Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

Ankét a szerkesztőségben

a második öléves tervre való felkészülésről

a vállalati tervosztály vezetőkkel

iáén lat remi twtnT

aMi kegy *ú 1« a jövő, és g»i1nT*«i ni azon, hogyan aka- Mak majd az elkövetkezendő 'T~Wh— x~'r'~1—i dolgozni. Különösen •nép, de nehéz feladat előkészíteni a második ötéves tervet. Minél reálisabban tervezőnk, s lekben készülünk tel annál jobb eredményre számíthatunk majd.

A vállalati tervezésnek a nép- gMrfanÁtfi és üzemgazdasági követelményeket agyarán* ki kell elégítenie. A vállalati terv ugyanis egyfelől a népgazdasági terv nerves része, másfelől a* egyes vállalati termelőegységekre hárult részfeladatok kimunkálásának alapja. Ennek megfelelően a vállalati tervez«; két egymásba kapcsolódó fő tevékenységre oszlik: ae éves műszaki-gazdasági terv kidolgozására és az operaiív naptári tervezésre, programozásra.

Szerkesztőségünkben ankétet tartottunk a megyei és ipari vállalatok ( tervosztály vezetőivel. Megbeszéltük azokat a feladatokat, amelyek időszerűek, s amelyekre mozgósítunk. Többek közt a második ötéves terv előkészítésével, az előkészítés problémáival foglalkoztunk.

A tervkészítő» gazdaság palitilt ai munka

Jó volt hallani az ankétem, hogy a tervosztály vezetők világosan látják: a szocialista népgazdaságnak egyik alapvető tik-vénye a terv, amely biztosítja a népgazdaság arányos fejlődésének, gazdasági életének összhangját. Tudják, hogy munkájuk gazdaságpolitikai munka. S ez nagyon jó, mert ahol nem látják a tervkészítésnél. a politikai jelentőséget, ott könnyen fékesikJik a tervezés. Az ilyen tervkészítésnél megtörténhet hogy a vállalati érdeke* megpróbálják az éfiamj érdek elé helyezni. Viszont a jó tervkészítés e kettőt igyekszik a legtökéletesebben összehangolni, •figyelembe vesini a tömegek álhoz, a dolgozókhoz. A dolgozók valamennyi vállalatunknál élnél« az ellenterv készítés jogával és megtörténik az állami és vállalati javaslatok összeegyeztetése. Jó dolog, hogy a második ötéves tervet, ezen belül az 19961. évi tervet a vállalat vezetősége, a párt- szervezet, az üzemi tanács tárgyalta, s a terv fontos adatait így a dolgozókhoz közel vitték. Ez biztosítéka annak, hogy a tervet a dolgozók magukénak tekintik, és következetesen harcolnak megvalósításáért.

Bepillantás

néhány vállalat tervébe és 1961. évi munkára való felkészülésébe

A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár termelése a második ötéves tervben kétszeresére növekszik. A növekedésnek 78 százaléka a termelékenység növekedéséből következik, öt év alatt hatvanmillió forintot fordítanak a gyár rekonstrukciójára, s ezt a termelés közben végzik el. A termelésnek mintegy 95 százaléka kerül exportra. A vállalat november végén tárgyalta az 1961. évi tervet. Jövőre a termelést 12 százalékkal csökkentik. A vállalat vezetőségé gondoskodott a zökkenőmentes átmenet biztosításáról: nyersanyagról, és műszaki intézkedésekről Decemberben már az 1961 évi termelési szinten termelnek. Még ebben a hónapban részleteiben is megbeszélik a dolgozókkal az első negyedévi feladatokat.

A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál mintegy 40 százalékkal növelik a kőolajfeldolgozást a második ötéves tervben. A termelékenységet 25 százalékkal emelik. A terv. készítésénél a

vállalat felettes szerve figyelembevette a vállalat javaslatait December 10-ére elkészítik az elri negyedévi operatív tervet. Gondoskodtak a szállítások- zavartalanságáról. Szervezési intézkedéseket tesznek, olyan beruházáso- I kát végeznek el ezekben a napokban, amelyek segíteni fogják az 1961 évi terv sikeres kezdését és teljesítését.

