Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
Azonos ellenség, a világimperializmus ellen harcolunk Dr. Sík Endre és dr. Ernesto Che Guevara beszéde a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából rendezett ünnepségen Vasárnap befejeste munkáját a KISZ első kongresszusa A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság képviselői 1960. december 18-án szívélyes és baráti légkörben lefolyt tárgyalásaik eredményeképpen elhatározták, hogy a két nép közötti barátság elmélyítése és az országaik közötti kapcsolatok szélesítése érdekében nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek a Magyar Nép- köztársaság és a Kubai Köztársaság között. A diplomáciai kapcsolat felvételéről szóló jegyzőkönyvet magyar részről dr. Sík Er külügyminiszter, kubai rész. 31 dr. Ernesto Che Guevara, a Forradalmi Hadsereg őrnagya, a kubai kormányküldöttség vezetője—írta alá. Az aláírásnál — az Elnöki Tanács fogadótermében — jelen volt dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Szarka Károly külügymini szterhelyettes, Sulyok Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Karáii Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen voltak a kubai kormányküldöttség tagjai. Az egyezmény aláírása után dr. Sík Endre külügyminiszter beszédet mondott. — Országainkat, népeinket sokféle kapcsolat köti egymáshoz. « Sok közös vonás van a két ország, a két nép történetében. I A kubai nép, s a magyar nép is évszázadokon át harcolt az idegen elnyomók ellen, szabadságáért, függetlenségéért. Büszkeség tölt el bennünket arra a gondolatra, hogy a két nép szabadság- harcának közös hősei is voltak. Amikor az ,1848—49-es magyar szabadságharcot leverték, a szabadságharc nem egy katonája Kubába ment, s a kubai nép soraiban harcolt a kubai nép szabadságáért! . — A magyar nép a legutóbbi években feszült figyelemmel kísérte a kubai nép hősies harcát az amerikai imperializmus ellen, s együttérzéssel, örömmel látta, hogy a kubai nép harca sikerrel végződött, kivívta országa függetlenségét, szabadságát. — A kubai nép hősies harca az egész világ szabadságszerető népeinek megbecsülését, csodálatát váltotta ki. Ma a kubai nép példaként szolgál a világ szabadságszerető, szabadságért küzdő, még elnyomás alatt szenvedő népeinek, elsősorban Latin-Ameri- ka népeinek, amely az Egyesült Államok imperialista elnyomása, befolyása alatt nyög. — A magyar nép jól tudja azt is, hogy a kubai nép hősies harca még nem ért véget. Népünk továbbra is figyelemmel kíséri a kubai nép hősi harcát és építőmunkáját, s erejéhez képest mindent megtesz, hogy támogassa. A kubai nép és a magyar nép a barikádnak ugyanazon az oldalán harcol, mindkettőnek ugyanaz a fő ellensége: az amerikai imperializmus. — Meg vagyunk győződve, hogy országaink kapcsolatainak az az új szakasza, amelybe ma ennek az okmánynak az aláírásával léptünk, elősegíti népeink és országaink kaocsolatainak további elmélyülését, szélesedését, és a két ország barátsága, együttműködése előmozdítja a világ békeszerető népeinek nagy harcát a világ összes népeinek szabadságáért és függetlenségéért. a béke megőrzéséért. Az aláírás» után. beszédet mondott dr. Ernesto Che Guevara, a kubai kormányküldöttség vezetője is. _ — Megköszönöm a Miniszter úr szavait és átadom a kubai nép üdvözletét. Az aláírássá] formálisan is alátámasztottuk a már eddig is létező kereskedelmi és kulturális kapcsolatainkat, megállapodásban is rögzítettük a népeink közötti barátságot. Ezzel az aláírással tulajdonképpen megvalósítottuk azt a megállapodást, amelyről a nemrégiben Kubában járt magyar delegációval tárgyaltunk. A lényeg az: a két nép egyetért, mert érzi, tudja, hogy egy úton halad, egy cél vezérli a közös ellenség elleni harcban. Ha egymástól földrajzilag távol is vagyunk, de azonos ellenség, a világimperializmus ellen harcolunk. A szabadságszerefó népek minden egyes sikere valamennyi szabadságszerető nép sikere is, s ugyanúgy minden esetleges balsiker a többiek balsikere is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közös ellenség elleni harc tovább erősíti barátságunkat. Reméjük, hogy a szocialista országokkal, a békeszerető népekkel együtt sikeresen megvívjuk ezt a harcot — mondotta befejezésül dr. Ernesto Che Guevara. (MTI) .Vasárnap a KISZ első kongresszusa zárt ülésen folytatta munkáját. Titkos szavazással megválasztották a KISZ új Központi Bizottságát, amely utána megtartotta első ülését és megválasztotta a KISZ vezető szerveit. Az ülésen részt