Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

Új feladatok előtt

J\T éhár.y nap múlva új évet írunk. Űjra elmúlt egy esztendő és eztel nemcsak öregebbek, de tapasztaltabbak, gazdagabbak is lettünk. Igaz, senki sem gondol szívesen arra, hogy újra elmúlt egy év felettünk de ilyenkor az a szokás, hogy vessünk számot arról, amit tettünk, készítsünk számadást „öregedésünkről”, hogy láthassuk mit végeztünk jól, mit rosszul. És ezt minden ember megteszi — hiszen új lapot, új évet kezd és úgy illik, hogy azt tisztán, adósságtól, . tehertől mentesen kezdjük meg.

Földművesszövetkezeteink 1960-ban nagy lépést tettek előre. Ezt mindenki láthatja, aki falun jár, betér a boltokba, vendéglőkbe, cukrászdákba. Jelentősen javult az áruellátás, ennek megfelelően a forgalom is, hiszen ez évben meghaladta az egym till árdegy százmillió forintot, ami majdcsak százötvenmillió forinttal nagyobb ez 1959 évinél.

Aki falun jár, az azt is tapasztalhatta, hogy eltűntek a „kócerájok”, a szatócs boltok ás helyükbe modern, újvonáiú, korszerűen berendezett üzletek, boltok léptek. Ki ne ismerné el azt, hogy a balkányi új konfekció és cipőbolt, a mátészalkai, nagyhalász! zenés cukrászdák úgy ahogy vannak beillenek a Váci utcába is? A vásárosriaményi áruház bármelyik megyeszékhely díszére válna — és sorolhatnánk tovább az új textil, porcelán, fűszer-csemege boltokat, amelyek díszére válnak községeinknek: és megváltoztatták a falvak, községek arculatát

Fs ha már az új üzletekről, boltokról beszé- *-J lünk, akkor számoljunk be arról is, hogy ezekben az új egységekben megváltoztak, kulturáltabbak, előzékenyebbek lettek- az eladók is. Az új kereskedelmi formák bevezetésével együtt nőtt a kereskedelmi dolgozók szakképzettsége, kultúráltsága is. A legritkább esetben találunk ma már rendetlen üzletet, rendetlen eladót

A földművesszövetkezeti hálózat korszerűsítése és felújítása természetesen nem magától jött létre. 1960-ban 45 millió forint beruházást hajtottunk végre — amiből jelentős összeget fordítottunk a nyíregyházi almatároló építésére — és az állam pénzén túl a szövetkezeti tagság hozzájárulásét is megtalálhatjuk az új építkezésekben.

Falvaink dolgozó parasztsága ez évben már láthatta, hogy munkája, társadalmi hozzájárulása nyomán, hogyan születik az új üzlet, válik szebbé, gazdagabbá a falu. Gáván több mint félszázezer forint összegű a társadalmi építésű munka, amelynek nyomán egy új, korszerű, emeletes üzletház falai emelkednek ki. Tisza- szalka, Kocsord ás még számos község dolgozói hordták a földet, rakták a téglát, hogy szebb legyen községük, gazdagabb az áruellátás, nagyobb a választék.

Ez az év jelentős változást hozott a szövetkezetek sajátvagyonának gyarapítása terén is. A dolgozó parasztság nemcsak a társadalmi munkából vette ki a részét, hanem látva az eredményeket— a részjegy — és célrészjegy jegyzéssel is növelte a szövetkezetek saját vagyonát. Az akkumuláció, a tervek túlteljesítése, a versenymozgalom kiszélesedése és a részjegy- jegyzések eredménye az, hogy egy év alatt 21 százalékkal nőtt a szövetkezeti vagyon. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a szakszerű ellenőrzések nyomán csökkent a leltárhiány és nőtt a leltárhiányból eredő hiányok megtérítése is.

A versenymozgalom kiszele ítess — különösen a költségek csökkenése, a tara-ékes gaz dálkodás terén — ugyancsak jelentős eredményeket hozott mozgalmunkban. 1959-be a forgalom 10,15 százalékát emésztenék fel a költségek, ez évben a tervezett 10.05 százalék helyett, 9,04 százalékra sikerült csökkenteni a költségeket.

1

Mindezek a számok eredményeket tükröznek és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk; 1960- ban tapasztalatokban, eredményekben gazdagabbak lettünk, nem kell szégyenkeznünk népünk, pártunk, államunk e őfct az új esztendő küszöbén. A földmű vessző vetkezetek tagsága, választott vezetői és dolgozói, igyekeztek a tőlük telhető legjobbat nyújtani, amiért itt is kifejezi elismerését a MÉSZÖV Igazgatósága.

IV em volna azonban teljes a kép, ha nem beszélnénk itt arról, hogy az új esztendő beköszöntővel milyen új feladatok elé nézünk mindnyájan, és melyek azok a legfontosabb tennivalók, amelyek a szövetkezeti mozgalom tagságára és dolgozóira várnak.