A 6. számú Mélyépítő Vállalat tervosztály vezetője örömmel számolt be arról, hogy 1961-ben mintegy 270 millió forintos tervet teljesítenek. A programhoz a tervdokumentációnak mintegy 70 százaléka már rendelkezésre Ili. A vállalat történetében ilyen jó tervdokumentáció-ellátottság még nem volt. Elkészítették az intézkedési tervet, amely alapján 1961-ben az ideinél 7,5 százalékkal nagyobb tervet csak minimális létszámemeléssel télje- sítik. Többek közt felmérést végeztek és megállapították, hogy a gépesítés fokozásával, a gép- kihasználás megjavításával, új munkamódszerekkel, és jobb szervezéssel több mint száz ember munkáját takarítják meg. Az üzemi tanács részt vesz á terv részleteinél« ismertetésében a munkahelyeken.

A Megyei Építőipari Vállalat tervében 1959-hez viszonyítva 70 százalékos felfutás van előirányozva, amiből a jövő évre 20 százalék van tervezve. A tervdokumentációval való ellátottság ez idő szerint 60 százalékos. Intézik az anyagellátást. (A műszaki intézkedési terv készílésénél tanulhatnak a 6. számú Mélyépítő Vállalattól!)

A Demecseri Burgonvakemenyílőgyárban szabad kezet adott a minisztérium a vállalat veee*. tőségének a tervezésben. Élteta ezzel a lehetőséggel. Az üaernii tanács tárgyalta a tervet és saak-j szervezeti gyűlésen is foglalkoz-'j tak vele. A jövő évre történő ter-j melési átmenet feltételei biztosi sítva vannak. A második ötévé» tervben felépítik az új szörpgyá-n rat a telepen. Decemberben mik 1961-re való félkésztermékefcetf gyártanak.

A helyiipari vállalatok másodé?

ötéves tervét, ezen belül az 1961.1 évi tervet, a vállalatok javaslatai alapján a megyei tanács iparj osztálya elkészítette, öt év alai# a tanácsi iparban mintegy 300) százalékos felfutás van el$ira-J nyozva. A vasiparban még eonái! is magasabb a terv. Az építő anyagipar például több -mint 20- százalékkal növeli az égetett tég-i lagyártást és majdnem 60%-kal Á> tetőíedőcserép gyártást. A nyíregyházi cipőgyár 1961-ben 100 eze» pár gyermekszandált gyáirt. Ä* nyomdában a könyvtermelés meg^j háromszorozódik, s a do'oozgyar- tás 50 százalékkal nő. Sajnos még nam sikerült elérni, hogy a tanácsi vállalatok az 1961. évet • terv birtokában kezdhessék. Ennek szorgalmazása fontos feladata a tanácsnak! ,

Nem soroltuk fel valamennyi vállalat tervét, és felkészülését Az ankéten elhangzottak alakján fontos feladatnak tartjuk, hogy az üzemi pártszervezetek is foglalkozzanak a második Ötéves tervre való jó felkészüléssel. Adjanak több segítséget a tervkészítéshez és a tervismertétő értekezletek megtartásához. S ami a felkészülést illeti, még egy hónap áll rendelkezésre, reméljük, hogy ankétünk tapaszta-) tatainak közlésével segítséget nyújtunk ehhez a munkához. ---------------------------------------------------kJ—ü__»

— Ax apám béresember

volt, a nagyvilág nyelte el. Hét- ayoic éves fiúcska voltam, mikor hajóra tat Egy-kért évig még írt, aztán nem jött válasz. Kettes maradtunk a bátyámmal, ő a 14-es háborúban maradt, én fogságba estem. Közben meghalt az anyám...

Így kezd a mesébe Zsadányi János Tíszabercókn. Halántékának fehérló szálai öreg ember benyomását keltik, mélytüzű szeme, érces hangja azonban feledtetik az éveket. Mesét, igaz mesét, saját élettörténetét:

— Ezen az udvaron n*ant ki az első vörös zászló — mutat a háza udvarára a meleg szobából, ahol öreg napjait tölti feleségével. A falusi köművesines, tűzte rúdra először Tiszabercelen a vörös zászlót, 1919-ben. De milyen zászló volt az?

— Nem amolyan rendes zászló — válaszol önmagának — Az utcában lakott egy család. A lányuk piros ruháját kértük el, azzal mentünk ki az utcára. A Mészáros Gyuri házában volt a pártiroda, Petró András volt a párttitkár, utána lettem ón. Emlékszem, Gida András akasztotta a dobot a nyakába először, hívta a népet a gyűlésre.