vett: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Marosán György és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagjai, Benke Valéria és Sándor József, a Központi Bizottság tagjai. A KISZ intéző bizottságának tagjai: Balogh István, Béni Miklós, Bodnar Lászlóné, Gazsó Pál, Gál Tibor, Káldi Katalin, Komócsin Zoltán, Kovács Ottó, Módra László, Nagy Richard, Palotás Gyula, Pataki László, Per- jési László, Pullai Árpád, Rudas Istvánná, Somodi Gyula, Szabó Béla, Szathmáry Miklós, Várnai Ferenc. A Magyar Ifjúság szerkesztő bizottsága vezetésével Szabó Bélát bízták meg. A KISZ Központi Bizottsága első titkárának Komócsin Zoltánt választották meg, titkárokká pedig; Pullai Árpádot, Balogh Istvánt, Káldi Katalint, Pataki Lászlót, Perjési Lászlót és Várnai Ferencet. Ezután Balogh István zárszavában a többi között ezeket mondotta: — Fogadjuk meg,' hogy mindig hűek leszünk a nép, a párt ügyéhez, a szocialista forradar lomhoz, hogy magasra emeljük a marxizmus-leninizmus diadalmas zászlaját és munkánkkal, a társadalom önzetlen szolgálatával és szerénységünkkel méltók leszünk a kommunista návre< Szívünkben örökké élni fog a proletár nemzetköziség eszméje, a népek közötti barátság eszméje, a Szovjetunió, a szocialista tábor országainak szeretete és minden erőnkkel segítjük a ha-’ ladásért és a békéért küzdők hatalmas táborát. Hétfőre virradó éjszaka 0 órakor hivatalosan megkezdődött Franciaországban a népszavazás kampánya. Hétfőn reggel elkobozták a francia kommunista 1 párt lapját, az Humanitét, mi. Hruscsov eivtárs választávirala Ferbat Abbaszuak Moszkva, december 18. i (TASZSZ) Nyikita Hruscsov válaszolt' Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány elnöke december 12-i táviratára. Táviratában kifejtette: megingathatatlan meggyőződése, hogy bármennyire is őrjöngenek a gyarmatosítók, nem tarthatják fenn szégyenletes vei az vezércikkében leszögezte! ha De Gaulle tábornok valóban meg akarja kezdeni a tárgyaló- . sokat a népszavazás után az algériai köztársaság ideiglenes kormányával, ezt beiktathatta volna a népszavazásra bocsátott kérdés szövegébe. Így a tárgyalás csupán homályos ígéret marad, amely arra szolgálhat, hogy megtévesszék az algériai bókét követelő francia népet. ★ Accrában vasárnap röplapokat terjesztettek, amelyek bejelentik, hogy a hírhedt amerikai ku-kluk- klan fajgyűlölő szervezet gyilkosokból szervez különleges csoportokat. Ezeknek az lesz a feladata, hogy Kongóba menjenek és ott folytassák a négerlincselést. A terv megvalósításához az amerikai kormány — állapítják meg a röplapok — pénzt és fegyvereket boesát rendelkezésié. ★ Ausztriában december közepén 84 584 volt a nyilvántartott munkanélküliek száma. A munkanél- I küliek 62,2 százaléka nő. HELYESEN JÁRTAK (EL a világ kommunista és munkás pártjai három évvel ezelőtt, amikor ugyancsak Moszkvából kiáltvánnyal fordultak a világ népeihez. Az elmúlt három évben eredményes .küzdelem folyt a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. A három évvel korábban kiadott Kiáltvány nagymértékben szolgálta a világbékét. A mostani Kiáltvány ismételten felhívja a világ dolgozóinak figyelmét korunk legégetőbb kérdéseire, köztük a háború veszélyeire és elkerülhetőségének, valamint a világbéke biztosításának reális lehetőségeire. A Kiáltvány megállapítja, hogy korunkat legjobban egy harmadik világháború veszélyezteti, amely bekövetkezése esetén rom- badönthetné a világot, teljesen elpusztíthatna földrészeket. Ezért ma legfontosabb a béke védelme. Megállapítja: „Mi kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés es szabad élet áldásait.” Ismételten hangsúlyozzák azt a lenini tételt, hogy a kommunistáknak nincs szükségük háborúra és a vitás kérdéseket nem háborúval, hanem tárgyalások útján kell megoldani, s ennek egyetlen lehetséges útja a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élése és versengése. A NÉPF.K HELYESLIK ÉS TÁMOGATJÁK a Szovjetunió által Néhány gondolat... zik a nyilatkozat, bátorítva a gyarmati népeket függetlenségük kivívására és megvédésére. tett leszerelési javaslatokat. De az imperialista országok, élen az Amerikai Egyesült Államok kormányával igyekeznek meghiúsítani a szovjet javaslatok megvalósítását, s igyekszenek keresztül vinni az általános leszerelés helyett az ellenőrzést, ami nem más, mint a fegyverkezés ellenőrzése. örvendetes, hogy immár három éve nem folytatnak atomrobbantási kísérleteket a nagyhatalmak, Amerika azonban minduntalan azzal fenyegeti a világot, hogy újra megkezdik a próbarobbantásokat. A