Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

Tél előtt Opályiban (3. oldal) ★ Béke és szabadság (S. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Arc 50r fillér I960. DECEMBER 23, PÉNTEK Heti rádióműsor (4. oldal) ★ Az AB 11*3$ lahdarógás sorsolása (6. oldalon.) Riportereink jelentik: Rekordforgalom karácsony előtt a nyíregyházi hóitokban Megkezdődött a finis.... Ahogy közelebb érünk a karácsonyhoz, úgy nő, sokasodik a vásárlósereg a nyíregyházi boltokban, áruhá­zakban. Bár megszoktuk már a nagy vásárlási lázat az ünnepek előtt, — ez a mostani mégis meg­I lepetés számba megy. A pultok és pénztárak előtt messzire nyúló sorok képződnek úgyszólván a nap mindegyik szakában, de kü­lönösen este felé... Riportereink most „soron kívül” kíváncsiskod­tak: mi újság az ünnepi héten? Az aranyvasárnap folytatása — A jel az aranyvasárnapon „hangzott el”, és azóta ritkán ta­pasztalható rekord forgalom van a boltjainkban — árulja el gyor­san az iparcikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmisa. Aztán már bizonyítanak is: a kisker. játékboltban az aranyva­sárnapon 35 ezer forint volt a forgalom. Ugyanezen a napon a 14-es számú divatáru boltban 46 ezer forint értékű áru talált gaz­dára. Hétfőn ugyan.tt 90 ezer fo­rint volt a forgalom. Ugyanakkor a rádióboltban a napi forgalom meghaladja a 25 ezer forintot, mig a Zrínyi Ilona úti férfikonfekció bolt százezer forinton felül forgalmaz. A múlt évihez képest Jóval nagyobb az emberek ünnep előtti vásárlási kedve — egészítik ki az újságot. Játékáruból 30, a többi cikkekből pedig átlagosan 10—15 százalékkal nagyobb a forgalmunk. Különösen kedveltek a keletné­met, a lengyel és a kínai elemes játékok, naponta sokszáz darab kerül le a polcról. Az újvonalú cipőkből, női ruhákból és mű­anyag háztartási eszközökből is több kerül a karácsonyfa alá, mint egy évvel előbb. Nehéz fel­adatot kell megoldaniuk a kis­kereskedelmieknek az ünnepek előtt. Bár az idényjellegű boltok nagyban könnyítik a munkájukat, emellett több központi dolgozót is a pultokhoz kellett „vezényelni”, hogy a kiszolgálás gyorsan men­jen. Jó hír jött az egyik legnépszerűbb helyről is, a Nyíregyházi Állami Áruház­ból. — Nálunk is lényeges eh na­gyobb a forgalom, mint a tava­lyi karácsonyt megelőző napok­ban. Az igen olcsó, jóformán fil­léres játékokból naponta átlag­ban 30 ezer forint értékű meny­nyiség kél el. De más osztályun­kon sem kisebb a kereslet. Az ünnepet megelőző pár nap alatt 15 darab televízió fogyott el, míg rádióból naponta 15—20 darab kerül a vásárlókhoz. Finom kész, minőségi női kabátjainkat köz­vetlenül a fővárosból szereztük be s ezekből naponta száznál is többet vesznek meg. Nagy ke­A tsz-tagok kétszer annyit járnak moziba* mint az egyéni gazdák 1957 óta 617 új mozival bő­vült a hálózat, s ma már négy- ezerötszáznegyvennyolc moz.ban vetítenek filmeket Az elmúlt három évben csak­nem tízmillióval nőtt a moziláto­gatók száma. A statisztikák ta­nulsága szerint 1957-ben százhar­minc millió jegyet váltottak a filmszínházak előadásaira, az idén pedig — nem végleges ada­tok szerint — ez a szám erősen megközelíti a száznegyven milli­ót. Az állami költségvetésen kívül sokszázezer forinttal járultak hoz­zá a mozihálózat korszerűsítésé­hez a megyék, a városok tanácsai és társadalmi szervek is. Az ál­lam gondoskodásának és a helyi erőforrások együttes felhasználá­sának jelentős része van abban, hogy elmondhatjuk: jelenleg évente átlagosan 13—14 mozilá­togatás jut az ország minden la­kosára. A felszabadulás előtt ez a szám nem érte el a hármat sem. A városok sorrendjében az első öt helyet a vidék foglalja el. Salgótarjánban például egy év alatt huszonhat