Aztán a bukásra emlékezik az idős veterán. A tizenöt botra, a Nyírvíz-palotai kihallgatásra, a börtönre, a íehérterrorra, a kra- jovai száműzetésre, a kalandos hazajövetelre, az első ismerkedésre a kakasíolIasokkaL

— Nehéz idők voltak ...

— Sokszor nem hált itthon az uram — szól közbe a felesége, aki végig kitartott mellette " a sói« keresztúttal teli életben.

— A nagy kukoricásban haliam

Csendes ember

— pergeti tovább az emlékezés tekercsét a férje. Nagy buzgalommal előkeres egy megsérgult iratot, amit őriz és őrizni fog míg él, a szabaduló cédula: 1920. július 18-i dátummal.

— De még utána is szorongattak, mindig jelentkezni kellett Gáván. Munkát nem kaptam, legfeljebb néhány hétre, raktam a téglát a gyárban reperáltam az elhasznált gyári kemencéket, nyáron lopva arattam, ha hívtak. Alig akadt meg a mindennapi betévő falat, közben a család is szaporodott, a gyerekek is nőttek.

— Nemcsak ő szenvedett, én is, — mondja csendesen a felesége. — A szomszédban égy sarokba aludtam a gyerekekkel. Kalászt szedegettem, úgy ettünk kenyeret. Gyalog mentem megnézni Debrecenbe, azután is mindig elment tőlem, itthagyori, ment és jött...

Később a nagy hallgatás a néma ellenállás éveire gondol. Zsadányi János majd a negyvenné- gyes őszre, amikor hozzáfogtak a pártszervezetet megalakítani.

— Akkor még babot, olajat, krumplit szedtünk tagdíj helyett, semmit se élt a pengő, felraktuk egy rossz szekérre és vittük Gá- vára a járási bizottságra.

•— Olykor a lánya, Margit, magapakolta lepedőbe az összegyűlt párttagsági dijat és gyalogszerrel vitte be Gávára. Elmond egy esetet is, amikor éjjel egy órakor indultak el, hogy beérjenek Nyíregyházára értekezletre egy gebével. Mindenki körülállta őket, bámulták a halálra soványodott lovat. Ekkor János bácsi félhangosan odaszólt a melette állónak: „Tudja kié volt ez a ló?" „A Horthyé!” A körülállók ekkor még jobban megbámulták a rozzant jószágot.

Elmúlt évek fáradalmait

idézi kívánságunkra. Azt az időt, miliői* egész éjjel mázolták a falat a kommunisták, s mikor bevégezték, kezdhették elölről, mert más pártok emberei akkorra letörölték. Egyszer égy bankettre is meghívták őket a szociáldemokraták, meg is sértették János bácsit, azt mondták: „Ti csak lettetek, de mi vagyunk a régiek ..

— Nagyon nehéz volt a dolgunk az egyesülésig. — mondja s hozzáteszi: még utána.is. Az iskolák államosításakor, nagyon forrongott a falu, beverték a pártiroda ablakát.

— Mi meg itthon sírtunk, hol van apátok, talán meg is ölik — « eszi át a szót egy szusszantás- nyira a felesége.

— Sok cipőtalpat elkoptattunk abban az időben, éjjel-nappal. Sokszor ott lapult a két darab kő a zsebkendőbe, mert ekkor ez is fegyver volt... Megmutatja madártávlatból - a negyvenéves párlh-ázatris, helyesebben egy istállót, mert először itt kaptak helyet. Zsadányi János még hosz- szú ideig erősítette a pártszervezetet Tiszabercelen.

— Dehát az évek teltek, a fiatalok felnőttek, én meg már hetven felé tartok — mondja halkan.

— Ez a rendje. Mostmár a fiatalabb korosztályé a szó, meg a cselekvés.

De azért még az idén is rakta a falat társadalmi munkában a pártház építésénél.