népek, élén a Szovjetunióval — harcolnak a katonai tömböK feloszlatásáért. Az imperialista hatalmak azonban mindent elkövetnek, hogy megmaradjanak a tamado jellegű, agresszív katonai tömbök. Az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Pakisztán, Közel- és Távol-Kelet számos államát támadó katonai tömbbe egyesítették. Megszállva tartják Dél-Koreát, feltámasztják a Nyugat-Német és Japán militarizmust. Beavatkoznak Laosz és Dál-Vietnam bel- ügyeibe. Támogatják a belga gyarmattartókat Kongóban, a hollandőkat Nyugat-Iránban, a Portugálokat Goában. Fegyveres provokációt kezdtek a kubai forradalom ellen, tömbökbe kényszerítik a latin-amerikai államokat. Tajvant megszállva tartják, megsértik Kína határait, akadályozzák Kína ENSZ-be való felvételét. Bevetésre kész rakétakilövő állomásokat üzemeltetnek, repülőgépeik hidrogén bombával terhelve cirkálnak, tengeralattjáróik támadásra készen várják a parancsot, katonai támaszpontokat építenek. Ezek a tények azt igazolják, hogy az imperialista országok háborúra készülnek. HOGYAN LEHETNE MÉGIS BIZTOSÍTANI a világbékét, megakadályozni egy újabb világháború kirobbantását? Erre ad választ a most megjelent Kiáltvány. Felhívással fordul a munkásokhoz és parasztokhoz, szellemi dolgozókhoz, a jóakaratú emberekhez: fokozzák erőfeszítéseiket a békéért, a háború kirobbantásának megakadályozásáért. A háború elkerülhetősége — a Kiáltvány szerint — azért vált lehetővé, mert létezik, s egyre erősödik a szocialista világrend- szer. a hatalmas Szovjetunió. Erősödik a nemzetközi munkás- osztály és munkásmozgalom, amely egyre inkább biztosabban tartja kezében a béke zászlaját. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szabad népei nemzeti függetlenségük védelmezásével a béke aktív védelmezőivé váltak. A semleges országok bákevágya is jelentős erőt jelent a háború kirobbantásának elhárításában. Mindezeknek az erőknek létezése mellett is, hangsúlyozza azonban a Kiáltvány, hogy „a béke nem hull az ölünkbe!” Felhívja a népek figyelmét arra, hogy ne engedjék a német és japán mili- tarizmus újjáélesztését, követeljék, kössék meg a nagyhatalmak a békét Németországgal és változtassák Nyugat-Berlint szabad várossá. Határozottan kijelentették, minden erejükkel védelmezik a Német Demokratikus Köztársaságot mint a béke jelentős támaszát és védelmezőjét. MOZGÓSÍTJA A NÉPEKET arra,'hogy harcoljanak a katonai tömbök feloszlatásáért, más országok területéről az idegen katonai alakulatok kivonásáért. Szolidaritást vállalnak a világ kommunista és munkáspártjai a kubai forradalom megvédésére. „Teremtsünk közös harci frontot az imperialisták háborús előkészületeivel szemben !” Ez a megállapítás magában foglalja a reakció, az újjáéledő fasizmus, a fajgyűlölet, a sovinizmus, a monopóliumok elleni harcot. Nagy erőt jelent a gyarmati Sorsból felszabadult népeknek és a még gyarmati elnyomásban szenvedőknek is a Kiáltvány. „Üt a gyarmati rendszer végórája... Mi, kommunisták veletek vagyunk. Veletek van a szocialista állam hatalmas tábora!” — hangA KIÁLTVÁNYT OLVASVA ismételten meggyőződhetünk arról, hogy a világ kommunista és munkáspártjai . következetesen harcolnak a békéért, a népek szabadságáért. A békéért emelik fel szavukat, de fokozottabb éberségre, a háború elleni küzdelemre szólítják fel a népeket. Űjabb erőt jelent a Kiáltvány, mert a világ népei újra meggyőződhettek arról, hogy a kommunista és munkáspártok egységesek, erejük legyőzhetetlen. Az egységes állás- foglalás és a háború ellenes küzdelem mellett a Kiáltvány tovább mélyíti az emberek tudatában a szocialista világrendszer erejét, és azt, hogy következetes békepolitikát folytatnak. Megmutatja, kinek , hol van a helye és mi a feladata a béke védelmében. Erősíti a népek békeakaratát és erejét, gyengíti a háborúi ra spekulálók táborát. Megmutatja, hogy a háborúk megszüntetése révén felszabadulásra kerülő anyagi erők milyen jelentősen hozzájárulhatnak a népek jóléte emeléséhez. A békeszerető népek újabb erőt merítenek a Nyilatkozatból és még jobban meggyőződnek: a szocialista világrendszerhez tartozó népek nemcsak óhajtják a békét, hanen van is erejük a háborúra speku láló erők megfékezésére. Nagy Tibor 2 ] gyarmati rendszerüket, sem Algériában, sem a világ más részé- 1 ben. Nincs messze az idő, amikor ott is felragyog a nemzeti szabadság és függetlenség napja, ahol ma még nem világít — hangzik a távirat. — A szovjet nép rokonszenve a nemzeti óhajainak megvalósításáért harcoló hős algériai nép oldalán van.