Első helyen és elsősorban arra keli itt is felhívnunk a figyelmet, hogy szövetkezeti szerveinknek — minden szinten — és dolgozóinknak pedig minden tudásukkal ‘és igyekezetükkel elő kell segíteniük a jövő év gazdasági munkájának sikeres beindítását. Most 19űl-el nem csak arról van szó, hogy egy új esztendőt kezdünk, hanem arról is, hogy 1961 második ötéves tervürtk kezdete is.

Ezekben a napokban további nagy történelmi átalakulásnak vagyunk tanúi és segítői falvainkban. A nagyüzemi gazdálkodás — megyénk egy részében, — most születik és enrol nekünk segítenünk kell, ez kötelességünk és egyik legszebb hivatásunk is. Segítsünk, — hisz tapasztalataink is vannak — a helyes módszerek bevezetését, elterjedését, a tervezést, a munkaszervezetek kialakítását. Ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy a termelőszövetkezetek eredményei egész népgazdaságunk eredményei, természetesen a mi eredményeink is. Ehhez tartozik az is, hogy földművesszövetkezeti szerveinken keresztül segítsük a termelési szerződések kötését, a felvásárlást.

Ebben az évben arra kell törekednünk, hogy a termelőszövetkezetek tagjai legyenek tagjai a földművesszövetkezeteknek is, — így együtt többet ^udunk tenni a falu gazdasági, politikai és kulturális felemelkedéséért!

A mikor az új esztendő feladatairól beszé- -*■* lünk, nem mehetünk el szó nélkül a takarékossági mozgalom még szélesebb alapokra való helyezése mellett ' sem. A . legszigorúbb takarékosság elve vezé rétjén berniünket és teremtsük meg minden szinten az olyan légkört, amely elitén, kiveti magából a pazarlókat, azokat, akik csáki szalmájaként bánnak a nép, a szövetkezeti mozgalom vagyonával.

A takarékossággal szorosan összefügg a sajáterő növelése, az, hogy 1965-rc, második ötéves tervünk végére szövetkezeti mozgalmunk vagre saját lábára álljon és ne vegyen igénybe állami hiteit. Ezt minden szövetkezeti vezetőnek, minden időben fontosnak kell tartania és a legszigorúbban felelősségre kell vonni azokat, alak ezt szem elől tévesztik!

Mindezen feladatokat csakis abban az esetben tudjuk eredményesen megoldani, ha tovább növeljük földművesszövetkezeteink vezetésének színvonalát. Meg kell tanulniok az igazgatóságoknak a számokon keresztül irányítani, •elemezni és levonni a szükséges tanulságokat. A szövetkezti vezetők ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy képezzék magukat, tanuljanak, mert csakis ebben az esetben lesznek képesek arra, hogy a pártunk és kormányunk által megszabott feladatoknak eleget tegyenek.

961 legyen tehát a földművesszövetkezeti mozgalom eredményesebb gazdálkodásának újabb éve — erre minden lehetőség meg ha továbbra is tagságunk széles rétegeire támaszkodunk és helyesen alkalmazzuk pártunk politikáját.

Ehhez kíván a MÉSZÖV Igazgatósága eredményes és jó munkát, sikerekben és elismerésekben gazdag új esztendőt.

IJIést tartott

'a

a MÉSZÖV Igax^sitósága

Az elmúlt napokban ülést tartott a MÉSZÖV Igazgatósága, ahol megtárgyalta az 1869. évi szállítási munkákat, az áru- propaganda, valamint a sajtó és egyéb propaganda tevékenységet, a második félévi tagértekeztetek tapasztalatait, valamint a földmüvesszövetkeseíek saját eszközeinek várható alakulását a második ötéves terv végéig.

Ugyancsak ezen az igazgatósági ülésen volt szó a MÉK baromfi- és tojás, valamint vegyescikk felvásárlási munkájának megjavításáról és megvizsgálták az igazgatáság tagjai a november hónapban lejárt igazgatósági határozatok végrehajtását.

Az igazgatóság tagjai megbeszélték és elfogadták a

MÉSZÖV és |a-MÉK közös intézkedési tervét a jövő évi feladatokra.

Az ülésen részt vett az MSZMP megyei bizottsága részéről Cs. Nagy Isván elvtárs is, aki a vitában és a határozatok meghozatalában volt segítségére az igazgatóságnak.

Kiváló dolgozók szakköre

Érdekes és megyénkben földművesszövetkeze teinknél első ilyen kezdeményezés a tiszavas- váriaké, ahol a napokban megalakították a kiváló dolgozók szakkörét.