Az idők futása közben elvesztette ereje javát. Mindenkiről akart gondoskodni, csak éppen magára nam gondolt, arra, hogy egyszer megöregszik. Hatvannyolcadik már, gyakran kopog a betegség, a felesége három éve orvosságon él. A gyerekek a saját otthonuk melegét táplálják, ketten maradtak újra a feleségével. Vagyis. mégsem ketten, mert a pártszervezet és a falu is mellettük van. Az idén májusban eltört a lába, rádölt a fal, a kórházi költséget a község vállalta. Deák Gyula tanácselnök látogatta meg elsőnek.. Nem elfelejtett, bár kicsit magára hagyott ember Zsadányi János. Nem panaszkodott, de-a ki nem mondott szavak mögött megéreztük: ráférne a nagyobb segítség. A nyáron betegsége miatt keveset tudott keresni. s itt a tél, ilyenkor nem hívják sehova falat bontani,. segédkezni.- „összegombolkózunk, aztán majd megélünk valahogy”

— mondta búcsúzáskor. Zsadányi János nem kap nyugdijat senkitől, nem is nyújtja ki a kezét a mag? érdekében, csendesen mor- zsolgatja a napokat. De talán nem ártana megvizsgálni körülményeit, hátha lenne- mód könnyíteni öreg napjain.

Páll Géza.

Többszázezer forint állattenyésztésből a záhonyi tsz-ben

Ebben az esztendőben már for kozottabb gondot fordítottak az állattenyésztésre a záhonyi Üj Föld Termelőszövetkezét tagjai. Az eredmények arról győzték meg őket, hogy érdemes sertés és szarvasmarha hizlalással foglalkozni. Eddig 41 hízottmarhát értékesítettek, s kaptak értük 269 ezer 365 forintot. A huszonhét, darab hízottsertésből 40 ezer .990 forint volt a bevételük. Ezek mellett az aprójószág nevelését m szorgalmazták, s így csirkéből 20 ezer 150 forinttal lett több V! közös kasszájában. A kis mala-, cokat is érdemes volt névélni., A 153 darabért 54 ezer 600 forintot kaplak.

Tejből 41 ezer 800 forint a be-!

vételük októberig, s ezen kívül; egyéb bevételből 650 ezer faring

származik. Mivel biztosítottál:.! gyümölcsösüket, az almást ért jégkárért az Állami Biztosító 339 ezer forintot fizetett nekik. Dg még így is egymillió forint bevételre számítanak almából,,

Románia megkezdte az aktív koromfekete gyártását

A romániai kiskapusi, vegyipa-* ri üzemben megkezdték áz-’-'ún, aktív koromfekete gyártását. Ez a rendkívül értékes vegyiparitermék Különösen az autógumi-, tömlők előállításánál, használható fel. Az új vegyipari termék technológiáját az üzem egyik kollektívája dolgozta ki a medgyesi kutatóintézet szakembereinek támogatásával.

A koromfekete Románia egy A;

igei értékes exportcikke, amelyet) a kiskapuéi vegyipari üzenibeta a földgáz kemizalása útján ű\lm lauak elő. •• " w

4

kotó, versenyző, «tjrtó készségét, a vállalat adottságait, és az elért eredményekre épül. A jó terv mindig egy kicsit feszített, hisz ez a fejlődés egyik követelménye. Ahol igy csinálják, ott nem fordulhat elő olyan panasz, hogy „ezt a tervet képtelenség lesz teljesíteni.”

A tervosztályvezetők elmondották, hogy általában jó kapcsolatuk van a vállalatok különböző osztályaival, de még sokat kell „harcolniok” azokkal a műszaki dolgozókkal, akik hátrányos üzemgazdasági szemléletük miatt mindig könnyen teljesíthető tervet szeretnének kapni. Gyakori, hogy a műszakiak nem akarják figyelembe venni azokat az • eredményeket, amelyeket a vállalat már elért. És szeretnék figyelmen kívül hagyni a tervidőszak évében megvalósítható beruházásokat, felújításokat, amelyek természetesen befolyásolják a termelés növekedését. A vállalati terv üzemrészeikre, hónapokra és napokra bontásánál nem mindenütt következetesek és alaposak. Az is gyakori eset, hogy a műszaki intézkedések tervét nem úgy ! készítik el, hogy az a tervre épüljön. Ahol a tervezésnek és a ve- lejáró intézkedéseknél: ilyen lazaságait megtűrik, ott előfordul aztán a 110—120 százalékos terv- teljesítés, amire nincs szükség. Ez „harc’* kérdése — mondták a tervosztály vezetők, s ha a pártszervezet nem nyújt nekik segítséget, könnyen előfordulhat a helytelen tervezés.

örömmel számoltak be arról, hogy a minisztériumok, iparigazgatóságok messzemenően figyelembeveszik a vállalatok tervjavaslatait, és azokat összeegyeztetik saját tervükkel, örvendetes ez, mert így a terv sokkal reálisabb, sakkal közelebb van a vállalat-