Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ära 50 fillér I960. DECEMBER 24, SZOMBAT. A helyiipar feladatairól — 4 tiszalöki és fehérgyarmati járás állattenyésztésének helyzetéről — Az I960, évi tsz. építkezési terv végrehajtásáról Ülést tartott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1960-ban 80 millió forintot köitöttünü tsx. épületeire A tsz-ek 1960. évi építkezésé­ről készített jelentésből kitűnt, hogy a meglévő épületeket, férő­helyeket maximálisan kihasznál­tuk, s további 80 millió forint­tal növeltük az építkezési álló­eszköz ellátottságot, oly módon, hogy közel 500 tervezett szerfás létesítmény épült, továbbá sa­ját erőből a tsz-ek a terven felül mintegy 180 létesít­ményt építettek. E beruházá­sok teljesítése jól halad. A végrehajtó bizottság elisme­rését fejezte ki a tsz. beruházó iroda jó munkájáért. Támogatja a vb a beruházási irodának azt a kezdeményezését, hogy új épí­tési anyagokból, kísérleti jelleg­gel mezőgazdasági létesítményt építsenek, ami a jelenlegi beke­rülési értéknek az előzetes szá­mítások szerint mintegy 65—70 százalékából megvalósítható. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta az Állami Bizto­sító munkájáról szóló tájékozta­tót, majd folyó ügyeket tárgyalt. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén tárgyalta azt a jelentést, amelyet az ipari osz­tály a lakosság szükségleteinek kielégítéséről és a foglalkoztatott­ság elősegítéséről, a helyiipar munkájáról készített. A jelentés többek között kimutatta, hogy megyénkben a dolgozók ja­vító-szolgáltató igényének ki­elégítését 9 tanácsi vállalat, 56 ktsz és 4149 magánkisl- paros végzi jelenleg, ugyan­akkor az élelmezési szolgál­tatásokat hat tanácsi válla­lat, egy tanácsi költségvetésű üzem, 69 fmsz üzemegység és 35 kisiparos látja el. Az ipari osztály a megyében mintegy 110 véleményt hallga­tott meg, s ezek figyelembevé­telével általánosan az állapítható meg, hogy megyei viszonylatban nem kielégítő a javító-szolgáltató kapacitás, az alapvető iparágak­ban sem. Ennek oka, különösen az ezer fő alatti községekben az, hogy nincs megfelelő szakember, aki iparjogosítványt kaphatna, továbbá, hogy fejlettebb szekto­rok, mint például a ktsz-ek, fő­ként közületek felé végeznek ja­vítást, szolgáltatást. A ktsz-ek szívesebben foglalkoznak kész­áru termeléssel. Bővítsék a lakosság-ellátó tevékenységet A lakosság igényeinek kielégí­tését mennyiségileg főként a magánkisipar szolgálja a megyé­ben. Különösen rossz a helyzet a tiszalöki, nagykállót és csen- geri járásban. Azokon a terü­leteken, ahol az ellátottság alacsony, általában minden iparágban tapasztalható kontártevékeny­ség, de főként az építőipar­ban és a szabó szakmában. Ennek oka az, hogy a járási ipari csoportok nem folytatnak következetes felderítő munkát a kontárkodásnál, a kiszabott bír­ságok nem eléggé nevelő jelle­gűek. A panaszokat összegezve az az általános tapasztalat a megyében, hogy hosszú a vállalási idő, ma­gas az ár, és sokszor nem meg­felelő a minőség. A végrehajtó bizottság a ta­pasztalatok alapján utasítja az alsóbb tanácsi szerveket, hogy állapítsák meg területük javító­szolgáltató ipari ellátottságát, majd ennek alapján segítsék elő a tanácsi vállalatok, ktsz-ek ja­vító-szolgáltató tevékenységének bővülését, az iparilag ellátatlan területeken ipar jogosítvány ok Irí q/1j5 cót Felkéri a vb a KISZÖV elnö­két: intézkedjen, hogy a ktsz-ek Javító-szolgáltató te­vékenységét a tömezíerme’és „Mű napfény" és a közületi munkák rová­sára is fejlesszék. A még ellátatlan községekben létesítsenek részlegeket. Utasítja a vb a járási tanácsok elnökeit, hogy az ipari csoport fokozottabb ellenőrző munkát végezzen a kontárkodás megszüntetése ér­dekében. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a tiszalöki és fehér- gyarmati járási tanács jelentését az állattenyésztésre vonatkozó át­meneti intézkedések eredményé­ről. Megállapította, hogy a tisza­löki járásban nem használják ki jól az adottságokat, le­hetőségeket, ezért a járás há­tul kullog az állattenyész­tésben. A vb bírálta a járási tanács illetékes szerveit. Megállapította, hogy a fehérgyarmati járásban íobbak az eredmények. Megál­lapította továbbá, hogy az AHatforgalmi Vállalat a szerződéskötéseket nem vég­zi kellő szorgalommal és fe­lelősséggel. A vb határozatban hívja fel valamennyi járási tanács vb. fi­gyelmét arra, hogy a megadó1' tervet, amelyet lebontottak, job­ban segítsék telies’teni. Az á1 meneti intézkedések vágreh''it.r sa érdekében is hatékonyabb'”- koll tevékenykedniük. A kisvárdai bölcsőde gyermekeinek kvarclámpával pótol­ják a hiányzó napfényt. (Foto: Hammel) Tímár, Kemecse, liszaielek, Szaioícsveresmarl, Szaboícsbáka, flnarcs