Orosz­lányban és Kazincbarcikán hu­szonöt, illetve 24,7, megvásárolt mozijegy jut minden lakosra. Mind népszerűbb a film a fal­vakban is. Egy közvéleményku­tatás eredményei bizonyítják, hogy az új nemzedék — a 15—22 éves f atalok — úgyszólván teljesen egyformán hódol ennek a szóra­kozásnak a városokban és a fal­vakban. A dolgozó parasztok kö­zül pedig a tsz-tagok csaknem kétszer annyit járnak moziba, mint az egyéni gazdák. letjük van a kisestélyiknek és a kínai selyem női pongyoláknak is. Félmillió forint naponta Az „államiban” már az arany- vasárnapon felszökött a forgalom mutatója: 332 ezer formt volt a bevétel. Azóta pedig állandóan növekszik: hétfőn már elérték — és azóta minden nap tartják — a félmillió forintot. — Létszám átszervezéssel erő­sítettük meg azokat az osztályo­kat, ahol a szokottnál lényegesen nagyobb a forgalom és ennek köszönhetjük, hogy még egyetlen panaszkönyvi bejegyzés sem tör­tént a kiszolgálás miatt az ünnepi héten. Kellemes csalódás érte a riportert a Csemege Áru­házban. Mert ugye: az interjú­hoz alanyra van szükség, aki elő­szedi a napi kimutatásokat, ösz- szead, szoroz és tájékoztatja az újságírókat. Csakhogy a „cseme­gében” nem sikerült találkozni az interjúalannyal: főnök, részlegve­zető és beosztott — mindenki „nyakig van” a munkával. Nincs néhány szabad perc, olyan nagy a forgalom. Mit látott mégis a r.porter? A rogyásig rakott pul­tok előtt hatalmas kosarat szo­rongatok hosszú sorban várták, hogy sorra kerüljenek. Egy tűt is alig lehet leejteni az áruházban. — mondta valaki az ajtónál, s nem sokat túlzott. Viszont ezt a „szomorúságot” csökkenti az, hogy az élelmiszereknek, italoknak és déli gyümölcsöknek valóságos eldorádója ezekben a napokban a Csemege Áruház Jó karácsony mutatkozik...­(angyal—orosz) A pályásatok ssesoitn van A iia pesoii 24 középparaszt egyszerre kérte felvételét a szövetkezetbe (Tudósítónktól.) Anarcs községben maguk a dolgozó parasztok szervezték az új szövetkezetét. A középparasz­tok cs a kisparaszti családok megértve a nagyüzemi gazdálko­dás előnyét, termelőszövetkezet létesítését határozták el. A fa­lu legtekintélyesebb családjai egyszerre léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Dajka Kál­mán és Takács B. Sándor pél­damutatása nyomán 24 középpa­raszt család egyszerre lépett be a szövetkezetbe. Ma már Anarcs községben a legtekintélyesebb családok a szövetkezet tagjai. Esténként kisgyűléseken beszélik neg az elkövetkező gazdálkodás problémáit. Sokan keresik fel a községi tanács épületét, hogy ön­ként jelentkezzenek és aláírják a belépési nyilatkozatot. A nép­nevelők a községi tanácsnál ál­landó szolgálatot tartanak, hogy minden felvilágosítást megadja­nak az oda érkező érdeklődők­nek. Az érdeklődés és a népneve­lőkkel kialakult baráti, elvtársi jó kapcsolat a biztosíték arra, hogy Anarcs község lakossága hamarosan az egyedül helyes, szebb holnapot hozó szövetkezeti utat választja. Országos lakásépítési vita Csehszlovákiában A Csehszlovák. Kommunista Párt Központi Bizottságának kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt országos lakásépítési vita kezdődött Csehszlovákiában. En­nek során mintegy 900 ankétöt lartanak a dolgozóknak. Az an­kétok tapasztalatai segítik majd az építőket, tervezőket és az építészmérnököket abban, hogy kidolgozzák a lakáskultúra meg­javításának kérdéséit. Az elkö­vetkező 10 évben a tervek sze­rint Csehszlovákiában 1 057 000 lakást építenek. Ez lehetővé te­szi, hogy 1970-ben mindenki meg­felelő lakáshoz jusson. 