Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-29 / 306. szám
Vési szárnyatok — jtízesek — pengő tégla Új (ehetőségek a szabofcsveresmariiak elölt Szabolcsveresmarton, a községi t mi gazdálkodást létrehozó térnie- tanácsnál az elmúlt napokkal el- lőszövetkezet első, a falu egész lentétben másféle mozgalom — j népét magába foglaló közgyúlésé- vagyis ugyanannak a tevékeny- re. ségnek egy másik szakasza vette Számba sem lehetne venni, kezdetét: készülődtek a nagyüze- | hogy hányán, hányféle javaslattal, elgondolással rukkoltak ki a meg- i A tanácskozók között lehet ta- beszelésen. A legfontosabb: min- j láini a községi párttitkárt. Veres denki azon igyekezett, hogy ész-: Jánost és a népfrontbizottság el- re vételé vei segítse a közgyűlés jó | nőkét, Nagy Károlyt is. Velük előkészítését. folytatunk afféle „kisgyűlést”: ők Jól szórakozhatunk szilveszterkor Vidámnak ígérkezik az idei szilveszter: a nyíregyháziak jó hangulatban búcsúzhatnak az óesztendőtől, jókedvvel köszönt- hetik 1961-et. A nyíregyházi szórakozóhelyek alaposan felkészültek a szilveszteri mulatságokra, lem lesz hiány ételben, italban, zórakozásban. r'lóimilnc «orsolás, bál hajnalig Szilveszterkor hajnali öt óráig tart nyitva a Szabolcs-vendéglő, a Dolgozók étterme, az Anna és a Béke zenés cukrászdák, hajnal 2-ig a Tisza-kisvendéglő, 1-ig pedig a Sport és Rózsika cukrászdák. Mulatságos lesz a tombola: élőmalacot, grillás-malacot, habzóbort, pezsgői, tortákat es más nyereménytárgyakat sorsolnak éjfélkor a Szabolcsban, a Dolgozók éttermében, az Anna és Béke cukrászdákban. A Szabolcsban és az Anna- bárban yalószinüleg vidám műsor is lesz, a debreceni Csokonai Színház művészbrigádjának közreműködésével. A fenti szórakozóhelyeken záróráig tart a táncmuja'ság. Mindegyik helységet konfettivel, lam- i,ónokkal, s egyéb ötletes díszekkel díszítik. Sóstó sem marad le a nyíregyházi szórakozóhelyek mögött. Az összes egységet nyitva tartják reggelig, s az 1. számú étteremben mind a három helyiség a szórakozni vágyó közönség rendelkezésére áll. Itt is hangulatosan feldíszítik a termeket. a zenekart kibővítik és előreláthatólag műsor is lesz. A sóstói szilveszter iránt máris nagy az érdeklődés, ezert ajánlatos a helyfoglalásról már időben gondoskodni.-agy az érdeklődés még a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szilveszteri kabaréműsora iránt is. „Boldog újévet'’ címmel a miskolci Nemzeti Színház művészei két részben adják elő vidám műsorszámaikat. Műsorukon táncok, dalok, vidám jelenetek, operettrészletek szerepelnek. Az esti fél 11 órás előadásra máris minden jegy elkelt, még a fel hatkor kezdődő előadásra lehet jegyet vásárolni a József Attila Művelődési Ház pénztárában. A liázx-bálozók és pcndlizők Sem járnak rosszul. Eddig 3000 palack bor érkezett a nyíregyházi Csemege Áruházba, s még további szállítmányt is várnak, összesen 12 féle borfajta közül válogathatnak az otthon, vagy társaságban szilveszterezők. A bátyus-bálokhoz ezenkívül három fajta üveges sörből, a pálinka és likőrféleségek >iagy választékából vásárolhatnak az üzletben. Virsli, sonka, hidegkony- hakészítmény, torta, sütemény- féle is lesz bőven. Reméljük, mindenki jól érzi majd magát az idei szilveszteren. —gy— miként látják a község holnapját A párttitkár előbb arról beszél — érthető, nehéz elszakadni az elmúlt hetek eseménye tői —.