községekben a dolgozó parasztság zöme már a szövetkezetek tagja Dögé és Vasmegyer után rövidesen újabb szövetkezeti köz-* ségek neveivel ismerkedhetünk. A nyíregyházi járásban Tímá­ron, Kemecsén, Tiszatelekcn a dolgozó parasztság zöme már a termelőszövetkezetekbe tömörült. Nagyhalász, Kék és Balsa községekben szintén százak és százak választották az utóbbi napokban a szövetkezeti utat. A kisvárdai járásban Szaboicsveresmart. Szaboícsbáka, Anares községekben a jelentősebb földterülettel rendelkező pan rasztok már felvételüket kérték a szövetkezetbe. Fényeslit'.tén, Kékesén a többség szintén a szövetkezetben van már. Domb- radon is egyetlen nap alatt 40 középparaszt kérte felvételét. A termelőszövetkezetek példáján, a felvilágosító szó nyomán így változik a falu arca napról-napra. Kihirdették a Móricz Zsigmond megyei könyvtár irodalmi pályázatának eredményét A nyíregyházi almakombinát építése. Képünk a munka je­lenlegi állását mutatja be. ... Nagy érdeklődés kísérte a Sza- bolcs-Sza.már megyei Móricz Zsigmond Könyvtár által kiírt irodalmi pályázatot. Leghűbb bi­zonyítéka ennek az, hogy a pá­lyázatra — az ország különböző részeiből — hatvanhárman küld­ték el írásaikat. December 15-én lejárt a beküldési batáridő, s a bíráló bizottság az addig beér­kezett műveket értékelte. Az értékelést végző bizottság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy az érdeklődés tekin­tetében feltétlenül eredményes volt a könyvtár által kiírt pá- 'yázat. Emellett azonban kimond- a azt is, hogy a pályaművek színvonala nem párosult a rit­kán tapasztalható nagyszámú részvétellel. A pályázat célja az volt, hogy a művek szerzői dol­gozó parasztságunk, a mai falu életének változásét formálják meg alkotásaikban, — ezzel szemben több olyan írás került a bíráló bizottság elé. amelyek­nek szerzői figyelmen kívül hagyták ezt a kívánalmat. Alspus munkával a bíráló bi- -ct'ség a?. alábtrak szerint ér­tékéi'e a Móricz Zsigmond Könyv ár pályázatát: A PRÓZAI MÜVEK között nem 'aláltak az első díjra al­kalmas írást. A második díjat — ’000 fcr’’-tos jutalommal — az ,Űj é'et” és a „Szocializmus” ;e’.!gável ellátott két elbeszélés szerzője Balogh Béla (Ib- rány) krp'.a. A megosztott har­madik díjat — 600—6U0 forintos jutalommal — a Csata című el­beszélés szerzője, Asztalos Bálint, a Dűlőút című elbe- 1 széles szerzője, Angyal Sán­dor és a Büntetés című írás szer­zője, Szállást László kap­ták. A bíráló bizottság külön 300 forintos jutalomban részesí­tette Végh Antalt (Üjfehéríó). A DRÁMÁKNÁL egyetlen dí­jazásra érdemes művet sem ta­lált a bíráló bizottság. LEGTÖBB JELENTKEZŐ a verseknél volt. összesen 520 vers várt elbírálásra. A versek szer­zői közül mindoss-e három pá­lyázó hívta fel magára a figyel­met. Cselényi I. Gábor és Mes­ter Attila költeményei gondos­ságot és elmélyültséget bizonyí­tanak, míg SiKolya Károlv mun­kásköltőt mennyiségi munkája mellett azért emelték ki, mert verseinek nagy része dolgozo pa­rasztságunk mai sorsával, örö­mével és problémájával foglal­kozik. Ezek alapján Cselényi l. Gábor és Sikolya Ká­roly 600—600, Mester At­tila pedig 200 forint jutalom­ban részesült. Szeremi Béla (Mátészalka) és Szabó Jánosná íVencsellő) dicséretet kaptak. lermelésnöve lés, öntözéses kertészet Tisza vasváriba ii A, tiszavasvári Rákóczi tsz tag­jai jövőre az idei évhez viszo­nyítva 14 százalékos átlag emel­kedést akarnak elérni a növény- termelésben. (64-re 40 százalékos emelkedést irányoztak elő). Bú­zából az idén 10 mázsás átlagot terveztek — mag is lett — jövő re pádig 12 mázsát. Árpából tartani akarják az idén elért 13 mázsás átlagot, kukoricából 15 mázsáról húszra akarják emelni az átlagot, burgonyából hatvan mázsáról, hetvenre, cukorrépából 150-ről Í60-ra, dohányból nyolc mázsáról 10 mázsára. Ugyanígy meghatározták G4-ig az emelke­dést mindenből. Jövőre már sokkal egysége­sebb lesz az e;yész terület, meg tudják választani az elővetemé- nyeket. Egységesebb lesz a mű velés, sokkal jobban ki tudjál használni a fejlettebb agrotech­nikai módszereket. Négyévenként 150 mázsa istállótrágyát kap minden hold. Az egy évben szükséges 64 500 mázsa trágyát a közös és a háztáji állomány fejlesztésével biztosítani is tud­ják. Vetőmagtermesztési tervük sze­rint jövőre kezdik meg ötven hold búzával és 25 hold burgo­nyával. Tíz holdas területen már ké­szen is van az öntöző berende­zés. A Keleti Főcsatorna lehető­ségeit a későbbiekben sokkal fo­kozottabb mértékben ki akarják használni, jóval nagyobb kerté­szetet létesítenek. Már jövőre is gondolnak azonban a tíz holdról nemcsak a helyi igények kielégí­tésére, hanem városi ellátásra is.

Next

/
Thumbnails
Contents