1963-tól kezdve az újonnan épülő lakások 30 százaléka három, sőt ennél is több szobás lesz. Az országos lakásépítési vita feladata: a la­kásépítés összes problémáinak megtárgyalása. Közel egymillió iorint , értéket mentenek meg a kisari Új Élet Termelőszövetkezet tagjai Hazánk legészakibb rizstelepein szinte emberfeletti munkát vé­geznek a termelőszövetkezetek tagjai, hogy az idei aránylag jó­nak mondható termést betakarít­hassák a rendkívül sok csapa­déktól mélyen süppedő talajból. A kisari Új Élet Term elősző vet­kiüvúit a ténv a INvírjeseu Köbös Istvántól, az orosi Vö- ió3 Csillag Tsz parttitkárától ér­kezett levél szerkesztőségünkbe. Nemcsak a maga, hanem az egész Nyirjes tanya dolgozó né­pének nevében fogott tollat. A téesz épületeibe még, janu- áiban bevezették a villanyt, de az egész tanya villamosítása a Jelenleg az aranyosapáti általános iskolában. A nyolcadik osztály szülői értkezletén született a ja­vaslat, hogy versengjenek a ta­nulók: ki tudja szebben megírni a „Hogyan tehetem boldogabbá szüleim életét” című témát. A végzős növendékek ezenkívül ösz­szegyűjtik környékük haladó népszokásait is. Az Iskolai Ifjú­sági Vöröskereszt sz ntén pályá­zatot hirdetett „Tisztaság, fél egészség” címmel. A legjobb „műveket” jutalmazzák, elkül­dik a Pajtás újság, valamint a Megye. Vöröskereszt Híradó részé­re is. fi Uíisai televízió fejlődése Az idén Kínában — Tiencsin. Vuhan, Nank ng, Taijüan, Hofej és Cseng, u városokban — hat új televíziós központot építettek 1853 október 1. óta — ekkor kezdie meg adásait a Kínai nép- köztársaság első, pekingi televí­ziós adóállomása — 15 nagyvá­rosban és ipari központban, köz­tük Sanghajban, Ansanban. Sen- jangban és Hangcsouban helyez­tek üzembe televíziós adókat. 200 ezer forintos beruházási ösz- szeg m att elég nehéz feladatnak látszott. A tanácsnak, de az egész anyának is nagy gondot jelentett ennek az összegnek az előterem­tése. Sikerült. Több mint ezeröt­száz méter hosszú hálózat kiépí­tésével mindenüvé bevezették a villanyt. Most már kigyul a fény az utcákon, az iskolában, a neve­ié.- lakásban és több mint 60 la kasban. Köbös elvtárs többek között így ír; „Nem kívánom részletesebben elmondani a vil­lany rengeteg előnyét, hiszen ezt csak mi, tanyai emberek érezzük igazán. Az egész tanya dolgozó népe nevében akarok köszönetét mondani a Pór nak és Kormá nyunknak, valamint az Oros Községi Tanács VB-nek, hogy le- helóvo tette számunkra a fel- emelkedés újabb lehetősége t. e mozit, a színházat, a kultúrát s mindazt, amit magával hoz a villany.” kezeiben például egy 100 hold nagyságú telepről több mint száz­ezer kévét kell a cséplőgépekhez szállítani ilyen körülmények kö­zött- összefogott a falu lakossá­ga, idősek, fiatalok s minden időt kihasználva háton, ponyvák­ban hordják a rizskévéket csak­nem egy kilométeres sártengeren át a cséplőgépekhez. Varga Béla, a termelőszövetke­zet párttitkára még az esőtlen éjszakákon is dolgozott. Példáját követték Tóth Endre, Kramarik Ödön, Toldi Illés, Murza Bálitné kommunisták és Bihari Erzsébet KISZ-fiatal, aki a kongresszus tiszteletére vállalta ezt a meg­erőltető munkát. Térdigérő gumi­csizmájuk sokszor szárhegyig me­rült a híg habarcsszerű sárten­gerben. 1500 lépést kellett meg­tenniük 4—5 kéve rizzsel, amíg a jobb útra tértek. Egy-egy forduló szinte teljesen kimerítette a szö­vetkezet tagjait. Pár perces pi­henő után azonban újra elindul­tak a kévékért. A termelőszövetkezet december 18-én új módszerrel segített a tagoknak. A sár tetejére csúszó lapokat helyeztek, arra rakják fel a rizskévéket. Egy csuzdára csu­pán 70—80 kévét raknak fel, s négy lóval vontatják ót a sárten­geren. Így meggyorsult a munka js sikerült megmenteni 2000 má­zsára becsült rizstermést, amely­nek értéke megközelíti az 1 m:l- lió forintot. U. V.

Next

/
Thumbnails
Contents