< hogy a népfront vezetői, aktivái igen lelkesen kivették részüket a szervező munkából, közvetlen és közvetett segítségükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Sza- bolcsveresmart-termelőszövetkezeti községgé váljon. Majd arról beszélnek, hogyan lenne legjobb a szövetkezet vezetése. Nagy Károly a Község Jermiszeti kincseiről" f beszél, arról, hogy az egész falu összefogásával miként lehet ezeket a köz javára fordítani. — Három holt T'sza-águnk is van — mondja. — Itt kiváló lehetőségek nyílnak a halgazdálkodásra és a víziszárnyas tenyésztésére. Aztán, végig a Tisza mentén rengeteg a fűzesük. Veresmarton nagy hagyománya van a vessző feldolgozásának: Zölden kosárként, a fehérvessző fonott bútorként a község fontos „valutája” volt. A termelőszövetkezetben szervezett körülmények között ez a háziiparrá fejleszthető mesterség egész esztendőre munkát biztosít a csökkent munkaképességűeknek, az idős embereknek. — Emlékszem, az egyik föld- birtokos a község határában lévő agyagból égettetett téglát. Olyat, hogy csakúgy pengett. Mi. a termelőszövetkezetben égethetünk téglát: szükségünk van rá és vannak hozzáértő emberek is, mert az uraságnél a községben élő hajdani cselédek csinálták ezt. A régi Kossuth Tsz és a most belépett tagok egy szövetkezetbe tömörülése esetén igen nagy szerencséje lehet a községnek: az | uradalmi major teljes egészében i megvan, itt első évben elhelyezhető a jószágállomány jelentős I része. De szerfás épületeket is készíthetünk — van hozzá faanyag a község határában. Mesteremberekből is kitelik egy brigádra való. — Szorgalmas emberek a i'e- resmartiak. Én nem féltem őket a közös gazdaságban. Véleményem szarint legtöbb azon múlik, r lyen lesz a vezetőség. S. A. PILLANATKÉP Balogh Dezső és Gáspár József az utcán találkoznak. — hova, komám? — kérdezi Balogh. — A tanácshoz. Balogh szótlanul sandít Gáspárra. Ez észreveszi, s magyarázkodni kezd. — Tudod, az adó... amiatt. — És He! — Szintén a tanácshoz. A titkár akar velem valamit — tette hozzá gyorsan. Szótlanul ballagnak tovább. A tanácsházán egyik az egyik, másik a másik szobába ■Jtopogiat be. Dolguk végeztével az épület előtt újra találkoznak. — Hát hogy állsz? — kérdezi Balogh. — Beléptél? Gáspár nevetve mondja: — Nem ettem bolondgombát, komám! Ráérek én még arra. Balogh sunyin hehe rósz: — Nem is, egykomám. — Én is várok még. — Közben tovább nevetgél, arra gondolva, hogy bomolj csak, én már úgyis túlestem rajta, éppen az imént. Gáspár kapuja előtt elválnak. „Tarts ki komám" — biztatják itt is egymást. Gáspár bemegy a házba. Belöki az ajtót, s jót nevet. Az asszonya csak nézi, mitől van cnftek ilyenkor jó kedve? — Hallod, asszony, hallod? Jól beuyraszlottam a Balogh Dezsőt. Azt mondtam neki, hogy még nem léptem be. Haha- ha... Elhitte. Balogh is haza kopog a fagyott úton. Belöki az ajtót. Harsányat nevet. — Hallod, asszony, hallod? Jól beugrasztottam a Gáspár Jóskát! Azt mondtam neki, hogy még nem léptem be. És... haliaha... bevette... MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK új, korszerű BIZTOSÍTÁSA az általános vagyonbiztosítás Kevesebb adminisztráció, kedvezőbb díj, nagyobb biztonság! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (4283’ ESI Ok l ESI 1 ornyospnlvun jól ismerik a három Estókot. Soizáig együtt gazdálkodtak. Tisztelték egymást, s a kort. Ha a most hetvenötödikbe lépő Sándor bácsi mondott valamit, az úgy is volt. Később aztán kivált közülük. Ketten azonban továbbra is együtt maradtak. Egy portán, egy fedél alatt megosztva örömet és bánatot, meg az öregséggel járó gondokat is... Hiszen Péter bácsinál már tizenhatodik esztendeje nincs asszony a háznál. Kilenc évi pereskedés után váltak el, s bizony sokba került a Rakoncza lány, akinek a természete ugyancsak rakoncátlan