tsz-ben a tagság egyetértésével a pártszervezet napirendre tűzte a háztáji földterületek rendezését. Mivel itt nagyon sok család háztáji földterülete meghaladta az alapszabályban megengedettet — és a közös megsínylette ezt — felmérték az összes háztájit és a törvényes alapokon rendezték azt. Pártszervezeteink bátran hozzányúlta« az úgynevezett népszerűtlen feladatokhoz is. s a legtöbbször sikeresen megoldotiák azokat. Ahol viszont — mint Kisarban — maguk a pártszervezetek vezetői is megalkudtak a hibákkal, elnézték a társadalmi tulajdon herdálását, vagy azt, hogy jónáhányan jogtalan haszonhoz jussanak, ott. a tagság nem félt segítséget kérni a járási pártbizottságtól. amely az egyszerű termelőszövetkezeti tagokkal együtt intézkedett is. így oldották meg, hogy új elnök, ag- ronómus, párttitkar es brigadve- zető került a szövetkezet élére. Azóta itt a helyzet megváltozott, a tagság pedig elismerését fejezte ki a kommunistáknak. Hizlaló jelenség, hogy a teru melószövetkezeti pártszervezeteink többsége felismerte helyét, szerepét és az úgynevezett „tiszta pártmunka” heiyett naponta kiveszi részét a gazdasági feladatok megoldásából is. Például a kömörői Uj Elet Termelőszövetkezet pártszervezetének vezetősége a gazdasági vezetőkkel együtt egész évben jól a kezében tartotta az irányítást, s jó munkára buzdította a tagságot. A tervezett 57 forintos munkaegység ezért — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — biztosított. A tagsággal való — s nem egyszer éjfélekig tartó — vilák eredménye, hogy eddig 120 hízott sertést adtak el az allamnák, s már megteremtették a jovó évi hízóállomány alapjait is. így lett e kislétszámú. azelőtt gyenge pártszervezetből tevékeny, erős pártszervezet. Kcmlódtótfalun nyitott szemmel es ceruzával a kézben figyelik a kommunista« a jövedelem alakulását es ha baj van, nem fukarkodnak á javaslattal, jó ötle ítél. Az idei szeszélyes nyár hárommillió 150 ezer forintot vet, ki a zsebükből — ennyi kieses mutatkozik almából — ami pedig a munkaegység értékének nagyrészét adta volna. Mit csinálták ezek láttán? A kommunisták javasolták, hogy a kiesést az állat- tenyésztésből pótolják. Ez jónak bizonyult, s ma már ott tartanak, hogy átadlak 100 daraó hízott marhát s még átadásra var 100 hízott sertés és 50 hízott bika. Mindez egymillió 200 ezer forintot pótol, a munkaegység értékét pedig 8 forinttal emeli. i örvendetes jelenség tszreink" ben, hogy az öregekről rendszeresen gondos«ódnak. Megyénkben ez évben 12 ezer öreg nyugdíjasnak biztosították tsz- eink a megfelelő ellátást. Szamos- tatárfalván a pártszervezet javaslatára az öreg nyugdíjasok kaptak meg mindent elsőnek: kenyérgabonából, takarmányból, szalmából és így tovább... Pártszervezeteink többsége nem tekintette tizedrendű kérdésnek az apró ügyeket sem. Nem fűlt bele a kisebb gondok, bajok orvoslásába. meg tudta különböztetni a lényegest a lényegtelentől, és nem hagyta elhatalmasodni a bajokat, még ha az csupán egykét embert érintett is. Járási pártbizottságaink tanácsainkkal együtt nagy gondot fordítanak a szakmar tanfolyamok szervezésére. A mátészalkai járás 120 termelőszövetkezeti brigádvezetője részére például szabad akadémiát szerveztek a mezőgazdasági technikum keretében. Havonként tartanak tanfolyamot a szövetkezetek elnökei, agronómu- sai továbbképzésére, amelyen a járás legjobb szakemberei adják át a bevált módszereket, tapasztalatokat. A termelőszövetkezeti párttitkárokat fokozatosan szakjellegű pártiskolákon képezzük tovább. A tények, azt bizonyítják: termelőszövetkezeteink a súlyos elemi károk, a kezdéssel együttjáró nehézségek ellenére is megoldották a kettős feladatot. A .szövetkezesek idei munkája, amellyel egyúttal a holnapot, a jövőt is megalapozták, gyümölcsöző volt. A zárszámadás előzetes mérlege kielégítő, a jövedelem megfelelő. Pártmunkásaink a termelőszö ve. kezetek tagságával vállvetve nagy munkát végeztek ebben az évben a még szilárdabb termelőszövetkezetekért, ft iiY<'regvházi járás ú'abb szfevstfcezeti községe liszaréd *>' Az clmúli nyolc—tíz nap alatt, három szomszédos község dolgozó parasztsága választotta a szövetkezeti utat a nyíregyházi járás északkeleti sarkában. Vas- megyer és Tiszatelek után Tisza- ráden is egyöntetűié? döntött a parasztság a nagyüzemi gazdálkodás mellett Most az alakuló közgyűlés előkészítésén dolgoznak a községben, hogy azt mielőbb megtarthassák cs munkához láthassanak. Újra szántanak a szabolcsi traktorosok Megyénk területére az elmúlt öt hónap alatt csaknem hétszáz milliméter csapadék hullott, s annyira feláztak az egyébként is szeszélyes szatmári-beregi földek, hogy a traktorok sorra sűlyedtek el a falvak határában. Az Erdőháton például még lovas fogatokkal sem lehetett megközelítem a termőföldeket, s így a munka csaknem teljesen megbénult. Kézzel vetették el a közös gazdasagok a jövő évi kenyérnek való magját, azonban a tavaszi kapások talajának előkészítése elmaradt. Erre a munkára csali most kerülhetett sor Felső-Szabolcsban, ahogy a gyenge fagyok annyira felszikkasztották a földet, hogy már a traktorok is munkához kezdhettek. A fehérgyarmati, mátészalkai, nagyecsedi, nagykállói gépállomások traktorosai nem törődve a hideggel, kihasználták a lehetőséget, s már karácsony második napján megkezdték a szántást. Azóta megyénk termelő- szövetkezeteiben naponta mintegy kétszáz traktoros szánt kettős műszakban, hogy amíg az erősebb fagyok ki nem szorítják a földből az ekét, behozzák a sok csapadék okozta lemaradást. A Nagykállói Gépállomás traktorosai 24 géppel láttak munkához a környező termelőszövetkezetekben. A Nyírmadai Gépállomás SZ—100-as traktora is megkezdte a nyíregyházi járás termelőszövetkezeteiben a szőlőnek szánt területek előkészítését. <U. V.) Megvalósult a háromeve» terv hibridkukorica termesztési programja Az állami gazdaságok egyik fontos feladata volt a hibridkukorica termesztés megszervezése, az évrői-évre nagyobb terület bevetéséhez szükséges vetőmag biztosítása. A programot az elmúlt három esztendőben sikerült maradéktalanul megvalósítani. Tíz állami gazdaságban épült hibridüzem, amelyek jövőre már az ország kukorica vetésterületének nyolcvan százalékára adnak kiváló minőségű vetőmagot, s emellett egyre jelentősebb export lebonyolítását is lehetővé teszik. (MTI) NA III. és IV. Békekölcsön nyerőszámai ★ Sztrájkok Belgium városaiban * Közgyűlés Szabóicsbákán