A szövetkezetnek nagy létszáma van és már az eddigi versenyek során többen megkapták jó

munkájuk elismeréseként a kitüntető jelvényt. A szövetkezet igazgatóságának kezdeményezésére most megalakították. részükre a szakkört, amelynek elsősorban pz a célja, hogy a legjobb eredményt elérők rendszeresen kicserélhessék tapasztalataikat és ugyancsak

a szakkör keretén belül tanítsák, segítsék lemaradó társailuit.

Jó kezdeményezés a tiszavasváriaké és most az a feladat, hogy ne hagyják magukra a szakkör tagjait. Érdemes más szövetkezetnek is gondolkozni ezen a példán és mielőbb követni azt.

EgrymilUfírd síotr

A lengyel takarék- és hitelszövetkezetek nagy népszerűségnek örvendenek. Az 1957-ben megtartott kongresszusuk óta félmillióval nőtt a tagjaik száma. S a saját erejük megháromszorozódott — elérte a százötvenmillió zlotyt! Emelkedett az egy tagra eső részjegybefizetés, s ez is a tagság áldozatkészsége, a takarékszövetkezetek megbecsülése mellett szól.

A lengyel takarékszövetkezeteknek több tagjuk van, mint nálunk az ország összes földművesszövetkezeteinek együttvéve! S a tagjaik — a hem tagok-, kai együtt — 1030 millió zloty megőrzését bízták rájuk. Alkalomadtán pedig igénybe veszik támogatásukat. A szövetkezetek tagjai jelentős összegű kölcsönöket vesznek fel háztáji, illetve egyéni gazdaságuk fejlesztésére.

A szövetkezetek országos küldöttei a hetekben jöttek össze II. kongresszusuk megtartására. Sok érdekes és értékes tapasztalatról számoltak be. A kongresszuson részt vettek hazánk takarékszövetkezeteinek képviselői is, hogy tanulmányozzák a testvéri szövetkezeti mozgalom gazdag tapasztalatait, eredményeit. Azokat jól hasznosíthatjuk saját mozgalmunk fejlesztésében.

Szükség is van erre, mert például megyénkben közel kétszázötven község van, s a takarékszövetkezetek száma nem éri el a húszat. Pedig a meglévők életképesek és alkalmasak arra, hogy bizonyítsák: minden nagyobb faluban hasznos szervei lennének azok életének fellendítésében, fejlesztésében. Vál- Jajon és Dögében már vajúdik

!s a/. új Urkarékszövetkczet. Azonban még igen sok meg nem értéssel találkozik, sí ezek nehezítik a megalakulást. Többek közt a vállajiak két-hár.om tagú küldöttsége a íényesütkei takarékszövetkezetet akarja meglátogatni a napokban, hogy meggyőződjenek hasznos szolgálatáról, tevékenységéről.

Tehát a lengyelországi tapasztalatok okos, hozzáértő felhasználása hozzájárulhat hazánk takarékszövetkezeti mozgalmának további fellendítéséhez.

__________V . ........................

Tauf atya« enéfiiszelt részére

A téli hónapokat mindenütt szívesen használják fel arra, hogy felkészüljenek a tavaszi, nyári munkákra. Ilyenkor tartják a szakelőadásokat és különböző tanfolyamokat, ismerkednek a tudományokkal, hogy alaposan felkészüljenek a termelési időszakra.

A nyíregyházi méhész-szakcsoport is erre gondolt, amikor előadás-sorozatát meghirdette. A 12 előadásból álló tanfolyam egyes előadásai a legfontosabb, tudnivalókat ismerteti a méhészekkel megyei és országosan ismert előadókkal. Bár az előadás-sorozatot a nyíregyházi méhészek rendezik, ennek ellenére a megyéből is sokan látogatják azt.

A legközelebbi előadást január 8-án tartja Szabó Károly debreceni méhész . „Az anyanevelés és a Fáy-féle eljárás eredményei” címmel.

^' Nagy sikerrel adták elő ^ Ujfehértón a Bástyasétány 77-et

A földművesszövetkezeti színjátszók hónapokkal ezelőtt kezdték meg a Bástyasétány 77 című színmű tanulását. Hosszú estéken át próbáltak, feláldozták szabadidejük nagy részét, hogy mielőbb elkészüljenek és előadhassák a darabot.

Az elmúlt hét szerdáján tartották a főpróbát, ahol Űj- fehértó közönsége hálás tapssal jutalmazta a szép, színvonalas előadást.

Karácsony második napján tartották első előadásukat, ahol ugyancsak teltház előtt mutatták be tudásukat. A szö- vetkezeH színjátszók lelkiismeretes munkájának meg is volt az eredménye: a hálás közönség zúgó tapssal jutalmazta játékukat. A színjátszók elhatározták, hogy rövidesen újra előadták a Fisíyasétá-ny-t ás közben új darabot is tanúdnak, bony minél gyakrabban léphessenek a közönség színe elé.