volt, amint arról a hatvanhárom esztendős gazda emlékezik. Így aztán a hetvenegy éves Pista bácsi felesége látja el a ház- körüli teendőket a két családban... Az idősebb iránti tisztelet azonban most is megvan, akárcsak régen... S ha István bácsi tanácsol valamit a hatvanhárom éves öccs elfogadja... így volt ez akkor is, amikor a népnevelők járták a falut, s kopogtattak az Estók testvéreknél... Fél napi diskurzus után megértették egymást. Pista bácsinak volt azonban egy kikötése. — Csali egyre kérjük Kozák elvtárs — fordult a madai állami gazdaság igazgatójához öccse jelenlétében... — Mi aláírjuk a belépési nyilatkozatot, ha szavat adja, hogy arról nem szól a faluban senkinek sem, míg mi nem engedélyezzük... — Rendben van — válaszolta Kozák elvtárs. s a másik pillanatban már egymásnak adta a tollat a két testvér. A harminckét hold, a közösbe kerülő állatok és szerszámok alá, oda- kanyarítoiták nevüket. Dórban. Először az idősebb, aztán a fiatalabb. Megcáfolták a felfogást, miszerint a fiatalabbak fogékonyabbak az új iránt, hamarabb megértik az idők szavát... Mert itt Tornyospálcán a két Estók, ott volt az elsők között, akik letették az obulust... — Csat: egyet sajnálunk már mondta a fiatalabb mikor felkerestük. — Korosodunk, s ha arra kerül a sor, nem tudunk úgy dolgozni, mint valamikor... Pedig én a bátyámmal egy éjszaka fiatalabb korunkban 150 mázsa kolompárt hordtunk ki az állomásra, s 12 mázsával megrakott szekeret felborítottunk ketten... r — Eli hitlha l Ugy olt hatvanhárom éves — folytatja Péter bácsi — de még megszántok úgy harminc holdat, ahogy kell... A mondó vagyok, hogy nekünk itt jobban kell támaszkodnunk a saját erőnkre... Tessék kiosztani azt a föl- dej, s mindenki művelje meg becsületesen... Tervezgetett a két Estók testvér, s elmondották, hogy bizony Pálcán vigyázni kell, mert nagy a rokonság, s olyan vezetőkre van szükség, akikben mm mutatkozik részrehajlás a sógorok, komák iránt... — Aztán kit gondolnának elnöknek? — kérdezte Kozák. — Nagyon nehéz most még erre válaszolni. No nem azért mintha nem akadna... Van. csak kérdés, melyik, hogy állná meg a helyét — magyarázta Pista bácsi. — Meg az sem biztos, hogy egy téesz lesz a faluban. Hisz a Tóth vég nem egyezett soha a másikkal... Az egyik görög a másik református... De majd elrendeződik valahogy... No de hogy az elnökre térjek, olyan kell, aki talpig ember... Értse a gazdálkodást, ne legyen kapzsi, durva... Szóval ember legyen teljesen... — Mi, már umint látja /«, a tetőfokán vagyunk a téeszcsének — nevet közbe Péter bácsi. — Csak azt várjuk jöjjenek a többiek is, meginduljon az egész falu... Majd megtudjuk aztán mi van a lepel alatt .. — Én tudom, hogy tavasszal még én fogom etetni a lovainkat. Ha meg majd a téeszben lófogatos leszek, biztos nem vallók szégyent öreg fejjel, mert elmozgok úgy mint akár melyik fiatal... S számítunk arra is, hogy egy ideig még mások lovának is mi adunk abrakot. Mert nekünk van. Igaz István? ■4 s idősebb Estók rábólint. — Aztán majd segít a közös, a téesz, így lesz ez rendjén — fejezi be Péter bácsi... Így gondolkozik a két Estók testvér. Várják, hogy mielőbb döntve, asztalhoz üljenek az emberek, megválasszák a vezetőséget, s kezdődjön az új élet, a közös munka a tornyospálcai határban is... Néhány hét múlt el a becsületszó vétel óta. Állta a fogadást' Kozák elvtáns. Azóta sokan követték az Estók testvérek példáját a pálcái gazdák., s minden remény megvan arra, hogy tavasszal egybe szántják a barázdákat itt is, s közös lesz a gond és az öröm is Tornyospálcán. Farkas Kálmán. 5
